Vas Népe, 1959. május (4. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-30 / 125. szám

1959. május 30. Szombat Az ismeretterjesztés néhány tapasztalata A kulturális nevelésben az idén, illetve az elmúlt évad­ban új módszer tört az élre: az ismeretterjesztés, az előadásos propaganda. Az iskolán kívüli népművelésnek egyúttal ez a leg­zsengébb ága, amelynek jelentő­ségére a párt művelődési irány­elvei hívták fel a figyelmet. Mint új hajtást, amelynek ápolásában nem rendelkezünk túl sok és nagy múltú tapasztalattal, általá­ban több és megkülönböztetett figyelem kísérte, s növekedé­séről, eredményeiről már el is hangzott az első beszámoló. A megyei tanács művelődési állandó bizottsága hallgatta meg kibővített ülésen a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megyei szervezetének beszámolóját, ame­lyet a jelenlévők tapasztalatai egészítettek ki. A legfontosabb tanulság, hogy az ismeretterjesz­tés elindult azon az úton, ame­lyen elősegítheti nemcsak a dol­gozó tömegek önképzését, hanem gondolkodásmódjának átformálá­sát is. A TIT tagsága, amely szervezetileg kimondottan az is­meretterjesztésre vállalkozott, oroszlánrészt vállalt magára az előadásokból. A megyei szakosz­tályok tagsága, a járási csopor­tok tagjai fáradságot nem kímél­ve, küszködve a közlekedési ne­hézséggel, igyekeztek eljutni mi­nél több helyre. A megyei és já­rási tanácsok előadócsoportjai, a népfront, a Vöröskereszt, a nőta­nács, a KISZ, az MSZHSZ, a szakszervezetek, az MSZBT, a Jo­gász Szövetség, a METESZ, a bé­kebizottság, s a megyei könyvtár kapcsolódott bele még az ismeret­­terjesztésbe. Tevékenységük ösz­­szehangolása megyei szinten már tavaly megtörtént. Az elmúlt év­ben közel ötezer előadás hangzott el mintegy 68 ezer részvevővel. Tartalmas képet kapunk akkor is, ha azt vizsgáljuk, kik és mit hallgattak. Egy évvel az el­lenforradalom után az jellemezte az akkor még tapogatózó ismeret­­terjesztést, hogy előadásai az olyan népszerű témákra szorít­koztak, mint a szerelem, házas­ság, válás, különböző egészség­­ügyi kérdések stb. Ezek most sincsenek száműzve, legfeljebb visszaszorultak a jelentőségüknek megfelelő helyre. A nőtanács fő­leg közismereti tanfolyamokat, a Vöröskereszt egészségügyi elő­adásokat, a KISZ ifjúsági akadé­miákat, a népfront a tanácstagok részére a funkciójukkal járó tud­nivalókról szintén tanfolyamokat tartott. Nagy sikerük volt A vi­lág térképe előtt című előadásso­rozatoknak, a kérdezz-felelek es­teknek. Ezeknek már sokkal több közük volt a társadalmi és tudo­mányos problémákhoz, a napi élethez, mint az előző évek elő­adásos propagandájának. Válto­zatosságuk mellett tartalmassá­gukkal vitték el a pálmát a munkásakadémiák és népfőisko­lák amelyek kiváló felkészültsé­gű előadók és a szemléltető esz­közök révén igyekeztek a napja­ink dolgozóit érdeklő irodalmi, műszaki, földrajzi, jogi, mezőgaz­dasági, csillagászati, történelmi, közgazdasági, filozófiai kérdések­ről tájékoztatást nyújtani. Az is­meretterjesztést szolgálták az ezüstkalászos tanfolyamok is a megyei tanács rendezésében. Kü­lönösen a sorozatoknál érvénye­sítették azt, hogy a hallgatóság előzetes véleményét kérték a te­matika összeállításához. A mód­szer jól bevált, s kitűnt, hogy a városi és falusi dolgozók egyaránt igénylik a gazdasági és politikai tájékoztatást. Egyébként bármily téma iránt mutatkozott érdeklő­dés, a TIT mindig gondoskodott előadóról. Műszaki és nyelvtan­­folyamok, szakkörök, tsz-látoga­­tások szolgálták még az ismeret­­terjesztést. Téméban és előadóban tehát nem volt hiány, s a hallga­tóság számaránya is ugrásszerű­en emelkedett az 1957. évihez vi­szonyítva. Az előadásokat felnőtt dolgozók, falun a különféle szak­­tanfolyamokat sok asszony és le­ány, az ifjúsági akadémiákat el­sősorban diákfiatalok, KISZ-tagok­ látogatták leginkább. A legfel­tűnőbb volt a munkásfiatalok tá­volmaradása a munkásakadémi­ákról, a tanácsi dolgozók érdekte­lensége, néhány üzem — Parkuz­­ipar, Körmendi Ládagyár, Sárvá­ri Cukorgyár — közömbössége. A nagy lendület, amely a múlt év utolsó negyedét és az idén eltelt öt hónapot a részvétel tekinteté­ben jellemezte az előadásokon, még erősödni látszik. A Járómű­javítóban például jövőre két mun­kásakadémia megszervezését kér­ték, s egyébként is számtalan je­le van annak, hogy az előadásso­rozatok tömege talál majd az ősszel is lelkes hallgatóságra. A tennivaló abban mutatkozik, hogy a hallgatóság összetételéből el­tűnjenek a „fehér foltok”. Eltűn­jenek úgy, hogy a pártszerveze­tek és üzemi bizottságok vezetői felkeltik a munkásfiatalok tudás­szomját, a tanácsnál elősegítik, hogy ne csak az előadások szer­ződésszerű megkötéséig, hanem megtartásáig is eljussanak, hogy a felsorolt üzemekben megkeres­sék a módját a szervezett isme­retterjesztésnek. Ez olyan feladat, amelynek végrehajtását nem a TIT sürgeti, hanem az élet, az előrehaladás, hiszen éppen ezért állította a párt, s természetesen a SZOT is az ismeretterjesztést a kulturális nevelőmunka homlok­terébe. Fehér foltok az ismeret­­terjesztés kiterjedtségét is tarkít­ják. Az előadások nagy részét ugyanis városokban és járási székhelyeken tartották. A közsé­gek között aránytalan a megosz­lás. Hegyfalun például, ahol a TIT előadói csoporttal rendelke­zik, 25—30 előadás hangzott el ebben az évben, viszont Simasá­gon nem tarthatott, a társulat egyet sem. Simaságot, Csepreget s a többi nagyobb és kisebb köz­séget az rekeszti ki a színvona­las, szemléltetésben gazdag, tudo­mányos igényű előadássorozatok­ból, hogy nincs megfelelő közle­kedés, azaz kifelé­ még csak megy vonat, autóbusz, vagy gépkocsi, de vissza, az előadó lakóhelyére már semmi. Nem jutottak el még a rendszeres előadássorozattal a ■mezőgazdaság nagyüzemeibe, az állami gazdaságokba és termelő­­szövetkezetekbe sem. A TIT már felismerte ezt a hiányosságot, s készül is, hogy a jövő évadban a szocialista mezőgazdálkodás dol­gozóinak nagy tömegeivel értsen szót minden őket érdeklő kérdés­ről. Hasonlóan az üzemekhez, a párt- és szakszervezetek, kultúr­­felelősök, tsz-községekben a ta­nácsok segítőkészségén múlik,­­hogy ez meg is történjék. A köz­lekedési nehézségeken bizonyára valamit enyhít a művelődési autó, amely remélhetőleg az őszi évad kezdetén már teljes apparátussal rendeltetése szolgálatába áll. Se­gítene az is, ha a falusi értelmisé­get, szakembereket jobban tömö­rítenék előadói csoportokba, s képzésükről intézményesen gon­doskodnának. A technikai fejlődés mai színvonalán aligha kockáz­tatható meg ugyanis, hogy ugyan­az az ember foglalkozzék mond­juk a szocialista realista irodal­mi ábrázolással, az űrhajózás kérdéseivel, s mellettük tartson még előadást mezőgazdasági szakkérdésekről is. A hallgatók az előadókban is szeretik a vál­tozatosságot. Ide tartozik az is, hogy az ismeretterjesztés Vas megyében anyagi gondokkal küszködik. A szomszédos megyékben egy-egy járás rendelkezik annyi összeg­gel, mint nálunk a megye. A költségvetés megállapításánál a jövőben jelentőségéhez mért súly­­lyal kellene kezelni az ismeret­­terjesztést. A TIT új tényezőket is szeret­ne bevonni az ismeretek gyarapí­tásába, így a többi között a Szom­bathelyi Csillagvizsgálót, a zenei ismeretterjesztést, új témaként a lakóhely és szülőföld ismerteté­sét. Szükség lenne a megyeszék­helyen egy filmvetésre alkalmas előadóteremre is. A nyár folya­mán dől el, mennyit sikerül ezek­ből megszerezni. A nyáron dől el az is, hogyan kamatoztatják az ismeretterjesztéssel foglalkozó szervek a most záruló évad érdek­lődését, lendületét, hogyan ké­szülnek fel új tömegek meghódí­tására. Ha a nyár a felkészülésé lesz, nem pedig a babérok­on való pihenésé, akkor a párt ,mutatta helyes úton a kezdeti lépések után már magabiztosan követke­zik a második és harmadik lépés is. Markovits Ilona •• Emlékezés Gothard Jenőre A­tven évvel ezelőtt halt meg '­­ herényi otthonában a csil­lagászati tudomány egyik legki­emelkedőbb magyar képviselője, Gothard Jenő. Kora ifjúságától kezdve egész életét a kutatás, a tudomány szolgálatába állította. A herényi birtok jövedelmének tekintélyes részét is különböző csillagászati és elektrotechnikai műszerekre, valamint egyéb, a tudományt szolgáló műszerekre fordította. A középiskolát a szombathelyi premontrei gimnáziumban vé­gezte. Már ebben az időben nagy érdeklődést tanúsított a fizika és kémia iránt, és ebben nagy se­gítőtársra talált Kuncz Adolfban, a gimnázium akkori igazgatójá­ban. A neves fizikus, kémikus pe­dagógus különös figyelemmel kí­sérte a tehetséges fiatalember ér­deklődését, akit egyébként is megkedvelt szerény, csendes ma­gatartásáért. Gothard nemcsak az iskolai ta­nulmányok kapcsán végezte fizi­kai és kémiai kísérleteit, hanem a többi tanulótársa részére gond­talan pihenést és szórakozást je­lentő nyári szünidőt is otthoná­nak kis műhelyében töltötte, ahol bátyjával, Sándorral együtt egész kis fizikai és kémiai laboratórium állt rendelkezésükre. A későbbiek folyamán megismerkedett Fehér Ipollyal, az esztergomi bencés gimnázium nagynevű fizikus ta­nárával és a társaságában töltött idő, mely a közös témakörből folytatott beszélgetésekben me­rült ki, mély nyomot hagyott az ifjú lelkében. A csillagászat irán­ti érdeklődése a bécsi egyetemi évek alatt kezdett kibontakozni... Az egyetem műhelyében, ahol különböző csillagászati műszere­ket is készítettek, Gothard gya­kori látogatóvá vált és több íz­ben maga is segédkezett ezek ké­szítésében, miközben nagyszerű konstruktőri képességeiről is ta­núságot tett. A­z egyetemről hazajőve egy ideig Sándor fivérével gaz­dálkodott, azonban most sem vált hűtlenné laboratóriumához és kü­lönböző műszer-konstrukciói a szakemberek körében mind na­gyobb elismerésre tartottak szá­mot. Ezáltal került kapcsolatba Zichy Jenővel, aki a Székesfehér­váron rendezett ipari kiállítás al­kalmával felkérte Gothardot is, készítményei bemutatására. Ezek­ről a műszerekről az illetékesek a legnagyobb elismeréssel nyilat­koztak. A kiállításról a most már barátjává vált Kuncz Adolffal és Fehér Ipollyal együtt Ógyallára rándultak ki, ahol felkeresték a nagyhírű magyar csillagászt, Kon­koly Thege Miklóst. A néhány nap, amit itt­ töltöttek, végleg megérlelte Gothardban a csilla­gászt. A csillagvizsgálóban vég­zett éjszakai megfigyelések, a csil­lagos égbolt csodálatos szépsége olthatatlan vágyat lobba­ntott fel benne a csillagászat iránt, mely elkísérte élete végéig. Herényi otthonába visszatérve megépíttette a kupolát, melyet hamarosan távcsővel és más csil­lagászati műszerekkel népesített be. Ezután mind jobban elmé­lyült a kutató munkába és nem­csak a csendes nyári éjjelek, ha­nem a zimankós téli éjszakák is sokszor ott találták a műszerei mellett. I­dőközben külföldi utazáso­k­­kon is részt vett és ezek is minden alkalommal csillagá­szati ismeretek, tapasztalatok megszerzésének jegyében teltek el. A fáradhatatlansága mind a kutató munka, mind pedig a mű­szerkészítés terén meghozta az eredményt. Az általa készített színképelemző műszerekből — melyeket az égitestek anyagi ösz­­szetételének és hőmérsékletének vizsgálatára használnak —, több külföldi csillagvizsgáló is rendelt. Nagy jelentőségű felfedezése volt a Lyra gyűrűs központi csil­laga, melyet a Magyarországon első ízben általa alkalmazott fo­­tografikus észlelési módszerrel ta­lált meg. Ez a felfedezés nagy lépést jelentett a változó csilla­gok viselkedésének vizsgálatában és nemcsak magának, hanem az egész magyar csillagászat részére elévülhetetlen érdemeket szerzett. Gothard munkássága nemcsak gyakorlati, hanem elméleti vonat­kozásban is jelentős volt. A bu­dapesti Természettudományi Tár­sulatban tartott előadásain kívül bel- és külföldi szaklapok egy­aránt több cikkét, értekezését kö­zölték, melyek közül legismerteb­bek voltak a Magyar Tudomá­nyos Akadémián tartott értekezé­sei, mely őt levelező tagjává is választotta. A csillagászat mellett egyedül­álló fizikai kísérleteket is végzett, és ő volt az első, akinek először sikerült elektromos szikrát érzé­keny lemezen átugratva lefényké­pezni. A tudományos munkássá­gán kívül nagy tökélyre tett szert a művészi fényképezés terén is. Képei nemcsak hazai, hanem több idegen állam fényképkiállításán is díjat nyertek. ]V­­índezeken felül szerepe volt a Rába vízierejének ki­használására létesült társaságban, melynek célja volt Szombathely, Sopron és Sárvár árammal tör­ténő ellátása. Gothard nevéhez fűződik a szombathelyi villamos­­vasút létesítése is és ez jóformán utolsó ténykedése volt. Korábban szerzett betegsége mindjobban el­hatalmasodott rajta. Erősen rom­lott egészségi állapota miatt a tél Olaszországba kényszerítette, majd innen Egyiptomba utazott, ahol a vérbeli csillagász lelkese­désével jegyezte meg: „Nem aka­rok addig meghalni, amíg a déli félteke csillagait, a csodálatosan szép Dél Keresztjét saját sze­memmel nem láttam”. Ezerkilencszázkilenc május 29- én, amikor műszerésze, akinek meghagyta, hogy délután keltse fel, szobájába lépett, megdöbben­ve látta, hogy szeretett ura halva fekszik. Gothard Jenő élete és munkás­sága bel- és külföldön egyaránt ismeretes és megbecsült volt. Ne­ve ma is tiszteletet vált ki a tu­domány minden munkája előtt R. S. VAS NÉPE tanácstagi fogadóóra ás beszámoló Szombathelyen a városi tanácstagi fogadóórák keretében ma Sütő Antal tanácstag (60-as vk., Szinyei Merse Pál u. 31.) este 6—7-ig, Györög Mária tanácstag (61-es vk., Szinyei Merse Pál u. 25.) este 6—7-ig, Németh István tanácstag (120-as vk., IX. ker. isko­la) este 7—8-ig. Szabó Sándor tanács­tag (121-es vk., IX. ker. iskola) este 7—8-ig. Bujtás Jánosné tanácstag (122-es vk., IX. ker. iskola) este 7—8-ig tartja fogadóóráját. Rétfalvi Dezső megyei tanácstagi beszámolót tart május 31-én, vasárnap délelőtt 10 órai kezdettel Csipkereken a községi művelődési otthonban. — Ügyeletes orvos Szombathelyen május 30-án, szombaton délután 1 órá­tól este 8 óráig, vasárnap reggel 6 órától este 8 óráig, a villamosvasúttól a VII. kerület (Kámon) felé: dr Kör­­mendy László, Wesselényi u. 18.­szám, a villamosvasúttól a IV. kerület (Szől­­lős) felé: dr. Némethy Lajos, Szabó Miklós u. 48. szám. Házhoz hívást reg­gel 8 órától 10 óráig kell az ügyeletes orvosnál bejelenteni. Szombaton este 8 órától vasárnap reggel 6 óráig, va­sárnap este 8 órától hétfőn reggel 6 óráig az egész város részére az ügye­letes orvos a Wesselényi u. 4. Szám alatti orvosi rendelőben (telefon: 503) található. Az ügyeleti idő alatt csak sürgős orvosi ellátást igénylő bete­gekhez hívhatók az ügyeletes orvosok.­­ Ügyeletes állatorvos Szombathe­lyen május 30-án, szombaton délután 1 órától június 1-én, hétfőn reggel 7 óráig. dr Portschy Ödön, Őrség u. 10. szám. Szolgálati idő alatt kizárólag sürgős orvosi ellátást igénylő esetek­ben áll rendelkezésre az ügyeletes állatorvos. T­örökszép melódiák címmel hang­versenyt rendez június 6-án Szombat­helyen a szabadtéri színpadon a pos­tás szimfonikus zenekar. A műsoron opera- és operettrészletek szerepel­nek. Közreműködnek: Kresz Nóra, Kovács Sarolta, Lengyel Ildikó és Réti Tamás, a budapesti postás opera­­stúdió tagjai, valamint Görczl József­­né és Machó István, a szombathelyi postás művészegyüttes tagjai. A ze­nekart Váradi Balogh Lajos vezényli. Az előadás tiszta bevételét a Rákóczi F. utcai általános iskola úttörői­nek nyári táborozására fordítják.­­ Előadást rendez a TIT mezőgaz­dasági szakosztályának állatorvosi csoportja ma délelőtt 9 órakor a TIT- klubban. Az előadást dr. Fekete Tibor egyetemi adjunktus tartja A vemhes és tejelő tehén takarmányozása cím­mel. — Gyermekrajz- és szakköri kiállítást rendez a Hazafias Népfront Vas me­gyei Békebizottsága a békemozgalom 10. évfordulója alkalmából ma délután 5 órai kezdettel Szombathelyen, a Vasas művelődési otthonban. — Négyszáz forint pénzbírságra ítélte a szombathelyi járási tanács Németh Kálmán sorokpolányi lakost, mert iparigazolvány nélkül asztalos munkát vállalt. — Megnyílt a Strucc szálló esz­presszójának nyári kerthelyisége Kő­szegen — Újjáépítik három és félmillió fo­rintos költséggel Kőszegen a város északi és déli részén levő elavult Gyöngyös-hidakat. A munkálatok elő­reláthatóan november végére fejeződ­nek be.­­ Műsoros estet rendez a szombat­helyi múzeum nagytermében június 14-én a Petőfi utcai iskola szülői mun­kaközössége. Az est bevételét a tanu­lók nyári üdültetésére fordítják. — Béketalálkozót tartottak tegnap este a körmendi művelődési otthon­ban a nőtanács és a békebizottság rendezésében. A gyűlésen Székely Erzsébet tanárnő a békemozgalom időszerű kérdéseiről beszélt a hallga­tóknak. — Gergely Márta: A gyengébb nem című színművét június 6-án és 7-én mutatja be a kőszegi Petőfi művelő­dési otthon színjátszócsoportja, a he­lyi művelődési otthon színháztermé­ben.­ A TIT Vas megyei szervezete kéri a filmművészeti kör tagjait, hogy a következő havi tagdíjakat június 5-ig fizessék be a titkár­ságra. A kör vezetősége egyben értesíti a hallgatókat, hogy a követ­kező negyedévi programot június 6-án a Savaria filmszínházban megtartandó előadáson ismertetik. — Köszönetnyilvánítás. Mind­azoknak, akik felejthetetlen fér­jem, édesapánk, apósunk, nagy­apánk, KUMMER MIKLÓS te­metésén megjelentek, mély fáj­dalmunkat koszorúkkal, csokrok­kal és részvétükkel enyhíteni igyekeztek — különösen a Szor­galom TSZ tagságának, kertész­­társainak és a dukai iskola neve­lőinek — ezúton mondunk hálás köszönetet: a gyászló család. (x) t­rá­v rés Várható időjárás ma estig: Erő­sen felhős idő, sok helyen esővel. Mérsékelt északkeleti, keleti szél. Az éjszakai lehűlés keleten gyen­gül. Várható legmagasabb nap­pali hőmérséklet a Tisznátúlon 19 —22, máshol 16—19 fok között. Távolabbi kilátások: felhős, hű­vös idő, további esőkkel. A LOTTÓ e heti nyerőszámát 5.25.41.52.89 5

Next