Vas Népe, 1959. szeptember (4. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-01 / 204. szám
* Moszkva (TASZSZ). A közvélemény széles rétegei előtt ismeretessé vált tények — írja a Pravda — megcáfolhatatlanul bizonyítják, hogy az amerikai imperialista körök — miközben szavakban békét és a „helyzet normalizálását” kívánják Laoszban — tulajdonképpen mindenképpen fokozzák a feszültséget a világnak e részében, felhasználva a szolgálatukban álló sötét erőket. Az Egyesült Államok a napokban elhatározta, hogy nyíltan sürgős katonai segítséget nyújt a laoszi reakciós kormányköröknek, amelyek polgárháborút idéztek fel az országban. A Reuter iroda hivatalosan közölte, hogy a határozat nyomán csangkajsekista szállítórepülőgépek indultak Laoszba, fedélzetükön amerikai fegyverekkel és hadfelszereléssel. Japán sajtójelentések szerint Tajvan szigetén laoszi katonai küldöttség titkos tárgyalásokat folytat arra vonatkozólag, hogy az Egyesült Államok irányításával katonai együttműködésre lép a csangkajsekistákkal. E titkos tárgyalásokat megelőzték a laoszi megbízottaknak az agresszív SEATO-tömb részvevőivel, köztük Thaifölddel folytatott tárgyalásai. Az indokínai háború fel? idézésének bűnös céljára felhasználják a dé lvietnami hatóságok szolgálatait is. Dél-Vietnam készségesen rendelkezésre bocsátotta tengeri kikötőit és szárazföldi útvonalait a laoszi királyi hadsereg fegyverekkel és hadianyaggal való ellátásához. Az amerikai imperialisták nyílt beavatkozása Laosz belső ügyeibe, komolyan kiélezte a helyzetet a világ e részében — állapítja meg a cikkíró. * A Pravda az Egyesült Államok laoszi beavatkozásáról Eisenhower és Macmillan hétfőn este beszédet mondott a televízióban London. (MTI) Eisenhower és Macmillan hétfőn reggel tért vissza Chequersből Londonba. Délelőtt istentiszteleten vettek részt a Szent Pál székesegyházban, majd az amerikai elnök az Egyesült Államok londoni nagykövetségére ment és ott is ebédelt. 14 óra 30 perckor fogadta Castiella spanyol külügyminisztert. 18 óra 30 perckor Eisenhower felkereste Macmillant a Downing Streeten. 19 órakor a két államférfi beszédet mondott a televízióban. Az adást a miniszterelnökség fogadóterméből közvetítették. A televíziós beszédek után Macmillan vacsorát adott Eisenhower tiszteletére. A vacsorán részt vett Churchill, Lord Attlee és Eden is. A Daily Express értesülése szerint Eisenhower azt szeretné, ha a nyugati hatalmak nyilatkozatot tennének, kifejezve azt a szándékukat, hogy erősítik a NATO-t és hogy atomfegyverekkel szerelik fel Nyugat-Németországot. Adenauer helyesli ezt a tervet, Macmillan viszont ellenzi. A lap azt írja, Eisenhower elnök és Macmillan megbeszélései során sok időt szentelt a javaslat megvitatásának. (A Daily Expressnek ezt az értesülését más források még nem erősítették meg eddig. — A szerk. megj.) Óriási vízierőművet építenek a Jeniszejen Moszkva. A szovjet szakemberek óriási vízierőmű tervein dolgoznak. A Jeniszejen felépítendő vízierőmű körülbelül háromszor akkora teljesítményű lesz, mint a volgai, „Lenin” vízierőmű, a világ legnagyobb vízierőműve. Az új vízierőmű évente több mint 35 milliárd kilowattóra villamos energiát termel majd, csaknem egynegyedét annak, amit az összes szovjet elektromos művek 1958-ban előállítottak. Építéséhez hat év szükséges. A Jeniszejben és mellékfolyójában, az Ankarában rejlő vízienergia kihasználására 11 vízierőmű építését tervezik, összesen körülbelül 30 millió kilowatt kapacitással. Az első ilyen vízierőművet, az Irkutszkit, már felépítették, két másik — a 4,5 millió kilowatt kapacitású Bratszki és az öt millió kilowatt kapacitású Krasznojarszki — most épül. De Gaulle visszaérkezett Párizsba Párizs (MTI) De Gaulle francia köztársasági elnök vasárnap befejezte négynapos algériai körútját és az esti órákban visszaérkezett Párizsba. Egyes vélemények szerint — írja az AP — a francia államfő algériai útjának az volt a tulajdonképpeni célja, hogy „kipuhatolja az ott állomásozó francia hadsereg hangulatát”. Az AP szerint erre azért volt szükség, mert De Gaulle az Eisenhower elnökkel folytatandó megbeszélései után majd „újszerűen igyekszik megközelíteni" az algériai kérdést. Ez a lépés időben egybeesik az ENSZ közgyűlés újabb ülésszakának megnyitásával, hogy „kifogja a szelet az ázsiai, illetve arab országok vitorlásáiból.’’ Ezek az országok szorgalmazzák ugyanis az algériai probléma megvitatását az ENSZ- közgyűlés szeptemberben kezdődő ülésszakán. Az AFP kiemeli, hogy De Gaulle algériai körútján, amelyet helikopterrel tett meg, egyetlen nagyobb várost sem érintett. VAS NÉPE HÚSZ ÉV UTÁN 1939. szeptember elsejét mutattta a naptár. Hajnali négy óra negyvenöt perckor Lengyelországra rászabadult a pokol. Egy lengyel anya talán éppen ebben a percben hozta a világra — jaj, milyen életre! — gyermekét, a lengyel falvakban akkor ébredtek nehéz álmukból a parasztok, hogy újrakezdjenek egy dolgos napot, és a gyermekek az első tanítási napról álmodtak, amikor a hitleri Wehrmacht átzúdult az ország nyugati határán. Így kezdődött az emberiség történetének legnagyobb öldöklése, leggyászosabb korszaka, a második világháború. A világ népei talán nem is tudták, hogy mi kezdődött ezen az éjszakán, hiszen váratlanul érte őket az esemény. A be nem avatkozási politika képviselői Chamberlain és Daladier, Halifax és Bonnet elkendőzték előttük a valóságot, azt a tényt, hogy Hitler a világ leigázására készül. S ahogy Münchenben feláldozták Csehszlovákiát, most Lengyelországot juttatták hasonló sorsra. Ahelyett, hogy segítséget adtak volna Lengyelországnak, amelyre szerződés kötelezte őket, a háború beszüntetését kérték Hitlertől. Az angol alsóház szeptember másodiki ülésén Halifax külügyminiszter még abbeli reményét fejezte ki, hogy az öthatalmi értekezlet — Német-, Olasz-, Lengyel-, Franciaország és Anglia — összehívásával Danzigot (Gdansk) és a lengyel korridort békésen átadják a fasisztáknak, s így azok akadálytalanul szabad utat kapnak a Szovjetunió felé. Sem a nyugati, sem a lengyel kormányférfiak nem voltak hajlandók megegyezni a Szovjetunióval, amely felajánlotta segítségét a bajba jutott lengyel népnek. A Hitler-fasiszták előretörését a Szovjetunió csapatai állították meg Lengyelország területén, megakadályozva ezzel azt, hogy az agresszor akadálytalanul eljuthasson a szovjet határokig. Nyugaton ekkor kezdődött az úgynevezett „furcsa” háború. Szeptember 3-án Anglia és Franciaország, majd a brit domíniumok hadat üzentek Németországnak, de a csapatok a Maginotvonal mögött maradtak, és meg sem próbálták áttörni a Siegfriedvonalat. így omlott a németek lábai elé Lengyelország, amelyet katasztrófába döntöttek szovjetellenes politikájukkal saját reakciós uralkodó osztályai, így vérzett el hősies harcban a lengyel nép. S a háború, az emberiség legborzalmasabb háborúja, elindult, hogy lángba borítsa a világot. Először Európa népei váltak a hitleristák áldozataivá. Dánok, norvégek, jugoszlávok, görögök, belgák, hollandok és franciák felett vonult át a fasizmus, és Anglia városai hevertek romokban a Luftwaffe csapásai alatt. íme, ezt hozta a be nem avatkozási politika és a szovjetellenesség. Az uralkodó körök politikája megbukott, de a népek nem hódoltak be, és szabadságharcuk élére mindenütt a kommunisták álltak. Ahol erősek voltak a kommunista pártok, széleskörű partizánmozgalom bontakozott ki, és keserítette meg az elnyomók uralmát. Európára rátaposott a fasiszta csizma, ránehezedett a hitleri gonoszság és sötétség, de ebben az embertelen korszakban, amikor megalázták az embert, hősök százai és ezrei bizonyították, hogy a fasizmus nem győzhet. A Francia Kommunista Párt ekkor vált a mártírok pártjává. A francia partizánok, a francia kommunisták Gábriel Pétivel az élen ekkor hirdették hősi halálukkal, hogy eljönnek még a daloló holnapok, amikor újra ember lesz az ember. És elkövetkezett 1941 június 22-e. Hitler hordái megtámadták a Szovjetuniót. Óriási küzdelem kezdődött. A szovjet nép, amely a legnagyobb áldozatokat hozta ebben a háborúban, négyesztendei rettenetes harcban, miközben bőven ömlött a hősök vére, szétzúzta a fasizmust. S ebben a háborúban — szégyenfoltja ez a magyar történelemnek — mi is részt vettünk, mert uralkodó osztályaink törvényszerűen a fasizmushoz kötötték az ország szekerét. Rettenetes korszak volt ez népünk életében. Radnóti Miklós, amártírhalált halt költő fejezte ki talán legjobban egyik versében a korszak lényegét. Oly korban éltem én e földön, mikor besúgni érdem volt s a gyilkos, az áruló, a rabló volt a hős, és ki néma volt netán s csak lelkesedni ,rest, már azt is gyűlölték, akár a pestisest. Sokan megtévedtek, sokan a fasiszták mellé álltak, de annak a rendszernek, amely milliókat pusztított el a gázkamrákban, azoknak az embereknek, akik Jaszmaja Poljanában feldúlták Tolsztoj szülőházát, akik hallgatásra kényszerítették a szellemet, el kellett bukniok. A szovjet néphősiessége, tizenötmillió szovjet ember vére megmentette a világot a fasizmus barbarizmusától, így jött el 1945, a győzelem éve, így kezdődött el a béke korszaka. Tizennégy esztendeje ennek. És ma, húsz évvel a második világháború kitörése után újra akadnak olyan erők, amelyek a háború rémjével fenyegetik a világ békét és szabadságot szerető népeit. Hitler tábornokai ma újra készülődnek, és azok bujtogatják őket, akik egyszer már megégették magukat, mert jobban féltek a munkásmozgalomtól, a kommunistáktól, mint a fasizmustól, és csak a profit lebegett a szemük előtt. Ma ezek a csoportok ismét háborúról, kommunista veszélyről beszélnek, milliók és milliók ellen akarják újra ugyanazt a bűnt elkövetni. Sikerül-e ez a tervük? Nem sikerülhet, mert ma mások az erőviszonyok, mint húsz esztendővel ezelőtt. Nem sikerülhet, mert a szocialista tábor ereje nem engedi. Nem sikerülhet, mert a népek békeakarata a háború borzalmai után erősebb, mint valaha. Ma a békéről kell tárgyalni, ma mindenkinek meg kell hátrálnia, aki háborút akar. A béke a népek reménysége. A mi erőnk, a szocialista tábor ereje és a népek békeakarata, ez a két tényező a tartós béke biztosítéka. Ezért nem mernek új háborút kezdeni azok, akik az emberiség romlására spekulálnak, ezért szülhetik ma az anyák bizakodóan világra gyermekeiket, s ezért dolgozhatunk mi is nyugodtan. Mi, magyarok is megtaláltuk a helyünket a világban. Lemostuk azt a szégyenfoltot népünk történetéről, amelyet a Horthy-rendszer idézett elő, és a népek békeakaratát képviselő tábor tagjai vagyunk. Erős ez a tábor, nagyon erős — legyőzhetetlen. S az erő a béke biztosítéka. Kossuth száztíz évvel ezelőtt mondott szavai: „Az erős békéjét önmagában hordja" — ma is igazak. D. Kónya Lajos Hruscsov látogatása Solohovnál Moszkva (MTI). Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke vasárnap feleségével és leányával látogatást tett Solohovnál, a világhírű szovjet írónál. A fogadtatás után gyűlést tartottak, amelyen társadalmi szervezetek vezetői, továbbá Solohov és Hruscsov mondott beszédet. Hruscsov beszédének jelentős részét a nemzetközi helyzet kérdéseinek, a békés együttélés problémájának, a szovjet és az amerikai kormányfő közelgő találkozásainak szentelte. Hangsúlyozta, hogy jó szándékokkal utazik az Egyesült Államokba, azzal a hő óhajjal, hogy elősegítse a nemzetközi feszültség enyhülését, a béke megszilárdulását. Hajlandók vagyunk olyan intézkedésekre — mondotta —, amelyeknek segítségével fel lehet olvasztani a hidegháború jegét és amelyek lehetővé teszik, hogy a népek fellélegezzenek. Reméljük, az Egyesült Államok kormányát szintén hasonló elgondolások vezetik. Minden józan gondolkodású ember előtt világos — folytatta a szovjet kormányfő —, hogy a szovjet—amerikai kapcsolatok megjavulása nemcsak a Szovjetunió és az Egyesült Államok népeinek, hanem minden ország népének, a nagy és kis népeknek egyaránt hasznára lenne, mert a népek nem akarnak háborút, hanem tartós békére vágynak. Ma a szó szoros értelmében minden embert érdekel és foglalkoztat a világ békéjének biztosítása. Joggal tekintik ezt a kérdést a nemzetközi élet fő problémájának. Hruscsov a továbbiakban rámutatott, hogy a nemzetközi helyzet — ha a fő kérdést a béke fenntartásának lehetőségét tekintjük — már nem rossz, sőt azt mondhatni, hogy jó. Hruscsov beszélt Adenauer nyugatnémet kancellárnak a szovjet kormányfő augusztus 18-i üzenetére adott válaszáról is. Első olvasásra — mondotta Hruscsov — ez a válasz kedvező benyomást kelt. Elsősorban meg kell állapítanunk, hogy a válasz hangneme tartózkodóbb és ebben a vonatkozásban lényegesen különbözik a bonni kormány dokumentumainak eddigi stílusától. Adenauer üzenete igen fontos kérdéseket érint. Kifejezi azt az óhajt, hogy jussunk jobb megértésre a kérdésekben országaink együttműködésének fejlődése érdekében. Ha e szavakat tettek követik, akkor feltehető, hogy átléphetjük majd azt az elválasztóvonalat, amely közöttünk a nemzetközi helyzet megoldást sürgető kérdéseinek megítélésében fennáll, s lépéseket tehetünk a nemzetközi feszültség enyhítésének, a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság közötti viszony megjavításának útján. Szeretnők, ha a Német Szövetségi Köztársaság kormánya részletesebben kifejtené javaslatait olyan fontos kérdések megoldását illetően, mint a leszerelés, a háború maradványainak felszámolása, országaink együttműködésének fejlesztése. Véleményünk szerint — ha a másik fél is úgy akarja — ezek a kérdések nem megoldhatatlanok. Megoldhatók, ha a nyugati hatalmak őszintén óhajtják az elő nemzetközi problémák békés rendezését. Szeretnék hinni, hogy a Német Szövetségi Köztársaság kormánya a maga részéről valóban elő kívánja mozdítani a nemzetközi feszültség enyhítését — mondotta Hruscsov és megígérte, hogy válaszolni fog Adenauer üzenetére. Beszédében Hruscsov a Szovjetunió gazdasági, és kulturális fejlődésének kérdéseivel, a hétéves terv feladataival is foglalkozott. Kifejtette, mivel nagy erőfeszítések történnek az SZKP XXI. kongresszusán, valamint a Párt Központi Bizottságának júniusi plénumán hozott határozatok végrehajtására, milyen széleskörű mozgalom fejlődött ki a szovjet városokban és falvakban a hétéves terv határidő előtti telesítéséért. Sikeresen teljesítjük és túlszárnyaljuk azokat a feladatokat, amelyeket a XXI. pártkongresszuson megerősített hétéves terv ír elő — mondotta. Országunk helyzete ma igen jó — mondotta. — Ez annak eredménye, hogy a nép megbonthatatlan egységben sorakozik fel szeretett kommunista pártja mögé.Hruscsov ezután Mihail Alekszandrovics Solohov írói munkásságát méltatta. — Az utóbbi években — mondotta — Mihail Alekszandrovics nem egyszer tett utazást külföldön kiváló eredménnyel. Mindenütt, mint a legnagyobb szovjet írót, mint a szovjet kultúra képviselőjét fogadták. Önök tudják, hogy Eisenbowm elnök meghívására hamarosan az Amerikai Egyesült Államokba utazom. Meghívom erre az útra Mihail Alekszandrovicsot. Azthiszem, neki is hasznos lesz, ha közelebbről megismeri a mai Amerika életét. (MTI) 1959. szeptember 1. Kedd Úszóhártyás emberek Észak-Rhodézia és Mozambique határán úszóhártyás emberek törzsét fedezte fel egy rhodéziai bányász, aki felderítő munkát végzett a Zambézi-folyó környékén. A törzs tagjai csupán lágyékkötőt viselnek, fő eledelük a mezei rágcsálók, amelyeket külön erre betanított kiskutyákkal vadásznak. Lábukon csak három ujj van, állítólag azért, mert ezek az „Úszóhártyás emberek" több nemzedék óta a Zambézi ingoványos völgyében élnek. (MTI) A SZEPTEMBERI LOTTÓSORSOLÁSOK A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság sorsolási naptára szerint a következő hónapban négy lottóhúzást rendeznek. Két sorsolás is lesz a fővárosban, a másik kettőt vidéken tartják. Szeptember 4-én Pestlőrincén kettős sorsolás lesz: a 36. játékhét nyerőszámait és az augusztusi tárgyjutalmakat húzzák. Szeptember 11-én Orozsányban, a Bányász Strandfürdőn sorsolják a nyeőszámokat. Szeptember 18-án ismét a fővárosban az Országos Mezőgazdasági Kiállításon, 25-én pedig Csornán sorsolják a lottót.