Vas Népe, 1961. február (6. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-01 / 27. szám
a VAS NÉPE Kennedy első kongresszusi üzenete (Pohri+Ás az la Oldatról.) Kiden szólva, az amerikai gazdasági élet nehézségekkel küzd*. Az Egyesült Államok — folytatta — „az utolsók között foglal helyet a gazdasági élet fejlődésének ütemét tekintve. Sőt a múlt év tavasza óta még ez a fejlődés is visszaesett. Az építkezések üteme is visszaesett Az eladatlan gépkocsik száma ma elérte az egymilliót. A dolgozók száma csökkent, a heti munkaidő pedig általában nem éri el a 40 órát sem. Az árak ellenben tovább emelkednek. Az elnök ezután az Egyesült Államok fizetési mérlegében mutatkozó hiánnyal foglalkozott. Ez a hiány az utóbbi 3 év alatt körülbelül 11 milliárd dollárra nőtt. Kitért arra is, hogy az amerikai aranykészletek majdnem 5 milliárd dollárral apadtak. Ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy a fenti jelenségek részben azért következtek be, mert az Egyesült Államok "kelleténél nagyobb részesedést vállalt a Nyugat kötelezettségeiből a katonai segélynyújtás és a külföldi államok megsegítése terén".A feltevések szerint — mondotta — a jelenlegi politika mellett a hiány 1961-ben 2 milliárd dollár lesz, és az emberek azokban az országokban, amelyeknek dollárokkal való ellátása következtében állt elő ez a deficit, most nagyhangon azt kérdezgetik, elegendő lesz-e aranykészletünk, hogy fedezni tudjuk kötelezettségeinket. 25 milió embernek nincs megfelelő lakása „Az országnak az 1961. pénzügyi évre szóló költségvetése valószínűleg szintén újból deficittel fog zárulni... Városaink egyre nyomorúságosabbá válnak. Huszonötmillió amerikai még mindig olyan lakásban él, amely nem felel meg az előírásoknak. Iskoláinkban kétmillióval több gyermek tanul, mint amennyi a normális befogadó képességük: 90.000 tanítónak aincs elegendő képesítése ahhoz, hogy tanítson. A középiskoláinkat elvégző, legszebb reményekre jogosító diákok harmadrésze anyagi nehézségek miatt nem tanulhat tovább. Országunkban nincs elegendő tudós, mérnök és tanár, jóllehet a világgal szembeni kötelezettségeink megkövetelnék, hogy legyen. Az orvostudományok területén csodálatos új sikereket értek el. Ezek a csodálatos vívmányok azonban túlságosan sok ember számára elérhetetlenek azért, mert nincs elegendő jövedelmük (különösen az öregeknek). Továbbá azért, mert nincs elég kórházi ágy, mert nem kielégítő a magántulajdonba® levő kórházak mennyisége, nincs elég orvos és felcsere. Kennedy rámutatott, hogy „az amerikai életnek még több más fájó pontja is van“, majd az amerikai „szervezett bűnözésről és a fiatalkorúak bűnözéséről beszélt. Szólt továbbá a faji megkülönböztetésről is. „Az a tény, hogy egyes amerikai polgártársainkat faji származásukból kifolyólag megfosztják alkotmányos jogaik gyakorlásától, attól, hogy éljenek szavazati jogukkal és más egyéb jogukkal — mondotta — nyugta- lanítja az ország lelkiismeretét és kitesz bennünket a világközvéle- ■ mény ama bírálatának, hogy demokráciánk nem igazolta a nem- zeti örökségünkkel kapcsolatos nagy reményeket*. ' N válságnk napról napra sokasodnak ! Az elnök kijelentette, hogy az érintett kérdések többségével kapcsolatban a következő két héten belül üzeneteket intéz a kongresszushoz. „Mindezek a problémák azonban — hangoztatta a továbbiakban — elhalványulnak azok mellett, amelyek világviszonylatban merülnek fel előttünk. A válságok napról-napra sokasodnak. Kötelességemnek tartom közölteni a kongresszussal, hogy az els múlt 16 nap alatt általunk folytatott elemzés világosan megmutatta: az említett fő válságos területeken az események áradata egyre inkább túlhalad rajtunk, az idő pedig nem nekünk dolgozik. ”- Kennedy érintette az Egyesült Ál■ lamok laoszi, kongói, latinamerikai és európai poltikáját és egye■ bek között kijelentette: „Afrikában Kongót kegyetlenül marcangolja a polgárháború, a politikai elégedetlenség és az állami rend felbomlása. Mi továbbra is támogatni fogjuk az Egyesült Nemzetek Szervezetének hősies erőfeszítéseit, amelyek arra irányulnak, hogy helyreállítsák a békét és a rendet, azokat az erőfeszítéseket, amelyeket most egyre inkább fenyeget a növekvő feszültség, továbbá egyes problémák megoldatlansága és több tagország részéről a támogatás lazulása, összevisszaság a nyugati egyezményekben Európában szövetségi egyezményeink nem valósulnak meg és bizonyos összevisszaság jellemzi őket. A NATO egységét gyengíti a gazdasági versengés és bizonyos fokig aláássák a nemzeti érdekek. A NATO még nem mozgósította kellőképpen tartalékait és még nem dolgozott ki általános álláspontot. Mégis, egyetlen atlanti hatalom sem oldhatja meg egymagában azokat az általános problémákat, amelyek jelenleg előttünk a védelemben, a külföldi országok megsegítésében, a pénzügyi tartalékokban és más egyéb területeken felmerülnek, szoros kapcsolatunk azokkal, akikkel osztozunk a reményekben és az érdekekben, országunk egyik legfontosabb erőforrása”. „A hidegháború határain túl elterülő világ elérése — folytatta Kennedy — továbbra is a leghőbb óhajunk. A legfőbb akadályt továbbra is a Szovjetunióval és a kommunista Kínával kialakult viszonyunk jelenti. Sohasem nyugtathatjuk meg magunkat azzal, hogy az említett országok közül egyik vagy a másik lemondott a világuralomra való törekvésről — arról a törekvésről, amelyet nem is olyan régen újra energikusan hangsúlyoztak”. „Hogy elfogadhassuk a kihívások tömkelegét —, hogy teljesíthessük azt a szerepünket, amely alól nem bújhatunk ki a nemzetközi küzdőtéren — jelentette ki a továbbiakban Kennedy — felül kell vizsgálnunk és újra kell értékelnünk eszközeink — legyenek azok katonaiak, gazdaságiak vagy politikaiak — egész tárházát. Egyik közülük nem homályosíthatja el a másikat Mindenekelőtt élesítenünk kell katonai eszközeinket Ezért utasítottam a hadügyminisztert, hogy vizsgálja felül egész védelmi stratégiánkat; kötelezettségeink teljesítésére való képességünket; stratégiai támaszpontjaink, csapataink és riasztási rendszerünk hatékonyságát, sebezhetőségét és decentrali- ,záltságát, műveleti és szervezeti hatékonyságát és gazdaságossá- gait, az elavult támaszpontok és létesítmények felszámolását, továbbá azt, hogy jelenlegi hagyo- mányos és nukleáris erőink, valamint fegyvertípusaink a jelen- legi és jövendő veszélyek fényé- ben megfelelnek-e a korszerűség és mozgékonyság követelmé- ■ nyeinek”. „Másodsorban — jelentette ki Kennedy — tökéletesítenünk ] kell gazdasági eszközeinket”. Be- , jelentette azt a szándékát, hogy , kéri a kongresszust, adjon neki jogot arra, hogy : „a gazdasági, a művelődés és a szociális fejlődés területén , más földrészek megsegítésére új, még hatékonyabb prog- c ramot valósítson meg”. ..Ez a program — mondotta — s ösztönözni fogja és ténylegeseb-ben számításba veszi szövetsége-seink közreműködését, s biztosít-ja majd összes programjaink központosított politikai irányítását, mert ezek jelenleg olyan gyakran fedik egymást, ellentétesek egymással, vagy erőink szétforgácsolásához vezetnek”. Az elnök a továbbiakban részletesen foglalkozott annak a nemzetközi gazdaságpolitikának különböző vonatkozásaival, amelyet kormánya folytatni szándékozik. „Harmadsorban — folytatta az elnök — elő kell készítenünk politikai és diplomáciai fegyvereinket, az együttműködés és az egyetértés eszközeit, mert végeredményben ezeken kell alapulnia a világrendnek, amelyet erélyes intézkedések tartanak fenn”. As leszerelésről Kennedy különösen részletesen foglalkozott a leszerelés kérdésével és kijelentette: „Már intézkedtem a leszerelés terén kifejtett erőfeszítéseink összehangolásáról és kiszélesítéséről, arról, hogy a fegyverzetek ellenőrzését tegyük saját személyes vezetésem alatt álló nemzeti politikánk fő céljává. Nem szabad megengednünk azt, hogy a fegyverkezési verseny átterjedjen újabb országokra, hogy újabb nukleáris hatalmak keletkezzenek, hogy a verseny kiterjedjen a világűrre is.” Emlékeztetett arra is, hogy kérte a többi érdekelt kormányt, „járuljanak hozzá a nukleáris kísérletek megtiltására vonatkozó tárgyalások ésszerű elhalasztásához”. „Szándékunkban áll — mondotta — felújítani a tárgyalásokat, mivel készek vagyunk a végleges megegyezésre bármely országgal, amely ugyanolyan mértékben kész hozzájárulni a hatékony és erélyesen végrehajtott szerződés megkötéséhez”. „Fokoznunk kell folytatta Kennedy , az Egyesült Nemzetek Szervezetének támogatását, mint olyan eszközét, amelynek feladata véget vetni a hidegháborúnak, és amely nem szolgálhat harci küzdőtérül. Tekintetbe véve az ENSZ növekvő jelentőségét és tagjai számának megkétszerezését, kibővítjük és megerősítjük képviseletünket az ENSZ- ben; elősegítjük olyan helyzet kialakítását, amelyben az ENSZ kellő pénzügyi támogatást kap; azon leszünk, hogy a főtitkári tisztség integritása megmaradjon”. Végül pedig — jelentette ki az Egyesült Államok elnöke — kormányunk a lehető leggyorsabban igyekszik megkeresni a Szovjetunióval és más országokkal az együttműködés összes lehető területeit azért, hogy „felhasználjuk a tudomány csodáit, nem pedig azokat a vonatkozásait, amelyek rémületet keltenek”. A Az események fejlődése kedvezőtlen az USIS-ra „Felhívok minden országot, köztük a Szovjetuniót is, hogy velünk együtt foglalkozzanak az időjárás-jelző szolgálat megjavításával, összekötő műholdak megalkotására vonatkozó új program végrehajtásával, a távoli bolygók, a Mars, és a Vénusz felkutatásának előkészítésével, azokkal a kutatásokkal, amelyek egy szép napon feltárhatják a mindenség legmélyebb titkait.* „Rendkívül fontos problémák állnak előttünk — jelentette ki , befejezésül Kennedy. — Az események fejlődése kedvezőtlen ránk nézve. Még kellemetlenebb hírekre is számíthatunk, mielőtti helyzet jobbra fordul. A jobbisan reménykedve fel kell készülnünk a rosszabbra is. Nem kerülhetjük el a veszélyt, de nem szabad megengednünk, hogy a bennünket fenyegető ve- .! :z.oly pánikot idézzen elő "sorainkban, vagy arra késztessen , k-i-, hgy a szűk elszige- telődés útjára lépjünk". , , 1961. február 1. Szerda Tizenöt évvel ezelőtt kiáltották ki a Magyar Köztársaságot Régi múltra tekint vissza a magyar köztársasági mozgalom. Mindazok, akik szerettek és még ma is szeretnek hivatkozni a magyar nép királyhűségére, rendszerint hallgatnak a magyar republikánusokról és köztársasági mozgalmainkról. Hallgatnak az első magyar köztársasági mozgalomról, s annak vezetőiről is, akiknek feje a Vérmezőn hullott a porba, az idegen királyi önkény következtében. Martinovics, Hajnóczi, Lackovics és társaik azonban nem haltak meg hiába, mert a köztársasági gondolatot továbbvitték népünk legjobbjai. Ezt fejezte ki az 1849-ben a debreceni nagytemplomban megtörtént detronizáció is, a Habsburg-ház trónfosztása, Kossuth és a baloldal, vagy a 48-as forradalmi ifjúság, Táncsics, a vörös republikánus, Petőfi, Vasvári és társaik, tettekben, beszédekben, költményekben szálltak síkra a királyság ellen, a köztársaságért. S Petőfi és Vasvári nemcsak életükben, halálukban is hitet tettek e gondolat mellett. A döntő fordulatot ebben a kérdésben a vérzivataros 1918- as esztendő hozta. Ettől kezdve de facto megszűnt a magyar királyság, megszűnt Magyarország a Habsburgok koronatartománya lenni. Az őszirózsás forradalommal, a polgári köztársaság létrejöttével, a proletárdiktatúra győzelmével a magyar köztársasági mozgalom eljutott azokig a csúcsokig, amelyekig az akkori történelmi körülmények között eljuthatott. Horthy fasiszta diktatúrája névlegesen fenntartotta a magyar királyságot, de ez a királyság már csak formálisan létezett. A mi embrió-polgárságunknak azonban nem volt annyi ereje, becsülete, hogy valamit is változtasson a fennálló helyzeten. Az igazi változást a régi társadalmi rend és társadalmi keretek szétrombolása hozhatta csak meg. A történelmi osztályok lekerültek a hatalom polcairól, és eltakarodtak, mert el kellett takarodniuk a köztársasági gondolat megvalósításának útjából. 1944. december 21-én, a debreceni nagytemplomban — ott, ahol valamikor Kossuth kimondotta a Habsburg-ház detronizációját — megalakult az ideiglenes nemzetgyűlés, amely a magyar állami szuverenitás kizárólagos képviselőjének tekintette magát. S az események ezután már gyorsan peregtek. Létrejött az Ideiglenes Nemzeti Kormány, 1945. január 20-án megkötötték a fegyverszüneti egyezményt, létrejött a Nemzeti Főtanács, megalakultak a helyi népi hatalmi szervek, a nemzeti bizottságok. Az 1945 őszén lezajlott nemzetgyűlési választások után megindult a harc az államforma eldöntésének kérdésében. A reakciós erők a Szent-korona-tanra és minden egyébre hivatkozva, — Mindszenty bíborossal az élen—igyekeztek megállítani az időt, és megakadályozni a köztársaság győzelmét a királyság felett. A demokrácia erői azonban, a Magyar Kommunista Párt vezetésével, letörték a reakciót, és az 1946. január 31-én hozott első törvény kimondta a végszót az államforma kérdésében, február 1-én kikiáltották a Magyar Köztársaságot. 15 esztendő telt el azóta, népünk történetének olyan korszaka, amely alatt óriási léptekkel haladtunk előre a királyi múlt miatti elmaradás felszámolásában. Kiszorítottuk a hatalomból a tőkéseket, s kicsit már távolinak is tűnik az idő, amikor a munkásság és a parasztság demokratikus diktatúrájára támaszkodva, a munkásosztály vezetésével, sikerült győzelemre vinni a köztársaság gondolatát. Igen, a köztársasági gondolat véglegesen győzedelmeskedett! 1949. augusztus 20-án a megváltozott viszonyoknak megfelelően Magyarország köztársaságból népköztársasággá vált. Az ország irányítását a munkásosztály vette kezébe, az az osztály, amelynek képviselői a polgárság helyett is mindig kiálltak a köztársasági gondolat mellett. Ma, 15 évvel a demokratikus magyar köztársaság győzelme után befejezzük a szocializmus alapjainak lerakását. Közel az idő, amikor el fogunk jutni a köztársaság még magasabb formájáig a Magyar Szocialista Köztársaság kimondásáig. S miközben ezt a harcot vívjuk, nem szabad megfeledkeznünk a magyar köztársasági mozgalom küzdelmes múltjáról, és az 1946. február 1-én alakult Magyar Köztársaságról sem. A békéért, a semlegességért, a nemzeti összefogásért és az egységért küzdő laoszi bizottság felhívása Hanoi (MTI). A békéért, a semlegességért, a nemzeti összefogásért és az egységért küzdő laoszi bizottság, amely a Souvanna Phouma miniszterelnök és a Patel Lao mozgalom közötti tárgyalások eredményeként jött létre a múlt év végén, felhívást intézett Ázsia, Afrika és az egész világ békeszerető népeihez. A Laosz Hangja rádióállomás által sugározott felhívás sürgeti, hogy minél hamarabb rendezzenek nemzetközi értekezletet a laoszi kérdés megoldására, vessenek véget az amerikai és thaiföldi beavatkozásnak. A felhívás rámutatott, hogy a lázadóknak a Rizsesköcsög-síkságon és a Xieng Khouang, valamint Phong Saly tartományokban elszenvedett vereségei után az Egyesült Államok rakétákkal felszerelt repülőgépet küldött Laoszba, s a Boun Oumkuikk még nagyobb kegyetlenséggel irtja a lakosságot. Tárgyalások a Santa Maria fedélzetén Recife (MTI). Az UPI gyorshírben közli, hogy Smith ellentengernagy, az amerikai haditengerészet képviselője magyar idő szerint 11 órakor a Gearing amerikai rombolón megérkezett a Santa Maria óceánjáróhoz, amelynek fedélzetén megkezdte tárgyasait Galvao kapitánnyal, a hajót birtokukba vett portugál hazafiak vezetőjével. Párizsból jelenti a TASZSZ, hogy mint a Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövetsége közölte, a szervezet táviratot kapott a Santa Maria fedélzetéről. A távirat hangsúlyozza, hogy „Az Ibériai-félsziget elnyomott hazafiai, akik éltek a felkelés jogával, felhívással fordulnak az egész világ becsületes jogászaihoz, ítéljék el a hivatalos hírügynökségek és diktátorok sértő kijelentéseit. Az utasok és a hajó személyzete éli a maga megszokott normális életét." A Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövetsége táviratban válaszolt, amely a többi között rámutat, hogy a felkelőknek,a joguk valy partra tenni az, utasokat ta élhetnek a politikai felceidlnt megillető jogokkal.