Vas Népe, 1958. december (3. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-02 / 284. szám

2 Elkísérték utolsó útjára Georgi Damjanovot Szófia (MTI). Vasárnap délelőtt százezer ember kísérte utolsó útjára Georgi Damjanovot, a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottságának váratlanul elhunyt tagját, a Bolgár Nemzetgyűlés Elnökségének elnökét. A koporsó után a hozzátartozók, a Bolgár Kommunista Párt és a kormány vezetői, valamint a temetésre érkezett párt- és kormányküldöttségek tagjai — köztük Kiss Károlynak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának vezetésével a magyar párt- és kormányküldöttség tagjai — vonultak. A gyászmenet a Szeptember 9-e térre vonult, a Georgi Dimitrov-mauzóleum elé, ahol gyásznagygyűlést tartottak. A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsa és a Bolgár Nemzetgyűlés Elnöksége nevében Boján Balgaranov, a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottságának titkára búcsúztatta a halottat. Walter Ulbricht nyilatkozata a New York Times tudósítójának Berlin (TASZSZ) Mint az ADN hírügynökség jelenti, Walter Ulbricht, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára nyilatkozott a New York Times tudósítójának a berlini kérdéssel kapcsolatos szovjet jegyzék nyomán felmerülő kérdésekről. A tudósítónak arra a kérdésére, hogyan, használhatják majd a nyugati szövetségesek a Német Demokratikus Köztársaságon keresztül vezető ,,útvonalaikat", Uhlsbricht kijelentette: " Vannak olyan közlekedési utak az NDK- ban, amelyeket a nyugati szövetségesek eddig használtak és továbbra is használhatnak bizonyos feltételek mellett, ha megfelelően rendezik a kérdést az NDK kormányával. Ulbricht kifejezte azt a meggyőződését, hogy a demilitarizált Nyugat-Berlin és a város demokratikus övezete között a kapcsolatok gyorsan megjavulnának. Hangsúlyozta a következőket is: — Ha normális üzleti kapcsolatok jönnének létre Nyugat-Berlin és az NDK, illetve más kelet- és nyugat európai államok között, ez elősegítené Nyugat-Berlin gazdasági helyzetének megszilárdulását. Emellett Nyugat-Berlin szabad város nem függene sem a Nyugattól, sem a Kelettől, valóban szabad és független lenne. Egy másik kérdésre válaszolva Ulbricht kijelentette, hogy azok a hatalmak, és esetleg az ENSZ, amelyek szavatolják Nyugat-Berlininek mint demilitarizált szabad városnak a helyzetét, gondoskodnak majd arról, hogy Nyugat- Berlin szabad városban ne folyjék ellenséges tevékenység a szocialista tábor országai ellen. Ulbricht határozottan, elutasította azt a gondolatot, hogy Németország egységét úgynevezett szabad választások útján állítsák helyre. Először meg kell teremteni a két német állam békés közeledését, tekintetnélkül társadalmi rendszerük különbözőségére. Ez a konföderáció értelme és jelentősége. — Az Egyesült Államok úgy segítheti elő a német egység helyreállítását, ha támogatja a békeszerződés megkötésének előkészí- t tésére vonatkozó javaslatot — mondatta befejezésül Ulbricht A szocialista országok javaslatai a váratlan támadások megelőzése ügyében folyó genfi értekezleten Genf (TASZSZ). A váratlan támadások megelőzését célzó intézkedések ügyében folyó genfi értekezleten hosszú napirendi vita után a 10 állam szakértői áttértek a küldöttségek által előterjesztett javaslatok vitájára. A szovjet küldöttség november 17-én javaslatot nyújtott be, amely ajánlja az államoknak, vállaljanak kötelezettséget: nem engedik meg, hogy atom- és hidrogénfegyverrel terhelt repülőgépeik más államok területe és a nyílt tenger fölött végezzenek repüléseket. A nyugati küldöttségek egyelőre kitértek a javaslat komoly megvitatása elől. November 28-án Albánia, Csehszlovákia, Lengyelország, Románia és a Szovjetunió küldöttségei újabb határozati javaslatokat nyújtottak be, amelyek az alábbi lépésekben való megegyezést indítványozzák: " a vasúti csomópontokon, a nagyobb kikötőkben és a gépkocsifőútvonalakon ellenőrző őrségeket állítsanak fel annak megfigyelésére, nem vonnak-e össze ezeken a pontokon megengedhetetlenül veszélyes arányban fegyveres erőket és haditechnikai felszereléseket; létesítsenek Európában a NATO és a varsói szerződés fő fegyveres erőit egymástól elválasztó vonaltól keletre és nyugatra 800 kilométer mélységben, valamint néhány más ország területén légifényképezési övezetet; ezzel egyidejűleg csökkentsék legalább egyharmadával azokat a fegyveres erőket, amelyek jelenleg az európai államoknak az ellenőrzési övezetibe eső területén tartózkodnak; a nukleáris és rakétafegyverekkel rendelkező államok pedig kötelezzék magukat, hogy nem helyeznek el ilyen fegyvereket Németország egyik részében, sem, ahol a NATO és a varsói szerződés fegyveres erői közvetlenül érintkeznek egymással. A Nemzetek Palotájának folyosóin és a sajtó hasábjain nagy érdeklődéssel foglalkoznak a szocialista országok küldöttségének javaslataival. Újabb intézkedések az iskolások gyakorlati oktatásáról A művelődésügyi miniszter — az érdekelt szakminiszterekkel egyetértésben — rendelkezést adott ki, amely szerint az ipari és a mezőgazdasági termelőüzemek tegyék lehetővé, hogy arra alkalmas szakemberek, szakmunkások közvetlen óraadással, vagy rendszeres tanácsadással támogassák az iskolák műszaki-gyakorlati foglalkozásait. A nevelők képzésére a gyakorlati foglalkozásokhoz adjanak műhelytermet, mezőgazdasági gyakorlatra alkalmas területet, a műhely-, illetve a mezőgazdasági gyakorlati foglalkozások vezetésére alkalmas szakoktatót. A rendelkezés felhívja az illetékeseket: a műhellyel, gyakorló területtel nem rendelkező iskoláknak adjanak lehetőséget, hogy a gyakorlati foglalkozások óráit a technikum, az üzem, az iparitanuló-intézet, a kísérleti és tangazdaság, stb. tanműhelyében, illetve műhelyrészlegében tartsák. Természetesen mindenkor ügyelni kell arra, hogy ez a segítés ne hátráltassa a termelést vagy a technikumi oktatást. A legmerészebb emberi álmok valóraváltása felé A nyugati bölcsek hosszú időn keresztül nagy garral hirdették a szovjet rendszer közeli pusztulását. Negyven esztendőn keresztül, szinte minden évben megjósolták a szovjet hatalom összeomlását. S amikor hírét vették, hogy a fiatal szovjet hatalom nagyarányú terveket dolgozottki gazdasági hatalmának megszilárdítása érdekében, kórusban zengték: most ezekbe a tervekbe fog belebukni a Szovjetunió. B. Wheeler amerikai szenátor, aki a huszas években többször járt a Szovjetunióban, 1930. októberében a „Washington Herald“ című lapban például így írt: „Szerintem még, ha a körülmények a legmegfelelőbben alakulnak lá számukra, akkor is olyan feladattal próbálkoznak, amely egyszerűen megvalósíthatatlan...” 1931. júliusában a Ration's Business" azt jelentette ki: „Nem kell aggódni az ötéves terv miatt. Az ötéves terv: papiros program .. S mindezeket 1930—31-ben írták le tekintélyes nyugati lapok, akkor, amikor már a Szovjetunió az első ötéves terv harmadik esztendejében járt. Akkor, amikor a nagyipar termelése már kétszerese volt az 1928. évinek. A Szovjetunió a nyugati bölcsek, közgazdászok és politikusok jövendölése ellenére is teljesítette kitűzött tervét s nyomban megkezdte a második ötéves terv valóra váltását. A Nyugat azonban továbbra is kudarcról és bukásról regélt. S amikor látták, hogy a megjósolt bukás nem következett be, akkor új módszerekhez folyamodtak: a szovjet sikereket agyonhallgatták. A Szovjetunió népgazdasága egyre szilárdabb lett s kiemelkedő eredményeket ért el minden területen. A szovjet hatalom becsülettel kiállta a második világháború tűzpróbáját. S az azóta eltelt esztendők mindegyike komoly sikereket hozott a szovjet népgazdaság számára. Most már nem lehetett a sikereket és eredményeket elhallgatni s a nyugati világnak keserűen kellett ráébrednie a valóságra. Maga Richard Nixon, az USA alelnöke kénytelen volt beismerni az amerikai nagyiparosok kongresszusán: „ ... A múltban túl sok amerikai gondolta önhitten, hogy az elsőbbség automatikusan a mienk lesz mindig a gazdasági haladás, katonai hatalom és tudományos fejlődés terén. A szputnyiko ráébresztettek bennünket, hogy a dolgok nem állnak így s a helyzet nem ilyen lesz a jövőben .. Jerome Weisner amerikai egyetemi tanár a Time című folyóiratban pedig a következőket jelentette ki: „ Ha pesszimista vagyok, azt hiszem, hogy az oroszok öt éven belül minden tekintetben túlszárnyalnak bennünket. Ha optimista vagyok, akkor azt hiszem, hogy ez csupán 10 éven belül következik beni". A Christian Science Monitor pedig így kesereg: „... Kellemetlen tény, hogy a szovjet ipari termelés fejlődésritmusa a legyorsabb a világon s hogy mi nem tehetünk semmit ebben az irányban .. A megdöbbenés és a csodálat moraja hullámzott végig a kapitalista világsajtóban, amikor november 14-én Moszkvában közzétették a Szovjetunió új, 7 éves tervének téziseit. A New York Times például így írt: .. Nem lehet a Hruscsov által javasolt tervet puszta fantáziaként elutasítani... A Szovjetunió jelentős gazdasági fejlődést ért el a múltban és megvannak az erőforrásai, amelyek lehetővé teszik, hogy jelentős gazdasági előrehaladást érjen el a jövőben .. A belga Soir című lap ígyír: A Szovjetunió számáraelérkezett az idő, hogy megmutassa kimeríthetetlen életerejét és rohamra induljon a kapitalista világ utolsó bástyája, a kapitalista világ életszínvonala ellen ,. Anglia legtekintélyesebb burzsoá lapja, a Times keserűen jegyzi meg: „Az orosz számadatok és orosz sikerek óriási befolyást gyakorolnak a gazdaságilag fejlettebb országokra . ..” A lap moszkvai tudósítója ugyanakkor így ír: „ ... Lehetetlen megdöbbenés és és tisztelet nélkül írni erről a programról, amely ha megvalósul, mindörökre szétfújhatja a kapitalizmus egészségesebb és fölényesebb voltáról vallott nézeteinket...” Valóban az egész világ elámult azokon a merész célkitűzéseken, amelyeket a kommunista pártjával eggyéforrt szovjet nép a következő hét évre kitűzött maga elé, önmagukban véve is sokatmondóak és bátran mondhatni,, korszakot nyitó jelentőségűek a szovjet tervgazdaság fejlődésének mutatószámai. Az SZKP XXI. kongresszusának tézisei a szocialista élet gazdagodásáról, az emberi élet szépségeinek gyarapodásáról szólnak. A számok mögött a felszabadult emberi alkotó erő, a természeten és sorson úrrá lett ember, a kommunista társadalom szépsége ragyog fel. A szocialista társadalom fölénye a kapitalista rendszerrel szemben már eddig is bebizonyosodott és a két világrendszer ellentétes jellegű fejlődési iránya évtizedek óta nyilvánvalóvá vált. A szovjet népgazdaság fejlődési üteme teljes biztonsággal előrevetítette azt az időszakot, amikor a legfejlettebb tőkés országok gazdasági túlhaladása napirendre kerül. S most íme, ez az idő elérkezett. „.. A szovjet nép, kommunista pártja köré tömörülve oly magaslatokat ért el, oly hatalmas átalakításokat valósított meg, amelyek lehetővé teszik, hogy hazánk fejlődésének új, nagyon fontos szakaszába, a kommunista társadalom általánosan kibontakozó építésének időszakába lépjen“ — szögezik le a tézisek. S valóban a tizenötéves terv, amelynek a hétéves terv első részét képezi, előirányozza a legfőbb feltételek megteremtését a kommunizmusba való átmenet betetőzéséhez. A kommunizmus, a szebbre, jobbra vágyó emberiség álma tehát látható közelségbe került A következő hétéves időszakiban a szovjet népgazdaságot összes ágainak nagyarányú műszaki fejlődése és különösképpen az atomerő sokoldalú, békés célú felhasználása fogja jellemezni. Az ipar össztermelése 1965-ben mintegy 80 százalékkal,, lesz ..pagy^Wh... trupt, 1958-ban. Az acéltermelés, 811—91millió tonnára, a nyersvastermellése 65—70 millió tonnára fog növekedni, a gépgyártó és fémjel dolgozó ipar pedig csaknem két-,szeresen meg fogja haladni a mai színvonalat. A könnyűipar másfélszeresére, a háztartási cikkek termelése pedig kétszeresen növekszik hét év alatt. A mezőgazdaság a hétéves időszak végén évi 10—11 millárd pad gabonát ad majd, körülbelül 1,7-szer többet, mint most. S mindezek elérésében jelentős szerepe van a villamosenergia-termelésnek. A nagy hő- és vízierőművek, mellett a különböző típusú atomerőművekszolgáltatják az áramot a nagy lenini terv, az egész ország villamosításának megvalósításához, ami a hétéves tervvel döntő szakaszához érkezik el. A Szovjetunió új, hétéves tervének gigantikus voltára jellemző, hogy az elkövetkezendő hét év alatt csaknem ugyanannyit ruház be, mint a forradalom óta eltelt negyvenegy esztendőben. Ezzel egyidejűleg negyven százalékkal emelkedik a dolgozók reáljövedelme. . Nem lehet nem megérezni a prózai számok mögött az eleven munka ritmusát, a szocialista társadalom alkotó tevékenységét, amely új tartalmat és célt adott az emberi életnek. A kommunista építés eme nagyszerű munkaterve, amelyet az SZKP tézisei magukba foglalnak, nem csupán a Szovjetunió fejlődése számára nyújt új lehetőségeket, hanem tevőlegesen érezteti hatását a szocialista világrendszerben is. A Szovjetunió még nagyobb segítséget tud adni a testvéri szocialista országoknak a szocialista építés minden területén, amely a szocialistatábor országainak gyorsütemű fejlődését is előmozdítja az ipar, a mezőgazdaság, a kultúra és a tudomány minden,, területén. -l ' - Kovács Ml VAS NÉP. 1958. december 2. Kedd