Vas Népe, 1960. december (5. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-01 / 283. szám

1988. dec. 1. Csütörtök A szakszervezet és a termelékenység e E­zekben a napokban, hetek­­ben igen sok szó esik me­gyénk üzemeiben a termelékeny­ségről. Szerencsére nem gyakran, de­ néha előfordul, hogy egyes szakszervezeti vezetők úgy véle­kednek: a termelékenység gyor­sabb ütemű növelésének problé­mája kizárólag csak a gazdasági vezetőkre tartozik. Ezt a gondola­tot fejezte ki az a szakszervezeti titkár is, aki a minap a követ­kezőket mondotta: „A szakszer­vezetnek az a feladata, hogy őr­ködjön a törvényesség felett, s gondoskodjon arról, hogy ne es­sék csorba a dolgozók jogain”. Az ilyen vélemény nem fedi a teljes igazságot. Igaz, hogy a szakszervezetnek jo­ga és fontos kötelessége ügyelni a törvényesség betartására. He­lyes az a törekvés is, hogy jobb munkafeltételek között dolgozza­nak a munkások, hogy évről évre kedvezőbbek legyenek az életkö­rülmények. De tudni kell, hogy most a szakszervezetnek nem a tőkések ellen kell harcolnia. A kapitalista időkben nem lehetett célja a szakszervezetnek a dol­gozókat jobb munkára ösztönöz­ni, mert a termelékenyebb mun­kából járó magasabb profitot a tőkés vagy a tőkés részvénytár­saság vágta zsebre. A felszabadu­lás előtt nem volt érdeke a mun­kásnak, hogy gyarapítsa a tőkés nyereségét. Abban az időben a gyár tulajdonosa az üzem jöve­delmének jó részét Velencében és Nizzában dorbézolta el, s a mun­kásnak gyakran csak éhbért jut­tatott belőle. Ígi a a gyár tulajdonosa a dol­­gozó nép és a gyár nyere­ségét az üzem fejlesztésére, új gyárak építésére, az üzemegész­ségügyi intézmények fenntartásá­ra, a dolgozók életszínvonalának javítására fordítjuk. A nyereség egy részét nyereségrészesedés for­májában közvetlenül visszakap­ják a dolgozók. A termelékenység emelkedése, a szocializmus építé­sének a meggyorsítása tehát nem lehet csak a gazdasági vezetők feladata. Állami szerveink — amelyek­nek vezetői zömmel közvetlenül a munkások köréből kerültek ki —, gondolnak a munkakörülmé­nyek javítására, az életszínvonal emelésére, a munkaidő csökken­tésére. A vegyiparban és a nehéz­iparban a dolgozók egy részének már 6-7 óra a napi munkaideje. Éppen annak érdekében, hogy több dolgozóra terjesszék ki a rö­vidített munkaidőt, azért, hogy gyorsabban haladjunk előre, szük­séges a termelékenység gyorsabb ütemű növelése. Arra is gondolni kell, hogy a második ötéves terv nagyarányú beruházási feladatokat ró a nép­gazdaságra. Az új ötéves terv be­ruházásait csak úgy tudjuk meg­valósítani, ha a jövőben az eddi­ginél gyorsabban, a pártkongresz­­szus határozatában megjelölt mértékben növekszik a termelé­kenység. Rövidebb idő alatt több árucikket előállítani, a gépek ha­tásfokát jobban kihasználni, a­ veszteségidőket csökkenteni, az új technológiai eljárásokat, építési módszereket meghonosítani — ez jelenti többek között a termelé­kenység növelését. S ha élünk a fent említett lehetőségekkel, s elő­mozdítottuk a termelékenység ügyét, akkor lesz lehetőség az életszínvonal további emelésére, a munkaidő csökkentésére. A szakszervezeti vezető sem akarhat mást, mint az or­szág gazdaságának erősítését, s ezzel a lakosság életnívójának további javítását. Éppen ezért a szakszervezeti vezetőknek, s ter­mészetesen a szakszervezeteknek is segíteni kell az előttünk álló feladatok megvalósítását. Az üze­mek többségében így is gondol­kodnak a szakszervezeti tisztség­­viselők. Ennek tulajdonítható, hogy a megye iparvállalatainak zömében a­ gazdasági vezetők, a párt- és szakszervezetek közösen dolgozzák ki a termelékenység növelésére irányuló terveket és a tervek végrehajtásának módját. Az elmúlt hetekben kongresz­­szusokat tartottak a különböző szakmájú dolgozókat képviselő szakszervezetek. E kongresszuso­kon a dolgozók küldöttei minde­nütt álást foglaltak a termelé­kenység növelésének szükségessé­ge mellett. Az állásfoglalás ter­mészetesen egymagában még nem biztosítja az előttünk álló felada­tok megvalósítását. Az állásfog­lalást mindenütt a tetteknek kell követniük. Nagyon fontos, hogy a szakszervezeti bizottságok aktív tevékenységet fejtsenek ki a ter­melés segítése érdekében, támo­gassák a termelékenyebb munká­ra kínálkozó lehetőségek kihasz­nálását. l­­­esz olyan üzem, ahol a ter­melékenyebb munka érde­kében szükségessé válik az el­avult normák kiigazítása, az ed­diginél ösztönzőbb bérezési for­mák bevezetése. Az ilyen intéz­kedéseket az üzemekben csak a szakszervezetek tudtával és egyet­értésével hozhatják meg. A szak­­szervezetek a dolgozók és az or­­szág érdekeinek szem­­ előtt tartá­sával működjenek közre tevéke­nyen ezekben az intézkedésekben. Ha kell zárkózzanak el az indo­kolatlan normakiigazításoktól, de segítsék a termelékenység növe­kedését célzó intézkedések meg­hozatalát ott, ahol erre szükség van, s ahol ezt a becsületes dol­gozók igénylik. F. L. Párthírek a szombathelyi járásból November 23-tól 25-ig három­napos tanácskozáson vettek részt a városi pártbizottságon az alap­szervezetek agit. prop. felelősei. A tanácskozás során megtárgyal­ták, milyen segítséget jelent a­­gyakorlati pártmunkában a pro­pagandaanyagok helyes felhasz­nálása. A tanácskozás részvevői hasznos tanácsokat és útmutatá­sokat kaptak a pártsajtó és egyéb propagandaanyag terjesz­tésére vonatkozólag is. A há­romnapos tanácskozás hasznos­nak bizonyult, mert az elmúlt napokban már 15 százalékkal emekedett az alapszervezetekben a pártfolyóiratok előfizetőinek száma.­­ A városi párt-végrehajtó bi­zottság legutóbbi ülésén meg­tárgyalta a mezőgazdasági szak­­bizottság jelentését a szombat­­helyi Dózsa, Új Élet és a Kos­suth Tsz működéséről. A végre­hajtó bizottság figyelembe véve a tsz-ek adottságait úgy határo­zott, hogy támogatja a három szombathelyi szövetkezet egyesü­lési tervét. Az egyesüléssel a pártszervezet is erősödne és ha­tékonyabban tudna közreműköd­ni a tsz gazdasági megerősítésé­ben. A szombathelyi II. körzeti pártszervezet legutóbbi taggyűlé­sén foglalkozott a nőtanács mun­kájával. A taggyűlés megállapí­totta, hoigy a nőtanács eddig is eredményesen dolgozott, a jövő­ben azonban a pártszervezet ha­tékonyabban akarja támogatni a nőtanács munkáját. Ezért az alapszervezet helyiségében tartja majd üléseit és megbeszéléseit a nőtanács, amelyre meghívják a pártszervezet tagjait. A II. kör­zet pártszervezetének nőtagjai pártmegbizatásként ez­ egy konkrét feladat elvégzésére is vállalkoztak. A kereskedelem felkészülésé­ről s a város téli ellátásáról tár­gyalt a közelmúltban a városi párt-végrehajtó bizottság, s meg­állapította, hogy egyes árucik­kekből a vásárlók igényeinek meg­felelően az idén a tavalyinál jó­val nagyobb mennyiség kerül az üzletekbe. Egyes átmeneti hiány­cikkek beszerzésére is történt in­tézkedés és az ünnepek előtt nagy vásárlásokba bőséges áru­készlet várja a vásárlókat. VAS N­É­P­E Készülnek a szép hangulatlámpák A megye üzleteiben kapósak a Magyarszombatfai Kerámiagyár­ban és a Vas megyei Építőanyag­ipari Egyesülés szombathelyi lámpaernyőüzemében készült mo­dern vonalú hangulatlámpák. Különösen most, karácsony előtt. Ellátogattunk az Építőanyag­ipari Egyesülés szombathelyi lámpaernyőkészítő üzemébe, hogy megtudjuk, milyen a választék hangulatlámpákban, s van-e be­lőlük elegendő. — Az idén 11 hónap alatt 16.000 darab lámpát készítettünk és adtunk át a kereskedelmi szer­veknek — válaszolta érdeklődé­sünkre Varga Sándor, az üzem vezetője. A lámpatestek nyolc tí­pusban, az ernyők többféle nagy­ságban és tíznél is több színben készültek. Legkeresettebb a ka­csa típusú lámpa és a mécses. Kedveltek még a pettyes és a csi­kós lámpák is. Azt is megtudjuk, hogy nem­csak Vas megyében, hanem az egész országban szívesen vásá­rolják a szombathelyi üzem ké­szítményeit. Szombathelyen az Állami Áruház és a földműves­szövetkezeti bolt értékesít a leg­többet, a megye boltjaiba pedig a Vas- és Műszaki Nagykeres­kedelmi Vállalat juttatja el a lámpaernyőket. A szombathelyi üzem gyártmányai országosan a Rádió- és Villamostömegcikk Ngykereskedelmi Vállalaton ke­resztül jut el a fővárosi, a pécsi, a szegedi vásárlókhoz. Év közben a villanyszerelési anyagok hiánya miatt átmeneti­leg csökkent a termelés, de kará­csonyig még több ezer darabot tudnak az üzletekbe küldeni. Az üzemnek a jövőben is lesz mun­kája, mert már 1961-re is nagy mennyiségű megrendelést kaptak a nagykereskedelmi vállalatoktól. Vandori Ferenc villanyszerelő és Kertész Ferencné a lámpateste­ket állítja össze. A járási nő­tanács téli terve Három hét múlva hivatalosan is beköszönt a tél­ . A szombat­­helyi járási nőtanács azonban már hetekkel ezelőtt összeállí­totta téli tervét,­­ s azt gyűlésen beszélte meg a községi nőtaná­csok elnökeivel. A terv nagyobbrészt az okta­tási, nevelési feladatokkal fog­lalkozik. Sok községben már megkezdődtek, több helyen a kö­zeljövőben indulnak a szakkö­rök. Szabó-varró, kézimunka, fő­ző, játékkészítő szakkörökön töl­tenek el hat héten át egy-egy es­tét az asszonyok és lányok. Eze­ken az összejöveteleken érdekes témákról felolvasások, előadá­sok, beszélgetések hangzanak el. A téli hónapokban zajlanak le a tanácsok mezőgazdasági osztá­lyai által szervezett szaktanfo­lyamok is. Ezekre már most ké­szülnek a nőtanácsok, s tervezik, hogy minél több asszony látogas­sa az előadásokat. A járás minden bőségében sor kerül a tél folyamán három elő­adásra. Az e­sőt már ezekben a napokban megtartják. Címe: A nők szerepe a családban és a munkában. A cél az, hogy ezeket az előadásokat ne csak az asszo­nyok, hanem a 17 éven felüli lá­nyok is meghallgassák. Január­ban a Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat előadói A lók egyenjogúsága a házasságban című előadással látogatnak el a járás községeibe. Februárban szintén időszerű, fontos probléma kerül előadásra Tisztaság, egész­ség a családban, a ház körül és a közös portán címmel. A szülői munkaközösségekben folynak a viták az iskolareform irányelveiről. A vitákon részve­vők soraiban szép számmal ülnek asszonyok. A tél elején, az első fagyos na­pokon az a feladat vár az asszo­nyokra, hogy rendbe tegyék a kö­zös portákat. Nem egy községben elhanyagolt, szemetes, rendetlen udvar, házeleje fogadja az érke­zőt. Többek között ezeket tartal­­mazza a szombathelyi járási nő­tanács téli terve. a Kp p C 1/ a Vas megyei Képzőművészek L I L­­­ IQQO. évi kiállításáról Horváth János: Szüretelő Reisz Lajos: Kőszegi vár -

Next