Vas Népe, 1960. május (5. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-01 / 102. szám

•£ VA «S v­ff H K NEW YORK Az Egyesült Államok Kommu­nista Pártjának Országos Bizott­sága május elsejei nyilatkozatá­ban azt a meggyőződését fejezi ki, hogy az amerikai reakció ve­reséget szenved és az amerikai munkásosztály külföldi testvé­reivel együtt halad előre az egye­temes béke és a szocializmus fe­lé. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy az amerikai munkásosztály, min­t az acélipari sztrájk is meg­mutatta, növekvő lelkesedéssel küzd érdekeiért. Kialakult munkásosztály új harci szelleme, a s az amerikai munkások az el­következő hónapokban mindin­kább elfoglalják helyüket a bé­kéért vívott harc élvonalában. PEKING Az Új Kína jelenti, hogy Liu Ninc-ji, a kínai­­ országos szak­­szervezeti szövetség elnöke május elseje alkalmából üdvözölte az Egyesült Államok munkásságát A mai nemzetközi helyzet fejle­ményei — hangzik az üzenet — példátlanul, kedvezőek a békéért küzdő munkásság és a békeszere­tő népek számára. A kínai mun­kások meggyőződése, hogy az ame­rikai munkásság igazságos har­cát újabb nagy sikerek koronáz­zák majd. HAVANNA A havannai lapok közük a ku­bai népi szocialista párt május 1-i felhívását. A kubai városok és­­­ falvak dolgozóihoz intézett felhívás kiemeli, hogy május el­seje a kubai forradalmi erők se­regszemléje, a munkás-paraszt szövetségre épült forradalmi ha­talom köré való tömörülés napja. Új Kína-jelentés szerint a má­jus elsejei havannai ünnepségre több mint egymillió kubai érke­zik a fővárosba az ország minden részéből. BUENOS AIRES AZ Argentínai Kommunista Párt május elsejei nyilatkozatá­ban felhívja Argentina népét, küzdjön a világbékéért és a lesze­relés megvalósításáért. Argentina munkásosztályának és népének május elsején fel kell szólítani a kormányt, hogy folytasson gétlen külpolitikát, segítse elő fog­leszerelést és a béke megteremté­­­sét világszerte, küzdjön a nukle­áris fegyverek eltiltásáért és léte­sítsen diplomáciai, kereskedelmi és kulturális kapcsolatokat a vi­lág minden országával. MOSZKVA Vasárnap délelőtt 10 órakor a moszkvai Vörös téren kürtszó jel­zi a hagyományos katonai dísz­szemle kezdetét. A nagyszabású ünnepségen igen sok külföldi vesz részt: a szovjet fővárosba több mint hatvan külföldi szak­­szervezeti delegáció érkezett Nagy számban lesznek jelen Vörös téren turisták is. Magyar­­­­országról, Csehszlovákiából, Ro­mániából, az NDK-ból és Fran­ciaországból külön békevonatok hozták a vendégeket, de számban érkeztek turisták vagy más országokból is. A felvonulás után két napon át színes, vidám ünnep következik Moszkvában és az egész Szovjet­unióban. A szovjet emberek ezernyi ünnepi műsoron, előadá­son, összejövetelen köszöntik má­jus elsejét. Az ünnep gazdag programjából ezúttal sem hiány­zik a színpompás tűzijáték és az utcabál. BUDAPEST A SZOT elnöksége május 1, a proletár nemzetköziség nagy ün­nepe alkalmából testvéri üdvöz­letét küldte a Szakszervezeti Vi­lágszövetségnek, és az SZVSZ tit­kárságán keresztül a világ vala­mennyi szervezett dolgozójának. Táviratban küldött üdvözletet SZOT elnöksége a szovjet szak­­a­szervezetek központi tanácsának is. A SZOT elnöksége üdvözletet küldött az öt világrész számos országába szakszervezeti szerve­zetekhez, szakszervezeti harco­sokhoz. Az üdvözletekben többek között kifejezésre juttatja azt a kívánságát, hogy minél hama­rabb siker koronázza a népek között a békéért, az általános és teljes leszerelésért, a dolgozók nö­vekvő jólétéért folytatott közös harcot. A haladó világ készül a 70. május 1-re A rádió és televízió beszámol a május 1-i felvonulásról A proletariátus ünnepén a rá­dió zenés ébresztővel kezdi mű­sorát. Utána ünnepi köszöntő hangzik el, majd felcsendülnek a munkásmozgalom ismert dalla­mai, s 9.55-től 14 óráig riportok, tudósítások is hangzanak a má­jus 1-i felvonulásról. Az éter hul­lámain kerülnek el a hallgatók­hoz a baráti országok hozzánk érkezett üdvözletei, a kora dél­utáni órákban pedig a moszkvai és a pekingi felvonulás legszebb perceiből közvetít a rádió. A tele­vízió az esti órákban számol be képekben a budapesti május 1-i felvonulásról, majd vidám tarka műsort sugároz. A rádió az esti órákban vidám zenés műsorral emlékezik meg egy nevezetes évfordulóról: 15 évvel ezelőtt, az első szabad má­jus 1-én szólalt meg újra — ak­kor még csak utcai hangszórókon át — a magyar rádió. (MTI) I magyar pártkü­ldöttség Belorussziában Minszk (TASZSZ) Szocialista Munkáspárt A Magyar küldött­sége, amely két napot töltött Bresztben, pénteken reggel vis­­­szatért Minszkbe, a Belorusz SZSZK fővárosába. Kállai Gyula és a küldöttség többi tagja ellá­togatott a minszki autógyárba. Az Üzem dolgozói szívélyesen fogadták a magyar vendégeket. Kállai Gyula rövid beszédben megköszönte a meleg vendégsze­retetet és hangoztatta, hogy a küldöttség látogatásai, találko­zásai a belorusz néppel még in­kább megszilárdítják a magyar­szovjet barátságot. Még A gyárlátogatás után a küldött­a Szmolevics-kerületi Za­­racsje-szovhozba indult. Kállai Gyula ismertette az állami gaz­daság dolgozóival a magyaror­szági tsz-mozgalom fejlődését. Amikor a magyar vendégek megtekintették a gazdaságot, Kállai Gyula elbeszélgetett a szovhoz legjobb fejőnőjével, aki tavaly 6 ezer literes fejési átlagot ért el. 1960 május 1. ’ Vasárnap Kádár János elvtárs fogadta a Magyar-Szovjet Baráti Társaság küldöttségét Kádár János elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára fogad­ta a Szovjet—Magyar Baráti Tár­saság V. P. Druzin vezetésével hazánkban tartózkodó küldöttsé­gét. A küldöttséget elkísérte M. A. Popov, a Szovjetunió magyar­­országi nagykövetségének ideig­lenes ügyvivője. A szívélyes baráti találkozón­ részt vett Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság elnöke, Rapai Gyula, az MSZMP Központi Bizottságá­nak osztályvezetője, valamint Demeter Sándor, a Magyar- Szovjet Baráti Társaság főtitkára. Aláírták a Szovjet-Magyar Baráti Társaság és az MSZBT 1960. évi együttműködési tervét Szombaton a Kulturális Kap­csolatok Intézetében aláírták a Szovjet—Magyar Baráti Társa­ság és a Magyar—Szovjet Baráti Társaság közötti 1960. évi együtt­működés tervét. A Magyar— Szovjet baráti Társaság részéről Vadász Elemér Kossuth-díjas akadémikus, az MSZBT alelnöke, a Szovjet—Magyar Baráti­­ Tár­saság részéről V. P. Druzin, Szovjet—Magyar Baráti Társaság a elnökhelyettese írta alá a mun­katervet. Az együttműködési terv aláírá­sa után Vadász Elemér és V. P. Druzin rövid beszédben méltatta a két társaság közös munkájának jelentőségét. A két baráti társaság 1960. évi terve kiszélesíti a múlt év ápri­lisában Moszkvában aláírt egyez­mény alapján megkezdett együttműködést. Az idei tervben a Szovjet—Magyar Baráti Tár­saság küldöttségének mostani tíz­napos látogatását az MSZBT két küldöttségének moszkvai látoga­tása követi májusban és augusz­tusban. Kulturális és tudományos együttműködési egyezmény alap­ján a két országba látogató tu­dósok, egészségügyi szakemberek, művészek és művészegyüttesek­ előadásokat tartanak a magyar­­szovjet, illetőleg a szovjet—ma­gyar baráti körökben. Több kö­zös konferenciát rendeznek Moszkvában. Az eddig megrende­zett kulturális és politikai jelen­tőségű évfordulókon kívül má­jusban Mikszáth Kálmán és Csajkovszkij, szeptemberben Ci­­alkovszkij, novemberben Erkel­­ünnepséget rendeznek, továbbá megünneplik az MSZBT megala­kulásának 15. évfordulóját jú­niusban. Az alkotmány ünnepét augusztusban, a Szovjetunió al­kotmányának ünnepét december­ben. Számos kiállításon ismerte­tik a két nép gazdasági és művé­szeti tudományos eredményeit, s ezekről gazdag fénykép- és hang­lemezanyagot, valamint szakfo­lyóiratokat juttatnak el egymás­hoz. Kölcsönösen megküldik a legújabb színdarabokat, magyar és szovjet szerzők legjobb mű­veit, és általában kölcsönösen tá­jékoztatják egymást a két ország legújabb eredményeiről. (MTI) A Magyar Vöröskereszt segélyküldeménye Az Iráni Vörös Oroszlán és Nap Társaság felhívással fordult a Vöröskereszt társaságok ligá­jához az április 24-i földrengés áldozatainak megsegítésére. A felhívás alapján élelmiszerre, kötszerekre, gyógyszerekre, s min­denekelőtt antibiotikumokra van sürgős szükség. A Magyar Vöröskereszt mély együttérzésének kinyilvánítása mellett százezer forint értékű se­gélyt ajánlott fel az Iráni Vörös Oroszlán és Nap Társaság útján a károsultaknak, és segélykülde­ményének jelentős része gyógy­szerekből tevődik össze. (MTI) NEMZETKÖZI SZEMLE Fájdalmas felülvizsgálat Dulles, az Egyesült Államok volt külügyminisztere még halála előtt, 1958 végén meghirdette, hogy elkövetkezett „az amerikai külpolitika fájdalmas felülvizsgá­latának” nehéz szakasza. Persze nem jószántából tette ezt, hanem azért, mert kicsúszott az utolsó támaszték is a „szakadék szélén járó erőpolitika” alól, megszűnt az amerikai fölény a rakétatech­nikában és a világűrkutatásban. Azóta szinte hétről hétre láthat­juk, hogy ez a duilesi „felülvizs­gálat” az Egyesült Államok kül­politikájának „fréjusi gátszaka­dását” okozta, s alapjaiban kezdi alámosni az amerikai világpoli­tikai elképzeléseket. Jellemzők erre a délkoreai fej­lemények. A múlt heti szöuli tö­megmegmozdulások idején Iá Szin Man, a véres kezű diktátor még reménykedett abban, hogy a rendőrsortüzek és különböző politikai fortélyok segítségével fenntarthatja uralmát. Mikor a tüntetések kissé megcsillapodtak, homályos nyilatkozatot tett, hogy lemond minden politikai tényke­désről és „csak” az elnöki tiszt­séget tartja meg. Hamarosan ki­derült, hogy ez csak szemfény­vesztés és továbbra is minden hatalmat a kezében akar tartani. A népharag egyedül Szöulban fél­milliós tömeget mozgatott meg, a tüntetők elsöpörték a katona­ságot, a rendőrséget. Az országos megmozdulás láttára L­i Szin Man lemondott és páncélkocsin, erős katonai fedezettel, szégyenteljesen elhagyta az elnöki palotát. Az események szűkszavú mérlege: az összeütközések következtében 171 tüntető meghalt és összeom­lott a korrupt, velejéig rothadt politikai rendszer, amelyet ame­rikai bábái a „felvilágosodott de­mokrácia példaképeként” emle­gettek. Persze a bukott diktátor eddigi pártfogói most mindenféle sakkhúzással kísérleteznek, hogy egyrészt a világ közvéleménye előtt valamiképpen elhatárolják magukat csődbe jutott ügynökük­től, másrészt továbbra is megtart­sák Dél-Koreát az amerikai mo­nopóliumnak, hiszen az Egyesült Államok négyezer millió dollárt költött a szöuli rezsimre. Washingtont most az a kérdés gyötri, hogy kaphatna ugyanolyan megbízható csatlóst, mint 1.1 Szin Man volt. Az effajta „akciók” közé tartozik az is, hogy az ideiglenes elnöki tisztségbe Huh Csungot csempészték be. Róla ugyanis is­meretes, hogy a japán megszállás idején éveket töltött az Egyesült Államokban és jó kapcsolatai vannak az ottani vezető kö­rökkel. Pedig a legutóbbi események azt mutatják, hogy a politikailag csődbe jutott rendszert nem lehet puszta személycserével megmen­teni. Dél-Korea lakóinak egy­szer s mindenkorra elegük van a külföldi függőségből, az idegenek segítségével nyakukba kapaszko­dott diktátorokból. Korea népe az amerikai megszálló csapatok azonnali kivonását követeli Dél- Koreából, azt akarja, hogy össze­üljenek észak és dél képviselői, és megtanácskozzák az ország kettészakítottságának megszünte­tését. Ezt mondja ki a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság politikai és társadalmi szerveze­teinek Phenjanban hozott határo­zata, s hangsúlyozza, hogy az or­szág szabadságát és független­ségét csakis külföldi beavatkozás­tól mentes összkoreai választások segítségével lehet biztosítani. Szöul utcáin csütörtök este röp­lapok jelentek meg, melyek sür­getik, hogy a nemzet válassza meg képviselőit az ország békés egyesítésének megvalósítására. A dél-koreai események leg­frissebb kihatása sem közömbös a Pentagon urainak. Csütörtökön délután a dél-koreai népet éltetve többezres tömeg tüntetett Isztam­bulban és Ankarában a török kormány ellen. A tömeg követelte a nemrég hozott politikai korlá­tozások megszüntetését. A rendőr­ség és a diákok összetűzésének néhány halottja és több sebesült­je volt. Mindkét városban kihir­dették a statáriumot. A nagy rendőri készültség ellenére pén­teken Isztambulban és Ankarában ismét megmozdult az egyetemi diákság. Aggasztó jelek ezek, a NATO külügyminiszterei szá­mára, akik jövő hétfőn éppen a török fővárosban akarnak össze­ülni tanácskozásra. Az amerikai világpolitikai el­gondolások gyengeségéről árul­kodnak a május 16-án összeülő csúcstalálkozó nyugati előkészü­letei is. Nincsenek egy vélemé­nyen maguk az amerikai vezetők sem. Míg módot lehetne találni a kelet—nyugati közeledés elősegí­tésére, például a leszerelés kérdé­sében és a kapcsolatok fejleszté­sében, sőt azt mondták, hogy a berlini kérdés megoldásában sem látják kizártnak a haladást, addig Nixon és Dillon minapi beszé­deikben a napirenden szereplő nemzetközi kérdéseknek azokat a vonatkozásait hangsúlyozták, amelyeknek élezése akadályozza a kölcsönösen elfogadható határo­zatok kidolgozását. Macmillan hajlékonyságra szeretné bírni az amerikaiakat, viszont élesen szembe került velük, mert nem támogatják Angliát a két nyugat­­európai gazdasági tömb harcában. De Gaulle atomtitkokat és na­gyobb beleszólást sürget magá­nak. Adenauer nyugtalan, mert kapaszkodik a nyugat-berlini status­ztuo-ba, de azt látja, hogy az amerikaiak hajlandók tárgyal­ni a nyugat-berlini helyzet nor­malizálásáról. Ezért minden esz­közzel szítja a hidegháborút. Bár­mennyire hangsúlyozzák is Nyu­gaton, hogy teljes az egyetértés a csúcsértekezlet előtt, a jelek nem ezt mutatják. E huzavonákra és politikai bakugrásokra csattanós választ adott Hruscsov hétfőn a bakui ünnepi ülésen mondott be­szédében. Hangsúlyozta, hogy a párizsi találkozón előbbre kell vinni az olyan halaszthatatlan kérdések megoldását, mint a le­szerelés és a német békeszerző­dés, beleértve a helyzet rendezését. nyugat-berlini Rámutatott, ha a nyugati hatalmak nem óhajtják a Szovjetunióval együtt keresni a békeszerződés megkö­tésének lehetőségeit, s mi béke­­szerződést kötünk az NDK-val. Ebben az esetben érvényüket vesztik azok a jogok is, amelye­ket a nyugati hatalmak a hitleri Németország fegyverletétele kö­vetkeztében az NDK területén él­veznek, köztük az a jog, hogy fenntartsák Nyugat-Berlinben a megszállási rendszert... s hogy Nyugat-Berlint szárazföldön, ví­zen vagy levegőn át megközelít­hessék.” Világos beszéd volt ez. Befejezésül Hruscsov hangsúlyoz­ta, hogy a szovjet kormány nem kíméli erőfeszítéseit, hogy a csúcs­találkozó eredményes legyen és a népek elégedetten állapíthassák meg: i új és fontos lépés történt a béke biztosítására. fis az emberiség reménykedve tekint » csúcstalálkozó elé,..

Next