Vas Népe, 1960. június (5. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-21 / 145. szám

28 A japán szenátus csellel mozdította elő a ,9 biztonsági szerződés­ végrehajtását Tüntetésekkel, tömeggyűlések­kel, sztrájkokkal fejeződött be vasárnap a japán népnek a Kisi­­kormány távozását követelő ti­zennyolcadik országos megmoz­dulása. A japán munkások és 26 ezer diák egész éjjelen át tartó ülősztrájkkal tiltakoztak a ja­pán parlament épülete előtt az úgynevezett „biztonsági szerző­dés” automatikus ratifikálása el­len. A diákok sok tiltakozó táb­lát vittek magukkal. „A küzde­lem, még nem ért véget, küzdjünk a biztonsági szerződés elfogadása ellen!" — volt olvasható a leg­több táblán. Az éjszakai tüntetésben Japán kulturális életének közismert sze­mélyiségei is részt vettek. A fasiszta csoportok több íz­ben megkísérelték, hogy provo­kálják a tüntetőket, de azok kart karba öltve, élő falként akadá­lyozták meg, hogy a fasiszta ele­mek soraikba beszivárogjanak. Vasárnap egész nap nagy tö­megek érkeztek a parlament déli kapujához, amelynek közelében a japán rendőrség kioltotta jú­nius 15-én Micsuko Kanba japán diáklány életét. A tüntetők virá­gokkal és füstölőkkel áldoztak a diáklány emlékének. A parlament előtt a tüntetés egész nap folytatódott. A Japán Kommunista Párt és a Japán Szo­cialista Párt képviselői az épület előtt üdvözölték a töme­get. Többen beszédet mondtak. Tiltakozó tömeggyűlések és tüntetések zajlottak le Japán na­gyobb városaiban is. Későbbi jelentés szerint vasár­nap a tokiói tüntetésekben mint­egy négyszázezren vettek részt. A japán sajtó vasárnap egy­hangúlag megbélyegezte Kisi mi­niszterelnököt és a liberális de­mokrata pártot, mert megsértet­te a parlamenti demokráciát. A lapok követelik Kisi lemondását, és a parlament feloszlatását. Az UPI tokiói jelentést közölt, amely szerint a Kisi-ellenes irányzat kezd tért hódítani Kisi saját pártjában is. A „fő­ irányzat ellenes csoport” vezetői Takeo Miki, Kenzo Macumura, Icsiro­ Kono, Tanzna Tanzan Isibasi és mások ülést tartottak és elhatá­rozták, tömörítik a liberális de­mokrata párt Kisi-ellenes erőit, és még a „biztonsági szerződés’’ vég­rehajtása előtt kényszerítik a Ki­­ss-kormányt a lemondásra. Kisi miniszterelnök változatlanul mindent megtesz, hogy az „auto­matikusan jóváhagyott” úgyneve­zett „biztonsági szerződést” vég­rehajtassa. A japán szenátus ülést tartott, amelyen csak a liberális demokrata párt tagjai vettek részt. Ez a csonka ülés elfogadta a kormány valamennyi javaslatát a fennálló törvények minden olyan módosítására, amelyek a „biztonsági szerződés" életbelép­tetéséhez szükségesek. Mint az UPI jelenti, a japán szenátus ellenzéki tagjai csak ak­kor értesültek a szenátus hatá­rozatáról, amikor a kormánypár­ti tagok hirtelen összehívott ülé­se már döntött. Az UPI jelentéséből kiderül, hogy az amerikai körök elégedet­lenek Kisinek a „biztonsági szer­ződés” keresztülhajszolásánál ki­fejtett erőfeszítéseivel. Mint hír­magyarázatában írja: „Kisi és pártja elhanyagolta, hogy a „biz­tonsági szerződést megkedveltető kampányt folytasson a tömegek körében”. De Kisi, Fuzsijama kül­ügyminiszter és a kormány többi tagja túlságosan a védelembe hú­zódott". A hírmagyarázat azt is szemé­re veti Kissnek, hogy „túlzottan makacs” álláspontra helyezke­dett. Az az ismételt kijelentése, hogy nem mond le és a parla­mentet sem oszlatja fel, nem ve­zetett a kívánt eredmények el­éréséhez. „Ez a magatartása fo­kozta az ellenérzést mindazok­ban, akik már azzal vádolták, hogy diktátor és igyekszik a vég­telenségig ragaszkodni a hatalom­hoz”. Az UPI tudósítója szerint az a vélemény alakult ki, hogy Ki­sinek távoznia kell, mihelyt a japán és az amerikai kormány ki­cseréli a „biztonsági szerződés” ratifikációs okmányait. A tudó­sítás azonban kiemeli, hogy „Kisi utóda is a liberális demokrata pártból kerül majd ki, tehát to­vábbra is ez a párt marad ha­talmon”. A Japánban állomásozó ameri­kai fegyveres erők parancsnok­sága utasította a légierőknek a Tokai térségében szolgálatot tel­jesítő minden tagját, ne mutat­kozzanak az utcákon, nehogy szembekerüljenek a tüntetőkkel. Pittermann Hruscsov ausztriai látogatásáról Pittermann osztrák alkancellár — mint a TASZSZ jelenti — rádióbeszédben foglakozott Hrus­csov közelgő ausztriai látogatásá­val. Megállapította, hogy először az orosz csapatok léptek a Hitler­­elleni koalíció hadseregei közül osztrák földre, sok orosz katona és tiszt esett el az erőszak uralma elleni harcban. Pittermann kiemelte, hogy Hruscsov kiemelkedő szerepet játszott a Szovjetunió és Ausztria baráti kapcsolatainak megterem­tésében. Még mielőtt jelenlegi tisztségé­be került volna — mondotta Pit­termann — Hruscsov már előre látta, hogy a megszállási rendszer tartós feszültséget okoz a Szov­jetunió és Ausztria viszonyában. Ezért az orosz politikában meg­valósította azt a gondolatot, hogy a Szovjetunió biztonságának ve­szélyeztetése nélkül megadhatja Ausztriának a teljes politikai füg­getlenséget. Ez megnyitotta az utat az osztrák államszerződés 1955 elején történt megkötéséhez. Pittermann megállapította, hogy a Szovjetunió és Ausztria keres­kedelmi kapcsolatai jól fejlődnek, kifejezte reményét, hogy a Hrus­­csoval folytatandó tárgyalások eredményeként tovább bővül a két ország árucseréje. Befejezésül az alkancellár kije­lentette, hogy Hruscsov ausztriai látogatása során meggyőződhet majd az osztrák nép békeakara­táról és barátságáról. (MTI) Montgomery az USA és Kína kapcsolatairól Mint az AP jelenti, Montgome­ry brit tábornagy, aki nemrégen magánemberként a Kínai Népköz­­társaságban járt, vasárnap a Sun­day Times hasábjain foglalkozott kínai útjának tapasztalataival. Montgomery a maga sajátos an­gol szempontjából kiindulva java­solja: az Egyesült Államok vonul­jon ki Tajvanból és tegye lehetővé, hogy „a két kormány­ békés tár­gyalásai révén megvalósuljon „a Kínai Népköztársaság és a nacio­nalista Kína“ összeolvadása. Előmozdítaná a világ békéjének ügyét, ha az Egyesült Államok tisztességes megállapodásra töre­kednék, minél előbb tárgyalásokat kezdhetne a Kínai Népköztársa­sággal — állapítja meg Montgo­mery és hangsúlyozza, hogy az Egyesült Államoknak kell az első baráti lépést megtennie ezen a téren. A tábornagy európai kérdések­kel foglalkozva kifejti véleményét, amely szerint „elérkezett az idő, hogy véget vessenek a katonai megszállásnak Európában”. (MTI) ­ Koprodukciós filmet készíte­nek szovjet és lengyel filmgyár­tók Lenin lengyelországi látoga­tásáról az első világháborút köz­vetlenül megelőző időben. VA­S N­É­P­E . Megkezdődött az Országos Vérellátó Szolgálat jubileumi hete Az Országos Vérellátó Szolgálat — fennállásának 10. évfordulója alkalmából — ezen a héten Buda­pesten és Szombathelyen rendezi meg a jubileumi kongresszusi he­tét. Az ünnepi hét programja hét­főn a Magyar Optikai Művek mű­velődési házának kupolatermében rendezett nagyszabású kiállítással vette kezdetét, amely a vérellátó szolgálat tízéves fejlődését és a különböző országokban működő vérellátó szervezetek tevékenysé­gét mutatja be. A jubileumi hét tudományos üléseit dr. Simonovits István, az egészségügyi miniszter első he­lyettese nyitotta meg, amely után több tudományos előadás hang­zott el. Csütörtökön a kongresz­­szus Szombathelyen folytatja tu­dományos­ üléseit. (MTI) 1960. június 21. Kedd Az algériai ideiglenes kormány bejelentette: tárgyalások céljából küldöttséget meneszt Párizsba Ferhat Abbasz, az algériai ide­iglenes kormány miniszterelnöke hétfőn Tuniszban, az ideiglenes kormány tájékoztatásügyi mi­nisztériumának épületében az ösz­­szegyűlt bel- és külföldi újságírók előtt bejelentette kormányának azt az elhatározását, hogy tárgya­lások céljából küldöttséget me­neszt Párizsba. Ferhat Abbasz maga olvasta fel a következő nyi­latkozatot: ..A Francia Köztársaság elnöke Franciaország nevében az eddigi­nél világosabb módon fejezte ki az algériai nép önrendelkezési jogát. Legutóbbi nyilatkozata értelmé­ben a végső döntés az algériai nép kezében van. Az Algériai Köztár­saság ideiglenes kormányának az a meggyőződése, ha a népszavazás megszervezéséhez adva vannak az őszinteség nélkülözhetetlen biz­tosítékai, akkor az algériai nép kétségtelenül a függetlenséget vá­­lasztja. Az Algériai Köztársaság ideig­lenes kormánya emlékeztet­ júni­us 11-i nyilatkozatára és megálla­pítja, hogy a Francia Köztársa­ság elnökének jelenlegi álláspont­ja — még ha haladást mutat is a korábbi állásponthoz viszonyít­va — továbbra is távol van az ideiglenes kormány elgondolásától. Ennek ellenére, mivel véget óhajt vetni a konfliktusnak és véglege­sen rendezni kívánja a problémát, az Algériai Köztársaság ideigle­nes kormánya elhatározza, Fer­hat Abbasz vezetésével küldöttsé­get meneszt Párizsba, hogy az ide­iglenes kormány miniszterelnöke találkozzék De Gaulle tábornok­kal. A kormány felelős megbízot­tat küld Párizsba, hogy megszer­vezze az utazás módozatait.* (MTI) Újabb pusz­tító földrengés Dél-A­meri­kában A Reuter jelenti, hogy magyar idő szerint hétfőn hajnali 3.14 óra­kor újabb földlökések pusztítottak a délchilei Puerto Montt, Valdivia, Temuco és Concepcion térségében. A földrengést harminc órás vihar előzte meg és Valdivia közelében a földcsuszamlás 13 embert meg­ölt. Mint az AP Berkeleyből jelenti, a kaliforniai egyetem szeizmográ­­fiai intézetének jelzőberendezése szerint a 7.25-ös nagyságrendű földlökések utórezgései több mint egy órán át tartottak. Don Tocher szeizmológus közölte, hogy az 1906 évi San Franciscó-i kataszt­rofális földrengés 8,25 nagyságren­dű volt. Buenos Airesből jelenti az AFP, hogy az argentínai főváros mel­lett levő Villa Ortuzar-i földren­gésjelző intézet készülékeir­ő• vásár-­ nap több földrengést jeleztek. Földlökések rázkódtatták ,meg a Buenos Airestől 600 kilométerre délre lev­őa Bahia Bianca kikö­tővárost is. Az AP legfrissebb santiagói je­lentése szerint a hétfő hajnali földrengés Valdiviában teljesen rombadöntött több olyan épületet, amely a májusi pusztító földren­gések alkalmával csak megrongá­lódott. A földlökéseket Chile fővárosában és Valparaisóban is észlelték. Mint emlékezetes, a májusi földrengések a legsúlyosabb pusz­títást Concepcion, Puerto Montt és Valdivia dél-chilei városokban okozták. A jelenleg sújtott Te­muco, Concepcion és Valdivia kö­zött terült el. Puerto Monti pedig mintegy 80 mérföldre esik Valdi­­­viától.­ (MTly i-6.:• ' Szovjet-kubai közlemény Moszkva (TASZSZ) A Moszkvá­ban tartózkodó kubai gazdasági kormányküldöttség és a Szovjet­unió küldöttsége között sikerrel zárult tárgyalások eredményeként közleményt írtak alá szovjet-ku­bai kereskedelmi, gazdasági és kulturális kapcsolatokról. A vasárnap nyilvánosságra ho­zott közlemény értelmében a ku­bai forradalmi kormány kérésére a Szovjetunió beleegyezett, hogy kőolajtermékeket szállít. Patoli­­csev szovjet külkereskedelmi mi­niszter és Jimenez, a kubai kül­döttség vezetője megfelelő egyez­ményt írt alá. Aláírták a Szovjet Állami Bank és a Kubai Nemzeti Bank egyez­ményét azoknak az áruknak elszámolási rendjéről, amelyeket az árucsere- és fizetési egyez­mény, valamint a Kubának nyúj­tott szovjet hitelről szóló egyez­mény alapján szállít­ a Szovjet­unió. Aláírtak egy szerződést, amely­nek értelmében Kuba 425.000 tonna cukrot szállít 1960-ban a Szovjetuniónak. Ezzel, a korábbi vásárlásokat beleértve, maradék­talanul teljesítve lesz a Szovjet­uniónak az a kötelezettsége, hogy 1960-ban egymillió tonna kubai cukrot vásárol. A közlemény megállapítja, a kulturális kapcsolatok fejlesztése ügyében folytatott tárgyalások során megállapodtak, hogy kultu­rális csereegyezményt fognak kötni. (MTI) Eisenhower megkérte, az Egyesült államok „továbbra is támogatja Dél-Koreát“ A Szöulban tartózkodó Eisenho­wer amerikai elnök hétfőn dél­előtt Macconaughy szöuli ameri­kai nagykövet vendége volt, aki erre az alkalomra meghívta a dél­­koreai politikai élet és a délkoreai egyetemi hallgatók 12 külön e cél­ra „kiválogatott" vezetőjét is. Az összejövetelen Eisenhower beszédet mondott. Kijelentette, nem nyilatkozhatik a Lí Szín Mant megbuktató áprilisi eseményekről, mert ,ez beavatkozás lenne az or­szág belügyeibe­. Jellemző azon­ban, hogy dr. Csang, a demokrata párt vezetője emlékiratot nyújtott át Eisenhowernak pártja politikai irányvonaláról, amelyet az elnök elfogadott. Ehhez a Reuter hír­­magyarázója hozzá is fűzi, hogy dr. Csángót igen gyakran emlege­tik, mint a legközelebbi minisz­terelnököt. Később Eisenhower a Dél-Ko­­reában élő amerikai állampolgá­rokat fogadta a nagykövetség parkjában. A kora délutáni órák­ban Eisenhower megjelent a dél­koreai parlament­­ két házának együttes ülésén, ahol kijelentette, az amerikai kormány „továbbra is Dél-Korea oldalán áll a jövő problémáinak megoldásában". Az új választások küszöbén álló Dél- Koreában Eisenhower — AP tu­dósítása szerint — úgy látszik „tanácsot kíván adni a koreai tör­vényhozóknak, hogy milyen irány­vonalat válasszanak”. Eisenhower ezután kijelentette, az amerikai kormány nevében „ünnepélyesen megújítom azt az ígéretemet, hogy az amerikai—délkoreai kölcsönös védelmi szerződésben vállalat kö­telezettségeinkkel összhangban a Koreai Köztársaság megkapja a teljes mértékű amerikai támoga­tást“. Később Eisenhower egy órát tár­gyalt Huh Csang dél-koreai mi­niszterelnökkel. Huh Csang 3 éven át évi 210 millió dollár gaz­dasági segítséget kért az Egyesült Államoktól. Eisenhower biztosí­totta Huh Csungot, hogy az Egye­sült Államok a jövőben is folytat­ja Korea „megsegítését”. Eisenhower zsúfolt hétfői prog­ramja mellett is szakított magá­nak időt, hogy szemlét tartson a Dél-Korea északi határán állomá­sozó csapategységeknél — jelenti az ADN. Eisenhower elnök Dél-Koreából Honoluluba utazott, s ezzel befe­jezte távol-keleti körútját. (MTI) Hruscsov ellátogat Ghánába • Hkrumah a Szovjetunióba A szovjet fővárosban hivatalo­san közölték, hogy Nyikita Hrus­csov, a minisztertanács elnöke és Kwamen Nkrumah ghánai mi­niszterelnök kölcsönösen ellátogat egymás országába. A két látogatás idejét a kormányfők útiprogram­jának kidolgozása után közlik. Nyikita Hruscsovnak a­­meghí­vást a ghanai kormány nevében Kojos Botsio parlamenti képvise­lő nyújtotta át, amikor egy gha­nai parlamenti küldöttség élén nemrég a Szovjetunióba látogatott. A ghanai­ miniszterelnököt a szovjet kormány nevében a Szov­­jetunió ghánai nagykövete hívül meg. (MTI) -

Next