Vas Népe, 1960. június (5. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-01 / 128. szám

1388. június 1. Szerda Megyénk újítómozgalmának félévi mérlege: 1185 újítás, 2.198.000 forint me­gtakarítás A múlt év őszén megyeszerte megtartott újítási ankétok és az újítómozgalom eredményeiről rendezett kiállítás nagymérték­ben megnövelték az újítások szá­mát. 1959 második felében az újítások száma jóval magasabb volt, mint 1959 első felében. 1959 második felében tehát a dolgozók által benyújtott újítá­sok száma 39,9 százalékkal meg­haladta az első félévit. Az állami iparban dolgozók által benyújtott A minisztériumi iparban csu­pán öt vállalatnál volt kevesebb a benyújtott újítások száma, mint 1959 első felében. Különösen fel­lendült viszont az újítómozgalom a Szombathelyi Mezőgazdasági Gépgyárban, a XII-es Autójavító Vállalatnál, a Vas megyei Tej­ipari Vállalatnál, a Szentgotthár­Mivel az elfogadott újítások igen előnyös hatással voltak a terme­lés növelésére és gazdaságosságá­ra, vállalataink igyekeztek minél Az 1959 második terepen al­kalmazott újítások igen jelentős költségmegtakarítást és terme­lés-növekedést eredményeztek iparunkban. Az állami iparban alkalmazott és utókalkuláció újítások vizsgálatából kitűnik, hogy az újítómozgalom a minisz­tériumi iparban sokkal élénkebb és eredményesebb volt, mint a helyi iparban. Míg ugyanis a mi­nisztériumi vállalatok dolgozói által kezdeményezett újítások száma 1959 második félévében 44 százalékkal meghaladta az első félévit, addig a helyi iparban az újítások száma 13,4 százalékkal csökkent. Megyénk újítóinak ta­valyi tevékenységét az alábbi té­nyek szemléltetik: di Kaszagyárban és a Sárvári Baromfifeldolgozó Vállalatnál. 1959-ben a megye állami ipa­rában 1096 újítást fogadtak el, ebből 1022 a minisztériumi iparba esik. Az 1959-ben elfogadott újí­tások az alábbiak szerint oszla­nak meg: előbb alkalmazni őket. A haszno­sított újítások az alábbiak sze­rint alakultak: alapján felmért újítások ugyanis 2.198.000 forint gazdasági ered­ménnyel jártak. Az újítómozga­lom elért eredményei nemcsak a népgazdaság számára hoztak hasznot: maguk az újítók is igen jelentős anyagi elismerésben ré­szesültek. Az újítások díjazása­ként megyénk állami iparában 1939 második felében összesen 418 ezer forintot fizettek ki. Eb­ből az összegből a megtakarítást eredményező újításokért 192 ezer forintot, a termelés növelését eredményező újításokért 30 ezer forintot, az eszmeileg díjazott újí­tásokért pedig 96 ezer forintot kaptak az újítók. Cs. K. Benyújtott újítások száma az állami iparban: 1959.­­ félév 1959. II. félév 1959. év összesen 8­­1185 2032 Elfogadott újítások száma I. félév I. félév Minisztériumi ipar 433 589 állammi helyiipar 32­42 Állami ipar összesen 465 631 Alkalmazott újítások: I. félév II. félév Minisztériumi ipar 371 507 Állami helyiipar 28______________37 Állami ipar összesen 399 544 VAS NÉPE Vas roegyes sikerek a keszthelyi Helikon ünnepségen Az idei keszthelyi Helikon Ün­nepségen 72 dunántúli középisko­la művészeti csoportja, népi együttese vett rész. Énekkari és szólószámokban, szavalatokban, zenekari számokban és a népi tánccsoportok, előadásában gyö­nyörködhetett a közönség a má­jus 26-tól 29-ig tartó ünnepi já­tékok alatt. A Vas megyei középiskolák szépen szerepeltek a Helikon Ün­nepségen. A kőszegi Jurisich Gimnázium népi együttese két első díjat szerzett. A tánccsoport a Somogyi pásztortánccal és a Kőszegi óra című táncjátékkal méltán nyerte el az első díjat, akárcsak az együttes zenekara. A szombathelyi Savaria Gimnázium énekkara második helyezést ért el. Németh Zsuzsa, a szombathe­lyi Savaria Gimnázium tanulójá­nak énekszólójá­t szintén második díjjal jutalmazta a bíráló bizott­ság. A Helikon ünnepségekre több irodalmi pályamű is érkezett. A zsűri az irodalmi pályaművek harmadik díját a sárvári gimná­zium egyik tanulójának ítélte oda. 17,04 liter a fejési átlag a büki Lenin Tsz tehenészetében A Vas megyei termelőszövetke­zetek tehenészetei között folyó tejtermelési verseny első negye­dében a büki Lenin Tsz tehené­szete ismét az első lett. Ezzel to­vábbra is megtartotta vezető he­lyét az ezer holdon felüli közös gazdaságok tejtermelési verse­nyében. A büki Lenin Tsz tehe­nészetében januárban — a téli száraztakarmányozás ellenére — 12,04 literes istálló és 15 literes fejési átlagot értek el. Májusban, illetve e hónap 20-ig a próbafe­­jésből megállapították, hogy a szakszerű takarmányozás ered­ményeként jelentősen megnöve­kedett a tejtermelés. Az istállóátlag­ 14,9 liter, a fe­jési átlag 17,04 liter. Horváth Tibor, a szövetkezet el­nöke elmondotta, hogy nem min­dig mértek ilyen magas fejési átla­got. Volt idő, amikor a szövetke­zet tehenészetében alig érték el a 8 literes fejési átlagot. A múlt évben 63 tehenük volt. Egy-egy tehéntől átlagosan 4017 liter tejet fejtek. A megelőző évekhez vi­szonyítva az elmúlt év volt a for­dulópont a tej­hozam növekedésé­ben. Tavaly öt tehén adott napi átlagban 30 literen felül. Ma 20— 30 literig 15, 10—20 literig 21 te­hén ad. Emellett nyolc elit-rekord tehene is van a szövetkezetnek, s ezek harminc liternél több tejet adnak. 1959-ben a szövetkezet tehenei közül négynél 7500 literes átlagot mértek. Ezzel szemben az idén úgy számítanak, hogy legalább 15 tehenük megadja a hatezer li­teres átlagot. Az év végéig 80-ra akarják növelni a tehenek létszámát. Hamarosan bekötik a jövő tehén­­állomány egy részét az ötven ál­lásos szerfás istállóba. A jó elhe­lyezéssel további eredmények el­érésére nyílik lehetőség a szövet­kezet tehenészetében. A múlt évi 4070 literes fejési átlaggal szem­ben az idén 4200 liter tejet sze­retnének tehenenként elérni. Az év végére száz holdra már nyolc tehén jut. A tehenészek, köztük sok fiatal is, vállalkozott arra, hogy a tej­hozam növeléséért, a jószágállo­mány gondozásáért a képességük­höz mérten mindent megtesznek. Szlovákiai úti jegyzet (4.) A Magas Tátrából a Szepes­­ségbe érkeztünk. Kézmarokon (Késmárk) a város egyházi és vi­lági műemlékeit tekintettük meg. Legmegkapóbb látványt a Thö­köly vár nyújtotta, amelynek ódon falait belülről a fejedelem korabeli fegyverek díszítették. A vár udvarában levő emléktábla a fasiszták kegyetlenkedéseit jut­tatta eszünkbe. 1944-ben a nácik sortüze itt számos szlovák anti­fasiszta és partizán életét oltotta ki. Kezmarok másik érdekessé­ge: a fatemplom, amely 1717-ben épült, az ellenreformáció idősza­kában. A templom cirbolyafe­nyőből készült, egyetlen szög sincs benne. A hajdani reformá­tus­ templom ma múzeum. Megtekintettük Thököly-feje­­delem sírhelyét is. A márvány­koporsóra aranybetűkkel van rá­vésve. Késmárki Thököly Imre, Felső Magyarország és Erdély fe­jedelme. Sz. 1657. szept. 25. -­- 1705. szept. 13. Izmirben, Kis- Ázsia Nicodémia városban ... Kezmarok után Levoca (Lőcse) nevezetességeivel ismerkedtünk. Ezután utunk Liptovsky Miku­lásra (Liptómiklós) vitt, onnan a Deménovské Jaskynához (Dem­én­­falvi cseppkőbarlang). A barlangot 1921. augusztusá­ban fedezték fel. Jelenleg 3,5 ki­lométernyi utat tesz meg benne a látogató, ha végigjárja zeg­zugos folyosóit. Naponta átlag 3500 nézője van a csodálatos cseppkőbarlangnak, amely öt emeletre tagolódik és 157 méter mély. Sárgás, vörös és fehér színekben pompáznak a cseppkö­vek a reflektorok fényében. A Galéria, a Katakombák, a Rózsa­domb és az Aranyhalak tava te­rem mind-mind bámulatba ejti a nézőt Pálmafák, pagodák, em­ber- és állatalakok vehetők ki a cseppkőlabirintusban. Lenyűgöző egy hatalmas oszlop, amelyet 300.000 évesnek becsülnek a geo­lógusok. Hogy fogalmat alkot­hatunk a cseppkövek képződésé­nek időtartamáról, elmondották, hogy egy köbmilliméternyi csepp­kő képződéséhez 15 év szükséges. Elkápráztatják a nézőt a Gye­­menovka és Lucsanszka folyók torkolatai, amelyek a barlangban 57 méternyi mélységben egyesül­nek. A folyók torkolatánál elhe­lyezett reflektor fénye visszave­rődik a víz tükrén, s a felkelő napra emlékeztet. A barlangné­zés egyébként számos ilyen op­tikai csalódásban részesített ben­nünket. A tóban az aranyhalakat pillantottuk meg. Kíváncsian fog­tuk meg őket, de bizony egy sem siklott ki kezünkből, mert az „aranyhalak” is cseppkő képződ­mények. A Deménovské Jaskynától to­vább utaztunk Zilinára (Zsolna), ahova este érkeztünk. A Hotel Polom­ban szálltunk meg, ahol a szálloda magyar származású vezetője azzal kedveskedett a tu­ristacsoport részvevőinek, hogy a vacsora étlapját ebből az alka­lomból anyanyelvünkön íratta meg. A vacsora után a Rigó­testvérek zenekara magyar­ dalo­kat játszott. Másnap városné­zésre indultunk. Zsolnán, akár­csak a többi szlovákiai városban, nagyszabású építkezés szemtanúi lehettünk. Új lakóháztömbök épülnek városszerte. A Sztálin­­parknál, a 15.000 férőhelyes sza­badtéri színpadon éppen akkor fejezték be az utolsó simításo­kat. Zsolnán tekintélyes az idegen­forgalom. Hat szállodájában rendszeresen tartózkodnak kül­földiek. A város híres posztógyá­ráról,­­ Anglia is nagy rendelője az üzemnek. Zsolna után Budotin várához érkeztünk. A várral kapcsolato­san sok legenda maradt fenn az utókor számára. Hajdan Szu­­nyogh Gáspár ide záratta Katalin nevű lányát, hogy így megaka­dályozhassa Forgács Ferenccel való egybekelését. Forgács meg­szöktette a várból a lányt. Jakus­­csino, a fiú vetélytá­rsa nyomuk­ba szegődött és párviadalban megölte Forgács Ferencet, így lett Katalin Jakuscsino felesége... Autóbuszunk ezen a vidéken már a Vág völgyében járt. Ha­talmas duzzasztógátak épülnek a Vágon. A tervek szerint hajóz­hatóvá teszik a folyót, s egyúttal villamosenergiát is nyernek. Trencsén közelében elhagytuk Ilova­át, megpillantottuk a régi időkből hírhedt fegyházat, amely­nek emlékét népdal is őrzi. Ha­marosan Trencsénbe érkeztünk. Megnéztük itt a híres trencséni várat, amely sok régi történelmi emléket őriz. A vár hajdan Csák Máté tulajdona volt. 1663-ban ennél a várnál állították meg a törökök előrenyomulását. Tren­csén ezenkívül még textilgyárá­ról híres. Trencsénből Piszanyba (Pös­­tyén) érkeztünk. Megtekintettük a világhírű reumafürdőt, ahol ezrek és ezrek keresnek gyógyu­lást. Innét tovább utaztunk Bra­­tislavába. Útközben gazdag ül­tetvényeket láthattunk és me­zőn szorgoskodó embereket. Szlo­vákiai körútunk utolsó állomásá­ra, Pozsonyba érkezésünk után megtekintettük a várat, a koro­názó templomot. Hosszas város­nézésre már nem futotta időnk­ből, mert a hét napos útunk vé­gén a napfényes időt szeles, esős idő váltotta fel. Mindannyian elégedetten vettünk búcsút a vendéglátó országtól, ahol rövid ott-tartózkodásunk al­kalmával arról is meggyőződhet­tünk, hogy Csehszlovákiában is, akárcsak a többi szocialista or­szágban, a békés alkotómunka jegyében zajlik az élet, amelyből az ország polgárainak szebb, bol­dogabb jövője bontakozik ki. Maradandó élmény számunkra a csehszlovákiai emberek szerény­sége, akik minden kétkedés nél­kül mutattak be nekünk egy da­rabkát életükből, országukból." Kerék László 3 Építkezik a söptei Petőfi Tsz Az év elején alakult söptei Petőfi Termelőszövetkezetben a közös gazdálkodás alig pár hónapjára szorgalmas, áldozatos rtuzor­­ka a jellemző. A szövetkezetben most alakítják ki a közös állat­tenyészetet és gyors ütemben építik a gazdasági épület­eket. Szállítják az építőanyagot az épülő, negyven férőhelyes sertési­az­tatóhoz. A tsz idősebb tagjaiból álló segédmunkás-brigád habarcsot készít. Itt már a tetőfát szabják a tsz-tagok.

Next