Vas Népe, 1959. március (4. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-01 / 51. szám

2 fl nyugatnémetországi revansista elemek tevékenységének megélénküléséről Prága (CTK) .A CTK hírügynökség pénteken kiadott nyilatkozatában megállapítja, hogy Nyugat-Németországban megélénkült a revansista elemek tevékenysége. E tevékenység elsősorban a szocialista országok ellen irányul. Az ellenséges akciókat fokozni hívatott, hogy 1958. december 14-én egyesültek az áttelepült németek revansista szervezetei. . A két legnagyobb szervezet Nyugat-Berlinben tartotta meg az úgynevezett „egyesülési gyűlést". A CTK rámutat: Nyugat-Berlint a háborús pszichózis előidézésére, revansista és soviniszta propaganda terjesztésére használják fel. Már ez is bizonyítja, mennyire helyesek és időszerűek a Szovjetunió kormányának a berlini kérdés megoldására tett javaslatai. Az új és nagy revansista szerkezet megalakításának az a célja, hogy ellensúlyozza a német nép haladó erőit, amelyek a vitás kérdések békés rendezésére törekszenek. A nyugatnémet kormány képviselői siettek kifejezni megelégedésüket, az újév alkataival Adenauer kancellár, Brentano külügyminiszter és más nyugatnémet miniszterek egytől-egyig külön üdvözölték a szervezeteket. A csehszlovák népet nem lepi meg és nem is félemlíti meg a gyűlölködés revansista politikája. A csehszlovák nép azért hívja fel az európai országok közvéleményének és kormányainak figyelmét ezekre a tényekre, mert a békepolitika szellemében le akarja leplezni azokat, akik mohó hódítási vágyukban Európa nemzeteit az atomború szakadékába akarják sodorni. A nyugatnémet kormány hasztalan igyekszik semmitmondó és képmutató nyilatkozatokkal cáfolni a nyilvánvaló tényeket és tagadni a nyugat-németországi veszélyes jelenségek létezését. A nyilatkozatok álnokságát tétények erősítik. 1959. február 6-án Adenauer kancellár a francia televíziónak adott interjújában kijelentette, hogy a Csehszlovákiából és Lengyelországból kitelepített németeknek vissza kell térniök hazájukba. Február 16-án az áttelepült németek szövetsége felhívást adott ki, amelyben az áttelepülteket „a keleti német haza visszaszerzésének keresztes hadjáratára" szólítja fel. A nyugatnémet militaristák és revansisták felelőtlen törekvései komolyan fenyegetik Európa békéjét. Éppen ezért szükséges, hogy a Szovjetunió javaslatainak alapján, a béke és a biztonság végett tárgyalások induljanak a német békeszerződés megkötéséről és a nyugatberlini kérdés rendezéséről — állapítja meg a cikk. (MTI) Az iraki miniszterelnök nyilatkozata Abdel Karim Kasszem iraki miniszterelnök pénteken Bagdadban a tiszti klubban beszédet mondott. Beszédében kül- és belpolikai kérdésekkel foglalkozott. — Politikánk célja az, hogy a népnek teljes cselekvési és gondolatszabadságot adjunk. Mindig a népet fogjuk szolgálni, azon leszünk, hogy megszüntessük nyomorát — mondotta a többi között. A miniszterelnök összefogásra és egységre szólította fel Irak népét, majd Irak gazdasági fejlesztésének terveivel foglalkozva, a következőket mondotta: „Fejlesztési terveink nagy jelentőségűek lesznek, és köztársaságunk polgárainak, az egész arab világnak javát fogják szolgálni. Mendes-France Franciaország politikájáról London (TASZSZ). Az oxfordi egyetem diákklubja vitát rendezett a franciaországi helyzetről. A vitában felszólalt Mendes-France ismert francia politikus is. Az AFP tudósítójának jelentése szerint élesen bírálta a francia kormány algériai és észak-afrikai polikáját. Megállapította, hogy az elmúlt kilenc hónapban az ottani helyzet egyáltalában nem javult. Folytatta tanácskozásait a szakszervezeti nőkonferencia nagyhatalmak genfi atomértekezletéhez táviratot küldenek, amelyben kifejezik a béke iránti vágyukat. — Mi, a magyar szakszervezetek országos nőkonferenciájának részvevői — hangzik a távirat — egységesen kifejezzük a magyar nődolgozók békeakaratát. Családunk szeretete, a gyermekeink jövőjért való aggódás, az emberiség boldog holnapjáért érzett felelősség vezet bennünket, amikor teljes egységben állást foglalunk az atom- és hidrogénbomba robbantási kísérletek haladéktalan és örök időkre szóló betiltása, a béke megvédése mellett. A genfi értekezleten részvevő hatalmak képviselőihez fordulunk: teljesítsék a világbékét követelő százmilliók kérését, kövessenek el mindent, hogy a tárgyalások mielőbb megállapodáshoz vezessenek. (MTI) A magyar szakszervezetek nőkonferenciája szombaton folytatta tanácskozásait. A tanácskozás részvevői elhatározták, hogy a Szakszervezeti Világszövetséghez és a Egy amerikai torpedóromboló megállított és átkutatott egy szovjet halászhajót . New York (TASZSZ). A „Halé" amerikai torpedóromboló New Foundlandtól észak-keletre feltartóztatta a „Novorosszijszk” szovjet halászhajót és öttagú vizsgálóbizottságot küldött fedélzetére. A bizottság átvizsgálta a szovjethalászhajó iratait, majd eltávozott. Az amerikai hadügyminisztérium közleménye szerint a torpedórombolót azért küldték ki a szovjet halászhajó megvizsgálására, mert az Atlanti-óceánban húzódó kábelek közül öt kábelen szakadás történt, állítólag olyan pontokon, amelyek a szovjet halászhajó útvonalába estek. Jerauld Wright tengernagy, aki a szovjet halászhajó átvizsgálását elrendelte, jelentésében rámutat :nem találtak semmiféle olyan jelet, amely arra mutatna, hogy a hajó halászaton kívül más célokat is követ. A szovjet halászhajó kapitánya szívélyes volt és az együttműködés szellemében járt el. NEMZETKÖZI SZEMLE Hruscsov beszéde Találkozzanak a teljhatalommal felruházott kormányfők — indítványozta Hruscsov miniszterelnök kedden a szovjet választópolgárok előtt mondott beszédében. A szovjet miniszterelnök beszéde voltaképpen válasz vélt a nyugati nagyhatalmak néhány nappal előbb nyilvánosságra hozott jegyzékére, amelyben négyhatalmi külügyminiszteri értekezletet javasoltak a német kérdés megvitatására. A külügyminiszteri értekezlet — mutatott rá Hruscsov — „14 évvel ezelőtt indokolt lett volna, de ma már nyilvánvalóan elavult’*. A kormányfők találkozója a legalkalmasabb bármilyen jellegű nemzetközi probléma megoldására. A szovjet kormányfő beszéde további részében javasolta a Moszkvában vendégeskedő Macmillan brit miniszterelnöknek: kössön a Szovjetunió és Nagy-Britannia barátsági és megnemtámadási szerződést „20 esztendőre, vagy ha angol vendégeink úgy akarnák, akár 50 évre, vagy ennél hosszabb időre”. Nyugaton rendkívül élénk visszA szovjet kormánynak a német kérdéssel és Berlinnel kapcsolatos állásfoglalásában a legfőbb elvek a következők: 1. A Szovjetunió a berlini kérdés hangot keltettek Hruscsov szavai. Néhány órával a beszéd elhangzása után a londoni esti lapok ilyen címekkel jelentek meg: „Békeegyezmény reménye!", „Hruscsov kijelentette, hogy a Szovjetunió békében akar élni Angliával", „Hruscsov: legyünk mindnyájan barátok”. A kezdeti pozitív megnyilatkozásokat azonban már másnap hirtelen hangváltozás követte. Az történt ugyanis, hogy a genfi szellem és a szovjet—angol közeledés „kísértetének" feltűnése a nemzetközi horizonton — azonnali közbelépésre sarkallta Washingtont és Bonnt. A nyugatnémet kormány szóvivője kijelentette: „nagy csalódást keltett" Hruscsov „keményhangú” beszéde. Eisenhower, az Egyesült Államok elnöke is szómegoldását sürgetőnek tartja, mert a város négyhatalmi megszállása új tűzvész veszélyét rejti magában. A megszálló csapatok kivonása és az NDK területén levő katlan gyorsasággal reagált. „Súlyos hiba lenne összehívni a kormányfők értekezletét" mondotta, majd azt fejtegette, „nincs szükség megnemtámadási szerződésekre*’. Az amerikai és a bonni kormánysajtó tüstént „vette a lapot”, s hirtelen „felfedezte” hogy a Szovjetunió „új indítványokkal" állt elő s ezzel „megtorpedózta”’ a német kérdés és a berlini válság megoldását és „hideg zuhanyt” zúdított a tárgyalások híveire. Nem sokkal ezután már a konzervatív angol lapok zöme is a beidegződött „atlanti fegyelemmel” bekapcsolódott a Washington a bonni tengely zajos sajtókoncertjébe. A nyugati vélemények azt a látszatot szeretnék kelteni, hogy a Szovjetunió álláspontja megváltozott Berlinnel és a német kérdéssel kapcsolatban. Az igazság ezzel szemben az, hogy Hruscsov említett beszédében tulajdonképpen csak megerősítette a már ismert szovjet álláspontot. Nyugat-Berlin semlegesítése a legjobb megoldás lenne. A nyugati hatalmak azonban nem megoldást óhajtanak, hanem megszálló csapataikat továbbra is ott akarják tartani Berlinben, mélyen beékelődve a szocialista világ testébe. 2. Németország egyesítéséről csakis a németek tárgyalhatnak. E tárgyalásokon figyelembe kell venni, hogy jelenleg két ellentétes társadalmi rendszerű német állam létezik. Így a megbeszéléseket csakis a teljes egyenjogúság alapján lehet megkezdeni. A négy nagyhatalomnak, valamint a náci Németország elleni háborúban részt vett valamennyi országnak az a feladata, hogy megtárgyalja és jóváhagyja a német békeszerződést. Mindaddig nem lehet a két részre szakadt Németország egyesítéséről beszélni, amíg nem tisztázták az egységes állam jövőbeni státuszát. Ennek a jövőbeni státusznak tartalmaznia kell: a) a német katonai potenciál semlegesítését egyszer s mindenkorra, b) ki kell zárni azt a lehetőséget, hogy az egységes Németország bármilyen katonai csoportosuláshoz tartozzék, c) az újjászületett német államnak le kell mondania minden területi követeléséről. Éppen a békeszerződés lenni hivatott, hogy mindezeket az elengedhetetlen feltételeket a nemzetközi megállapodás erejével rögzítse. A nyugati állásfoglalás szerint Németország egyesítése úgy történnék, hogy a Német Demokratikus Köztársaságot valamilyen formális választások útján a Német Szövetségi Köztársasághoz csatolnák és az újonnan megszületett német államot bekapcsolnák a Szovjetunió ellen irányuló, támadó jellegű északatlanti tömbbe. Teljesen nyilvánvaló, hogy az NDK és a Szovjetunió ilyesmibe soha nem egyezik bele. 3. A Szovjetunió a német kérdésről és a berlini problémáról komoly ésszerű tárgyalásokat kíván. Ha a nyugati hatalmak nem hajlandók erre, a Szovjetunió május 27-ig a berlini megszállással kapcsolatos összes jogait átruházza a Német Demokratikus Köztársaság kormányára, amelyet eddig nyugaton nem voltak hajlandók szuverén államként elismerni. A szovjet javaslat nehéz helyzetbe hozta a Nyugat elavult német politikáját. Feltárultak a nyugati állásfoglalások ellentétei, s ezeknek igen jelentős külső megnyilvánulásai is voltak. Az amerikaiak és a nyugatnémetek mereven ragaszkodnak a jelenlegi hidegháborús berlini helyzet tártán. A szovjet álláspont VAS NÉPE 1950. március 1. Vasárnap A Pravda Hruscsov választási beszédének külföldi visszhangjáról Moszkva (TASZSZ). A Pravda Hruscsov választási beszédének a világ közvéleményében keltett visszhangját kommentálva megállapítja, hogy a jóakaratú emberek milliói Hruscsov beszédében választ kaptak az égető kérdésre: hogyan lehet elhárítani a háborús katasztrófát. — Egyes nyugati politikusok és reakciós szemleírók viszont — állapítja meg a Pravda —, még mielőtt ismerték volna Hruscsov beszédének tartalmát, máris nagy sierve kiáltozni kezdték: „Nem!“ „Nem!’ A szovjet javaslatok ellenzői lényegében véve nem is tudják semmiféle érveléssel alátámasztani magatartásukat. Újra elővették a megszokott eszközöket: a félrevezetést, a rágalmakat, a koholmányokat. A helyzetet józanul értékelő politikusok és szemleírók azonban azt kívánják, hogy vegyék komolyan fontolóra a Szovjetunió javaslatait. A közvélemény pedig követeli: a nyugati hatalmak hagyják abba a hidegháborús politikát, konkrét lépésekkel válaszoljanak a békeszeretettől áthatott szovjet javaslatokra — írja a Pravda. (MTI) Nyugati kommentárok Macmillan kijevi beszédéről és a német kérdésről Az AFP Macmillan péntek esti kijevi beszédét kommentálva kiemeli a brit miniszterelnöknek azt a kijelentését, hogy a Hruscsoval folytatott tanácskozásai hasznosak voltak. Angol körökben a beszédből azt a következtetést vonják le — írja az AFP —, hogy Macmillan küszöbön álló párizsi és bonni látogatása, valamint csaknem biztosra vehető washingtoni útja alkalmával javasolni fogja Anglia szövetségeseinek: vegyék fontolóra a Szovjetuniónak azt a kívánságát, hogy hívjanak össze csúcsértekezletet. Igaz viszont, hogy Macmillan szükségesnek tartja kormányfői értekezlet előkészítését alacsonyabb szinten. A francia külügyminisztérium szóvivője pénteken közölte, lehetséges, hogy elhalasztják a nyugati külügyminiszterek március közepére tervezett értekezletét. Az értekezlet megtartása attól függ, hogy milyen választ ad a Szovjetunió a külügyminiszteri értekezletet indítványozó legutóbbi nyugati jegyzékekre, hangoztatta a szóvivő. ■ér Macmillan angol miniszterelnök szombaton befejezte kijevi látogatását és repülőgépen Leningrádba érkezett. Az idei mezőgazdasági kiállításról tárgyalt a kiállítási főbizottság Szombaton Dögei Imre földművelésügyi miniszter elnökletével ülést tartott a Földművelésügyi Minisztérium kiállítási főbizottsága. Sós Gábor növénytermesztési főigazgató, a főbizottság titkára beterjesztette az idei 63. országos mezőgazdasági kiállítás tématervét. Elmondotta, hogy az idei kiállításon az eddiginél jelentősen nagyobb szerepet kap a mezőgazdaság szocialista átszervezése eredményeinek és a szocialista üzemek munkájának bemutatása A cél az, hogy már az új termelőszövetkezeti községek, közös gazdaságok eredményei is szerepeljenek a nagy országos seregszemlén. Bemutatják egy termelőszövetkezeti község életét és a szocialista közösség távlati tereit is. A mezőgazdasági termelés témái közül a kertészet, a takarmánytermesztés és állattenyésztés kapja a legnagyobb teret a kiállításon. Az idei kiállítás színvonalát eni,hogy önálló kiállítóként szerepel már a KISZ,, a Művelődési Minisztérium és a, Körvanyipari Minisztérium, is. A főbizottság tagjai szükségesnek látják, hogy a kiállítás hasznos tájékoztatást adjon a falvakban meginduló nagyarányú építkezésekhez. Például, milyen legyen az ideális falusi lakás és hogyan lehet fent használni, út. új építőanyagáért, valamint a helyi tartalékokt a különböző gazdaság épületeiénél. Az idei országos mezőgazdasági kiállításra az összes testvéri országokat meghívják és a tavalyinál több külföldi cégnek küldenek meghívót. (MTI)