Vas Népe, 1959. december (4. évfolyam, 282-306. szám)
1959-12-01 / 282. szám
Megkezdődött az MSZMP hetedik kongresszusa A kongresszuson résztvevő szovjet pártküldöttséget Hruscsov elvtárs vezeti Hétfőn délelőtt 9 órakor az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Otthonában megkezdődött a Magyar Szocialista Munkáspárt VSL kongresszusa. A kongresszus termét a Világ proletárjai egyesüljetek! felirat, a nemzetközi munkásmozgalom nagy tanítóinak, Marxnak, Angelsnek és Leninnek domborművű képe, vörös és nemzetiszínű zászlók díszítik. A kongresszusi küldöttek és a meghívottak hatalmas tapsa közben léptek a terembe az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai és póttagjai, N. Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, az SZKP küldöttségének vezetője és a többi testvéri kommunista és munkáspárt küldöttségeinek vezetői. Dr. Münnich Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke bejelentette, hogy a kongresszus első teendője a kongresszus elnökségének és bizottságainak megválasztása. Az elnökség tagjaira Horváth András, Pest megye kongresszusi küldötte tett javaslatot. Az elnökség tagjává választották Kádár Jánost, az MSZMP Központi Bizottságának első titkárát, Apró Antalt, Biszku Bélát, Fehér Lajost, Fock Jenőt, Kállai Gyulát, Kiss Károlyt, Marosán Györgyöt, dr. Münnich Ferencet, Rónai Sándort, Somogyi Miklóst, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjait, Komócsin Zoltánt és Nemes Dezsőt, a Politikai Bizottság póttagjait. Az elnökség tagja Barta Elemér, a Kender Jutagyár pártbizottságának titkára, Benke Valéria, a Központi Bizottság tagja, Blaha Béla, a Bányász Szakszervezet főtitkára, Brutyó János, a Központi Bizottság tagja, Czinege Lajos, a Szolnok megyei pártbizottság első titkára, Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke, Földes Andrásné, a Baranya megyei pártbizottság tagja, Gáspár Sándor, a Központi Bizottság tagja, Hevesi Gyula akadémikus, Krizsanyik Jánosné, a pásztói Szabadság Termelőszövetkezet elnöke, Lombos Ferenc, a Győr megyei pártbizottság első titkára, Major Tamás, a Központi Bizottság tagja, Molnár Ernő, a Csepeli Vas- és Fémművek pártbizottságának első titkára, Nemeskéri János, a Lenin Kohászati Művek pártbizottságának titkára, Nógrádi Sándor, a Központi Bizottság tagja, Paizer György, a székesfehérvári városi pártbizottság titkára, Papp Sándor, a Csongrád megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke, Prieszol József, a Központi Bizottság tagja, Révész Géza, a Központi Bizottság tagja, dr. Sik Endre külügyminiszter, Szakasits Árpád, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke, Tálas László, a pécsi járási pártbizottság titkára, Tóth Tiborné, a XX. kerületi pártbizottság titkára, Zala József, a Csepel Vasmű dolgozója. Az elnökség tagjává választották N. Sz. Hruscsovot, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkárát, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökét, az SZKP küldöttségének vezetőjét, valamint a többi testvérpártok küldöttségeinek vezetőit. Az elnökség tagjai a kongresszus részvevőinek nagy tapsa közben foglalták el helyüket az elnöki emelvényen. A kongresszuson a meghívottak soraiban részt vesznek a magyar politikai élet pártonkívüli képviselői is. A megnyitó ülésen megjelent a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője is. Miután az elnökség tagjai elfoglalták helyüket, dr. Münnich Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke emelkedett szólásra. * Bevezetőben üdvözölte a kongresszusi küldötteket és a vendégeket. Üdvözölte a párt Politikai Bizottságának tagjait, a Központi Bizottság tagjait, és külön Dobi Istvánt, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökét Ezután javasolta, hogy emlékezzenek meg azokról az elvtársakról, akiket az utóbbi időben vesztett el a nemzetközi és a hazai munkásmozgalom. elveszítettük Marcel Cachin elvtársat, Boleslaw Bierut elvtársat, Antonin Zápotocki elvtársat, Giuseppe di Vittorio, Georgi Kamjanov és Frederic Joliot-Curie elvtársat. Elhúnyt pártunk Központi Bizottságának három tagja: Fogarasi Béla, Horváth Immre és Révai József elvtárs. — Emlékezzünk meg — mondotta —, szeretettel az ellenforradalom elleni harcban elesett szovjet hősökről, akik életüket adták szocialista rendünkért. Emlékezzünk a magyar hősökre és mártírokra, Mező Imrére, Kalamár Józsefre, Asztalos Jánosra, Kállai Évára, Sziklai Sándorra, Biksza Miklósra és a többiekre, és adózzunk emléküknek egy perces kegyeletes felállással. (A kongresszus részvevői egy perces néma felállással adóznak az elhúnytak emlékének.) — Nagy tisztesség számunkra — folytatta Münnich Ferenc —, hogy a kongresszuson számos testvéri kommunista és munkáspárt küldöttséggel képviselteti magát. Engedjék meg, hogy mindnyájunk nevében, a kongresszus küldöttei nevében szeretettel üdvözöljem a Szovjetunió Kommunista Pártjának küldöttségét, élén Nyikita Szergejevics Hruscsov elvtárssal, az SZKP Központi Bizottságának első titkárával, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökével. (S-hosszan tartó lelkes, nagy taps.) Münnich Ferenc elvtárs ezután melegen üdvözölte a kommunista és munkáspártok megjelent küldöttségeinek vezetőit és tagjait, majd jó munkát kívánt a kongresszus küldötteinek és a kongresszust megnyitotta. Ezután a budapesti kongresszusi küldöttek csoportjának képviselője, Kiss Dezső javaslatára megválasztották a kongresszus titkárságát. A kongresszus titkárságának elnöke Marosán György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, A kongresszus titkárságának tagjai: Kelen Béla, a budapesti pártbizottság titkára, Orbán László, a Központi Bizottság tagja, Sándor József, a Központi Bizottság tagja, Szilágyi Dezső, a Központi Bizottság külügyi osztályának vezetője, Szirmai István, a Központi Bizottság tagja, Szurdi István, a Központi Bizottság tagja. * A kongresszus ezután ugyancsak Kiss Dezső javaslatára szerkesztőbizottságot, jelölő bizottságot, fellebbviteli bizottságot, mandátumvizsgáló bizottságot és szavazatszedő bizottságot választott. A szerkesztő bizottság elnöke Kállai Gyula, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára. A bizottság tagjai: Aczél György, a Központi Bizottság tagja, Friss István, a Központi Bizottság tagja, Gádor Ferenc, a Hajdú megyei pártbizottság első titkára, Kiss Árpád, a Központi Bizottság tagja, Kiss Dezső, a Központi Bizottság tagja, Nemes Dezső, a Politikai Bizottság póttagja, Szirmai István, a Központi Bizottság tagja. A jelölő bizottság elnöke Nógrádi Sándor, a Központi Bizottság tagja. A bizottság tagjai: Brutyó János, a Központi Bizottság tagja, Czinege Lajos, a Szolnok megyei pártbizottság első titkára, Gyenge Károly, a Fejér megyei pártbizottság titkára, Horváth János, a IX. kerületi pártbizottság első titkára, Jakab Sándor, a Nógrád megyei pártbizottság első titkára, Juhász János, a sztálinvárosi pártbizottság első titkára, Prantner József, a Tolna megyei pártbizottság első titkára, Nemeslaki Tivadar, a Komárom megyei pártbizottság első titkára, Sándor József, a Központi Bizottság tagja és Szabó Piroska, a budapesti pártbizottság osztályvezetője. A fellebbviteli bizottság elnöke Harmati Sándor, a Központi Bizottság tagja. A bizottság tagjai: Bakó Ágnes, a Központi Bizottság tagja, Cservenka Ferencné, a Központi Bizottság tagja, Kiss János, a XIII. kerületi pártbizottság első titkára, Oláh György, a Szolnok megyei tanács, végrehajtó bizottságának elnöke, Olt Károly, az Állami Egyházügyi Hivatal vezetője. A mandátumvizsgáló bizottság elnöke Ilku Pál, a Központi Bizottság tagja. A bizottság tagjai: Anda János, az I. kerületi pártbizottság első titkára, Csikasz Józsefné, a budapesti pártbizottság titkára, Dapsi Károly, a Honvédelmi Minisztérium politikai csoportfőnöke és Pajkos Aladár, a XII. kerületi pártbizottság első titkára. A szavazatszedő bizottság elnöke Török István, a Központi Bizottság tagja. A bizottság tagjai: Borka Attila, a Központi Bizottság tagja, Kelemen Lajos, a X. kerületi pártbizottság első titkára, Martin Ferenc, a SZOT titkára és Méhes Lajos, a budapesti pártbizottság osztályvezetője. A kongresszus ezután elfogadta a kongresszus napirendjét, az előadók személyére és a kongresszus ügyrendjére vonatkozó javaslatot. A kongresszus napirendje a következő : I. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának beszámolója és a párt feladatai. Előadó: Kádár János. 2 Irányelvek a gazdasági feladatok megoldásához és a második ötéves népgazdasági terv elkészítéséhez. Előadó: Fock Jenő. 3. A párt szervezeti szabályzatának módosítása. Előadó: Marosán György. 4. A központi Revíziós Bizottság beszámolója. Előadó: Fodor Gyula. 5. A felebbviteli bizottság jelentése. Előadó: Harmati Sándor. 6. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Revíziós Bizottság megválasztása. A kongresszus ezután megkezdte az első napirendi pont tárgyalását. A Központi Bizottság beszámolóját Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságainak első titkára ismertette. A szocializmus belátható időn belül tollasan győzedelmeskedik hazánkban is Kádár János elvtárs beszéde külpolitikánkról és a nemzetközi helyzetre! Kádár János bevezetőben megemlékezett arról, hogy a párt valamennyi szervezetében megtartották a kongresszusi vezetőségválasztó taggyűléseket, megtartották a pártértekezleteket A párttagság egységesen kifejezésre juttatta: helyesli a három éve folytatott politikát és azt kívánja, hogy ezt a politikát folytassuk következetesen a jövőben is. Egyértelműen helyesli a kongresszusi irányelveket is. Elmondható, hogy a Központi Bizottság és a párttagság összeforrott, az egység pártunkban erős, megbonthatatlan. Hazánkban ma erősek a párt és a tömegek kapcsolatai, a párt és a nép a szocializmus zászlaja alatt tömörült egységes, hatalmas erő. A Központi Bizottság azoknak tulajdonítja az elért nagy eredményt, akiknek támogatását a három év alatt élvezte. Köszönetet mondunk pártunk egész tagságának a bizalomért, amellyel követtek, és a támogatásért, amelyben részesítettek bennünket. Köszönetet mondunk pártonkívüli Kádár János ezután külpolitikánkról és a nemzetközi helyzetről beszélt. — A magyar nép 1945 tavaszán visszanyerte nemzeti függetlenségét, az állami szuverenitást. Azóta kivívta saját hatalmát és a szocialista építésben is nagy utat tett meg. Külpolitikánk célja népünk s nagy vívmányainak megőrzése barátainknak, akik az Elnöki Tanácsban, a kormányban, az országgyűlésben, a tanácsokban, a Hazafias Népfrontban, a szakszervezetekben, valamennyi tömegszervezetben és tömegmozgalomban együtt dolgoztak velünk és támogattak bennünket. Hálás körés a szocializmus békés építésének biztosítása. Külpolitikánk alapelvei: magyar—szovjet barátság, hűség a szocialista táborhoz, imperialista-ellenesség, békés egymás mellett élés minden országgal és néppel, tekintet nélkül a társadalmi rendszer különbözőségére. szünetet mondunk munkásosztályunknak, dolgozó népünknek azért a hónapról hónapra mélyülő bizalomért és fokozódó támogatásért, amelyben az elmúlt három év alatt részesítették a Központi Bizottságot, egész pártunkat. A magyar nép büszke arra, hogy a Szovjetuniót — a hétéves terv, a kommunizmus építésének országát, az emberi haladás és a világbéke e leghatalmasabb erejét — barátjának nevezheti. A Szovjetunió célul tűzte ki, hogy az egy főre eső termelésben és fogyasztásban 1970-ig utoléri és túlhaladja a legfejlettebb kapitalista szagot, az Amerikai Egyesült Államokat. Nincs ma a világon komoly politikai tényező, amely kételkedne a cél realitásában. Mi, magyar dolgozók szívbe kívánjuk a szovjet embereknek: arassanak mielőbb teljes győzelmet e békés versengésben. A békés versenyben a Szovjetunió döntő fölényének záloga, a kapitalizmusnál magasabbrendű szocialista társadalma, amely megteremtette a határtalan fejlődés lehetőségeit. — Büszkeségünk, a magyar—a szovjet barátság, nem újkeletű. Ez a barátság akkor született, amikor 1917-ben a cári Oroszországba hadifogolyként került magyar műn(Folytatás a 3. oldalon/