Vas Népe, 1960. december (5. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-01 / 283. szám

VAS N­É­P­E Folytatódik a leszerelési vita az ENSZ politikai bizottságában New York (MTI) Kedden ülést tartott az ENSZ közgyűlés poli­tikai bizottsága. Elsőnek Wads­worth amerikai küldött fejtette ki véleményét a nukleáris kísér­letek megszüntetéséről. Már ele­ve igyekezett a Szovjetunióra hárítani a felelősséget azért, mert eddig nem sikerült meg­egyezni és borúlátóan nyilatko­zott a genfi tárgyalások kilátá­sairól. Vidics jugoszláv küldött a ti­­zen­két hatalmi leszerelési határo­zati javaslat beterjesztőinek ne­vében arról beszélt, hogy ragasz­kodni fognak javaslatuk szava­zásra bocsátásához, ha a szocia­lista országok és a nyugati hatal­mak nem fogadják el a leszere­lési tárgyalások megújítására tett indítványokat. Sürgette, hogy a közgyűlés fogadjon el határoza­tot a nukleáris kísérletek betiltá­sáról. Martino olasz küldött felszóla­lásában a tizenkét hatalmi hatá­rozati tervezetet nem kielégítő­nek­ nevezte. Hozzátette, hogy Olaszország az amerikai, angol és francia álláspontot támogatja, azt az álláspontot, amelyet a nyu­gatiak Genfben is képviseltek. Ezután Zorin szovjet külügy­­miniszterhelye­ttesi felszólalásá­ban rámutatott, hogy Olaszország nem folytat önálló politikát, ha­nem az angolok tanácsait fogad­ja meg. Valószínűleg Macmillan legutóbbi római látogatása ala­kította ki a jelenlegi olasz néze­tet. A szovjet küldött emlékez­tetett arra is, hogy a Szovjet­unió hajlandó volt elfogadni bár­milyen módosítást a szovjet lesze­relési javaslat bármelyik szaka­szára vonatkozóan, de a Nyugat egyáltalán nem volt hajlandó fontolóra venni a leszerelési egyezmény megkötésének gondo­latát. Arra is rámutatott, hogy a Nyugat állandóan eltorzította az ellenőrzés kérdésében vallott szovjet­­ álláspontot, s ugyanak­kor semmilyen építő javaslatot nem terjesztett elő. Zorin megismételte azt a szov­jet indítványt, hogy a nagyhatal­mak üljenek tárgyalóasztalhoz és dolgozzák ki a leszerelés és elő" . " A valamennyi szakaszára. A Szov­jetunió kész megvizsgálni a Nyu­gat minden ellenőrzési javasla­tát. Az atomfegyverkísérletek meg­szüntetéséről szólva öt szovjet küldött sajnálkozva állapította meg, hogy az „Egyesült Államok nem akarja a nukleáris kísérle­tek megszüntetését”. Még ha elv­ben egyet is ért vele. Példaként megemlítette, hogy a genfi tár­gyalásokon az amerikaiak a ta­nácskozások megszüntetését kí­vánták az atomkísérletek felfüg­gesztése helyett, s azzal érveltek, hogy már „túl sok szót csépeltek el”. Az amerikaiak tökéletesíteni akarják nukleáris fegyvereiket, fegyverkezési versenyt akarnak — állapította meg. A külügyminiszterhelyettes ez­után kifejtette, azt a szovjet in­dítványt, hogy a nukleáris kísér­leteket ellenőrző bizottságnak három nyugati, három szocialista és egy semleges tagja legyen. Megjegyezte, hogy a nyugati in­dítványozhatja, legyen a semle­ges országoknak képviselőjük a bizottságban, de semmiféle nyu­gati javaslat nem változtathat azon, hogy a szocialista és a nyu­gati országok egyenlő arányban képviseltessék magukat. Befejezésül a szovjet küldött hangoztatta, támogat minden olyan indítványt, amelynek célja az atomfegyverkísérletek meg­szüntetése. Kérte, hogy az elkö­vetkező napokban a közgyűlés szavazzon az e tárgyban beter­jesztendő indítványokról. Zorin után ismét Martino, Olaszország küldötte kért szót és megjegyzéseket fűzött a szovjet külügyminiszterhelyettes beszé­déhez. Újabb provokáció a népi Kína ellen Peking (Új Kína). Egy ameri­kai felség­jelzést viselő katonai re­pülőgép szerdán Kuantung tarto­mány felett megsértette a Kínai Népköztársaság légiterét. A kínai külügyminisztérium szóvivőjét felhatalmazták, hogy erélyesen tiltakozzék az újabb amerikai provokáció miatt. A Az igazságos földrajzi képviselet vitája az UNESCO Hsziválisán Moszkva (TASZSZ). Az Unesco­­közgyűlés adminisztratív bizott­sága néhány napon át az igazsá­gos földrajzi képviselet elvének megvalósításáról tárgyalt. A vitában felszólaló Goszko ukrán küldött hangsúlyozta, hogy az UNESCO titkársága nem lehet mentes a részrehajlástól, ha al­kalmazottainak többsége a NATO-országokból kerül ki, több mint 25 százaléka pedig a SEATO- országokat képviseli. Ugyanakkor azonban kilenc szocialista or­szág mindössze 21 tisztséget ka­pott, ami az alkalmazottak lét­számának nem egészen öt száza­léka. A titkárságon belül — folytatta a továbbiakban az ukrán küldött — hiába keressük Albánia, Belo­russzia, Románia és Ukrajna kép­viselőit, de nem jutott hely 16 semleges ázsiai, afrikai, illetőleg latinamerikai ország képviselői­nek sem. A vitában felszólaló indiai, belorussz és jordániai küldött ugyancsak elítélte azt, hogy a nyugati hatalmak képviselői al­kotják a többséget az UNESCO vezető szerveiben. A szervezet főtitkára megkísé­relte, hogy védelmébe vegye az UNESCO jelenlegi felépítését és azt állította, hogy Ázsiában és Afrikában „nincs elég megfele­lően képzett káder”. A küldöttek erélyesen visszutasították ezt az állítást. Az adminisztratív bizottság túlnyomó többséggel elfogadta India javaslatát, amely arról szól, hogy az eddiginél jobban érvényre kell juttatni az UNESCO szerveiben az igazságos földraj­zi képviselet elvét. A határozat kötelezi a főtitkárt, hogy már 1961-ben terjesszen beszámolót a végrehajtó tanács elé az ezzel kapcsolatos intézkedésekről. A Saimaa-csatorna jelentősége 1960. november 24-én Moszkvában véget értek a szovjet—finn tárgyalások. Egyik eredményeként a Szovjetunió kedvező feltételek mellett 50 évre bérbe­adja Finnországnak a Saimaa-csatorna szovjet ré­szét a hozzá tartozó partszakaszokkal együtt. A Szovjetunió területén Viborg városától észak­ra, a Finn-öbölbe torkolló 56 km hosszú Saimaa-csa­torna Kelet-Finnország gazdasági élete szempontjá­­ból rendkívül nagy jelentőségű, összeköti a mintegy 400 km-es körzetre kiterjedő, számtalan csatornával, folyóval összekapcsolódó kelet-finnországi tóhálóza­tot a Finn öböllel s ezáltal a tóvidék termékeinek és ipari cikkeinek olcsó vízi szállítását teszi lehetővé. A Szovjetunió egyébként Finnország egyik leg­nagyobb kereskedelmi partnere. A finn importból 18 százalékkal (41,9 milliárd finn márka 1958-ban), az exportból 17 százalékkal (42,8 milliárd finn márka 1958-ban) részesedik. A Saimaa-csatornáról kötött szerződés a szovjet —finn kereskedelmi kapcsolatok kiszélesedését is elő­segíti. Ismét tüntettek Venezuelában TASZSZ-jelentés szerint foly­tatódnak a kormányellenes meg­mozdulások Caracasban. Az el­múlt öt napon a rendőrség és a tüntető diákság összetűzései so­rán 6 személy meghalt, s mint­egy 200-an megsebesültek. A „rendzavarásokról” szóló hírek vétele után a nemzeti gárda több egységét a venezuelai olajmezők térségébe vezényelték. A katonai parancsnokság képviselői tár­gyaltak Betancourt elnökkel, aki felhívta a hadsereget, „hiúsítsa meg a felkelők tervét”. Az Egyesült Államok kormá­nya nevében Lincoln White, az amerikai külügyminisztérium szó­vivője a venezuelai események­kel kapcsolatban kijelentette, hogy az Egyesült Államok kor­mánya változatlanul barátságot tart fenn Betancourt-ral, és a venezuelai felkelést „az alkotmá­nyosan megválasztott elnök ellen irányuló fenyegetésnek tekinti”. 1900. dec. 1. Csütörtök A kubai külügyminiszter levele az ENSZ főtitkárához Havanna (Új Kína). A kubai lapok kedden közölték azt a le­velet, amelyet Raul Roa kubai­­ külügyminiszter intézett az ENSZ­­ főtitkárához. A levél megállapít­ja, a kubai kormány ragaszkodik­­ ahhoz a kéréséhez, hogy az Egye­­­sült Államok ellen emelt vádjait­­ az ENSZ-közgyűlés vitassa meg. " Kuba elutasítja az Egyesült Al­­­­kánoknak azt a lehetetlen állítá­sát, hogy Kuba köteles az Ame­rikai Államok Szervezete elé ter­jeszteni egy másik amerikai ál­lammal való vitáját. Helytelen dolog összefü­gésbe hozni egy­mással az ENSZ Biztonsági Taná­csának határozatát, az Amerikai Államok Szervezetének nyilatko­zatát és egy úgynevezett jószol­gálati bizottság felállítását. A levél hangsúlyozza továbbá, hogy az Eisenhower kormány nem nyújtott más választási lehetősé­get Kubának csak a behódolást, vagy a vereséget. Ezzel az ag­­ressziós és megfélemlítésre irá­nyuló politikával szemben a ku­bai forradalmi kormánynak nincs szüksége kitalált vádakra ahhoz, hogy igazolja, miért mozgósítja a népet és miért hoz védelmi in­tézkedéseket. Kuba nem követ el agressziót, csak védi magát ami­kor megszerzi a védelemhez szük­séges fegyvereket bármely pia­con, ahol azokat megkaphatja. A Pravda havannai tudósítója utal arra a hírre, hogy a Kuba Haiti és Jamaica között elterülő térségben december folyamán nagy hadgyakorlatokat fog tarta­ni az amerikai haditengerészet. A cikk írója ezzel kapcsolatban megjegyzi: ha figyelembe ves­­­szük, hogy Guatemalában, Nica­aguában és amerikai Florida ál­lam területén bérgyilkosok egész hadseregét tartják készenlétben, nem marad kétségünk az iránt, hogy ez esetben az Egyesült Ál­lamok Kuba ellen irányuló szé­leskörű agressziójának terveiről van szó. Nem véletlen az sem, hogy az amerikai diplomácia ép­pen most próbál mindenféle esz­közzel nyomást gyakorolni a la­tin-amerikai kormányokra és ki akarja csikarni beleegyezésüket az Amerikai Államok Szervezeté­nek égisze alatt hozandó kuba­­ellenes „szankciókhoz”. Az amerikai imperialisták Ku­ba elleni fegyveres intervencióik előkészítésekor arra törekszenek, hogy e lépésnek kollektív jelleget adjanak és úgy tüntessék fel a­­ helyzetet, mintha a karib-tenge­­ri­ kalandot valamennyi latin­amerikai ország egyöntetűen he­lyeselné. Ha azonban alaposabban meg­vizsgáljuk a tényeket kiderül, hogy ezt a szennyes ötletet nem is olyan könnyű megvalósítani. Számos latin-amerikai kormány nem hajlandó arra, hogy kikapar­­ja a t­űzből a gesztenyét az ame­rikai hadvezetés számára. A Pravda rámutat, hogy a kubai rrén szilorúan szembenéz az Egye­­­­sült Állanok provokációival, majd idézi a Noticias de Hoy cí­mű lapnak azt a megállapítását, hogy Washington provokációi eleve kudarcra vannak ítélve. De Gaulle december 9-én Algériába utazik Párizs (MTI). A francia kor­mány szerdán De Gaulle tábor­nok elnökletével minisztertaná­csot tartott. A minisztertanács az algériai népszavazás kérdésével foglalkozott. A kormány ülése után Terre­­noire tájékoztatási miniszter kö­zölte, hogy De Gaulle köztársasá­gi elnök december 9-én Algériába utazik. Nyugati jelentések szerint a szerdai minisztertanács még nem hozott végleges határozatot a népszavazásra bocsátandó tör­­v­ényjavaslat tervezetéről és a népszavazás időpontjáról. Mind­két kérdésben a De Gaulle algé­­riai útjának előestéjén megtár­­andó újabb minisztertanács dönt majd. A Bundeswehr angliai támaszpontjairól A Krasznaja Zvezda szerdai számában kommentálja azt a hírt, hogy a közeljövőben angliai tá­maszpontokat bocsátanak a nyu­gatnémet hadsereg rendelkezésé­re. Ami nem sikerült a megszál­lott Hitlernek — írja a lap — azt most megkísérlik utódai. Rö­videsen a büszke Albion földjére lépnek a bonni megszálló csapa­tok. Az európai helyzet most bizo­nyos mértékben emlékeztet a má­lt világháború első éveire, mikor a hitleri csapatok egyik országot a másik után hódították meg. A megszállók azonban ak­koriban ágyúdörgések és repülő­gépek üvöltése közepette vonul­tak előre, most pedig csendben, szinte félve jelennek meg külföl­di támaszpontjaikon. A lap ezután felteszi a kérdést, meg lehet-e érteni azokat, akik télesre tárják a kapukat a német csapatok előtt, akik ölelve-csó­­kolva fogadják hazájuk tegnapi ellenségeit, rakéta fegyvereket ad­nak a kezükbe gyakorlótereket biz­tosítanak nekik és egyezségre ,lép­tek velük egykori szövetségesük, a Szovjetunió ellen? Elegendő-e ha egyszerűen azt mondjuk, hogy ez szentségtörés és a második vi­lágháborúban életüket vesztett milliók emlékének meggyalázása. Ezt a tettet a legszörnyűbb és a leginkább megbélyegző szóval kell illetnünk, ez a tett: árulás. Egyesek Angliában mindent hajlandók elfelejteni és kedélyes mosollyal nézik végig mint vo­nulnak fel az angol városok ut­cáin a háború 240 ezer angol ha­lottjának sírhelyei mentén a bon­ni katonák. Ha ezeknek az uraknak a sza­vait hallja az ember, arra a gon­dolatra jut, hogy a békét nem­csak a NATO atombombái és rakétái, hanem még valami más is fenyegeti, ez pedig az ostoba­ság. Bizonyosak vagyunk benne, hogy az élet előbb-utóbb kigyó­gyítja őket ebből a betegségük­ből, meglehet azonban, hogy ez már későn lesz és ez a dolog egész lényege — fejezi be cikkét a lap.

Next