Vas Népe, 1960. március (5. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-01 / 51. szám

138. március X. Kedd Gonda György elvtárs beszámolója — A tanácsi ipar fontos fela­data — kezdte beszédét Gonda elvtárs —, hogy a lakosság szük­ségleteinek kielégítésén munkál­kodjék és állandó fejlődésével hozzájáruljon a lakosság foglal­koztatottságának növel­éséhez is. A tanácsi ipar eredményes gaz­dálkodása számunkra azért is kü­lönös fontosságú, mert nyeresé­gének 10 százaléka felett a me­gyei­­ tanács rendelkezik és azt felhasználhatja további fejlesz­tésre, és beruházásokra. 28,4 százalékkal nő a helyiipar termelése — A helyiipar — folytatta be­számolóját Gonda elvtárs —, amely a lakosság ellátása szem­pontjából fontos feladatokat lát el, ebben az évben 23,4 százalék­kal többet termel, mint 1959-ben. Ez az­ emelkedés azt jelenti, hogy Vas megye helyi ipara három esz­tendő alatt — számításba véve az 1960. évi tervek megvalósítá­sát is —, kétszeresére növekedik. A helyi iparon belül a leggyor­sabb fejlődést a ruházati ipar mutatja, amely három év alatt négyszeres növekedést ért el. Ez a fejlődés a lakosság foglalkoz­tatottsága szempontjából is je­lentős, mert a helyi ipar három év alatt 507 munkaerőt alkalmaz, ami egy középnagyságú üzem lé­­­tesítésének felel meg. 1960-ban a helyi ipar 27 millió darab téglával, egy millió darab tetőcseréppel, 39 ezer pár cipő­vel, 1500 garnitúra konyhabútor­ral, 600 garnitúra szobabútorral és egyéb más termékkel járul hozzá a lakosság jobb áruellátá­sához. Vas megye építkezési igényei is állandóan növekednek s ezért építőiparunk gyorsabb ütemű fej­lesztésére kell törekednünk. En­nek megfelelően 1960-ban a ta­nácsi építőipar 34,2 százalékkal fog többet termelni, mint tavaly. A fejlődés ezen a területen a gé­pesítés és szállítás megjavítását és továbbfejlesztését is igényli, bár e tekintetben figyelemmel kell lennünk arra, hogy a jelen­leg meglevő gépek kihasználás­i foka rendkívül alacsony, nem éri el az 50 százalékot sem. Felada­tunk tehát, hogy ebben az évben a gépek jobb kihasználásában ér­jünk el eredményt. Az élelmiszeripar a tervek sze­rint a múlt évihez mértem 35,5 százalékkal növeli termelését, ami a többi között 19.822 mázsa nyershúst, 9900 mázsa húskészít­ményt, 600 mázsa­­ füstölt és főtt árut és 5000 mázsa szalámit, gyu­lait jelent. 22 község kap mozit A szolgáltatási iparágak 1960. évi fejlesztését részletezve Gon­da elvtárs a többi között bejelen­tette, hogy ez évben további 300 lakásba a gázt, 225 lakásba a­ vizet vezetik be. A Moziüzemi Vállalat fejlődését ez a szám­ mutatja: 22 olyan község kap a megyében állandó mozit, ahol ed­dig csak körzeti mozi működött, tehát több lesz a mozielőadások száma, ami azt jelenti, hogy eb­ben az évben 170 ezerrel többen látogathatják a mozielőadásokat, mint tavaly. A tanácsi vállalatok idei célki­tűzéseit összegezve Gonda elvtárs elmondotta, hogy ebben az év­ben csaknem 100 millió forinttal lesz magasabb a tanácsi ipari vállalatok termelési értéke, mint 1959-ben. 145 új lakás építése fejeződik be az idén Az 1960. évi beruházási tervek ismertetése­­ során Gonda elvtárs elmondotta, hogy a megye beru­házási kerete 59,1 millió forint. Ennek felhasználásáról szólva először a faluvillamosítás kérdé­sével foglalkozott. — A múlt évben 20 község vil­lamosítását fejeztük be — mon­dotta. — Idei tervünkben további 15 község villamosítása szerepel. 1961-re tíz község villamosítása marad hátra, amelynek elvégzése után Vas megye községeinek vil­lamosítása befejeződik. Beruházási keretünk legnagyobb tételét — húszmillió forintot — lakásépítésre használjuk fel. Ebben az évben állami erőből 145 lakás építése fejeződik be, de ebből 12-t már 1959-ben át szerettünk volna adni, ami azonban az építőipar lekötöttsége miatt sajnos nem tör­ténhetett meg. Az új lakások kö­zül 129 Szombathelyen, tíz Sárvá­ron és 6 Vasváron épül. Ezenkí­vül 135 lakás építését kezdjük meg ebben az évben, amelyek be­fejezését 1981-re tervezzük. 25 tanterem készül el Szombathelyi Gázmű építésére másfél millió forintot fordítunk. Befejeződik a 20 ezer köbméteres gömbgáztartály építése, amely le­hetővé teszi a már említett újabb 300 háztartás bekapcsolását a gáz­hálózatba. Egészségügyi célokra a beruhá­zási keret 6,5 százalékát fordítjuk, ebből több mint két és félmillió forint a sárvári kórház felújítá­sát, korszerűsítését szolgálja.­Az oktatási célokra előirányzott összegből 25 általános iskolai tan­terem befejezése és négy tanterem építésének megkezdése szerepel. Ezenkívül egy szombathelyi 12 tan­termes iskola és egy 100 férőhe­lyes óvoda terveit készíttetjük el. A tanácsi ipar beruházásai kö­zül jelentősebbek a húsüzem be­fejezésére, a faipar, a ruházati ipar és a nyomdaipar fejlesztésére szánt tételek. A tanácsokra bízott lakások fel­újítására, kezelésére Szombathe­lyen és Kőszegen 16,1 millió forin­tot fordít a megyei tanács ebben az évben. 8 millió forint értékű társadalmi munka A felsorolt beruházási kerete­ken kívül — folytatta beszámoló­ját Gonda elvtárs — a községfej­lesztési alapon ebben az évben további 63,1 millió forint áll ren­delkezésre. A községfejlesztési tervek ösz­­szesítése szerint ebben az évben három művelődési otthon építése fejeződik be és 13 művelődési ott­hon építését úgy kezdik el, hogy azok befejezését a jövő esztendő­re tervezik. Örvendetes jelenség, hogy köz­ségi tanácsaink a tavalyi 105 ezer forinttal szemben ez évben 306 ezer forintot szánnak könyvtár­fejlesztésre. Ez a tény mindenek­előtt azt mutatja, hogy községe­ink életében egyre fontosabb ügy­ivé kezd válni a könyvtárak fej­lesztése,­ s hogy a dolgozók igé­­i­vel a .jó könyvek iránt állandóan is"v°kednek. Kns--'•-̧› tárnicsaink terveiben 8 fúrott kút létesítése is szerepel. Ezt a törekvést rendkívül fontos­nak tartjuk és úgy érezzük, még többet kell tennünk a községek­­ rossz ivóvízellátásának va­gja- VAS NÉPE Elfogadta­z idei iparfejlesztési, beruházási és kizsén­ejlesztési terveket a megyei tanács szombati ülése A megyei tanács február 27-i ülésén Gonda György elvtárs, a megyei tanács vb-elnöke „A tanácsi vállalatok 1960. évi tervei, a beruházások a költségvetés jóváhagyása, valamint az 1960. évi köz­ségfejlesztési tervek” címmel tartott beszámolót,­ s vitájáért. Ezért azt javasoljuk, hogy ha év közben valami ok miatt más beruházási tételnél tar­talék jelentkezik, azt elsősorban a rossz ivóvizek megjavítására for­dítsák. A községfejlesztési tervek 8 millió forint értékű társadalmi munkát foglalnak magukban. Fontos ügy, hogy városaink és községeink politikai és társadal­mi szervezetei, tömegmozgalmai, mindent megtegyenek annak ér­dekében, hogy a megye lakossága­­ által felajánlott társadalmi mun­kák meg is valósuljanak. Április 4-én lesz hazánk felszabadulásá­nak e­l6. évfordulója, javasoljuk, hogy azokat a társadalmi munká­kat vegyék most előre, amelyek a községek csinosítását, szépítését célozzák. Törekedjünk arra, hogy erre a nagy évfordulóra közsé­geink valóban ünnepi külsőt kap­janak. 386 millió forint a megyei tanács költségvetése Ezt követően Gonda elvtárs tá­jékoztatta a megyei tanácsülést a Szombathelyen felépítendő műve­lődési és sportház terveiről és az előkészítés jelenlegi állásáról. El­mondotta, hogy előreláthatólag a megyeszékhely felszabadulásának 15. évfordulóján sor kerülhet a munkák ünnepélyes megkezdésé­re. A szombathelyi művelődési és sportház felépítés­ének ügyével széleskörű társadalmi bizottság foglalkozik majd, amelynek elnö­kéül Ilku Pál elvtársat, megyénk országgyűlési képviselőjét kérték fel. — A 386 milliós megyei költség­­vetés azt mutatja — mondotta befejezésül Gonda elvtárs —, hogy a tanácsnak igen nagy le­hetőségei vannak — a rendelke­zésre álló összegek jó felhaszná­lásával — a megye fejlődésének elősegítésére, de mutatja azt is, hogy igen nagy az anyagi felelős­sége is. Végül a beruházási tervek, s a községfejlesztési tervek elkészíté­sében részt vevő tanácsi apparátus munkájának fejlődését értékelte és javasolta a tanácsülésnek, hogy mindazokat, akik ebben a fele­lősségteljes munkában alapos felkészültséggel és komoly lelki­ismeretességgel részt vettek, ré­szesítse dicséretben. A tanácsülés megvitatta Gonda elvtárs beszámolóját és jóvá­hagyta az 1960. évi terveket és költségvetést. Ezt követően a tanácsülés meg­vitatta Reiger László ab-elnök beszámolóját a pénzügyi állandó bizottság munkájáról, és elisme­rését fejezte ki az állandó bizott­ság, valamint az áb kiváló társa­dalmi aktíváinak jó munkájáért. Nőtalálkozót rendeztek a Szombathelyi Cipőgyárban Meleg baráti találkozó zajlott le a Szombathelyi Cipőgyár művelődési termében. Az­ üzemi nőtanács baráti beszélgetésre hívta meg az üzem nő dolgozóit és a nőtanács aktíváit. Meghívtak sok olyan asszonyt is, aki­nek a férje több éve a Cipőgyárban dolgozik. A találkozón szó esett a ,,második műszakról” és annak megkönnyítésé- ,­ről, a nődolgozók megbecsüléséről, valamint a fiatalok neveléséről. Meg­beszélték azt is, hogyan készüljenek a nemzetközi nőnap megünneplésére. Az asszonyok ezután megjelentették az üzemet.­­A találkozón volt olyan asszony is, akinek a férje már 20 éve dolgozik az üzemben. Az ilyen asszonyok öröm­mel tapaszt­*­tták, hogy rend és tiszta ú­j­ság uralkodik a gyárban, férjük kul­turált­ körül­mények között dolgozik A találkozó hozzájárult ahhooz, hogy­­ a háziasszonyok közelebb kerüljenek a m­agyar dolgozó nőihez és foiclma­ . „Okunk van arra, hogy pártunk veteránjait megbecsüljük" Felavatták a veteránok klubját A Magyar Szocialista Munkás­párt Vas megyei és Szombathely városi végrehajtó bizottságai szombaton este az Ifjúság Házá­nak két termében veterán-klubot nyitott meg és adott át a megye régi, munkásmozgalmi harcosai­nak. Az ünnepélyes klubavatón részt vettek: Gosztonyi János elv­­társ, az MSZMP megyei bizott­ságának első titkára, Gonda György elvtárs, a megyei párt­végrehajtó bizottság tagja a me­gyei tanács vb-elnöke, Mester Sándor elvtárs, az MSZMP me­gyei bizottságának titkára, Vá­mos József elv­társ, a megyei párt­végrehajtó bizottság tagja, a szombathelyi városi pártbizottság titkára és Horváth István elv­társ, a megyei tanács vb elnök­helyettese. Az Ifjúság Háza művészegyüt­tesének ünnepi műsora után Gosztonyi János elvtárs, adta át a veteránklubot. Gosztonyi elv­társ a többi között a következő­ket mondotta: — Régi vágyunk teljesül a mai napon, mikor ezen az ünnepségen átadjuk a szombathelyi veterán­klubot rendeltetésének, átadjuk pártunk idős harcosainak. A megyei és városi párt-végre­hajtó bizottságokat ennek a klub­nak létrehozásában az a cél ve­zette, hogy önálló otthont teremt­sünk azoknak az elvtársaknak, akik a harcokban mielőttünk jár­tak, akik már 1919-ben vagy a későbbi évtizedek során a párt, a munkásmozgalom katonáiként küzdöttek népünk felszabadulá­sáért és felemelkedéséért. Minden párt­ és minden politi­kai mozgalom önmagát becsüli meg, ha veteránjait megbecsüli. Nekünk, a magyar kommunista mozgalom ifjabb nemzedékének többszörös okunk van arra, hogy pártunk veteránjait megbecsül­jük. Megbecsüljük 1919. élő hőse­it, azokat az elvtársakat, akik már több mint négy évtizeddel ezelőtt győzelemre vitték hazánkban a dicső emlékű Tanácsköztársasá­got. Megbecsüljük azokat az elvtár­sakat, akik a Horthy-fasizmus idején a legnehezebb megpróbál­tatásokat vállalva, sokszor életük kockáztatásával küzdöttek a musl­­kásmozgalomért. Megbecsüljük azokat az elvtár­sakat, akik, bár túl voltak életük delén, de amikor 15 évvel ezelőtt ránk köszöntött a felszabadulás nagy reményeket fakasztó tava­sza, fiatalos szívvel álltak a de­mokratikus és szocialista átalaku­lás oldalára, s lettek ennek a harcnak élen járó katonái. Megbecsüljük mindazokat a ve­teránokat, akik a párt iránti hű­ségből, rendíthetetlenségből újra példát mutattak 1956-ban, amikor ránk tört az ellenforradalom és amikor oly sokak számára már minden veszni látszott, ők akkor, a viharban is magasra emelték a vörös lobogót. Hosszú, nagyon hosszú az az út, amelyen a mi pártunk, s vele ve­terán katonái jöttek a mai napig. Ezen az úton sokszor voltak buk­tatók, sokszor voltak viharok, de a legjobbak megmaradtak. Az Önök személyében — mon­dotta Gosztonyi elvtárs — azo­kat a hű veteránokat köszöntjük, akik nemcsak a napfényes idők­ben, de a viharokban is kitartot­tak a párt mellett. Szeretnénk, ha ebben a klubban a párt, s minden kommunista önök felé szálló megbecsülését éreznék. Hazánkban a vezető erő a párt, s a pártnak — annak a pártnak, amelyért önök annyit harcoltak, küzdöttek, s többen önök közül oly sokat szenvedtek — tekinté­lye van. Megbecsülik az embereit, elismerik, szeretik pártunkat egész népünk körében. De jöhet­nek még viharok ezután is. S ne­künk minden időben szükségünk van az önök hűségére, segítségére és tanácsaira. Mi ezt a klubot elsősorban a­zért hoztuk létre, hogy itt pihen­hessenek, szórakozhassanak, de szeretnénk, ha ez a klub egyben munkahely is lenne. Gosztonyi elvtárs befejezésül a klub céljairól és rendeltetéséről beszélt, külön kiemelve azt az el­sőrendű igényt, hogy a régi mun­kásmozgalmi harcosok a klubon belül még többet foglalkozzanak a felnövekvő ifjúság nevelésével. A veteránok nevében Kádár Nándor elvtárs vette át a klubot és mondott köszönetet a pártnak ezért a számukra rendkívül jól­eső gondoskodásáért. Az ünnepélyes megnyitó után a munkásmozgalom régi harcosai és a meghívott vendégek a késő esti órákig együtt maradtak és baráti légkörben elbeszélgettek. 5+1-es oktatási rendszer a szombathelyi közgazdasági technikum kereskedelmi tagozatán A szombathelyi Berzsenyi Dá­niel Közgazdasági Technikum ke­reskedelmi tagozata, a Belke­reskedelmi Minisztérium rendel­kezése értelmében az 1960—61. tanévben bevezeti az öt plusz egyes oktatást. Ez azt jelenti, hogy tanulói a hét egy napját a különböző kereskedelmi vállala­toknál töltik gyakorlati munká­val. Az iskola elsősorban az állami és szövetkezeti kereskedelem szá­mára képez általános műveltségű és szakmai ismeretekben jártas ■’olpo­g­ókat. Kereskedelmi vállala­taink áruforgalmának megszer­vezői és lebonyolítói legnagyobb­­ részben eddig is a kereskedelmi­­ középiskolákból kerültek ki. A­­ Közgazdasági Technikum kereske- I delmi tagozatába ma is azok a fia­­­­talok iratkoznak be az általános is­kola elvégzése után, akik a keres­kedelmi pályát választják élethiva­tásnak. A technikum áruforgalmi dolgozókat, tervezőket, statiszti­kusokat és könyvelőket ad a ke­reskedelmi életnek. A heti­­ gya­korlati nap hivatott arra, hogy az iskolákban tanultakat a fia­talok gyakorlati szakmai ismere­tekkel eg­észítsék ki. Az így szer­zett elméleti és gyakorlati isme­retek alapján válnak a tanulók a vállalatnál vagy a kereskedel­mi irányító szervnél jó árufor­galmi dolgozóvá, könyvelővé, ter­vezővé, statisztikussá, nagyobb boltok, áruházak vezetőivé. A gya­korlati nap bevezetése segítséget jelent azok részére is, akik az iskola elvégzése után tanulmá­nyaikat közgazdasági vagy más egyetemen kívánta f­.­.vább foly­tatni.

Next