Vas Népe, 1960. június (5. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-01 / 128. szám
1388. június 1. Szerda Megyénk újítómozgalmának félévi mérlege: 1185 újítás, 2.198.000 forint megtakarítás A múlt év őszén megyeszerte megtartott újítási ankétok és az újítómozgalom eredményeiről rendezett kiállítás nagymértékben megnövelték az újítások számát. 1959 második felében az újítások száma jóval magasabb volt, mint 1959 első felében. 1959 második felében tehát a dolgozók által benyújtott újítások száma 39,9 százalékkal meghaladta az első félévit. Az állami iparban dolgozók által benyújtott A minisztériumi iparban csupán öt vállalatnál volt kevesebb a benyújtott újítások száma, mint 1959 első felében. Különösen fellendült viszont az újítómozgalom a Szombathelyi Mezőgazdasági Gépgyárban, a XII-es Autójavító Vállalatnál, a Vas megyei Tejipari Vállalatnál, a SzentgotthárMivel az elfogadott újítások igen előnyös hatással voltak a termelés növelésére és gazdaságosságára, vállalataink igyekeztek minél Az 1959 második terepen alkalmazott újítások igen jelentős költségmegtakarítást és termelés-növekedést eredményeztek iparunkban. Az állami iparban alkalmazott és utókalkuláció újítások vizsgálatából kitűnik, hogy az újítómozgalom a minisztériumi iparban sokkal élénkebb és eredményesebb volt, mint a helyi iparban. Míg ugyanis a minisztériumi vállalatok dolgozói által kezdeményezett újítások száma 1959 második félévében 44 százalékkal meghaladta az első félévit, addig a helyi iparban az újítások száma 13,4 százalékkal csökkent. Megyénk újítóinak tavalyi tevékenységét az alábbi tények szemléltetik: di Kaszagyárban és a Sárvári Baromfifeldolgozó Vállalatnál. 1959-ben a megye állami iparában 1096 újítást fogadtak el, ebből 1022 a minisztériumi iparba esik. Az 1959-ben elfogadott újítások az alábbiak szerint oszlanak meg: előbb alkalmazni őket. A hasznosított újítások az alábbiak szerint alakultak: alapján felmért újítások ugyanis 2.198.000 forint gazdasági eredménnyel jártak. Az újítómozgalom elért eredményei nemcsak a népgazdaság számára hoztak hasznot: maguk az újítók is igen jelentős anyagi elismerésben részesültek. Az újítások díjazásaként megyénk állami iparában 1939 második felében összesen 418 ezer forintot fizettek ki. Ebből az összegből a megtakarítást eredményező újításokért 192 ezer forintot, a termelés növelését eredményező újításokért 30 ezer forintot, az eszmeileg díjazott újításokért pedig 96 ezer forintot kaptak az újítók. Cs. K. Benyújtott újítások száma az állami iparban: 1959. félév 1959. II. félév 1959. év összesen 81185 2032 Elfogadott újítások száma I. félév I. félév Minisztériumi ipar 433 589 állammi helyiipar 3242 Állami ipar összesen 465 631 Alkalmazott újítások: I. félév II. félév Minisztériumi ipar 371 507 Állami helyiipar 28______________37 Állami ipar összesen 399 544 VAS NÉPE Vas roegyes sikerek a keszthelyi Helikon ünnepségen Az idei keszthelyi Helikon Ünnepségen 72 dunántúli középiskola művészeti csoportja, népi együttese vett rész. Énekkari és szólószámokban, szavalatokban, zenekari számokban és a népi tánccsoportok, előadásában gyönyörködhetett a közönség a május 26-tól 29-ig tartó ünnepi játékok alatt. A Vas megyei középiskolák szépen szerepeltek a Helikon Ünnepségen. A kőszegi Jurisich Gimnázium népi együttese két első díjat szerzett. A tánccsoport a Somogyi pásztortánccal és a Kőszegi óra című táncjátékkal méltán nyerte el az első díjat, akárcsak az együttes zenekara. A szombathelyi Savaria Gimnázium énekkara második helyezést ért el. Németh Zsuzsa, a szombathelyi Savaria Gimnázium tanulójának énekszólóját szintén második díjjal jutalmazta a bíráló bizottság. A Helikon ünnepségekre több irodalmi pályamű is érkezett. A zsűri az irodalmi pályaművek harmadik díját a sárvári gimnázium egyik tanulójának ítélte oda. 17,04 liter a fejési átlag a büki Lenin Tsz tehenészetében A Vas megyei termelőszövetkezetek tehenészetei között folyó tejtermelési verseny első negyedében a büki Lenin Tsz tehenészete ismét az első lett. Ezzel továbbra is megtartotta vezető helyét az ezer holdon felüli közös gazdaságok tejtermelési versenyében. A büki Lenin Tsz tehenészetében januárban — a téli száraztakarmányozás ellenére — 12,04 literes istálló és 15 literes fejési átlagot értek el. Májusban, illetve e hónap 20-ig a próbafejésből megállapították, hogy a szakszerű takarmányozás eredményeként jelentősen megnövekedett a tejtermelés. Az istállóátlag 14,9 liter, a fejési átlag 17,04 liter. Horváth Tibor, a szövetkezet elnöke elmondotta, hogy nem mindig mértek ilyen magas fejési átlagot. Volt idő, amikor a szövetkezet tehenészetében alig érték el a 8 literes fejési átlagot. A múlt évben 63 tehenük volt. Egy-egy tehéntől átlagosan 4017 liter tejet fejtek. A megelőző évekhez viszonyítva az elmúlt év volt a fordulópont a tejhozam növekedésében. Tavaly öt tehén adott napi átlagban 30 literen felül. Ma 20— 30 literig 15, 10—20 literig 21 tehén ad. Emellett nyolc elit-rekord tehene is van a szövetkezetnek, s ezek harminc liternél több tejet adnak. 1959-ben a szövetkezet tehenei közül négynél 7500 literes átlagot mértek. Ezzel szemben az idén úgy számítanak, hogy legalább 15 tehenük megadja a hatezer literes átlagot. Az év végéig 80-ra akarják növelni a tehenek létszámát. Hamarosan bekötik a jövő tehénállomány egy részét az ötven állásos szerfás istállóba. A jó elhelyezéssel további eredmények elérésére nyílik lehetőség a szövetkezet tehenészetében. A múlt évi 4070 literes fejési átlaggal szemben az idén 4200 liter tejet szeretnének tehenenként elérni. Az év végére száz holdra már nyolc tehén jut. A tehenészek, köztük sok fiatal is, vállalkozott arra, hogy a tejhozam növeléséért, a jószágállomány gondozásáért a képességükhöz mérten mindent megtesznek. Szlovákiai úti jegyzet (4.) A Magas Tátrából a Szepességbe érkeztünk. Kézmarokon (Késmárk) a város egyházi és világi műemlékeit tekintettük meg. Legmegkapóbb látványt a Thököly vár nyújtotta, amelynek ódon falait belülről a fejedelem korabeli fegyverek díszítették. A vár udvarában levő emléktábla a fasiszták kegyetlenkedéseit juttatta eszünkbe. 1944-ben a nácik sortüze itt számos szlovák antifasiszta és partizán életét oltotta ki. Kezmarok másik érdekessége: a fatemplom, amely 1717-ben épült, az ellenreformáció időszakában. A templom cirbolyafenyőből készült, egyetlen szög sincs benne. A hajdani református templom ma múzeum. Megtekintettük Thököly-fejedelem sírhelyét is. A márványkoporsóra aranybetűkkel van rávésve. Késmárki Thököly Imre, Felső Magyarország és Erdély fejedelme. Sz. 1657. szept. 25. -- 1705. szept. 13. Izmirben, Kis- Ázsia Nicodémia városban ... Kezmarok után Levoca (Lőcse) nevezetességeivel ismerkedtünk. Ezután utunk Liptovsky Mikulásra (Liptómiklós) vitt, onnan a Deménovské Jaskynához (Deménfalvi cseppkőbarlang). A barlangot 1921. augusztusában fedezték fel. Jelenleg 3,5 kilométernyi utat tesz meg benne a látogató, ha végigjárja zegzugos folyosóit. Naponta átlag 3500 nézője van a csodálatos cseppkőbarlangnak, amely öt emeletre tagolódik és 157 méter mély. Sárgás, vörös és fehér színekben pompáznak a cseppkövek a reflektorok fényében. A Galéria, a Katakombák, a Rózsadomb és az Aranyhalak tava terem mind-mind bámulatba ejti a nézőt Pálmafák, pagodák, ember- és állatalakok vehetők ki a cseppkőlabirintusban. Lenyűgöző egy hatalmas oszlop, amelyet 300.000 évesnek becsülnek a geológusok. Hogy fogalmat alkothatunk a cseppkövek képződésének időtartamáról, elmondották, hogy egy köbmilliméternyi cseppkő képződéséhez 15 év szükséges. Elkápráztatják a nézőt a Gyemenovka és Lucsanszka folyók torkolatai, amelyek a barlangban 57 méternyi mélységben egyesülnek. A folyók torkolatánál elhelyezett reflektor fénye visszaverődik a víz tükrén, s a felkelő napra emlékeztet. A barlangnézés egyébként számos ilyen optikai csalódásban részesített bennünket. A tóban az aranyhalakat pillantottuk meg. Kíváncsian fogtuk meg őket, de bizony egy sem siklott ki kezünkből, mert az „aranyhalak” is cseppkő képződmények. A Deménovské Jaskynától tovább utaztunk Zilinára (Zsolna), ahova este érkeztünk. A Hotel Polomban szálltunk meg, ahol a szálloda magyar származású vezetője azzal kedveskedett a turistacsoport részvevőinek, hogy a vacsora étlapját ebből az alkalomból anyanyelvünkön íratta meg. A vacsora után a Rigótestvérek zenekara magyar dalokat játszott. Másnap városnézésre indultunk. Zsolnán, akárcsak a többi szlovákiai városban, nagyszabású építkezés szemtanúi lehettünk. Új lakóháztömbök épülnek városszerte. A Sztálinparknál, a 15.000 férőhelyes szabadtéri színpadon éppen akkor fejezték be az utolsó simításokat. Zsolnán tekintélyes az idegenforgalom. Hat szállodájában rendszeresen tartózkodnak külföldiek. A város híres posztógyáráról, Anglia is nagy rendelője az üzemnek. Zsolna után Budotin várához érkeztünk. A várral kapcsolatosan sok legenda maradt fenn az utókor számára. Hajdan Szunyogh Gáspár ide záratta Katalin nevű lányát, hogy így megakadályozhassa Forgács Ferenccel való egybekelését. Forgács megszöktette a várból a lányt. Jakuscsino, a fiú vetélytársa nyomukba szegődött és párviadalban megölte Forgács Ferencet, így lett Katalin Jakuscsino felesége... Autóbuszunk ezen a vidéken már a Vág völgyében járt. Hatalmas duzzasztógátak épülnek a Vágon. A tervek szerint hajózhatóvá teszik a folyót, s egyúttal villamosenergiát is nyernek. Trencsén közelében elhagytuk Ilovaát, megpillantottuk a régi időkből hírhedt fegyházat, amelynek emlékét népdal is őrzi. Hamarosan Trencsénbe érkeztünk. Megnéztük itt a híres trencséni várat, amely sok régi történelmi emléket őriz. A vár hajdan Csák Máté tulajdona volt. 1663-ban ennél a várnál állították meg a törökök előrenyomulását. Trencsén ezenkívül még textilgyáráról híres. Trencsénből Piszanyba (Pöstyén) érkeztünk. Megtekintettük a világhírű reumafürdőt, ahol ezrek és ezrek keresnek gyógyulást. Innét tovább utaztunk Bratislavába. Útközben gazdag ültetvényeket láthattunk és mezőn szorgoskodó embereket. Szlovákiai körútunk utolsó állomására, Pozsonyba érkezésünk után megtekintettük a várat, a koronázó templomot. Hosszas városnézésre már nem futotta időnkből, mert a hét napos útunk végén a napfényes időt szeles, esős idő váltotta fel. Mindannyian elégedetten vettünk búcsút a vendéglátó országtól, ahol rövid ott-tartózkodásunk alkalmával arról is meggyőződhettünk, hogy Csehszlovákiában is, akárcsak a többi szocialista országban, a békés alkotómunka jegyében zajlik az élet, amelyből az ország polgárainak szebb, boldogabb jövője bontakozik ki. Maradandó élmény számunkra a csehszlovákiai emberek szerénysége, akik minden kétkedés nélkül mutattak be nekünk egy darabkát életükből, országukból." Kerék László 3 Építkezik a söptei Petőfi Tsz Az év elején alakult söptei Petőfi Termelőszövetkezetben a közös gazdálkodás alig pár hónapjára szorgalmas, áldozatos rtuzorka a jellemző. A szövetkezetben most alakítják ki a közös állattenyészetet és gyors ütemben építik a gazdasági épületeket. Szállítják az építőanyagot az épülő, negyven férőhelyes sertésiaztatóhoz. A tsz idősebb tagjaiból álló segédmunkás-brigád habarcsot készít. Itt már a tetőfát szabják a tsz-tagok.