Vas Népe, 1960. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-01 / 1. szám

3 Dobi István rádióbeszéde Kedves Hallgatóim! Az óra éjfélt ütött, 1960-ra lapoztunk a kalendáriumban. Az ünnepi percben sikerekben gazdag, boldog új esztendőt kívánok a rádió minden hallgatójának, egész ma­gyar népünknek. Jusson el üdvözletem minde­nüvé, ahol ezen a Szilveszter-éjszakán magyarok ünnepelni összegyülekeztek. Gyárak, üzemek, szö­vetkezetek kulúrotthonaiba, nyilvános szóra­kozóhelyekre és jusson el a csendes családi ott­honokba is, az ünneplő fővárosba, a városokba és az apró falusi házakba is. Csendüljenek ösz­­sze a poharak, ürítsük őket elért sikereink örö­mére és az induló új év biztató kilátásaira. Gond­talanság és jókedv uralkodjék ezen az éjszakán minden magyar szívben és derűsen induljunk az új esztendőbe. Ha viszatekintünk 1959-re, elmondhatjuk, hogy minden okunk megvan az elégedettségre. Hazánk a szocialista építkezés nagyszerű eredményeivel gyarapodott és népünk élete to­vább szépült. Tisztelet és hála illesse ezért a bányák, a gyárak, a mezőgazdaság, a tudományos kutatás, a kulturális élet, a kereskedelem, a közlekedés munkásait, mindazokat, akik az év folyamán fá­radhatatlanul dolgoztak. Ebben a kis országban, a mi drága hazánkban, százezrek és százezrek érezhetik önmagukban azt a felemelő érzést, a büszke elégedettséget, amelyet csak a tisztességes helytállás, az igen jól végzett munka adhat meg embereknek. Békében, biztonságban éltünk és dolgoztunk, s megvan a reményünk, hogy békességben élhe­tünk az idei esztendőben is. A szovjet tudomány csodálatos műszerekkel a szocializmus dicsőségét írta az égre, a szovjet politika biztosítani tudta az emberiségnek a békét és 1960-ra új távlatait nyitotta meg az általános haladásnak, a népek békés egymás mellett élé­sének. Szép terveink vannak az új esztendőre. Népünk tehetsége, szorgalma és becsületes igye­kezete, hazánk földjének gazdag adottságai mel­lett, terveink valóra váltásának biztosítékát meg­találhatjuk abban is, hogy a szocialista tábor nagy családjában, a szocializmust és kommunizmust építő népek nagy testvériségében élünk és dolgoz­hatunk. Mérföldes léptekkel haladunk előre a világ fejlődése útján és megvan az erőnk, meg­vannak az eszközeink, megvan a nemzeti egysé­günk, belső egyetértésünk, hogy a népek békés történelmi versenyében ne maradjunk le, hanem ezután is az elsők, a legjobbak közé törekedjünk. Ezekkel a gondolatokkal kívánok minden kedves hallgatómnak, egész népünknek boldog­ságot, sikereket, nyugodt, munkás, eredmények­ben gazdag új esztendőt. (MTI) A Az Országos Béketanács felhívása Az emberiség történelme fordu­lópontjához érkezett: minden ed­diginél kedvezőbb kilátásaink nyíltak arra, hogy a békét meg­őrizzük és tartóssá tegyük a nem­zetek között. Az a jelszó, amelyet a háborúba belefáradt, a háború­tól kegyetlen szenvedések árán és pótolhatatlan veszteségekkel megmenekült emberiség 1945-ben az ajkára vett: „Soha többé há­borút!” — a népek gondolkodásá­nak és a nemzetközi politikának vezető eszméjévé vált. A népek hisznek abban, hogy a háború elkerülhető. Kormányaiktól nem­zetközi tárgyalásokat követelnek, hogy a függő kérdéseket erősza­koskodás és háború nélkül old­ják meg. A népek tudják, hogy a hidegháború veszélyes feszült­séget és gazdasági nehézségeket, a háború pedig pusztulást jelent. Tudják, hogy az általános és teljes leszerelés soha nem látott virágzást biztosít a földön. A Szovjetuniónak az Egyesült Nemzetek Szervezetében előter­jesztett­ javaslata az általános és teljes leszerelésről, nemzetközi tárgyalások alapjává vált. Közel van a négy nagyhatalom kor­mányfőinek találkozója. Az Egye­sült Nemzetek Szervezetének új légköre bizonyítja, hogy a világ­ban megváltoztak az erőviszo­nyok. A Szovjetunió és a béke­­tábor szilárd békepolitikáját ma már ugyanennek a tábornak erő­fölénye támasztja alá. Siker koronázza azok erőfeszí­téseit, akik állhatatos meggyőző­déssel küzdöttek és dolgoztak a békéért. Az elmúlt évek békeharcáról fontos tapasztalatokat szereztünk. Felismertük, hogy a háború őrü­letével azoknak a tömegeknek és népeknek öntudatát kell szembe­állítani, akik tájékozottak a nem­zetközi kérdésekben, a nemzetkö­zi erőviszonyok tekintetében is, akik ismerik a maguk lehetősé­geit, hogy szerte a világon lefog­hatják a háború előkészítőinek kezét. Éberségre kell öszönöz­­nünk a népeket a fasizmus és a militarizmus minden újabb meg­nyilvánulásával szemben. A fa­sizmus és a militarizmus ma is az alattomos paráns, amelytől l­án­gra lobban­hat a világ. Meg­győződtünk arról, hogy támogat­nunk kell a nemzeti felszabadu­lásukért küzdő népek ig­azságos törekvéseit, mert a népek elnyo­mása fenyegeti a világbékét. öntudatos és széleskörű po­litikai aktivitás vitte előre eddig a békemozgalom ügyét Ez viszi győzelemre is. Hazánkban a békeeszme volt eddig is egyike azoknak a fel­emelő mozgalmaknak és politi­kai akcióknak, amelyek népünk körében a Gondolkodás és cselekvés nemzeti egységét létrehozták és erősítették. 1960-ban hazánk fel­szabadulásának 15. évfordulójá­hoz érkezünk. A béke megőrzé­sének, a szocializmus győzelmé­nek eredményekben gazdag esz­tendei vannak mögöttünk. A bé­kés fejlődés gyönyörű korszaka előtt állunk. Lépjünk előre bátor reménységgel az új esztendőbe azzal, hogy becsületes munkánk­kal hazánkat tovább visszük a felvirágzás útján, hiszen nemzeti és társadalmi törekvéseink meg­egyeznek az emberi haladás irá­nyával és így hozzájárulnak az egyetemes béke fenntartásához. A béke minden hívének, egész népünknek győzelmes esztendőt kívánunk! Boldog, békés új esz­tendőt! ORSZÁGOS BÉKETANÁCS Olt Károly, az Állami Egyház­ügyi Hivatal elnöke az új év al­kalmából fogadta a római kato­likus püspöki kar tagjait, az Or­szágos Béketanács katolikus bi­zottságának vezetőit, a reformá­tus egyház püspökeit és főgond­nokait, az evangélikus egyház püspökeit és főfelügyelőjét, a ma­gyarországi izraelita egyház ve­zetőit. A szívélyes légkörben lefolyt beszélgetéseken mindkét fél ré­széről méltatták az állam és az egyházak közötti viszony kedvező alakulását. Az egyházi vezetők hangoztatták, hogy helyeslik és támogatják a forradalmi mun­kás-paraszt kormánynak a széles néptömegek jólétének további emelésére irányuló politikáját. Grősz József kalocsai érsek ki­fejtette, hogy a katolikus egyház helyesli és támogatja a szocializ­must, mert az emberek, köztük a katolikus hívők jólétét és fel­­emelkedését is jelenti. Hangoz­tatta: a katolikus egyház vezetői és papjai egyetértenek azzal, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság ki­építése, a termelőszövetkezet a parasztság további felemelkedé­sének útja. A megjelent egyházi vezetők újévi jókívánságaik mellett kife­jezésre juttatták, hogy az 1960-as évben is készségesen támogatják a kormánynak a szocializmus építésére, a nép­jólét emelésére irányuló politikáját. (MTI)­ ­ Az egyházi vezetők látogatása az Állami Egyházügyi Hivatal elnökénél VAS N­É­P­E NEMZETKÖZI SZEMLE Miniiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiima A nagy reménységek éve Az utóbbi évtizedek történel­mében nem volt esztendő, melyet az emberiség olyan égő remény­séggel fogadott volna, mint a most ránk köszöntő 1960-as évet. A hosszú, állhatatos küzdelem, a Szovjetunió vezetette béketábor kemény harca az emberiséget pusztulással fenyegető nukleáris kísérletek ellen, a mélyebb embe­ri, nemeztközi kapcsolatokat aka­dályozó hidegháború felszámolá­sáért, a népek jólétének emelkedé­sét akadályozó esztelen fegyverke­zési verseny megszüntetéséért — döntő stádiumába jutott a csúcsta­lálkozó időpontjának javaslatával az új esztendőre. Új fejezetet je­lent a nemzetközi kapcsolatok tör­ténetében annak a szovjet javas­latnak elfogadása, hogy a legfon­tosabb nemzetközi problémákat békés tárgyalások útján és nem fegyverrel kell elintézni. „Nekünk mindig az volt a véleményünk — írta Hruscsov elvtárs a nyugati ál­lamférfiakhoz intézett levelében —, hogy éppen az államférfiak legmagasabb szintű találkozójának útján lehet megoldani a leghaté­konyabban a sürgető nemzetközi problémákat”... És a békeszerető emberek nagy várakozással tekin­tenek az új esztendőre, mert meg­érett a Szovjetunió szívós küzdel­meinek eredménye: azok a nyugati államférfiak, akik egy évvel ez­előtt még hallani sem akartak a hidegháború fagyos légkörének megszüntetéséről, a nemzetközi problémák legmagasabb színtű tárgyalások útján való rendezésé­ről, legutóbbi javaslatukban kész­ségüket fejezték ki, hogy kívána­tosnak tartják a fő nemzetközi problémák megvitatására időnként tartandó csúcsértekezletet... A nagy fordulatot két tényező segítette elő elsősorban: a Szov­jetunió nagy sikerei, az erőviszo­nyok eltolódása a szocialista tábor javára, másrészt az a tény, hogy az emberiség döntő többsége ma­gáévá tette a béke ügyét és ezzel olyan nyomást gyakorolt saját ál­­lamférfiainak állásfoglalására egyes nyugati országokban, ami­nek előbb-utóbb engedniük kellett. Lapozzuk át egy sorsdöntő eszten­dő krónikáját, hogyan jutott el az emberiség a január eleji csikorgó hidegnél dermesztőbb hideghábo­rús légkörtől a Camp David-i ta­lálkozó nagy enyhüléséig és az év végére konkrét javaslatokban ki­­jegecesedő csúcstalálkozó útjáig. Az 1959-es új esztendő első ajándékaként a szovjet tudomány elindította a csillagok felé az első holdrakétát, mely üzemanyag nél­kül 1472 kg-ot nyomott. A rakéta a tudósok tervezte úton haladt a Hold irányába, s a naprendszer el­ső mesterséges bolygója lett. A páratlan tudományos eredményt világszerte mint az emberiség dia­dalát ünnepelték, hiszen ezzel az emberiség eltépte a köteléket, mely ehhez a bolygóhoz kötötte. A január 2-án kilőtt rakéta egyben a szovjet tudomány fölényének hirdetője lett, ami rá kellett, hogy döbbentse a nyugati hidegháborús köröket is a megváltozott kilátá­sokra és ezzel a hosszú hónapok múlva bekövetkező enyhülés egyik előidézőjévé vált. Január első napjainak króniká­jához tartozik, hogy Fidel Castro csapatai évek harca után elérték Havannát, Kuba fővárosát, Batis­ta, a véres kezű diktátor elmene­kült és megalakult az ideiglenes kormány. A kubai szabadságharc győzedelmeskedett. Genfben ismét megkezdődtek az atomfegyverkísérletek megszünte­téséről folyó tárgyalások ... Mi­ut­ótán magánjellegű látogatásra az Egyesült Államokba érkezett. A fegyverkezési hajszát forr­­pontján jelzi Eisenhower elnöknek az USA kongresszusához intézett hagyományos újévi üzenetéből az a bejelentés, hogy a kormány a közvetlen fegyverkezési kiadások­ra az állami költségvetés 60 szá­zalékát szándékozik folaítani. Január 10-én Gromiko, a Szov­jetunió külügyminisztere a Német­­országgal megkötendő békeszerző­désre vonatkozó jegyzéket nyúj­tott et az Egyesült Államok, Ang­lia és Franciaország nagyköveté­nek. A jegyzékkel egyidejűleg át­adták a német békeszerződés szov­jet tervezetét is a nyugati hatal­maknak, valamint az NDK és­ a Német Szövetségi Köztársaság kormányának. Ebben a Szovjet­unió kifejti a második világhábo­rú maradványai felszámolásának szükségességét, a német kérdés elodázhatatlan rendezésének dön­tő fontosságát. A francia nemzetgyűlés többsé­ge megszavazta a Debré-kormány programját, de a kommunisták és a szocialisták nem szavaztak bizal­mat az új kormánynak. Hruscsov elvtárs beszámolójá­val kezdetét vette január 27-én a Krém­ üléstermében a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXI. rendkívüli kongresszusa, melynek jelentősége messze túlnőtt a Szov­jetunió határain. A kongresszus nemcsak a kommunizmushoz ve­zető nagyszerű utat mutatta meg az egész emberiségnek, hanem az emberiség békéjének, a népek bé­kés életének ragyogó távlatait is feltárta. A kongresszuson elfoga­dott hétéves í­­rv döntő jelentőségű a szocializmusnak a kapitalizmus­sal vívott békés gazdasági verse­nyében. Mint Hruscsov elvtárs zá­rszavában kijelentette: „Békés versenyt akarunk a szocialista or­szágokkal. A termelőerők fejlesz­tésében, az ország gazdasági ere­jének fejlesztésében, a nép anyagi és kulturális jólétének növelésé­ben akarunk versenyezni". A szov­jet államfő ezáltal nyomatékosan aláhúzta a kongresszus zárószavá­ban is a Szovjetunió békepolitiká­­jának egyik sarkalatos tételét.. • Január 23-án tért haza Mikojan amerikai útjáról, melynek során hosszabb tanácskozást folytatott a Fehér Házban EisenhowerreL "Február 21-én Moszkvában meg­kezdődött a Béke Világtanács iro­dájának ülésszaka és ugyanezen a napon érkezett Moszkvába Mac­millan angol miniszterelnök és Selwyn Lloyd külügyminiszter. Március 3-ig tartó szovjetunióbeli tartózkodásuk során számos meg­­beszólást folytattak és erről közös közleményt adtak ki. A tárgyalá­sok során az angol államférfiak meggyőződtek a szovjet nép 1960. Január 1. reiwc* Május 16-án csúcsértekezlet Hruscsov elvtárs levele a három nyugati kormányfőhöz Moszka, december 30. (TASZSZ) A szovjet kormány hozzájárult ahhoz, hogy a négyhatalmi csúcs­értekezlet 1960. május 16-án nyíl­jék meg Párizsban. A szovjet kormány hozzájárulá­sát Hruscsov, a szovjet miniszter­tanács elnöke levélben közölte Eisenhower amerikai elnökkel, Macmillan angol miniszterelnök­kel, De Gaulle francia köztársasá­gi elnökkel. A leveleket Gromiko szovjet külügyminiszter nyújtotta át szerdán a három nyugati hata­lom moszkvai nagyköveteinek.­­ Megelégedéssel állapíthatjuk meg — írja levelében Hruscsov —, hogy a négy hatalom kormá­nyai között lefolyt tanácskozás eredményeként végleges megálla­podás jött létre a csúcsértekezlet összehívásának időpontjáról és színhelyéről. Az angol külügyminisztérium szóvivőije üdvözölte Hruscsov gyors válaszát London (TASZSZ). Londonban december 30-án vették kézhez Hruscsov levelét, amely közli, hogy a Szovjetunió elfogadja a három nyugati hatalom javaslatát a csúcsértekezlet összehívásának időpontjára vonatkozólag. Az an­gol külügyminisztérium szóvivője üdvözölte a nyugati javaslat szov­jet részről történt elfogadását. Washingtonban hamarosan ösz­­szeül az a munkacsoport, amely Anglia, az Egyesült Államok Fran­ciaország és Nyugat-Németország képviselőinek részvételével meg­kezdi a csúcsértekezlet előkészíté­sét. A továbbiakban a munkacso­port alcsoportokra oszlik, amelyen külön foglalkoznak a csúcsértekez­let várható három fő kérdésével: a leszereléssel, a német kérdéssel, beleértve Berlint, valamint a Ke­let és Nyugat viszonyával. Párizs örömmel várja a csúcstalálkozót A nyugati fővárosokban általá­nos megelégedéssel fogadták a Szovjetunió Minisztertanácsa el­­nökének válaszát. Párizsban hang­súlyozzák, Hruscsov gyors vála­sza nyomán rekordidő alatt, sike­rült megegyezni az államfők és a kormányelnökök értekezletének összehívásában. Francia hivatalos körök nem titkolt örömmel nyug­tázzák, hogy Párizs lesz a törté­nelmi jelentőségű kelet-nyugati konferencia színhelye és ezt álta­lában úgy értékelik, hogy Fran­ciaország ismét elfoglalta az őt megillető helyet a világdiplomácia színpadán. A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: A Minisztertanács csütörtökön délelőtt ülést tartott. Megvitatta az Országos Árhivatal jelentését az ipari termelői árrendezés köz­­gazdasági értékeléséről. A kor­mány a jelentést tudomásul vet­te és elismerését fejezte ki az Országos Árhivatal dolgozóinak a termelői árrendezés során vég­zett jó munkájukért. A Minisztertanács meghallgat­­­­ta és tudomásul vette az Ország I­gos Tervhivatal, a Nehézipari Mi­nisztérium és a Külkereskedelmi Minisztérium együttes jelentését a szovjet hitelből épülő tiszavidé­­ki vegyikombinát nitrogénműtrá­gya-gyárával kapcsolatosan 1958. decemberében hozott intézkedé­sek végrehajtásáról. Elfogadta a Művelődésügyi Minisztériumnak a művelődési otthonok létesítésé­vel és működésével kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló elő- s terjesztését, majd folyó ügyeket­­ tárgyalt. (MTI)

Next