Vas Népe, 1959. szeptember (4. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-01 / 204. szám

* Moszkva (TASZSZ). A közvé­lemény széles rétegei előtt isme­retessé vált tények — írja a Prav­da — megcáfolhatatlanul bizo­nyítják, hogy az amerikai impe­rialista körök — miközben sza­vakban békét és a „helyzet nor­malizálását” kívánják Laoszban — tulajdonképpen mindenképpen fokozzák a feszültséget a világ­nak e részében, felhasználva a szolgálatukban álló sötét erőket. Az Egyesült Államok a napok­ban elhatározta, hogy nyíltan sür­gős katonai segítséget nyújt a laoszi reakciós kormánykörök­nek, amelyek polgárháborút idéz­tek fel az országban. A Reuter iroda hivatalosan közölte, hogy a határozat nyomán csangkajsekis­­ta szállítórepülőgépek indultak Laoszba, fedélzetükön amerikai fegyverekkel és hadfelszereléssel. Japán sajtó­jelentések szerint Taj­van szigetén laoszi katonai kül­döttség titkos tárgyalásokat foly­tat arra vonatkozólag, hogy az Egyesült Államok irányításával katonai együttműködésre lép a cs­angka­jsekistákkal. E titkos tár­gyalásokat megelőzték a laoszi megbízottaknak az agresszív SEATO-tömb részvev­őivel, köz­tük Thaifölddel folytatott tárgya­lásai. Az indokínai háború fel? idézésének bűnös céljára felhasz­nálják a dé lvietnami hatóságok szolgálatait is. Dél-Vietnam kész­ségesen rendelkezésre bocsátotta tengeri kikötőit és szárazföldi út­vonalait a laoszi királyi hadsereg fegyverekkel és hadianyaggal va­ló ellátásához. Az amerikai imperialisták nyílt beavatkozása Laosz belső ügyeibe, komolyan kiélezte a helyzetet a világ e részében — állapítja meg a cikkíró. * A Pravda az Egyesült Államok laoszi beavatkozásáról Eisenhower és Macmillan hétfőn este beszédet mondott a televízióban London. (MTI) Eisenhower és Macmillan hétfőn reggel tért vissza Chequersből Londonba. Délelőtt istentiszteleten vettek részt a Szent Pál székesegyház­ban, majd az amerikai elnök az Egyesült Államok londoni nagy­­követségére ment és ott is ebé­delt. 14 óra 30 perckor fogadta Castiella spanyol külügyminisz­tert. 18 óra 30 perckor Eisenhower felkereste Macmillant a Downing Streeten. 19 órakor a két állam­férfi beszédet mondott a televízió­ban. Az adást a miniszterelnök­ség fogadóterméből közvetítették. A televíziós beszédek után Macmillan vacsorát adott Eisenho­wer tiszteletére. A vacsorán részt vett Churchill, Lord Attlee és Eden is. A Daily Express értesülése sze­rint Eisenhower azt szeretné, ha a nyugati hatalmak nyilatkozatot tennének, kifejezve azt a szándé­kukat, hogy erősítik a NATO-t és hogy atomfegyverekkel szere­lik fel Nyugat-Németországot. Adenauer helyesli ezt a tervet, Macmillan viszont ellenzi. A lap azt írja, Eisenhower elnök és Macmillan megbeszélései során sok időt szentelt a javaslat meg­vitatásának. (A Daily Expressnek ezt az értesülését más források még nem erősítették meg eddig. — A szerk. megj.) Óriási vízierőművet építenek a Jeniszejen Moszkva. A szovjet szakembe­rek óriási vízierőmű tervein dol­goznak. A Jeniszejen felépítendő vízierőmű­ körülbelül háromszor akkora teljesítményű lesz, mint a volgai, „Lenin” vízierőmű,­ a vi­lág legnagyobb vízierőműve. Az új vízierőmű évente több mint 35 milliárd kilowattóra vil­­lamos energiát­ termel majd, csak­nem egynegyedét annak, amit az összes szovjet elektromos művek 1958-ban előállítottak. Építéséhez hat év szükséges. A Jeniszejben és mellékfolyó­jában, az Ankarában rejlő vízi­energia kihasználására 11 vízierő­mű építését tervezik, összesen kö­rülbelül 30 millió kilowatt kapa­citással. Az első ilyen vízierőművet, az Irkutszkit, már felépítették, két másik — a 4,5 millió kilowatt kapacitású Bratszki és az öt mil­lió kilowatt kapacitású Kraszno­­jarszki — most épül. De Gaulle visszaérkezett Párizsba Párizs (MTI)­ De Gaulle fran­cia köztársasági elnök vasárnap befejezte négynapos algériai kör­útját és az esti órákban vissza­érkezett Párizsba. Egyes vélemé­nyek szerint — írja az AP — a francia államfő algériai útjának az volt a tulajdonképpeni célja, hogy „kipuhatolja az ott állomá­sozó francia hadsereg hangula­tát”. Az AP szerint erre azért volt szükség, mert De Gaulle az Ei­senhower elnökkel folytatandó megbeszélései után majd „újsze­rűen igyekszik megközelíteni" az algériai kérdést. Ez a lépés idő­ben egybeesik az ENSZ közgyűlés újabb ülésszakának megnyitásá­val, hogy „kifogja a szelet az ázsiai, illetve arab országok vi­torlás­áiból.’’ Ezek az országok szorgalmazzák ugyanis az algériai probléma megvitatását az ENSZ- közgyűlés szeptemberben kezdődő ülésszakán. Az AFP kiemeli, hogy De Gaulle algériai körútján, ame­lyet helikopterrel tett meg, egyet­len nagyobb várost sem­ érintett. VAS NÉPE HÚSZ ÉV UTÁN 1939. szeptember elsejét mutat­­t­ta a naptár. Hajnali négy óra­­ negyvenöt perckor Lengyelország­ra rászabadult a pokol. Egy len­gyel anya talán éppen ebben a percben hozta a világra — jaj, milyen életre! — gyermekét, a lengyel falvakban akkor ébredtek nehéz álmukból a parasztok, hogy újrakezdjenek egy dolgos napot, és a gyermekek az első tanítási napról álmodtak, amikor a hitleri Wehrmacht átzúdult az ország nyugati határán. Így kezdődött az emberiség történetének legna­gyobb öldöklése, leggyászosabb korszaka, a második világháború. A világ népei talán nem is tud­ták, hogy mi kezdődött ezen az éjszakán, hiszen váratlanul érte őket az esemény. A be nem avat­­kozási politika képviselői Cham­berlain és Daladier, Halifax és Bonnet elkendőzték előttük a va­lóságot, azt a tényt, hogy Hitler a világ leigázására készül. S ahogy Münchenben feláldozták Cseh­szlovákiát, most Lengyelországot juttatták hasonló sorsra. Ahelyett, hogy segítséget adtak volna Len­gyelországnak, amelyre szerződés kötelezte őket, a háború beszünte­tését kérték Hitlertől. Az angol alsóház szeptember másodiki ülé­sén Halifax külügyminiszter még abbeli reményét fejezte ki, hogy az öthatalmi értekezlet — Német-, Olasz-, Lengyel-, Franciaország és Anglia — összehívásával Danzigot (Gdansk) és a lengyel korridort békésen átadják a fasisztáknak, s így azok akadálytalanul szabad utat kapnak a Szovjetunió felé. Sem a nyugati, sem a lengyel kor­­mányférfiak nem voltak hajlan­dók megegyezni a Szovjetunióval, amely felajánlotta segítségét a bajba jutott lengyel népnek. A Hitler-fasiszták előretörését a Szovjetunió csapatai állították meg Lengyelország területén, megakadályozva ezzel azt, hogy az agresszor akadálytalanul eljut­hasson a szovjet határokig. Nyugaton ekkor kezdődött az úgynevezett „furcsa” háború. Szeptember 3-án Anglia és Fran­ciaország, m­ajd a brit domíniu­mok hadat üzentek Németország­nak, de a csapatok a Maginot­vonal mögött maradtak, és meg sem próbálták áttörni a Siegfried­­vonalat. így omlott a németek lá­bai elé Lengyelország, amelyet katasztrófába döntöttek szovjet­­ellenes politikájukkal saját reak­ciós uralkodó osztályai, így vér­zett el hősies harcban a lengyel nép. S a háború, az emberiség leg­borzalmasabb háborúja, elindult, hogy lángba borítsa a világot. Elő­ször Európa népei váltak a hit­leristák áldozataivá. Dánok, nor­végek, jugoszlávok, görögök, bel­gák, hollandok és franciák felett vonult át a fasizmus, és Anglia városai hevertek romokban a Luftwaffe csapásai alatt. íme, ezt hozta a be nem avatkozási politika és a szovjetellenesség. Az uralko­dó körök politikája megbukott, de a népek nem hódoltak be, és sza­badságharcuk élére mindenütt a kommunisták álltak. Ahol erősek voltak a kommunista pártok, szé­leskörű partizánmozgalom bonta­kozott ki, és keserítette meg az elnyomók uralmát. Európára rá­­taposott a fasiszta csizma, ránehe­zedett a hitleri gonoszság és sö­tétség, de ebben az embertelen korszakban, amikor megalázták az embert, hősök százai és ezrei bizonyították, hogy a fasizmus nem győzhet. A Francia Kommu­nista Párt ekkor vált a mártírok pártjává. A francia partizánok, a francia kommunisták Gábriel Pé­tivel az élen ekkor hirdették hősi halálukkal, hogy eljönnek még a daloló holnapok, amikor újra em­ber lesz az ember. És elkövetkezett 1941 június 22-e. Hitler hordái megtámadták a Szovjetuniót. Óriási küzdelem kezdődött. A szovjet nép, amely a legnagyobb áldozatokat hozta eb­ben a háborúban, négyesztendei rettenetes harcban, miközben bő­ven ömlött a hősök vére, szétzúzta a fasizmust. S ebben a háborúban — szégyenfoltja ez a magyar tör­ténelemnek — mi is részt vettünk, mert uralkodó osztályaink tör­vényszerűen a fasizmushoz kötöt­ték az ország szekerét. Rettenetes korszak volt ez népünk életében. Radnóti Miklós, a­­mártírhalált halt költő fejezte ki talán legjob­ban egyik versében a korszak lé­nyegét. Oly korban éltem én e földön, mikor besúgni érdem volt s a gyilkos, az áruló, a rabló volt a hős, é­s ki néma volt netán s csak lelkesedni ,rest, már azt is gyűlölték, akár a pestisest. Sokan megtévedtek, sokan a fa­siszták mellé álltak, de annak a rendszernek, amely milliókat pusztított el a gázkamrákban, azoknak az embereknek, akik Jaszmaja Poljanában feldúlták Tolsztoj szülőházát, akik hallga­tásra kényszerítették a szellemet, el kellett bukniok. A szovjet nép­­hősiessége, tizenötmillió szovjet ember vére megmentette a világot a fasizmus barbarizmusától, így jött el 1945, a győzelem éve, így kezdődött el a béke korszaka. Tizennégy esztendeje ennek. És ma, húsz évvel a második világ­háború kitörése után újra akad­nak olyan erők, amelyek a háború rémjével fenyegetik a világ békét és szabadságot szerető népeit. Hit­ler tábornokai ma újra készülőd­nek, és azok bujtogatják őket, akik egyszer már megégették ma­gukat, mert jobban féltek a mun­kásmozgalomtól, a kommunisták­tól, mint a fasizmustól, és csak a profit lebegett a szemük előtt. Ma ezek a csoportok ismét hábo­rúról, kommunista veszélyről be­szélnek, milliók és milliók ellen akarják újra ugyanazt a bűnt el­követni. Sikerül-e ez a tervük? Nem si­kerülhet, mert ma mások az erő­viszonyok, mint húsz esztendővel ezelőtt. Nem sikerülhet, mert a szocialista tábor ereje nem enge­di. Nem sikerülhet, mert a népek békeakarata a háború borzalmai­­ után erősebb, mint valaha. Ma a békéről kell tárgyalni, ma min­denkinek meg kell hátrálnia, aki háborút akar. A béke a népek re­ménysége. A mi erőnk, a szocia­lista tábor ereje és a népek béke­­akarata, ez a két tényező a tartós béke biztosítéka. Ezért nem mer­nek új háborút kezdeni azok, akik az emberiség romlására spekulál­nak, ezért szülhetik ma az anyák bizakodóan világra gyermekeiket, s ezért dolgozhatunk mi is nyu­godtan. Mi, magyarok is megtaláltuk a helyünket a világban. Lemostuk azt a szégyenfoltot népünk törté­netéről, amelyet a Ho­rthy-rend­­szer idézett elő, és a népek béke­­akaratát képviselő tábor tagjai vagyunk. Erős ez a tábor, nagyon erős — legyőzhetetlen. S az erő a béke biztosítéka. Kossuth száztíz évvel ezelőtt mondott szavai: „Az erős békéjét önmagában hordja" — ma is igazak. D. Kónya Lajos Hruscsov látogatása Solohovnál Moszkva (MTI). Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke vasárnap feleségével és leányával látogatást tett Solohov­nál, a világhírű szovjet írónál. A fogadtatás után gyűlést tartottak, amelyen társadalmi szervezetek vezetői, továbbá Solohov és Hrus­csov mondott beszédet. Hruscsov beszédének jelentős részét a nemzetközi helyzet kér­déseinek, a békés együttélés prob­lémájának, a szovjet és az ameri­kai kormányfő közelgő találkozá­sainak szentelte. Hangsúlyozta, hogy jó szándékokkal utazik az Egyesült Államokba, azzal a hő óhajjal, hogy elősegítse a nemzet­közi feszültség enyhülését, a béke megszilárdulását. Hajlandók vagyunk olyan intéz­kedésekre — mondotta —, ame­lyeknek segítségével fel lehet ol­vasztani a hidegháború jegét és amelyek lehetővé teszik, hogy a népek fellélegezzenek. Reméljük, az Egyesült Államok kormányát szintén hasonló elgondolások ve­zetik. Minden józan gondolkodású em­ber előtt világos — folytatta a szovjet kormányfő —, hogy a szovjet—amerikai kapcsola­tok megjavulása nemcsak a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok népeinek, hanem min­den ország népének, a nagy és kis népeknek egyaránt hasznára lenne, mert a né­pek nem akarnak háborút, hanem tartós békére vágy­nak. Ma a szó szoros értelmében minden embert érdekel és fog­lalkoztat a világ békéjének bizto­sítása. Joggal tekintik ezt a kér­dést a nemzetközi élet fő problé­májának. Hruscsov a továbbiakban rámu­­tatott, hogy a nemzetközi helyzet — ha a fő kérdést a béke fenn­tartásának lehetőségét tekintjük — már nem rossz, sőt azt mond­hatni, hogy jó. Hruscsov beszélt Adenauer nyu­gatnémet kancellárnak a szovjet kormányfő augusztus 18-i üzene­tére adott válaszáról is. Első olvasásra — mondotta Hruscsov — ez a válasz kedvező benyomást kelt. Elsősorban meg kell állapítanunk, hogy a válasz hangneme tartózkodóbb és eb­­­ben a vonatkozásban lényegesen különbözik a bonni kormány do­kumentumainak eddigi stílusától. Adenauer üzenete igen fontos kérdéseket érint. Kifejezi azt az óhajt, hogy jussunk jobb megér­tésre a kérdésekben országaink együttműködésének fejlődése ér­dekében. Ha e szavakat tettek követik, akkor feltehető, hogy át­léphetjük majd azt az elválasztó­vonalat, amely közöttünk a nem­zetközi helyzet megoldást sürgető kérdéseinek megítélésében fenn­áll, s lépéseket tehetünk a nem­zetközi feszültség enyhítésének, a Szovjetunió és a Német Szövet­ségi Köztársaság közötti viszony megjavításának útján.­­ Szeretnők, ha a Német Szö­vetségi Köztársaság kormánya részletesebben kifejtené javasla­tait olyan fontos kérdések meg­oldását illetően, mint a leszerelés, a háború maradványainak felszá­molása, országaink együttműkö­désének fejlesztése. Véleményünk szerint — ha a másik fél is úgy akarja — ezek a kérdések nem megoldhatatlanok. Megoldhatók, ha a nyugati hatalmak őszintén óhajtják az elő nemzetközi problémák békés rendezését. Szeretnék hinni, hogy a Német Szövetségi Köztársa­ság kormánya a maga részé­ről valóban elő kívánja moz­dítani a nemzetközi feszült­ség enyhítését — mondotta Hruscsov és megígérte, hogy válaszolni fog Adenauer üze­netére. Beszédében Hruscsov a Szov­jetunió gazdasági, és kulturális fejlődésének kérdéseivel­, a hét­éves terv feladataival is foglal­kozott. Kifejtette, mivel nagy erőfeszítések történnek az SZKP XXI. kongresszusán, valamint a Párt Központi Bizottságának jú­niusi plénumán hozott határozatok végrehajtására, milyen széleskö­rű mozgalom fejlődött ki a szov­jet városokban és falvakban a hétéves terv határidő előtti tele­­sítéséért. Sikeresen teljesítjük és túl­szárnyaljuk azokat a feladatokat, amelyeket a XXI. pártkongresszu­son megerősített hétéves terv ír elő — mondotta. Országunk helyzete ma igen jó — mondotta. — Ez annak ered­ménye, hogy a nép megbontha­tatlan egységben sorakozik fel szeretett kommunista pártja mö­gé.Hruscsov ezután Mihail Alek­­szandrovics Solohov írói mun­kásságát méltatta. — Az utóbbi években — mondotta — Mihail Alekszandrovics nem egyszer tett utazást külföldön kiváló ered­ménnyel. Mindenütt, mint a leg­nagyobb szovjet írót, mint a szovjet kultúra képviselőjét fo­gadták. Önök tudják, hogy Eisenbowm elnök meghívására hamarosan az Amerikai Egyesült Államokba utazom. Meghívom erre az útra Mihail Alekszandrovicsot. Azt­­hi­szem, neki is hasznos lesz, ha kö­zelebbről megismeri a mai Ameri­ka életét. (MTI) 1959. szeptember 1. Kedd Úszóhártyás emberek Észak-Rhodézia és Mozambique határán úszóhártyás emberek tör­zsét fedezte fel egy rhodéziai bá­nyász, aki felderítő munkát vég­zett a Zambézi-folyó környékén. A törzs tagjai csupán lágyékkötőt viselnek, fő eledelük a mezei rág­csálók, amelyeket külön erre be­tanított kiskutyákkal vadásznak. Lábukon csak három ujj van, állítólag azért, mert ezek az „Úszóhártyás emberek" több nem­zedék óta a Zambézi ingoványos völgyében élnek. (MTI) A SZEPTEMBERI LOTTÓSORSOLÁSOK A Sportfogadási és Lottó Igazga­tósá­g sorsolási naptára szerint a következő hónapban négy lottó­­húzást rendeznek. Két sorsolás is lesz a fővárosban, a másik ket­tőt vidéken tartják. Szeptember 4-én Pestlőr­incén kettős sorsolás lesz: a 36. játékhét nyerőszámait és az augusztusi tárgyjutalmakat húzzák. Szeptem­ber 11-én Orozsányban, a Bányász Strandfürdőn sorsolják a ny­eő­számokat. Szeptember 18-án is­mét a fővárosban az Országos Me­zőgazdasági Kiállításon, 25-én pe­dig Csornán sorsolják a lottót.

Next