Vas Népe, 1959. december (4. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-01 / 282. szám

Megkezdődött az MSZMP hetedik kongresszusa A kongresszuson résztvevő szovjet pártküldöttséget Hruscsov elvtárs vezeti Hétfőn délelőtt 9 órakor az Építők Rózsa Fe­renc Művelődési Otthonában megkezdődött a Magyar Szocialista Munkáspárt VSL kongresszusa. A kongresszus termét a Világ proletárjai egyesül­jetek! felirat, a nemzetközi munkásmozgalom nagy tanítóinak, Marxnak, Angelsnek és Leninnek dom­borművű képe, vörös és nemzetiszínű zászlók dí­szítik. A kongresszusi küldöttek és a meghívottak hatalmas tapsa közben léptek a terembe az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai és póttag­jai, N. Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bizott­ságának első titkára, a Szovjetunió Miniszterta­nácsának elnöke, az SZKP küldöttségének veze­tője és a többi testvéri kommunista és munkás­párt küldöttségeinek vezetői. Dr. Münnich Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke bejelentette, hogy a kongresszus első teendője a kongresszus elnökségének és bi­zottságainak megválasztása. Az elnökség tagjaira Horváth András, Pest megye kongresszusi kül­dötte tett javaslatot. Az elnökség tagjává választották Kádár Já­nost, az MSZMP Központi Bizottságának első tit­kárát, Apró Antalt, Biszku Bélát, Fehér Lajost, Fock Jenőt, Kállai Gyulát, Kiss Károlyt, Maro­sán Györgyöt, dr. Münnich Ferencet, Rónai Sán­dort, Somogyi Miklóst, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjait, Komócsin Zoltánt és Nemes Dezsőt, a Politikai Bizottság póttagjait. Az elnök­ség tagja Barta Elemér, a Kender Jutagyár párt­bizottságának titkára, Benke Valéria, a Központi Bizottság tagja, Blaha Béla, a Bányász Szakszer­vezet főtitkára, Brutyó János, a Központi Bizott­ság tagja, Czinege Lajos, a Szolnok megyei párt­­bizottság első titkára, Dobi István, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának elnöke, Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke, Föl­des Andrásné, a Baranya megyei pártbizottság tagja, Gáspár Sándor, a Központi Bizottság tagja, Hevesi Gyula akadémikus, Krizsanyik Jánosné, a pásztói Szabadság Termelőszövetkezet elnöke, Lombos Ferenc, a Győr megyei pártbizottság első titkára, Major Tamás, a Központi Bizottság tagja, Molnár Ernő, a Csepeli Vas- és Fémművek párt­­bizottságának első titkára, Nemeskéri János, a Le­nin Kohászati Művek pártbizottságának titkára, Nógrádi Sándor, a Központi Bizottság tagja, Pai­­zer György, a székesfehérvári városi pártbizottság titkára, Papp Sándor, a Csongrád megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke, Prieszol József, a Központi Bizottság tagja, Révész Géza, a Köz­ponti Bizottság tagja, dr. Sik Endre külügyminisz­ter, Szakasits Árpád, a Magyar Újságírók Orszá­gos Szövetségének elnöke, Tálas László, a pécsi járási pártbizottság titkára, Tóth Tiborné, a XX. kerületi pártbizottság titkára, Zala József, a Cse­pel Vasmű dolgozója. Az elnökség tagjává választották N. Sz. Hrus­­csovot, a Szovjetunió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának első titkárát, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökét, az SZKP küldöttsé­gének vezetőjét, valamint a többi testvérpártok küldöttségeinek vezetőit. Az elnökség tagjai a kongresszus részvevői­nek nagy tapsa közben foglalták el helyüket az elnöki emelvényen. A kongresszuson a meghívottak soraiban részt vesznek a magyar politikai élet pártonkívüli képviselői is. A megnyitó ülésen megjelent a bu­dapesti diplomáciai képviseletek számos veze­tője is. Miután az elnökség tagjai el­foglalták helyüket, dr. Münnich Ferenc, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke emelkedett szólásra. * Bevezetőben üdvözölte a kong­resszusi küldötteket és a vendége­ket. Üdvözölte a párt Politikai Bizottságának tagjait, a Központi Bizottság tagjait, és külön Dobi Istvánt, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökét Ezután javasolta, hogy emlékez­zenek meg azokról az elvtársakról, akiket az utóbbi időben vesztett el a nemzetközi és a hazai mun­kásmozgalom. elveszítettük Marcel Cachin elvtársat, Boleslaw Bierut elvtár­sat, Antonin Zápotocki elvtársat, Giuseppe di Vittorio, Georgi Kamjanov és Frederic Joliot-Cu­rie elvtársat. Elhúnyt pártunk Központi Bizottságának három tagja: Fogarasi Béla, Horváth Immre és Révai József elvtárs. — Emlékezzünk meg — mondotta —, szeretettel az ellenforradalom elleni harcban elesett szovjet hő­sökről, akik életüket adták szo­cialista rendünkért. Emlékezzünk a magyar hősökre és mártírokra, Mező Imrére, Kalamár Józsefre, Asztalos Jánosra, Kállai Évára, Sziklai Sándorra, Biksza Miklósra és a többiekre, és adózzunk em­léküknek egy perces kegyeletes felállással. (A kongresszus részve­vői egy perces néma felállással adóznak az elhúnytak emléké­nek.) — Nagy tisztesség számunkra — folytatta Münnich Ferenc —, hogy a kongresszuson számos test­véri kommunista és munkáspárt küldöttséggel képviselteti magát. Engedjék meg, hogy mindnyájunk nevében, a kongresszus küldöttei nevében szeretettel üdvözöljem a Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak küldöttségét, élén Nyikita Szergejevics Hruscsov elvtárssal, az SZKP Központi Bizottságának első titkárával, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökével. (S-hosszan tartó lelkes, nagy taps.) Münnich Ferenc elvtárs ezután melegen üdvözölte a kommunista és munkáspártok megjelent kül­döttségeinek vezetőit és tagjait, majd jó munkát kívánt a kong­resszus küldötteinek és a kong­resszust megnyitotta. Ezután a budapesti kongresszu­si küldöttek csoportjának képvise­lője, Kiss Dezső javaslatára meg­választották a kongresszus titkár­ságát. A kongresszus titkárságá­nak elnöke Marosán György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titká­ra, A kongresszus titkárságának tagjai: Kelen Béla, a budapesti pártbizottság titkára, Orbán Lász­ló, a Központi Bizottság tagja, Sándor József, a Központi Bi­zottság tagja, Szilágyi Dezső, a Központi Bizottság külügyi osztá­lyának vezetője, Szirmai István, a Központi Bizottság tagja, Szurdi István, a Központi Bizottság tag­ja. * A kongresszus ezután ugyan­csak Kiss Dezső javaslatára szer­kesztőbizottságot, jelölő bizottsá­got, fellebbviteli bizottságot, man­dátumvizsgáló bizottságot és sza­vazatszedő bizottságot választott. A szerkesztő bizottság elnöke Kállai Gyula, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titká­ra. A bizottság tagjai: Aczél György, a Központi Bizottság tag­ja, Friss István, a Központi Bi­zottság tagja, Gádor Ferenc, a Hajdú megyei pártbizottság első titkára, Kiss Árpád, a Központi Bizottság tagja, Kiss Dezső, a­­ Központi Bizottság tagja, Nemes Dezső, a Politikai Bizottság pót­­­­tagja, Szirmai István, a Központi Bizottság tagja.­­ A jelölő bizottság elnöke Nóg­rádi Sándor, a Központi Bizott­ság tagja. A bizottság tagjai: Brutyó János, a Központi Bi­zottság tagja, Czinege Lajos, a Szolnok megyei pártbizottság első titkára, Gyenge Károly, a­­ Fejér megyei pártbizottság titkára, Horváth János, a IX. kerületi pártbizottság első titkára, Jakab Sándor, a Nógrád megyei párt­­bizottság első titkára, Juhász Já­nos, a sztálinvárosi pártbizottság első titkára, Prantner József, a Tolna megyei pártbizottság első titkára, Nemeslaki Tivadar, a Komárom megyei pártbizottság első titkára, Sándor József, a Központi Bizottság tagja és Szabó Piroska, a budapesti pártbizott­ság osztályvezetője. A fellebbviteli bizottság elnöke Harmati Sándor, a Központi Bi­zottság tagja. A bizottság tagjai: Bakó Ágnes, a Központi Bizott­ság tagja, Cservenka Ferencné, a Központi Bizottság tagja, Kiss János, a XIII. kerületi pártbi­zottság első titkára, Oláh György, a Szolnok megyei tanács, végre­hajtó bizottságának elnöke, Olt Károly, az Állami Egyházügyi Hivatal vezetője. A mandátumvizsgáló bizottság elnöke Ilku Pál, a Központi Bi­zottság tagja. A bizottság tagjai: Anda János, az I. kerületi párt­­bizottság első titkára, Csikasz Józsefné, a budapesti pártbizott­ság titkára, Dapsi Károly, a Hon­védelmi Minisztérium politikai csoport­főnöke és Pajkos Aladár, a XII. kerületi pártbizottság első titkára. A szavazatszedő bizottság el­nöke Török István, a Központi Bizottság tagja. A bizottság tag­jai: Borka Attila, a Központi Bi­zottság tagja, Kelemen Lajos, a X. kerületi pártbizottság első titkára, Martin Ferenc, a SZOT titkára és Méhes Lajos, a buda­pesti pártbizottság osztályveze­tője. A kongresszus ezután elfogad­ta a kongresszus napirendjét, az előadók személyére és a kong­resszus ügyrendjére vonatkozó javaslatot. A kongresszus napirendje a kö­vetkező : I. A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának be­számolója és a párt feladatai. Elő­adó: Kádár János. 2 Irányelvek a gazdasági felada­tok megoldásához és a második ötéves népgazdasági terv elkészí­téséhez. Előadó: Fock Jenő. 3. A párt szervezeti szabályza­tának módosítása. Előadó: Maro­sán György. 4. A központi Revíziós Bizottság beszámolója. Előadó: Fodor Gyula. 5. A felebbviteli bizottság jelen­tése. Előadó: Harmati Sándor. 6. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és­ a Revíziós Bizottság megválasztása. A kongresszus ezután meg­kezdte az első napirendi pont tárgyalását. A Központi Bizott­ság beszámolóját Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságai­nak első titkára ismertette. A szocializmus belátható időn belül tollasan győzedelmeskedik hazánkban is Kádár János elvtárs beszéde külpolitikánkról és a nemzetközi helyzetre! Kádár János bevezetőben meg­emlékezett arról, hogy a párt va­lamennyi szervezetében megtar­tották a kongresszusi vezetőség­választó taggyűléseket, megtartot­ták a pártértekezleteket A párttag­ság egységesen kifejezésre juttat­ta: helyesli a három éve folyta­tott politikát és azt kívánja, hogy ezt a politikát folytassuk követ­kezetesen a jövőben­ is. Egyértel­műen helyesli a kongresszusi irányelveket is. Elmondható, hogy a Központi Bizottság és a párttag­ság összeforrott, az egység pár­tunkban erős, megbonthatatlan. Hazánkban ma erősek a párt és a tömegek kapcsolatai, a párt és a nép a szocializmus zászlaja alatt tömörült egységes, hatalmas erő.­­ A Központi Bizottság azok­nak tulajdonítja az elért nagy eredményt, akiknek támogatását a három év alatt élvezte. Köszö­netet mondunk pártunk egész tag­ságának a bizalomért, amellyel követtek, és a támogatásért, amelyben részesítettek bennünket. Köszönetet mondunk pártonkívüli Kádár János ezután külpoliti­kánkról és a nemzetközi helyzet­ről beszélt. — A magyar nép 1945 tavaszán visszanyerte nemzeti­ függetlensé­gét, az állami szuverenitást. Azóta kivívta saját hatalmát és a szo­cialista­ építésben is nagy utat tett meg. Külpolitikánk célja népünk s nagy vívmányainak megőrzése barátainknak, akik az Elnöki Ta­nácsban, a kormányban, az or­szággyűlésben, a tanácsokban, a Hazafias Népfrontban, a szakszer­vezetekben, valamennyi tömeg­szervezetben és tömegmozgalom­ban együtt dolgoztak velünk és támogattak bennünket. Hálás körés a szocializmus békés építésé­nek biztosítása. Külpolitikánk alapelvei: ma­gyar—szovjet barátság, hűség a szocialista táborhoz, impe­­rialista-ellenesség, békés egy­más mellett élés minden or­szággal és néppel, tekintet nél­kül a társadalmi rendszer kü­lönbözőségére. szünetet mondunk munkásosztá­lyunknak, dolgozó népünknek azért a hónapról hónapra mélyülő bizalomért és fokozódó támogatás­ért, amelyben az elmúlt három év alatt részesítették a Központi Bi­zottságot, egész pártunkat. A magyar nép büszke arra, hogy a Szovjetuniót — a hétéves terv, a kommunizmus építésének orszá­gát, az emberi haladás és a világ­béke e leghatalmasabb erejét — barátjának nevezheti. A Szovjet­unió célul tűzte ki, hogy az egy főre eső termelésben és fogyasz­tásban 1970-ig utoléri és túlhalad­ja a legfejlettebb kapitalista szagot, az Amerikai Egyesült Ál­lamokat. Nincs ma a világon ko­moly politikai tényező, amely ké­telkedne a cél realitásában. Mi, magyar dolgozók szívbe­ kívánjuk a szovjet emberek­nek: arassanak mielőbb teljes győzelmet e békés versengés­­­­ben. A békés versenyben a Szovjetunió döntő fölényének záloga, a kapi­talizmusnál magasabbrendű szo­cialista társadalma, amely megte­remtette a határtalan fejlődés le­hetőségeit. — Büszkeségünk, a magyar—a szovjet barátság, nem újkeletű. Ez a barátság akkor született, amikor 1917-ben a cári Oroszországba ha­difogolyként került magyar műn­(Folytatás a 3. oldalon/

Next