Vas Népe, 1959. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-01 / 1. szám

­» Magyarországon is vehető lesz a szovjet televízió műsora Moszkva (TASZSZ). Alekszandr Kakunyin, a Szovjetunió posta­ügyi miniszterének helyettese nyi­latkozott a TASZSZ munkatársá­nak a szovjet televzió fejlesztési terveiről. Elmondotta, hogy a leg­közelebbi években Lengyelország­ban, Csehszlovákiában, a Német Demokratikus Köztársaságban, Ro­mániában, Magyarországon és Bulgáriában vehető lesz a szovjet televíziós adók műsora, másrészt a szovjet nézők is megtekinthetik ezeknek az országoknak a mű­sorát. Jövő év végére Moszkvában megkezdődnek a színes televízió próbaadásai. Dobi István elvtárs éjféli rádióbeszéde — Kedves Hallgatóim! — Elhangzott a Himnusz, összecsendülnek a poharak, szeretetet, barátságot és bizakodást fe­jeznek ki a szavak, amelyeket egymáshoz inté­zünk, amikor 1959 megérkezését ünnepeljük. Az éjfélnek ezekben a perceiben — amelyek az én, sok fáradsággal és megpróbáltatással teljes egyéni emberi életemben is évfordulót jelente­nek, — meleg testvéri köszöntéssel üdvözlöm Magyarország népét, s azokat is, akiknek a hatá­rokon túl magyar érzések élnek a szívükben, de valami okból nem lehetnek közöttünk. — Köszöntöm népünknek az elmúlt évben végzett sok jó munkáját és — ami ebből követ­kezett —, hogy ezt az évfordulót fejlődésünkkel és eredményeinkkel elégedetten ünnepelhetjük. A sok baj után, amely bennünket ért, igen meg­nyugtató és felemelő tudat volt, hogy megint erősnek, egységesnek, politikai értelemben, em­beri érzésekben és bizalomban összeforrottnak éreztük és érezhetjük a nemzetet. Ennek hatása életünk minden területén megmutatkozott, újabb és újabb, bátor kezdeményezésekre ösztönöz mindannyiunkat, összefogtunk a népi hatalom megszilárdításában, a termelésben, az építkezé­sekben és a jövő öntudatos munkálásában. Szép sikerek jártak erőfeszítéseink nyomában, kinek­­kinek az egyéni életében és az ország általános helyzetében. — Mikor az óra éjfélt ütött, virágzó életünk kalendáriumában új lapot nyitottunk. Töreked­jünk, hogy ez a lap tartalmában még szebb és gazdagabb legyen, mint amit most lezártunk. Tőlünk függ, hogy ebből az elhatározásból nagy tettek szülessenek. Szorgalmunk, népünk tehet­sége, országunk gazdag adottságai, belső testvéri, emberi egyetértésünk vezesse tovább felemelke­dése útján a nemzetet a szocializmus csillaga felé, amely már szinte kézzelfogható közelségben ragyog előttünk. Ehhez kívánok mindannyiunk­nak jó munkát, friss egészséget, örömteljes, bol­dog új esztendőt! Ma lépnek életbe az új termelői árak Néhány kiskereskedelmi ár korrekciója évi 320 millió forint megtakarítást biztosít a lakosságnak A kormány Tájékoztatása Hiva­tala közli: A párt és a kormány­ határozata alapján 1959. január 1-től új ipari termelői árak, új építőipari egy­ségárak, új áruszállítási díjtéte­lek és kereskedelmi haszonkul­csok lépnek életbe. Az árrendezés révén megvál­toznak a vállalatok egymás közötti forgalmában érvénye­sülő árak. A cél az, hogy az alapanyagterme­lő iparágak — a bányászat, a ko­hászat, az építőipar — együttesen több milliárd forintos állami tá­mogatására ne legyen többé szük­ség, s hogy a termelői árak job­ban tükrözzék a termékek önkölt­ségét. Azok az iparágak, amelyeket eddig az államnak támogatnia kellett, a tényleges önköltségen aluli árakon adták el termékeiket a feldolgozó iparágaknak. Az ál­lami ártámogatásnak az volt a következménye, hogy a feldolgozó iparágak önköltségében az alap­anyagok alacsony összeggel szere­peltek, ezért az ezeken alapuló termelői árak a feldolgozó ipar­ágakban sem tükrözték a tényle­ges önköltséget. Egyes gyártmá­nyok termelői ára tehát jelentéke­nyen eltért az előállítás tényleges költségeitől. Az új árrendszer a gazdaságo­sabb termelést szolgálja, mert megszünteti ezeket a visz­­szásságokat. A termelői árrendezés folytán szükségessé vált egyes fogyasztói árak emelése, ez azonban a kis­kereskedelmi áruforgalomnak rendkívül szűk körét, mindössze fél százalékát érinti és az áreme­lést bőségesen ellensúlyozza az egyes fogyasztási cikkeiknél végre­hajtott kiskereskedelmi érleszállí­tás. Az áremelések ugyanis olyan cikkeket érintenek, amelyeket a lakosság általában nem rendsze­resen , nem nagy mennyiségben vásárol, s az áremelések összege országos viszonylatban körülbelül évi 330 millió forint, az árcsökkentések viszont nagyrészt a lakosság ellátása szempontjából jelentős cik­kekre vonatkoznak, s évi ösz­­szegük mintegy 650 millió fo­rint, vagyis az áremelések ösz­­szegének csaknem kétszerese. Az áremelés a következő fonto­sabb cikkekre terjed ki: különbö­ző vas, műszaki áruk (alkatrészek, szerszámok, szerelési anyagok) egyes vegyszerek, mozaik- és ce­mentlapok, vasbetongerendák, nád- és gyékénylemezek, torontáli és perzsaszőnyegek, kötelek, vatta, egyes hangszerek, vadásztöltény, bognár- és kádáripari termékek, zsákszövetek. Az árcsökkentés a következő fontosabb cikkekre terjed ki: A zsír ára kilogrammonként 38 forintról 25 forintra, a zsír­szalonna és a báj fogyasztói ára 27 forintról 24 forintra, a sózott kenyérszalonna ára 32 forintról 27 forintra, a füstölt paprikás csemegeszalonna fo­gyasztói ára 46 forintról 40 fo­rintra, az egyéb szalonnaféle­ségek ára 4­7 forinttal, a ré­­tesliszt ára 2­40 forinttal, a bors ára 300 forinttal csökken. Az éttermekben megszűnik az ülőfogyasztási díj, az úgynevezett zene­felárat pedig beszámítják az árakba. A könnyűipari cikkek közül az árleszállítás több ruházati és ci­pőipari terméket érint. A nglop­­harisnya fogyasztói ára a szálvas­tagságtól függően páronként 17, 12, illetve 7 forinttal, a férfi és női nylon-zoknik ára minteggy 20 —25 százalékkal, a nylon női­ pul­lover fogyasztói ára mintegy 5— 12 százalékkal, a festett­­nylon­­méteráruk fogyasztói á­ra mesteren­ként 6—25 forinttal csökk­en. A kordbársony á­ra 87 forint­­-­helyett 85 forint lesz. Mintegy 25—40 szá­zalékkal csökken a PVC-anyagból készült esőkabátok, térítők és egyéb köz­szükségleti cikkek fogyasztói ára. A tiszta műszálból ké­szült pa­mutszerű méteráruk árait 15—20 százalékkal szállították fel. Csökken a mikroporózuis gumi­talpú cipőik és szandálok, vala­mint a tornacipők, a clím­afélesé­­gek és kézimunkafonalak, továb­bá a gumiból készült játékok ára is. Az ajtók és ablakok fogyasztói ára pedig 32 százalékkal csökken. Csökkentik a 300-as ás a 400-as cement árát is. Vidéken bevezetik a terület szerint megállapított egységes háztartási és világít­ási áram­díjszabást, ez 24 mil­lió forint megtakarítást jelent a lakos­ságnak. A petróleum ára 6­­ forintról 4 forintra, a benzin ára 1 forintról 2,70 forintra csökken.­­ A kormány intézk­edése alapján a kereskedelemnerk január 1-től már az új fiataton kell biztosíta­ni a forgalom lebonyolítását. Az elmúlt évben a következő jelentősebb esemé­nyek változtatták meg a világ politikai térképét (az alábbi felsorolás sorszámainak a térképen ugyan­azon, karikába foglalt számok felelnek meg): JANUÁR 1. A nyugatafrikai spanyol birtokokat köz­igazgatásilag két tartományba: IFIN (l)-re és SPANYOL SZAHARARA (2) osztják fel a spanyol imperialisták. JANUÁR 3: NYUGAT-INDIA (3) néven létrejön a nyugatindiai szigetvilághoz tartozó 12 brit gyarmat szövetsége. E szövetség létrehozása a brit impérium megtartására irányuló lépé­sek egyike azzal a céllal, hogy a gyarmato­kat, látszatönállóságtót adva, gazdasági, va­­lamint adminisztratív kötelékkel szorosabban fűzzék a Brit Nemzetközösséghez. FEBRUÁR 1: Egyiptom és Szíria egyesüléséből lét­rejön az EGYESÜLT ARAB KÖZTÁRSASÁG (4). Az új arab szövetségi köztársaság terü­lete 1,185.000 km 2, lakosainak szánta 26.2 millió fő. FEBRUÁR 14: Jordánia és Irak reakciós királyai a nyugati imperialista hatalmak sugalmazására országaikat ARAB SZÖVETSÉG (5) néven egyesítik. MÁRCIUS 1­3: Az Egyesült Arab Köztársaság és Je­men államszövetségre lép egymással. Az ál­lamszövetség neve: EGYESÜLT ARAB ÁL­LAMOK (6). MÁRCIUS 14. A 260 km2 nagyságú 330 ezer lakosú GAZA (7) terület Egyiptomon belül autonóm közigazgatási egység lesz. ÁPRILIS 10. Spanyolország kénytelen átadni Ma­rokkónak a 26.000 km2 nagyságú úgynevezett dél-marokkói zónát, amely TARFAYA (8) né­ven Marokkó új tartománya lesz. JÚLIUS 30: A Kalmük Autonóm Terület a Szovjet­unióban átalakul KALMÜK AUTONÓM SZOVJET SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG­GÁ (9).­­ AUGUSZTUS 2: Az iraki forradalom eredményeként létrejön az IRAKI KÖZTÁRSASÁG (10). Az új köztársaság megalakulása után a reakciós Arab Szövetség felbomlik. AUGUSZTUS 26: ALASZKA (1­) az USA 49. tagál­lama lesz. SZEPTEMBER: Pakisztán, valamint Maszkal és OMAN közötti megállapodás értelmében GVADAR (12) kikötőt és környező területét Nyugat-Pakisztánhoz csatolják. SZEPTEMBER 28: A Francia Nyugat-Afrikéhoz tartozó Francia-Guinea lakossága a Francia Unió új alkotmányával kapcsolatos népsza­vazáskor kifejezésre juttatta, hogy az unió­­ból kilép. A 246 ezer km 2 nagyság­ú, 2,3 mil­lió lakosú terület GUINEA (13) n­éven önálló állammá alakul.­­SZEPTEMBER: BILDCHEN és LOSHEIM (14) né­met falvak, melyek a második világháború óta belga katonai közigazgatás alatt, ágal újra Nyugat-Németország fen­­n­hatásig a alá kerülnek.­­ OKTOBER 1: Ausztráliához csatolják az Indiai-óce­ánban fekvő KARÁCSONY- (Christmas) szi­getet (15). OKTÓBER 14. Madagaszkár szigetén autonóm köz­társaság alakul, mely a Francia Unió helyé­be lépő Francia Közösség tagállama marad. Az új autonóm köztársaság neve: MALGAS KÖZTÁRSASÁG (18). NOVEMBER—DECEMBER: A francia imperialisták számára a növekvő felszabadító mozgalmak következtében egyre nehezebbé válik gyarma­taik megtartása. Ezért kénytelenek azoknak más státust és valamelyes látszatfüggetlensé­get megadni, azonban gazdaságilag továbbra is ezek a területek az anyaország függvé­nyei. E látszatfüggetlenségi folyam­at eredmé­nyeként Francia Nyugat-Afrika területein az alábbi autonóm köztársaságok alakul­tak: DAHOMEY KÖZTÁRSASÁG (17), ELEFÁNT CSONTPART KÖZTÁRSASÁG (13), FELSŐ­ VOLTA KÖZTÁRSASÁG (19), MAUSITANIA ISZLÁM KÖZTÁRSASÁG (20), NIGER KÖZ­TÁRSASÁG (21), SZENEGÁL KÖZTÁRSA­SÁG (22), SZUDÁNI KÖZTÁRSASÁG (23), Francia Egyenlítői Afrikában pedig az alábbi autonóm köztársaságok jöttek létre: CSÁD KÖZTÁRSASÁG (24), GABONA KÖZ­­TÁRSASÁG (24), KONGÓ­ KÖZTÁRSASÁG (26), KÖZÉPAFRIKAI KÖZTÁRSASÁG (27) (volt Ubangl-Sari). VAS NÉP" 1­­­959. január X. Csütörtök ü­i mi tisztertanács ülés A kormány Tájékoztatási H­vatalla közli: A­ forradalmi munkás-páras kor­­mány napirend előtt Káli Gy­ula államminiszter javaslata elh­­atározta, hogy az MSZMP Kö­zc­onti Bizottságával együtt levő­b­en üdvözli Dobi István elvt­ágát, a Népköztársaság Elnöki T­a­nácsának elnökét 60. születésnap­j­­a alkalmából. A Minisztertanács a napk­er első pontjaként meghallgatta , jóváhagyta Dögei Imre földműve­lésügyi miniszter jelentését a gép­állomások 1958. évi munkájáról. A jelentés szerint a gépállomások december 20-ig 9.519.778 normál hold gépi munkát végeztek s ez­zel 1958. évi tervüket 97,7 száza­lékra teljesítették­. A Minisztertanács a Honvédévi Minisztérium előterjesztésére ren­­deletet adott ki a családfenntart sorkötelesek szolgálat-halasztásá­ról, továbbá a sorkatonai szolgá­latot teljesítő személyek hozzá­tartozóinak segélyben, illetőleg b­zonyos kedvezményekben való ré­szesítéséről, majd folyó ügye­ie tárgyalt. Befejezésül Apró Antal, a M­­inisztertanács első elnökhelyettese beszámolt a forradalmi munkás­paraszt kormány 1958. évi mun­kájának eredményeiről és a kor­mány tagjainak, a Minisztertanács és a minisztériumok dolgozóinak további sikeres és jó munkát kí­­vánt az új esztendőben. (MTI) Ü­nnepség Berlinbe­ a Német Kommunista Párt megalapításának 40. évfordulója alkalmából Berlin (TASZSZ). Kedden es­ünnepi ülést tartottak Berlinbe a Német Kommunista Párt negy­venéves jubileuma alkalmából. Az ünnepséget Walter Ulbrich az NSZEP Központi Bizottság­nak első titkára nyitotta meg. ünnepi beszédét F. Globich, német munkásmozgalom régi hí­vesa, az NKP alakuló közgyű­lének részvevője mondotta.

Next