Vas Népe, 1960. augusztus (5. évfolyam, 181-205. szám)
1960-08-02 / 181. szám
1960. augusztus 2. Kodd VAS NÉPE Felavatták Magyarlakon a megye 129. művelődési otthonát Az utóbbi esztendőkben a falusi művelődési otthon-avatás nem tartozik a ritka ünnepi alkalmak közé. De az a lelkesedés, amellyel Magyarlakon a megye százhuszonkilencedik művelődési otthonának avatására készültek, az a sokszínű gazdag program, amelyet erre a napra összeállítottak, s az a törekvés, hogy szép örömüket minél több vendéggel megosszák, az több mint egy, a sok otthonnyitó ünnepély közül. Mintha még ez a szeszélyes, esős és zivataros idei nyár is ki akart volna tenni magáért, és szinte ritkaságszámba menő fényes egével, meleg napsugaraival is hozzá akart volna járulni ennek a nagy magyarlaki eseménynek a sikeréhez.Ez a falu ilyen tiszta, ilyen virágos, ilyen rendbeszedett talán még sohasem volt. Frissen meszelt házak, újrafestett zsalugáterek „sorfala"’ fogadta a vendégek sokaságát, a művelődési otthon avatásával egybekötött munkás-paraszt találkozó és ifjúsági seregszemle részvevőit. Kijöttek az ünnepségre a megye, a járás vezetői is, köztük Cosztonyi János elvtárs a megyei pártbizottság első titkára, Conda György elvtárs, a megyei párt-végrehajtó bizottság tagja, a megyei tanács elnöke, Illés Imre elvtárs, járási párttitkár és Váradi Sándor elvtárs, járási tanácselnök. A zenés ébresztő, a Szentgotthárdi Xaszagyár fúvószenekarának z zeneműsora után az új műve___si otthon mellett felállított szabadtéri színpadon kilenc órakor elfoglalta helyét az elnökség, felcsendültek a Himnusz hangjai, megkezdődött az avató ünnepség. Bencsik Franciska szavalata után Gonda György emelkedett szólásra és az MSZMP megyei végrehajtó bizottsága nevében köszöntötte a megjelenteket. Bevezetőjében arról beszélt hogy közös öröm, ha egy-egy falu gazdagabbá, szebbé válik, de a magyarlakiak ünnepe azáltal, hogy a művelődésiotthon-avatással egyidejűleg munkás-paraszt találkozót és ifjúsági seregszemlét is szerveztek, az egész környék ünneppé vált. Elmondotta, hogy soha nem volt még ilyen nagy építkezési készség az országban, mint napjainkban, amikor ennek a készségnek csak az építőanyag korlátozott mennyisége és a szakmunkások száma szab határt. Bővítjük üzemeinket, iskolák, művelődési otthonok épülnek, korszerű, új tszépületek nőnek ki a földből, és egyre gyorsabb ütemű a lakásépítés is. Ez utóbbi megállapításához a következő számadatot közölte: megyénkben az elmúlt évben több mint 1200 család költözött új lakásba. — De érdemes körülnézni — mondotta Gonda elvtárs — itt Magyarlakon is. Az utóbbi időben sok új csinos lakóházat emeltek és a régieket is sorra ,,megfiatalították". És érdemes körülnézni a környéken is. Szentgotthárdon a közeljövőben új iskolát avatnak, amely büszkesége lesz az egész környéknek. A szomszédos községben, Csörötneken is közeledik egy új községi művelődési otthon avatásának ideje. A most itt felavatásra kerülő művelődési otthon létrehozásának különösen nagy értéke, hogy a község öszszefogásával, támogatásával, jelentős társadalmi munkájával épült fel. Annak a körülbelül 400 ezer forintnak, amibe ez az épület belekerült, csak a kisebbik felét adta az állam. És ez a tény kifejezésre juttat néhány dolgot. Kifejezésre juttatja mindenekelőtt azt az igényt, hogy a község lakói érezték a művelődési otthon szükségességét. Hogy itt Magyarlakon is megnőtt a tanulási kedv, a szórakozási igény. És nem utolsó sorban kifejezésre juttatja a társadalmi összefogás nagy, teremtő erejét. Hosszú lenne felsorolni név szerint azokat — folytatta Gonda elvtárs —, akik tevőlegesen részt vettek ennek a kultúrotthonnak a felépítésében, és nincs is szebb dicséret, munkájukra, mint maga ez az új épület. Egy nevet azonban mégis szeretnék megemlíteni, annál is inkább, mert sajnos, ezen a szép ünnepen nem lehet közöttünk Doktor Kálmán, a községi végrehajtó bizottság tragikus körülmények között elhunyt elnöke. Pedig személy szerint neki is nagy része van abban,Ahogy erre az alkalomra, itt most összejöttünk. A megye kulturális fejlődéséről szólva Gonda elvtárs elmondotta, hogy a felszabadulás előtt Vas megyében mindössze 22 kultúrotthon működött, de közülük a szentgotthárdi járásban egy sem volt. A magyarlaki művelődési otthon pedig már a százhuszonkilencedik, a szó igazi értelmében otthona a megye művelődni és szórakozni vágyó dolgozóinak. Ezt követően részletesen foglalkozott a járás mezőgazdasági helyzetével és azokkal a sikerekkel, amelyeket az utóbbi években a járás földműveléssel foglalkozó lakossága elért. Felemlítette például az új Szentgotthárdi Állami Gazdaság munkáját, azét a gazdaságét, amely ezekről a rossz földekről máris 3—4 mázsával több gabonát ad, mint amennyit korábban a kisparcellák művelői termelni tudtak. A párt- és az állami szervek messzemenő támogatását ígérte a járás lakóinak málna, és egyéb bogyós gyümölcsök meghonosításához, majd így folytatta beszédét: — Ennek a mai ünnepnek sajátos színt ad az a tény, hogy itt üdvözölhetjük a szentgotthárdi üzemek munkásait is. Közülük sokan segítettek a művelődési ház felépítésében és sokan kötöttek jó barátságot az itteni gazdákkal, a termelőszövetkezetek szervezésének idején is. Természetes, hogy a munkában, a közös feladatok megoldásában kialakult baráti kapcsolatok összehozzák a járás munkásait és parasztjait a szórakozás, a pihenés, az ünnepi alkalmak óráiban is. Befejezésül röviden méltatta a párt jelenlegi politikájának sikereit, a nemzetközi helyzet alakulását, majd átadta a község dolgozóinak az új, modern művelődési otthont. Azok a községi vezetők — Magyar József párttitkár, Herczeg Jenő tanácselnök, Magyaríts István népfront-elnök —, akik a művelődési otthon átvételének ünnepélyes pillanataiban röviden felszólaltak, lényegileg azonos szándékot, azonos gondolatokat fejtettek ki. Ígéretet tettek arra, hogy mindent megtesznek annak érdekében, hogy ez a nagyszerű új létesítmény méltón szolgálja azt a célt, amiért annyi fáradsággal társadalmi és állami erőfeszítéssel létrehozták. Dankovits Ferenc, az új művelődési otthon vezetője elmondotta azt is, hogy ez az avató ünnepség cáfolat egyesek kishitűségére, pesszimizmusára. Felidézte azt a képet, amikor 1958- ban hárman hozzákezdtek az épület fundamentumának kiásásához és egy arra ballagó öreg nénike arra biztatta őt, hogy ne vesződjenek ilyen hiábavalósággal. Nem lesz abból semmi sem, tanító úr — mondotta —, nemhogy én nem érem meg, de még maga sem, aki pedig fiatal, hogy itt valaha épület, s abban előadás legyen“. Az a nagy összefogás — folytatta Dankovits elvtárs —, amely ennek a művelődési otthonnak az építése során itt a községben kialakult, elűzött lassan mindenféle kishitűséget és ma együtt, közösen örülünk annak, hogy nemcsak a fiatalabbak, de az említett néniké is megérte ezt a mai szép napot. A művelődési otthon hivatalos átvétele után községi és üzemi kultúrcsoportok részvételével egész napon át nívós műsor szórakoztatta az ünneplőket. Nem hiányzott a jó hangulat kialakításának , olyan kelléke sem, mint a lacikonyha és a borkimérés. S a nagyszabású művelődési otthonavató, munkás-paraszt találkozó és ifjúsági seregszemle fiatal és idős részvevői az esti órákban táncra perdültek és vidám zeneszó mellett a fárasztó nap örö■ mellől felfrissülve fejezték, be ezt a felejthetetlen szép napot. Új üzemházat avatott a Szombathelyi Asztalos Ktsz A közel 10 esztendeje működő Szombathelyi Asztalos Ktsz évről évre fejlődik. Az alakuláskor mindössze néhány tagot számláló szövetkezetben ma már több mint százan dolgoznak. A ktsz munkája jelentősen előmozdítja a lakosság bútorellátását. Negyedévenként 60 garnitúra hálószobabútort, 110 kombinált szekrényt és mintegy 250 ezer forint értékű kárpitosmunkát végez el, s teljesíti a lakosság megrendeléseit. A szövetkezet taglétszámának növekedése, a termelés emelkedése szükségessé tette a munkahelyek bővítését, korszerűsítését. Ezt a célt szolgálja a mintegy 1 millió 150 ezer forintos költséggell épült korszerű üzemház, amelyet szombaton adtak át rendeltetésének. Az ünnepélyes átadáson, amely az új üzemházban zajlott le, jelen voltak a szövetkezet tagjai, a kivitelező Vas megyei Építőipari,Vállalat dolgozói és a társszövetkezetek képviselői. A szövetkezet tagjai nevében Horváth Béla elvtárs, a ktsz elnöke vette át az épületet. Elmondotta, hogy az építők kiváló munkát végeztek. A műszaki átvételnél jóformán semmiféle hiányosságot nem észleltek. Az elnök szerint az új üzemház lehetővé teszi, hogy a jövőben még több bútort adjon a kisz a lakosságnak. Az ünnepségen felszólalt Szanyi István elvtárs, a KISZOV megyei elnöke is. Visszaemlékezett a szövetkezet alakulására, amikor nehéz körülmények között, szociális létesítményeket nélkülözve dolgoztak a szövetkezet tagjai. Az új üzemház átadásával teljesült a szövetkezet tagjainak vágya, mert a korszerű, s világos munkatermekben dolgozhatnak, s modern fürdő, öltöző, mosdó áll a tagok rendelkezésére. Új magyar filmek készülnek a fővárosi filmstúdiókban Két új magyar film forgatását kezdik meg a közeljövőben a Hunnia Filmstúdióban. A zápor írója Dobozi Imre, rendezője Keleti Márton. Mai, falusi környezetben játszódik a szerelmi történet és bároiti főszereplője: Bara Margit, Bessenyei Ferenc és Agárdi Gábor. A többi szerepet Kiss Manyi, Szemes Mari, Kelemen Éva, Gobbi Hilda, Ladányi Ferenc, Barsi Béla, Tompa Sándor és Mádi Szabó Gábor játssza. A zápor forgatását augusztus 9-én kezdik meg Kismaroson, majd az esztergomi és a fóti külső felvételek után szeptember elején, a stúdió műtermeiben folytatják a felvételeket. A Máriássy házaspár Próbaút című, Csepelen játszódó filmjéhez most választják ki a szereplőket. A film történetének középpontjában álló gépkocsivezető szerepét Sinkovits Imrére bízták. A Próbaút forgatását augusztus közepén kezdik meg Csejpelen a külső felvételekkel. A Budapest Filmstúdióban A ha- , todik földrész címmel az Antarktisz világáról állít össze érdekes doku-mentumfilmet Hárs László rendező. Az Álom és valóság rendezője, Korompai Márton az írás történetét dől- igozza fel új, ismeretterjesztő filmjében. 'pireyfjujfi kípjejLÜLp&k Alábbi képeink a peresznyeiek hétköznapjainak néhány moz- zanatét örökítik meg. A tsz hordásban megszomjazott lovai jót isznak a vályú tiszta vizéből. A grófi kastélyból átalakított szociális otthont most öltöztetik új köntösbe, hogy a munkában megfáradt öregek otthonosabban érez-zék magukat benne. Idős Grün János a bevitt állataiért járó több mint 18 ezer forintot veszi át a tsz irodájában. A napközi otthon negyvenhat kis lakója játékkal tölti a délelőttöt. s