Vas Népe, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-25 / 278. szám

VIT.Jtn PTtmr RT/r jai rrrrircfíT nmrr­t ] i III. évfolyam, 278. szám (|­­ Aro 50 fillér / 11 1958. november 25. Kedd iI A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT VAS MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A kommunista párt továbbra is Franciaország első pártja 880 millió forint beruházás 1959-ben a termelőszövetkezetekben A mezőgazdaság szocialista átszervezése szorosan összefügg az ország népének érdekeivel Márczis Antal elvtárs beszéde Keleden a tsz-község avató ünnepségen Hírül adtuk már: az ellenforradalom óta Keled lett a megye első szövetkezeti községe. A faluban ma már tíz év óta közösen gazdálkodó Micsurin TSZ eredményei és a szövetkezeti tagok arról győzték meg a község egyéni gazdáinak túlnyomó többségét, hogy a szövetkezetben jobban boldo­gulhat a parasztember, mint egyénileg. A meg­győző tények, valamint a jó politikai munka eredményeképpen nemrégiben 77 új tag kérte felvételét a szövetkezetbe, s ezzel tsz-község lett a falu. A község szövetkezetbe tömörült paraszt­sága ünnepi közgyűlés keretében vasárnap tar­totta a tsz-község avató ünnepségét. A nagysza­bású ünnepségen megjelent és beszédet mondott Márczis Antal elvtárs, a Földművelésügyi Mi­nisztérium szövetkezetpolitikai főosztályának he­lyettes vezetője. Megjelentek továbbá Tóth Dezső elvtárs, az MSZMP Vas megyei bizottságának első titkára, Gonda György elvtárs, a megyei ta­nács vb-elnöke, dr. Zsigmond László, a megyei népfront-bizottság elnöke, országgyűlési képvise­lő, több más vezető megyei és járási funkcioná­rius, vidéki tsz-vezetők és tagok és számos egyé­nileg dolgozó paraszt. Az ünnepi közgyűlésen Recse­­tár János elvtárs, a Micsurin TSZ elnöke röviden ismertette a szövetkezet eddig elért eredmé­nyeit. Elmondotta a többi között: tíz évvel ezelőtt kezdték a közös gazdálkodást. Megalakulásuk első esztende­jében mindössze 2400 forint volt a szövetkezet fel nem osztható vagyona. Jelenleg hat és fél millió forintot ér a szövetkezeti vagyon. Az elnök ismertetője után Márczis Antal elvtárs mondott beszédet. Beszéde elején hangoz­tatta: az egész világon a nagy­üzemi mezőgazdaság van kiala­kulóban. A nagyüzemre való át­térés azonban kétféle módon megy végbe: a szocializmust épí­tő országokban a dolgozó parasz­tok önkéntes társulásából alakul­nak ki a nagyüzemi gazdaságok, míg a kapitalista országokban a dolgozó parasztok tönkretételé­vel a tőkések alakítják ki a nagy­üzemi gazdaságokat. Ott nincs pártfogója a kisparasztnak, nem segíti az állam, s amikor már nem tud megbirkózni nehézségei­vel, problémáival, eladósodik, s a tőkés felfalja kicsi birtokát. Svájcban például sorra eltűnnek a kisgazdaságok. Az Amerikai Egyesült Államokban rövid idő alatt egy és félmillió kisfarmer­­gazdaság ment tönkre. De a töb­bi kapitalista országban is ha­sonló módon tűnnek el, illetve számolódnak fel a kisgazdaságok. A szocializmust építő orszá­gokban — így nálunk is — más módon megy végbe a nagyüzemi gazdaságok kialakítása. Az ál­lam nem akarja a parasztot tönk­retenni, sőt, segíti fejlődésében, boldogulásában. A mi államunknak az a cél­ja, hogy jómódú gazdák szö­vetkezéséből alakuljanak ki a nagyüzemi gazdaságok. Az előadó ezután megemlítette, hogy a nagyüzemi gazdálkodásra való áttérés során milyen ered­ményeket értek el a szocializmust, illetve a kommunizmust építő országok. A Szovjetunió például az egy főre jutó mezőgazdasági termelésben elérte, sőt túlhalad­ta a kapitalista államok többsé­gét. Az a célja, hogy tejtermelés­ben még­is idén túlszárnyalja Amerikát, s egy-két év alatt az egy főre eső hústermelésben is elérje, sőt túlhaladja az ameri­kai szintet. A Német Demokrati­kus Köztársaságban azt tűzték ki célul, hogy az egy főre jutó mezőgazdasági termelésben túl­szárnyalják a Német Szövetségi Köztársaságot. Csehszlovákiában pedig olyan törekvés van, hogy 1965-ig 40—50 százalékkal növe­lik a mezőgazdasági termelés je­lenlegi színvonalát. Márczis elvtárs azután azt fej­tegette, hogy Magyarország a mezőgazda­ság szocialista átszervezésé­ben jelentősen elmaradt a többi szocializmust építő or­szágtól. S itt említette m­eg, hogy a me­zőgazdaság szocialista átszerve­zése szorosan összefügg az ország népének érdekeivel. Csak a nagyüzemi gazdaságokban lehet nagyban növelni a mezőgazdasá­gi termelést, s csak így lehet a jelenleginél is jobb életszínvona­lat elérni. A nagyüzemi mező­­gazdaságra való áttérésnek egyéb okai is vannak. Magasak a ter­melési költségeink, elavult mód­szerekkel dolgozunk. A magyar mezőgazdaság szántóföldje össze­sen húsz millió parcellában van. S amíg ez így lesz, addig nem le­het a kívánt mértékben a gépe­ket alkalmazni, vagyis nem lehet olcsóbban termelni, korszerűb­ben gazdálkodni. Márpedig a technika és a gépesítés fejlődé­sével lépést kell tartania a mező­­gazdaság fejlődésének is. A párt azt javasolta a dolgozó parasztságnak, hogy a régimódi gazdálkodását új életformával váltsa fel. A szövetkezeti moz­galom tíz év alatt elért eredmé­nye igazolta, hogy a párt jót ta­nácsolt a dolgozó parasztságnak. A magyar faluban fejlődik s egyre mélyebb gyökereket ereszt a szövetkezeti mozgalom. Ezt az a tény is alátámasztja, hogy sok szövetkezetben az ellenforrada­lom idején fejszével és vasvillá­val is megvédték a tagok közös gazdaságukat. Mindezt azért tet­ték, mert féltették a szövetkezet­ben elért jó életmódjukat, a mun­kával szerzett közös vagyonukat. S mivel a termelőszövetkezetek­ben mindenütt könnyebb az élet s jobb sora van a tsz-tagoknak, mint az egyéni gazdáknak, fontos, hogy a tsz-tagok és vezetők a kívülállók előtt ál­landóan beszéljenek saját életükről, eredményeikről, jö­vedelmükről. A termelőszövetkezeti élet mel­lett a leghitelesebben a szövetke­zet ismerői, maguk a tsz-tagok tudnak beszélni. S mivel a tsz­­fejlesztésben a tagok is érdekel­ve vannak, ne sajnálják a szót, hanem új belépők megnyerésé­ért szüntelenül agitáljanak. Előadásnak további részében a termelőszövetkezetek helyzeté­vel, működésével s a tsz-ek belső életével foglalkozott Márczis elv­társ. Elmondotta a többi között, ahol még nincsen meg a feltéte­le a termelőszövetkezet megala­kításának, ott egyelőre ennél ala­csonyabb szövetkezeti formát, társulást vagy szakcsoportot ala­kítsanak. Felhívta a figyelmet az állattenyésztés fejlesztésének fon­tosságára, majd a szövetkezetek szervezeti helyzetéről szólt. Ki­emelte: az idén is s az elmúlt években is főleg azok a tsz-ek értek el szép eredményeket, ame­lyeknek tagjai az alapszabályt betartották és fegyelmezetten ment a munka. Az előadó röviden szólt a jövedelemelosztás módjá­ról, valamint a termelőszövetke­zeti demokráciáról. Elmondotta: fontos, hogy a vezetőség és a tag­ság segítse egymást a munkában. Fontos ügyeket csak közös egyet­értéssel intézzenek. Külön fel­hívta a­ jelenlévők figyelmét, hogy a földdel belépett gazdák­nak feltétlenül adjanak földjára­dékot, mert ez az igazságos, s ez­zel is segítjük, hogy a paraszt­­ember könnyebben a szövetke­zetbe lépjen. Beszédének befejező részében azt hangoztatta Márczis elvtárs, hogy őszintén kell beszélni a pa­rasztemberrel. Újra és újra mondjuk el neki: falun is fel akarjuk építeni a szocializmust, s a parasztember­nek a termelőszövetkezetben van a jövője. Márczis Antal előadásához szá­mosan hozzászóltak Tóth Dezső elvtárs, az MSZMP megyei bizottságának el­ső titkára felszólalása elején a megyei pártbizottság üdvözletét tolmácsolta a tsz vezetőinek és tagjainak- További összefogásra, jó munkára buzdította a tagsá­got, hogy ennek eredményeként jó példát mutathassanak majd a falu és a környező községek előtt. Elmondotta, ha a vezetők és a tagok egyetértenek, és sokat törődnek a közös gazdaság fej­lesztésével, akkor beléd dolgozó parasztsága megelégedetten ha­lad előre, él és dolgozik tovább. Tóth elvtárs intette a jelenlévő­ket: a jövőben is szót kell érteni az egyéniekkel. — Magyarázzuk meg nekik, helyes a párt jelenle­gi politikája, ők is jobban élnek, mint előbb, s amikor velük együtt akarjuk felépíteni a szo­cializmust, akkor az ő érdekük­ben is cselekszünk. — Mindenkit arra kérünk mondotta Tóth elvtárs —, az egész nép s a dolgozó parasztság érdekében segítse elő a termelő­­szövetkezetek fejlesztését. Külö­nösen a tsz-tagok felvilágosító munkája lehet eredményes, mert ők már voltak egyéni gazdák, s könnyen különbséget tehetnek régi és új életformájuk között. S ha tudatosan, jószándékkal be­szélünk a tsz-fejlesztés érdeké­ben, akkor előbbre visszük a ma­gyar falu fejlődését, meggyorsít­juk falun a szocializmus építését. Tőke János elvtárs, a keme­­nesszentmártoni Úttörő TSZ el­nöke felszólalásában arról be­szélt, hogy a szövetkezetüknek kilenc év óta hétmillió forintos vagyona lett. A tsz termésered­ményei évről évre meghaladják az egyéniekét, s a tagok jobban élnek, mint általában a falu egyéni gazdái. Az idén 2—2 és fél mázsával magasabb volt a tsz hol­­dankénti gabonatermésátlaga, mint az egyénieké. Az eredmé­nyek láttán az ősz óta tizenkét család kérte a szövetkezetbe fel­vételét. Kemenesszentmártonban vannak egyéni gazdák, akik azt mondják: nekik most is jobban megy, mint a tsz-tagoknak. Va­lóban van egy-két ilyen gazda a faluban. De hiba lenne figyelmen kívül hagyni: ezek a gazdák har­minc meg negyven év óta gaz­dálkodnak. — A mi szövetkezetünk csak kilenc év óta működik, s jófor­mán a semmiből hét millió fo­rintos vagyont hoztunk létre. Sze­rintem erről is beszélgetni kell a kívülállók előtt, s így meggyő­zőbb lesz felvilágosító munkánk — mondotta Tőke elvtárs. Horváth Ferenc elvtárs, az acsúdi milliomos Petőfi TSZ elnöke azt hangoztatta: náluk is beigazolódott, hogy kulturált me­zőgazdaságot csak nagyüzemben lehet elérni. Acsádon­­ a tsz-tagok­nak van idejük moziba, színház­ba járni, van idejük könyvet ol­vasni, mert szabadabbak, mint az egyéni gazdák. Kázár József elvtárs, a h­a­­logyi Petőfi TSZ elnöke azt fej­tegette: sokan féltik a néhán­y­­holdas gazdaságukat. Náluk bár­ki bizonyítja, a négy-öt holddal belépett gazdáknak a tsz-ben sokkal többet jövedelmezett a földjük, mintha egyéni gazdák maradtak volna. Kázár elvtárs a háztáji gazdaságok túlmérete­zéséből származó hibákról is be­szélt. Daráth Lajos elvtárs, a te­­lekesi Petőfi TSZ elnöke a bel­terjességre való áttérés fontossá­gát méltatta, s megemlítette, hogy a felvilágosító munka eredm­­é­­nyeképpen tizennégy család kér­te felvételét szövetkezetükbe A felszólalásokra Márczis­­­ir­tai elvtárs válaszolt, utána az ünnepi közgyűlés részvevői a helybeliekkel ismerkedtek és be­­szélgettek. Alma exportra A Mezőgazdasági Termékeket Értékesítő Központ november 26-ig húsz vagon különféle fajtájú, elsőosztályú minőségű almát expor­tál. Képünk a MÉK szombathelyi Zaja utcai telepén készült. Krutz­­ler Gyöngyi, Németh Zsuzsa és Szalai Anna nagy gondossággal csomagolják selyempapírba a kivitelre kerülő hibátlan almákat.

Next