Vas Népe, 1961. március (6. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-01 / 51. szám

1981. március 1. Szerda VAS NÉPE Még határozottabban az eddig úton a­z országgyűlés pénteken . ** lezárult ülésszakán többek között azt mondotta a pénzügy­miniszter: „Nincs okunk változ­tatni gazdaságpolitikánkon, ellen­kezőleg, minden tény amellett szól, hogy még határozottabban haladjunk tovább az eddig járt úton”. E szavak nemcsak a vá­lasztóiknak felelősséggel tartozó képviselőket töltötték el megelé­gedéssel, bizakodással, hanem az egész ország népét, mert azt iga­zolják: helyes a párt és a kor­mány politikája, jó kezekben van az ország irányítása. S nemcsak a pénzügyminiszter szavai tanús­kodnak erről, hanem az elmúlt években elért eredmények, az or­szágunkban végbement változá­sok is. Lehet-e döntőbb bizonyí­tékot felhozni a párt és a kor­mány politikájának követésére annál, mint azt, hogy népgazda­ságunk minden ágában uralkodó­vá váltak a szocialista termelési viszonyok, s a mezőgazdaság szo­cialista szektorának részesedése az ország szántóterületéből jelen­leg már meghaladja a 90 száza­lékot, hogy államháztartásunk helyzete kielégítően alakul, terv­szerűen fejlődik az ipar, a köz­lekedés. Az elmúlt évek tanulsága azt igazolja, hogy a párt és a kor­mány olyan célok elérését állítot­ta a dolgozók elé, amelyek reáli­sak voltak, arányban voltak adott­ságainkkal. I­dei költségvetésünk minden­­ egyes számadata a költ­ségvetés megalapozottságát, nép­gazdaságunk további előrehala­dását tükrözi. Az idén már na­gyobbak az előrehaladás lehető­ségei, mint tavaly voltak, ezért a költségvetés kiadásai és bevételei mintegy 6 millárd forinttal túl­szárnyalják az 1960. évit. Nagyobb lehetőségeinkkel azonban előre­látóan, megfontoltan kell élni, s ezért a többletbevételek jelentős részét az állami vállalatok pénz­ellátásának növelésére és nem­zetközi kötelezettségeink teljesí­tésére kell fordítanunk. A költ­ségvetési bevételek és kiadások szerkezete úgy változik az idén, hogy nő az állami vállalatok és szövetkezetek befizetésének há­nyada. 1961-ben a költségvetés összes kiadásainak 25,1 százalé­kát fordítjuk állami beruhá­zásokra, 7,8 százalékát az ál­lami vállalatok forgóeszköz­szükségleteinek kielégítésére, 27,3 százalékát pedig szociális, egész­ségügyi és kulturális kiadásokra. A szociális, kulturális­ és egész­ségügyi ágazat 27,3 százalékos ré­szesedése azt jelenti, hogy 1961-­ ben az állam átlagosan 2070 fo­rinttal járul hozzá az ország min­den lakosának kulturáltabb, egészségesebb életkörülményei­hez. Az új helyzetnek megfele­lően költségvetésünk erőink dön­tő részét a mezőgazdaság szocialis­ta szektorának megerősítésére, megszilárdítására kívánja fordí­tani. A termelőszövetkezeti moz­galom erősítésére a tavalyihoz hasonló összeget, mintegy 9 mil­lió forintot irányoz elő a költség­­vetés. Az állami költségvetés ugyan közvetlenül nem fejezi ki, hogyan alakul az idén az állampolgárok életszínvonala, de a költségvetés és az életszínvonal között szoros összefüggés van. Költségvetésünk az 1961. évi népgazdasági tervre épül, s ennek megfelelően a mun­kások és alkalmazottak életszín­vonalának stabilizációját, az élet­­színvonalemelkedés további lehe­tőségeinek megalapozását irá­nyozza elő. Az átlagbérek na­gyobb mérvű növelésére 1961-ben nincs mód, mert ezzel fékeznénk fejlődésünket, akadályokat gördí­tenénk a következő esztendők nagyobb mérvű, megalapozott életszínvonal emelése elé. IQ/LI évi költségvetésünk meg­­■ ' " * • alapozott, az elmúlt évek megbízható eredményeire épül. Sikere azonban attól is függ, mi­lyen eredményesen hárítjuk el a gyorsabb előrehaladás, a népgaz­daság további erősítése útjában álló akadályokat. A költségvetés vitája során a képviselők számos olyan hibára hívták fel a figyel­met, amelyek kiküszöbölésére a költségvetés eredményessége szempontjából feltétlenül szükség van. Az elfogadott költségvetés számít az eddiginél fokozottabb takarékosságra, az ésszerűbb gaz­dálkodásra a népgazdaság min­den területén. A költségvetés vitája során sok olyan hibáról, fogyatékosságról szóltak a képviselők, amelyek a mi megyénkben is akadályozzák az egészséges előrehaladást, a­ még jobb eredmények elérését. A­­ pénzügyminiszter a mi megyénk-­­­ből is bőven talált volna példát­ beszédének ahhoz a részéhez,­­ amikor arról szólt, hogy egyes­­ építkezéseken lényegesen túllépik­­ a tervezett kivitelezési költséget és időt. Az elmúlt években me­­­­gyénkben is alig épült olyan híd, 3 üzemház, vagy egyéb létesítmény,­­ amely nem került többe a terve-­­ zettnél. A mi megyénkre is vo-3 natkoznak a képviselők által el-­­ mondott kritikák, hogy időben, készüljenek el a tervdokumentá- 3 ciók, jobban kell gazdálkodni a­­ rendelkezésre álló árualappal,­­ több gondot kell fordítani a mű-­­ szaki fejlesztésre, meg kell aka-­­ dályozni a beruházási eszközök« szétaprózását és így tovább. Ép­­ pen ezért nagyon fontos, hogy a­ mi megyénkben is harcot indít­» sunk a jobb eredmények elérését' akadályozó hibák ellen.­­ A­z év első két hónapjának» ” munkája azt igazolja, hogy ' megyénk munkásaiban, ipari vez­ zetőiben megvan az igyekezet az gazdaságosabb termelés, a tér- e­melékenység növelése előtt álló­­ akadályok elhárítására. Már ja-­­­nuárban és februárban is számos, olyan műszaki fejlesztési, üzem-3 szervezési intézkedés történt üze-­­­meinkben, amelyek elősegítik az­ idei terv tavalyinál nagyobb fel-­­­adatainak megvalósítását. 3 Farkas Mihály. Részletes ü­zemegészségügyi tervet készítettek a Pamutiparban A Textilipari Dolgozók Szak­­szervezete és a Könnyűipari Mi­nisztérium útmutatásai alapján az elmúlt évek tapasztalatainak felhasználásával a Szombathe­lyi Pamutiparban elkészítették az üzemegészségügyi helyzet megja­vítására irányuló tervet. A fő cél a dolgozók szociális körülmé­nyeinek javítása, valamint a munkakörülmények biztonságo­sabbá tétele. A munkaterv 34 pontban fog­lalja össze az elvégzendő fel­adatokat, megjelöli a határidő­ket és a felelősöket is. Az egész­ségügyi tervet már a szakszer­vezeti bizottság, a vállalat igaz­gatója és az üzemi orvos jóvá­hagyta. A feladatok között szerepel, hogy a 30 és 55 év közötti dolgo­zó nők részére megszervezik a rákszűrést, tovább folytatják az ideggyógyászati vizsgálatokat, felülvizsgálják­­ a bőrgyógyász főorvos bevonásával — a savas, lúgos, olajos és gázos munkahe­lyeken dolgozó munkások egész­ségét. A vállalati gondozottak helyzetét negyedévenként meg­vizsgálják és tanulmányozzák életmódjukat. Az üzemben az idén négy alkalommal táppénzes felülvizsgálatot is tartanak. Az időszakos megbetegedések csök­kentése érdekében felhívják a dolgozók figyelmét a betegségek megelőzésére. Sok rendezvény, előadás is sze-­­ repel a munkatervben. Az idén­­ ősszel, a tavalyihoz hasonlóan­­ is megrendezik a munkavédelmi­ hónapot. Filmvetítéssel egybekö­­­ tött orvosi előadásokat tartanak, 3 gondoskodnak a kötelező munka-­­ védelmi oktatás megszervezésé- ' ről.­­ Ezeken kívül gépek, berende-­­ zések vásárlása és üzembe helye- » zése is az egészségügyi terv sze-­­­rint történik. Többek között a­­ kikészítő üzemrészben a ködkép- ' ződés megszüntetése érdekében­­ ködtelenítő berendezést szerelnek­­ fel. A dolgozók jobb orvosi ellát­­ tása érdekében az üzemi orvosok , munkaidejét kétszeresére eme-­­ lik. Ezt indokolttá teszi az üzemi­­ dolgozók létszámának állandó­­ emelkedése is.­­ A KISZ-szervezet és az üzemi­­ nőbizottság bevonásával felül­vizsgálják a fiatalkorú dolgozók, és a terhes nők munkakörülmé­­­­nyeit. Gondoskodnak arról, hogy­­ ezek a dolgozók a lehetőségekhez­­ képest könnyebb beosztást kap­­­­janak. A felgyógyult betegeket 3 eredeti munkahelyükre helyezik­­ vissza.­­­ A létszám növekedése miatt a szűkössé vált üzemi étkezdét­­ megszüntetik és új helyiségbe­­ költöztetik. A nagyfokú építke- » zés, illetve általános rekonstruk-­­ ció következtében a jelenlegi 3 portaépületet áthelyezik és a le-­­­hetőséghez képest még az idén­­ megkezdik a jelenlegi portaépü­­­­let helyén kozmetika és női fod­rászat felállításét. A tervben szerepel a munkatermek csinosí­tása is. A létszám növekedése következtében rövidesen arra is lehetőség nyílik, hogy főfoglal­kozású üzemorvost nevezzenek ki a gyógyítási és orvosi felügye­leti teendők ellátására. A Szombathelyi Pamutipar­ban nagy jelentőséget tulajdoní­tanak az üzemegészségügyi terv végrehajtásának. Ezért a tervben rögzített feladatokat osztályveze­tői értekezleten, üzemrészenként a vezetőkkel és dolgozókkal is­mertetik és a megvalósításba be­vonják az üzem munkásait. V. F. Országos sörpalackozó-verseny Szombathelyen Az utóbbi években megyénk­ben is ugrásszerűen megnőtt a sörfogyasztás, s a megye ven­déglátóipari üzemei ma már tíz­szer annyi sört csapolnak, illetve hoznak forgalomba, mint 10 év­vel ezelőtt. Az országos Söripari Vállalat­nak az a célja, hogy minél job­ban kielégítse a sörfogyasztók igényeit. A vevőközönség jobb ellátását, a higiénikusabb palac­kozást, valamint a minőségi sör­gyártást szolgálja az Országos Söripari Vállalat által minden esztendőben megrendezett orszá­gos gyi'jpwi palackooS varaear is. Ez évben a Soproni Sörgyár szombathelyi kirendeltségénél került sor a versenyre. Hétfőn és kedden kétnapos vetélkedés so­rán mérték össze képzettségüket, szaktudásukat, ügyességüket az ország söripari üzemeinek legjobb kézifejtői. Első lett Gölicz László­­né (Körmend), a második és har­madik helyezett is Vas megyéből került ki. Az országos palackozó­ verseny lehetővé teszi azt is, hogy a sör­ipar dolgozói megismerjék egy­más munkamódszereit, elsajátít­sák a legjobban bevált palacko­zási módszereket. ­s ­Mi a magas tojáshozam „titka“ ! ? A nemrégiben megtartott me­gyei állattenyésztési tanácskozá­son került szóba a győrvári Új Élet Tsz baromfiállománya. El­mondották róla, hogy a tojóállo­mány tojáshozama télen is gya­rapszik. A tyúkok évi tojáshoza­ma megközelíti a 200 darabot. A hír hallatára elmentünk Győrvárra megtudni a jó ered­mény titkát. Ugyanis az utóbbi néhány évben ilyen vagy ehhez hasonló tojáshozamra még nem volt példa azon a környéken. Ar­ra gondoltunk, hogy itt nagyon ügyes asszonyok gondozhatják a baromfiakat, s közben egy szö­vetkezeti gazdával, László József­fel találkoztunk a baromfitele­pen. Amint kiderült, a szövetke­zetben ő az egyedüli baromfi­gondozó. Kérdésünkre elmondot­ta, hogy miképpen ápolja, gon­dozza ő a­ gondjaira bízott mint­egy 800 szárnyast. — A mi állományunk sárga­magyar fajta. Állandó törzsköny­vi és állatorvosi ellenőrzés alatt van az állomány, s a tojásoknak egy jelentős része, közel a 70 százaléka a baromfikeltetőbe ke­rül. A továbbiakban László József így magyarázta az eredmények titkát: ‘ — A jó környezeten, s az állo­mány jó minőségén túl a barom­fiák takarmányozása a legfonto­sabb. Még korábban, a szakembe­rek tanácsára, s az állatorvos biz­tatására egy elég jól bevált „me­nüt” állítottam össze, amiben megvan mindaz a táperő, ami a tyúkok kondíciójához és tojóké­pességének serkentéséhez kell. Egy-egy tojó naponta három de­ka tápszert (tojótápot), három de­ka szemeskukoricát egy-egy deka korpát és árpát kap szemesen, s délben még másfél deka főtt bur­gonyát. Ilyen étkeztetés mellett aránylag szépen szaporodtak a tojások. Később rájöttem, hogy ha másodtejjel, vagy savóval ke­verem meg az abraktakarmányt, még jobb lesz a tojáshozam, sőt az ilyen keveréknek jó étrendi hatása is van. László József a beszélgetés so­rán azt is elmondotta, hogy még az utóbbi „menüvel” sem elége­dett meg. Amikor elvégezte az öt hónapos állattenyésztési tanfolya­mot, újra módosított az étrenden. A szövetkezet vezetőségének hoz­zájárulásával füves lucerna, fe­hér here és szarvaskerep keve­rékéből baromfisilót is készítet­­tek télre. Az elkészítésben ő maga is részt vett. Szakkönyv alapján dolgozták fel silónak a háromfé­le takarmányt. Ebből aztán bősé­gesen ad az állatoknak, mert tél­időben ez kiválóan pótolja a ba­romfiak zöldtakarmány-szükség­­letét. E takarmányok etetése nagyban hozzájárult, hogy a to­­jóállomány hozama télen is nö­vekszik. , — Olyan tyúkok is vannak az állományban, amelyek kétszáznál is több tojást tojnak évente —, újságolta László József. —» Az 5713-as számú tojó évi hozama 209 darab tojás. Az 5394-es 215, az 5311-es 214. Az 1844-esnek 204 tojás az évi átlagos hozama. Ez utóbbinak, egészen kiemelkedő értékei vannak. A küllemi bírá­latnál kilencvenkét pontot kapod és tojásainak átlagsúlya hatvan­egy gramm. Főleg ezeknek a nagy­hozamú tojóknak a tojásait küld­jük be a baromfikeltetőbe. Ilyen tojók szaporulatait érdemes fel­nevelni. Ezek után már az is érthető, hogy a győrvári Új Élet Tsz ve­zetői és tagjai saját csirkeneve­lőt akarnak létesíteni, esetleg a keltetést is maguk végeznék, s a naposcsirkéket is maguk érté­kesítenék. Elképzelésük szerint a környéket ők látnák el naposcsir­kékkel. Emellett évente 2000— 2500 pecsenyecsirkét, összesen negyven mázsa baromfihúst érté­kesítenének. Győrváron minden tekintetben nagy az igyekezet a baromfite­nyésztés kiszélesítése érdekében. A jelek arra mutatnak, hogy va­lóra válnak az elképzeléseik, a ter­veik és a jövőben még sok dicsé­rő szó éri a győrvári Új Élet Tsz baromfitenyészetét. Takács Ferenc zászló József naponta közel 230 tojást szed össze a tojóketrecek­­ből. Képünkön elszállításra ke­­ríti az összegyűjtött tojásokat. Az 5394-es számú Az 5311-es évi to­­joja. Évi tojásho­­jáshozama ponts­­zama 215, san 214 darab. Az 1844-C 204 to- Az 1836-os és az Iás. 1837-es tojásainak átlagos súlya kö­zel 60 gramm. Két hét múlva békekölcsönsorsolás Az év első államkölcsönsorso­­lását két hét múlva rendezi meg az Országos Takarékpénztár Az I., az V. és a VI. Békeköl­csön 1961. évi első félévi húzását március 12-én és 13-án a szak­­szervezetek Fehérvári úti műve­lődési otthonában tartják. Március 12-én, vasárnap az I. Békekölcsön húzását bonyolít­ják le, 61.500 kötvényre 19 mil­lió forint nyeremény és névérték formájában. Március 13-án hétfőn délután az V. és VI. Békekölcsönt húz­zák. Az V. Békekölcsönből 164.450 kötvényre 30.4 millió fo­rintot, a VI. Békekölcsönből 235.200 kötvényre 44,4 millió fo­rintot kapnak a szerencsés köt­vénytulajdonosok. A kétnapos húzáson tehát a három békekölcsönből 461.150 kötvényre 93,8 millió forintot fi­zet vissza államunk. A nyertes kötvények beváltását március 16-án kezdik meg.

Next