Vas Népe, 1960. április (5. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-01 / 78. szám

VAS NÉPE A szovjet kormányfő beszéde a roueni díszvacsorán Rouen (TASZSZ). Mint már kö­zöltük, Hruscsov elvtárs a roueni díszvacsorán beszédet mondott, melyben rámutatott: Rouen fontos utak kereszteződésén fekszik. Bé­keidőben eleven ipari és kereske­delmi központ, amelyen át a leg-­­különbözőbb áruk nagy tömege árad. De a háborúban Rouen a német beözönlés útjába került, el­keseredett csaták színhelyévé vált. A roueniak 100 évnél is rö­­videbb idő alatt háromszor élték át a német hódítókkal viselt há­ború borzalmait, sokat szenved­tek és becsülni tudták a béke ál­dásait. Mindenki tudja, mily nagy ál­dozatot hoztak a szovjet emberek a második világháborúban hazá­juk szabadságáért és Európa más népeinek felszabadításáért a hit­leri területrablók uralma alól. A szovjet nép legjobb fiainak milliói hősi halált haltak a csatamezőkön. A német fa­siszta hódítók 1710 várost és munkáslakótelepet, több mint 70.000 falvat romboltak le és égettek fel. 25 millió embert tettek hajléktalanná. Hazánk ebben a háborúban kö­rülbelül 500 milliárd dollára te­hető­ károkat szenvedett. A megpróbáltatások éveiben országainkat a közös ellenség el­len kifejtett harcos együttműkö­dés fűzte össze. Franciaország joggal lehet büszke derék fiaira, a Normandie-Nyeman repülőez­red pilótáira, akik hervadhatatlan dicsőséget szereztek, a szovjet har­cosokkal vállvetve küzdöttek a német fasiszta hódítók ellen Ez az ezred Moszkvától a Balti ten­gerig dicsőséges harcos utat tett meg. Két és fél év alatt nagyszá­mú légiharcban vett részt, s e harcokban a francia repülők sok győzelmet arattak. Az ezred zász­laját a vörös zászló és az Alek­­szandr Nyevszkij érdemrend dí­szíti. A hitleristák Nyeman-parti védelmi vonalának áttöréséért az ezred külön dicséretet és a „nye­­mani" kitüntető címet kapta. 42 repülő szovjet érdemrendet ka­pott. Marcel Albert és Roland de la Poip főhadnagyok a Szovjet­unió hőse címet érdemelték ki. A francia kormány becsületrenddel, felszabadulási kereszttel és több érdeméremmel tüntette ki az ez­redet. Amikor elcsitultak a harcok, a francia repülők ugyanazokon a gépeken tértek haza, amelyekkel harcoltak. A szovjet és a francia nép barátságának jeléül ezeket a repülőgépeket a francia légierő­nek ajándékoztak. Ebben az időben írta De Gaulle tábornok I­­V. Sztálinnak, hogy a francia kormány és nép nagyra­­becsüli ezt az ajándékot és „a két szövetséges nép mély barátságá­nak fényes tanúbizonyságát látja benne“. Különös örömömre szol­gál, hogy itt, Normandia főváro­sában emlékezhetek meg a hős francia repülők bátorságáról, mert Normandia nevének dicsőséget szereztek az orosz égboltom Az én fiam is a Normandie- Nyemen ezreddel azonos frontsza­kaszon áldozta életét a német fa­sisztákkal vívott harcban, ő is repülő volt. Mélységesen átér­­zem mindazoknak a fájdalmát, akik szeretteiket vesztették el a háborúban. Hiszen újjá lehet építeni városokat, fel lehet szán­tani pusztasággá tett földeket, de semmi sem adhatja vissza szeret­teinket, akiknek életét derékba­­törte a háború. Az emberi elme nem nyugodhat bele ,hogy a ha­­lált hozó háború minden negyed­században betörjön az emberek békés életébe. A föld legnagyobb szellemei felháborodással keltek ki a gyilkolás vak őrülete ellen. Köztük voltak Franciaország di­cső fiai: Hugo és Maupassant, Zola és Jaures, Romain Rolland és Henri Barbusse. Csak most, a mi korunkban vált gyakorlati le­hetőséggé, hogy kiiktassuk a há­borút az emberi társadalom éle­téből. A béke erői győzedelmes­kednek a háború erői fölött. Min­den világrészben sok millió becsü­letes ember emelte fel szavát a béke védelmében. Sikerrel fejlődik és napról­­napra erősödik a szocialista országok tábora, amely elveti a hódító háborúk módszerét és a békét, a békés együtt­élést írta zászlajára. Ez a tá­bor több mint egymilliárd embert tömörít és hatalmas erejét teljesen a béke szolgá­latába állítja. Nemrégen, amikor Indiában, Indonéziában, Burmában,'' és Af­ganisztánban jártunk, ismét meg­győződhettünk arról­, hogy ezek az országok, amelyek több mint 500 millió embert számlálnak, te­vékenyen harcolnak az új hábo­rúk, a hadikészülődések ellen. Sok más ország is ilyen politikát folytat. Mindezek tanúbizonysága szerint növekszik annak reális le­hetősége, hogy megszüntessük a nukleáris kísérleti robbantásokat, véget vessünk, a fegyverkezési hajszának és ne tűrjük új hábo­rúk kirobbantását. A dolog raj­tunk, minden ország népein mú­lik és jóra fordul, ha a népek békeóhaja tettekben fog megtes­tesülni ! Emelem poharam népeink ba­rátságára, a világbékére, igyunk arra, hogy a roueni toronyóra so­hase jelezzen más időt, mint a béke óráit! 600 ezer ember vált hajléktalanná Brazíliában Rio de Janeiro (MTI). Brazília északkeleti részében a szakadatla­nul zuhogó eső és a nyomában já­ró árvíz 600.000 embert fosztott meg hajlékétól. Rio Grande del Norte állam majdnem egész területe víz alatt áll. Sok helyen több kilométer hosszú oszlopokban vonulnak a menekülők a szakadó esőben a száraz területek felé. A szabadban táborozó mene­külteket az odvaikból kiűzött mérges kígyók, a vízben gázoló­kat pedig a vérengző piranha­ha­­lak támadják meg. Az Oros-gát víztárolójából még mindig nagy víztömegek ömlenek­­ki. A Jaguaribe folyó árja elérte a tengert, további elpusztított vá­rosokat és falvakat hagyva maga után. Újabb jelentések szerint a Tocantins és Maranhao folyó szintje is aggasztóan emelkedik. Az árvíztől megkímélt városok­ban a menekültek ezrei zsúfolód­tak össze, s szállás- és élelmiszer­­hiány lépett fel. Jószagú szél simogatja a gyön­gyösfalui határt. Nem kell messze menni csak a ház elé kell kiállni, hogy az em­ber végigláthasson a tárulkozó dűlőkön. Máthé Lajos, a hajdani cselédember hu­­nyorgatja szemét a még szokatlan tava­szi fényben. Ujjai mozdulnak, s szerszám után viszket két tenyere. Menne is, de az éjjel eső záporozott, igazi tavaszi eső, aminek még a szagát se verte el a szá­rító szél. Ragad a barázda, kovászos még a föld. De nézelődni már lehet. Kiállni a ház elé és nézni, hallgatózni. A szemnek úgy tetszik, mintha látná, amint nő a fű, a fülnek meg úgy, mintha hallaná a ve­tések sercegő igyekezetét. Szép a tavasz! Máthé Lajos sütkérezik a napon. Ki­csit felretten, amikor megzavarom magá­nyát. — Szépen zöldell a határ — mondom, s bicceget hozzá, mintegy nyugtázva ki­jelentésemet. — Lehet még jó termés — mondja. — Volt már olyan esztendő, amikor szin­tén ilyen gyengék voltak a vetések ta­vasszal. Nyárra mégis kövér lett a ha­tár. — Melyik volt az az év? Kutatni kezd emlékezetében. — Ilyen volt a negyvenötös is. Mit tesz a véletlen, éppen olyan ügy­ben járok Gyöngyösfaluban, hogy érdek­lődjem: milyen volt itt a 15 évvel ezelőtti tavasz, mit hozott a felszabadulás? Ez az ember meg anélkül, hogy szóbahoztam volna, egyenest odarepített bennünket ab­ba a tavaszba. Régi cselédek sarja az öreg Máthé. Mióta szerszámot tudott forgatni, más cselédje volt a felszabadulásig. Gyön­­gyöshermánban kereskedett, kocsiskodott, mikor milyen szolgálatra volt szüksége az uraságnak. Negyvenötben kihasítottak neki is öt hold földet a község határából. Aztán egy borjú, a borjúból tehén, majd még egy te­hén lett! És Máthé egyenesbe vergődött. Élte a maga új világát itt a nyugati vé­gen. A maga gazdája lett, észre sem igen vette, milyen viaskodásban állt egymás­sal a két fajta világ, míg ez a másik, ez a jobbik diadalmaskodott a régin. Úgy kezdődött, hogy amikor 1945. már­cius 29-én a szovjet csapatok felszabadí­tották a községet, még senki sem tudta, hogyan, miképpen lesz. Harmad, vagy ne­gyednapra került az emberek elé egy ba­juszos, pesei ember, Molnár János, aki a kommunista párt nevében olyanformán kezdett beszélni, hogy immár itt az ideje, hogy véget vessenek a földtelenségnek, meg kell szüntetni az olyan állapotokat, ame­lyekben 450 kiló búzát fizettek egy hold föld bérleményeként. Az emberek ám­ulva hallgatták a párt emberét, s szinte egyetlen szájmozdulattal mondták kórus­ban: „Osszuk ki a földeket!“ Igen ám, de melyikeket? A törvény szerint a 100 holdon aluli birtokokat nem lehetett felosztani. Molnár János ekkor bebiciklizett Kő­szegre. Felkereste a szovjet városparancs­nokot s elpanaszolta a pösei, a ludadi, meg a gyöngyösfalui (akkor még külön volt a három falu) szegényemberek gond­­ját-baját. Nevezetesen azt, hogy a föld­igénylő bizottság ugyan megalakult, de a fennálló rendelkezések értelmében földet nem oszthatnak. A párttitkár egy órán ke­resztül tárgyalt Czetkov városparancs­nokkal. Aztán amikor hazament falujába, összeszólította az embereket s osztani kezdték a nagybirtokokat. A Szluha-test­­vérek 90 holdját, az elmenekült Thyll tá­bornok földjeit, a Nagy Adorján és Jakab Dezső féle birtokokat. Lett földjük a szegényparasztok­­ nak, az egykori cselédeknek- Még emlé­keznek rá a gyöngyösfalui parasztok. Az öreg Molnár János most a falu tanácsel­nöke. Kicsivel később vele is felemleget­jük a régi időket. — Negyvenhatban a villanyt úgy sze­reltük be a faluba, hogy az­ itt tartózkodó szovjet távírósokkal kezdtünk alkudozni. Segítsenek. Jó lenne nekünk is villany. Adtak is vezetéket, meg kapcsokat. Ne­künk csak az oszlopokat kellete előállítani. Azt meg megszereztük a bozsoki közbir­­tokossági erdőből. Aztán sorról sorra mesélni kezdi az évek nagyobb eseményeit. Valamennyi egy-egy ütközet a régi világgal.­ Thyll tá­bornok „palotáját" birtokba vették és­­is­kolának rendezték be. A Gyöngyösre­­fű­ millió forintos költséggel hidat építettek. S most megint egy újabb iskola létesül, két tanteremmel. 15 év alatt megfiatalo­dott a falu. Közel félszáz új ház épült a községben. Valamennyi két szoba-konyhás, fürdőszobás lakás. A tervek között­­már szerepel egy olyan épület felépítése, amely­ben helyet kap a művelődési otthon, a ta­nács és a posta. De az ember leginkább a maga életén tudja lemérni a 15 év eredményeit.. Mát­hé Lajosból, a régi cselédből egyenes, derek­i gazdaember lett, összeszedte magát. Aztán, hogy még jobb legyen az élete, sorsa, ta­valy a község valamennyi parasztjával együtt szövetkezetbe lépett. A­ felszabadu­lás óta azért ez a legizgalmasabb tavasz. A közösségi munka tavasza. Állunk az éltes ember háza előtt, nézzük a tárulkozó határt. De mint­ha a jövendő lépne elénk, összeadjuk a lehetőségeket. Egy év múlva jó közös szarvasmarhaállománya lesz a szövetkeze­iknek. Két év múlva új tsz-majort épí­tenek. Három év múlva teljesen gépesít:'* gazdaságukat... Az egykori cseléd lassan már elfelejti a régit a 15 évvel ezelőtti­­világot...-jutja olyan világba vezet, amelyben nekik ked­vez az élet: Horváth János Nekik kedvez az élet Adenauer beszéde a japán parlamentben Tokió (MTI). Adenauer beszé­det mondott a japán parlament­ben — jelenti az AFP és az AP hírügynökség. „Japánnak és Nyu­­gat-Németországnak nagy felada­tot kell betöltenie — mondotta —, mivel e két ország a kommu­nizmusellenes harc élvonalában van. E küzdelem csak abban az esetben lehet érvényes — folytat­ta Adenauer —, ha a Nyugat, azonkívül, hogy nagy katonai fel­­készültséggel rendelkezik, ideoló­giai és szellemi síkon is harcol.“ Mint az AP megjegyzi, a szo­cialisták fagyos csöndben fogad­ták a kancellár nyilatkozatát. Ko­rábban sikerült megakadályozni­­uk, hogy Adenauer beszéde előtt eljátsszák a japán és a német himnuszt. 1960. április 1. Péntek Li Fu­-csun beszámolnia a Kínai Országos Népi gyűlés ülésszakában Peking (TASZSZ) Li Fu-csun miniszterelnökhelyettes a Kínai Országos Népi Gyűlés ülésszakon mondott beszámolójában megál­lapította, hogy az ország ipari termelésének volumene 1960-ban a tavalyihoz képest 32 százalék­kal növekszik. A terv 27.5 millió tonna nyersvas, 18.4 millió tonna acél, 16 millió tonna cement gyár­tását irányozza elő. Az 1960-ban előállított villamosenergia-meny­­nyiség 55,5—58 milliárd kilo­wattóra lesz. Idén a széntermelés 425 millió tonnára, a kőolajter­melés 5.2 millió tonnára növek­szik. 1960-ban 73 nagy kohómű épí­tését folytatják. Li Fu-csun rámutatott, hogy ebben az évben a nehéziparra nagy feladatok hárulnak a mezőgazdasági terme­lés emelésének elősegítésében. Az ipar 22.000 traktort, 2000 kom­bájnt, 8500 teherautót, továbbá nagy mennyiségű műtrágyát, nö­vényvédőszert és öntözőberende­zést ad a mezőgazdaságnak. A kínai mezőgazdaság fejlődő­dését jellemezve Li Fu-csuji kö­zölte, hogy 1960-ban 12 százalék­kal nő a mezőgazdaság összhoza­­ma, ezen belül a szemestermé­nyek és a gyapottermés-mennyi­­ség 10 százalékkal lesz magasabb a múlt évinél. A népgazdaság fejlesztésének terve előirányozza a könnyűipar termelésének 24 százalékkal való növelését. 1960-ban Kínában 0,389 kilomé­ter vasútvonalat kapcsolnak be­ a közlekedésbe, 82 százalékkal töb­bet, mint 1959-ben. A terv szerint 1960-ban 72,5 miliárd jüan értékű árucikket ad el a kereskedelem a fogyasztók­nak. Tovább nő a külkereskede­lem volumene. Li Fu-csun a munka termelé­kenységével és a munkabérek emelésével foglalkozva kijelen­tette, az idén az iparban 25, a vasúti szállításban, az építkezé­seken körülbelül 20 százalékos termelékenységnövelést irányoz­nak elő. Az 1960. évi terv értel­mében 1,8 millió fővel nő a mun­kások és alkalmazottak létszáma. A Magyar Távirati Iroda közleménye az Elnöki Tanács részleges kegyelmi rendeletéről A Magyar Népköz­társaság El­­­nö­ki a forradalmi mun­kás-paraszt kormány előterjesz­tésére hazánk felszabadulásának 15. évfordulója alkalmával rész­leges kegyelmet gyakorolt. 1. Kegyelemben részesíti azokat a magyar állampolgárokat, aki­ket a bíróság 1960. március 31-e előtt javító-nevelőmunkára ítélt. 2. Törli azokat a szabálysérté­si büntetéseket, amelyeket a rend­őrség, tűzrendészet és tanácsszer­­vek 1960. március 31-e előtt szab­tak ki. 3. 1960. március 31-től meg­szünteti a közbiztonsági őrizetbe­vételt és elrendelik, hogy 1960. június 30-ig oszlassák fel a köz­­biztonsági (internáló) tábort. 4. Elengedi azon elítélt anyák büntetését, akiket 1960. március 31-e előtt ítéltek el, egy évet meg nem haladó büntetést kaptak és tíz évnél fiatalabb gyermekük van. 5. Kegyelemben részesíti azokat, akiket háborús és népellenes bűntett miatt 1952. december 31-e előtt ítéltek el é­s büntetésük több mint felét letöltötték. 6. Felfüggeszti azon elítéltek büntetése végrehajtását, akiket a bíróság 1957. május 1-e előtt el­követett államellenes­­ bűncselek­mények miatt hat évet meg nem haladó börtönbüntetésre ítélt. 7. Az igazságügyminiszter elő­terjesztésére egyéni elbírálás alap­ján kegyelemből felfüggeszti Déri Tibor, Donáth Ferenc, Farkas Mihály, Farkas Vladimír, Jánosi Ferenc és Váradi Gyula elítéltek büntetésének végrehajtását. Budapest, 1960. március 31. ■ (MTI) Kitüntették a néggg hős szovjet tengerészt Moszkva (TASZSZ). A Szovjet­unió Legfelső Tanácsának elnök­sége katonai kötelességük teljesí­tése és a természet erőivel szem­ben tanúsított férfias helytállásu­kért a Vörös Csillag Renddel tün­tette ki a négy szovjet tengerészt: Aszhat Zigansint, Filipp­ ,Pop­­lavszkijt, Anatolij Kruscsko­vsz­­kijt és Iván Fedotovot.

Next