Vas Népe, 1958. december (3. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-02 / 284. szám

V1T Ja. PTtm RT Jpjjl FaYF.cfll IFTFY I IIL évfolyam, 284. szám !­­ , Ara 50 fillér / | 1958. december 2. Kedd ]­ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT VAS MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK L­A­PJ­A Növeli a bútorgyártást a SZOMBATHELYI ASZTALOS KTSZ A hároméves tervben Vas megye kisipari szövetkezetei megkét­szerezik a bútorgyártást. A feladat végrehajtásából kiveszik a részü­ket a Szombathelyi Asztalos KTSZ dolgozói is. — Már az idén is több bútort készítettünk, mint tavaly — mondja Szanyi István elvtárs, a szövetkezet elnöke. — Januártól november végéig több mint három millió forint értékű bútort és faárut állítottunk elő. Kombinált szekrényből 240, hálószobagarnitú­rából 156, háromajtós szekrényből 40, rekamiéből 140, konyhagarni­túrából 48, kárpitozott székből 300, kárpitozott fotelből 200 darabot készítettünk és még az év végéig több tucatot készítünk vala­mennyiből. A mellékelt képek a bútorgyártás gépesítéséről és fejlesztéséről számolnak be. Pergel István a fényezőgépet kezeli. A gépet az idén vásárolták több mint húszezer forintért. Keresztes Lajos a csiszológépen dolgozik. A gép a nehéz fizikai munkát könnyíti meg. STelber László zárat szerel egy háromajtós szekrényre, amelyből az idén 40 darabot készítettek. A Magyar Népköztársaság kormányának nyilatkozata a berlini kérdésről A Magyar Népköztársaság kor­mánya üdvözli a Szovjetunió kor­mányának november 27-én tett javaslatát Berlin megszállásának felszámolására és a nyugati ha­talmak által megszállva tartott Nyugat-Berlin „szabad várossá“ nyilvánítására. A magyar kormány, népének békeakaratától vezéreltetve, az el­múlt évtizedben mindig síkraszállt a német kérdés békés rendezése, a galtai és a potsdami egyezmé­nyek következetes végrehajtása mellett. A magyar kormány úgy véli, hogy Európa békéjének és bizton­ságának megteremtése nem kis mértékben függ attól, hogy ez a rendkívül fontos kérdés mielőbb kielégítő módon ren­deződjék. A Szovjetunió kormányának no­vember 27-i javaslata újabb jelen­tős lépés a német kérdés rende­zésére, a nemzetközi feszültség csökkentésére. Ezért a magyar kormány a szovjet kormány ja­vaslatával egyetért, és azt a leg­teljesebb mértékben támogatja. Berlin katonai megszállásának kérdése a nemzetközi életben már régóta vajúdó probléma. A győz­tes nagyhatalmak a háború végén megállapodást kötöttek Németor­szág demilitarizálására, és arra, hogy Németországot békés és de­mokratikus állammá kell átalakí­tani. A megszállt területek közös igazgatásával megbízott négyha­talmi ellenőrző bizottság székhe­lyéül Berlint jelölték ki, s ezért kerülhetett sor az úgynevezett „nagyberlini” közigazgatási meg­állapodásra. A nyugati nagyhatal­mak azonban már 1948-ban meg­kezdték a jaltai és a potsdami egyezmények sorozatos és súlyos megsértését, amikor például egy­oldalú pénzreformot vezettek be, lépéseket tettek a nyugatnémet különkormány létrehozására, majd egyre fokozottabban meg­kezdték Nyugat-Németország fel­fegyverzését. A nyugati megszál­lók ezen intézkedéseikkel már akkor megfosztották magukat azon joguktól, hogy Berlin egyes részeiben fenntartsák csapataikat, mert megszüntették Németország egységes igazgatási rendszerét. Azóta a békeszerető német nép megalakította a Német Demokra­tikus­ Köztársaságot, amely fenn­állásának rövid néhány esztende­je alatt bebizonyította, hogy a legteljesebb mértékben tisztelet­ben tartja a Németországra vo­natkozó­ nemzetközi szerződése­ket és minden erejével azon fá­radozik, hogy megteremtse a bé­kés alkotó munkát folytató, de­mokratikus, és egységes Német­országot, s ezzel hozzájáruljon Európa békéjének biztosításához. A nyugati hatalmak általi ka­tonai megszállás erőszakos és jog­talan fenntartása a szuverén Né­met Demokratikus Köztársaság szívében fekvő Berlinben akadá­lyozza a német kérdés békés meg­oldását, s az elhúzódó megszállási rendszer felszámolását. A revansista-maitarista szel­lem újjáélesztése, a fegyver­kezés és a háborús támaszpon­tok építése a Német Szövetsé­gi Köztársaságban egyre na­gyobb méreteket ölt, s ez súlyosan veszélyezteti Európa és ezzel a Magyar Népköztársaság békéjét is. A magyar nép keserű tapasztalataiból tudja, milyen ve­szélyeket rejt magá­ban a német mili­tarizmus felélesztése. " A Szovjetunió kormányának mostani javaslata figyelembe ve­szi az adott helyzetet és az e kér­désben nemzetközi síkon ható el­lentéteket, s olyan megoldást ter­jeszt elő, amely járható utat nyit meg valamennyi érdekelt fél szá­mára. Ez a szovjet javaslat ismét lehetőséget ad egy olyan problé­ma rendezésére, amelyet a nyu­gati hatalmak egyoldalú cseleke­deteikkel, a jaltai és a potsdami szerződések megszegésével idéz­tek elő és évek óta holtponton tartanak. A Szovjetunió kormányának no­vember 27-i javaslata jelentős lé­pés az európai feszültség enyhíté­sére. A Magyar Népköztársaság kormányának álláspontja e­­ kér­désben is egyezik a világ békesze­rető népeinek érdekeivel: szilár­dan támogatja a Szovjetunió kor­mányának javaslatát a berlini kérdés megoldására, és élesen el­ítél minden olyan fellépést, amely ennek a béke ügyét előrevivő ja­vaslatnak megvalósítását­ ez­őszak­kal kívánja megakadályozni. A magyar kormány ezúttal is leszögezi, hogy teljes mérték­ben szolidáris a Német De­mokratikus Köztársasággal és erejéhez képest minden támo­gatást megad a Német Demokra­tikus Köztársaság kormányának szuverenitása megőrzéséért és Európa békéjéért vívott harcához; és ha a Német Demokratikus Köztársaságot, Csehszlovákiát, Lengyelországot, vagy a varsói szerződés bármely más államát bármilyen támadás érné, a Ma­gyar Népköztársaság kormánya teljesíteni fogja a varsói szerződés­ben vállalt kötelezettségeit. Ugyanakkor a Magyar Népköz­­társaság népe és kormánya öröm­mel üdvözöl minden olyan lépést, amely a kettészakadt Európa or­szágainak egymáshoz való köze­ledését, a köztük fennálló vitás kérdéseknek , az egymás­ belügyei­­be való be nem avatkozás és a kölcsönös érdekek figyelembevé­tele alapján történő rendezését, s ezzel valamennyi európai nép bé­kés együttműködését elősegíti. (MTI) A francia nemzetgyűlési választások eredménye Párizs (MTI). A francia belügy­minisztérium közlése szerint a nemzetgyűlési választások ered­ményeként 464 képviselői mandá­tum (a korzikai szavazási ered­mények még nem ismeretesek) a következőképpen oszlik meg: mandátum­aik forduló előestéjén. Azonban a szocialista párt jelöltje visszalé­pett Profiche javára és ezzel hoz­zájárult Profiche megválasztásá­hoz. A reakció erőinek azonban minden igyekezetük ellenére sem sikerült meghiúsítaniuk Maurice Thorez megválasztását. A FRP központi bizottságának főtitkára választókerületében megkapta a szavazatok több mint felét. Marcel Servin, a Francia Kom­munista Párt titkára, a központi bizottság politikai bizottságának tagja rádiónyilatkozatban kom­mentálta a nemzetgyűlési válasz­tások második fordulójának elő­zetes eredményeit. Rámutatott, hogy a kommunis­ta párt, amely már a november 23-i szavazások eredményeként is az ország első pártja volt, a má­sodik fordulóban még több szava­zatot kapott. A kommunista pártra adott szavazatok száma sok választókerületben megköze­lítette az 1956. január 2-i eredmé­nyeket. Az abszolút antidemok­ratikus választási rendszer követ­keztében azonban a kommunista pár­tnak mindössze tíz képviselő­je van. Ugyanakkor a Soustelle­­féle „Unió az új köztársaságért" párt, amely a kommunista párt­nál kevesebb szavazatot kapott, a kommunista mandátumok számá­nak sokszorosát kapta meg. Mint Servin megjegyezte, Guy Mollet-nak a legsötétebb reakció­val való szövetsége nem hozott hasznot a szocialista pártnak, amely 130 mandátumra számított, de mindössze negyvenet kapott. Mindez azt bizonyítja — hangsú­lyozta Servin —, hogy a május 13—i lázadókkal (az algériai fasisz­ta katonai puccs — Szerk.) való szövetkezés csak a lázadóknak kedvez. „Olyan ultrareakciós nemzet­­gyűlésünk lesz — mondotta Ser­vin­­—, amilyen XVII. Lajos óta nem volt Franciaországban.A Francia Kommunista Párt Francia Szocialista Párt Más baloldali csoportok, az úgynevezett baloldali központi csop. Radikális és radikális szocialista párt Unió az új köztársaságért (vezetője Soustelle) Parasztpárti Országos Központ MRP Keresztény Demokrata Párt (vezetője G. Bidault) Más csoportok A kommunista párt, amely az első fordulóban mintegy négy millió szavazatot kapott, 10 man­­dátumáshoz jutott, az Unió az új köztársaságért viszont 3.600.000 szavazatával 187 mandátumot szerzett. Ilyenformán a kommunista párt jelöltjeire szavazó választók mil­lióit megfosztották a parlamenti képviseletüktől. A Szajna megyei Montreuil vá­rosában Jacques Duclos, a Fran­cia Kommunista Párt Központi Bizottsága titkárának jelöltségé­vel szemben Profiche helyi jelöl­tet léptették fel. Az első forduló­ban a szavazatok több mint 40 százalékát Duclos kapta, lényege­sen többet mint Profiche­a máso­★ 10 40 8 13 187 120 44 13

Next