Vas Népe, 1961. május (6. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-03 / 102. szám

3 Párt­­állami és szakszervezeti vezetők a felvonulók élén Angyaltöld dolgozóit Biszku Bé­la és Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai és Somoskői Gábor, az Építők Szak­­szervezetének főtitkára; a zuglói felvonuulókat Marosán György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja és Sándor József, az MSZMP Központi Bizottságának tagja; a­ XIX. kerületieket Kiss Károly, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja. Cservenka Ferenc, a Budapesti Pártbizottság titkára és Blaha Bála, a Bányász Szakszer­vezet főtitkára; a VIII. kerületieket Apró Antal és Nemes Dezső, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagjai, Gál László, a Vegyipari Szakszervezet főtitkára; a XI. kerületieket Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, Gáspár Sándor, a Politikai Bizottság póttagja, Csikesz Józsefné, a Budapesti Kádár János elvtárs nyilatkozaté Kádár János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának első tit­kára az alábbi nyilatkozatot adta a­­ május 1-i felvonulásról a rádió és a televízió riportereinek: A felvonulás színes, eleven, lel­kes, visszatükrözi a nálunk most levő közhangulatot. Az időjárás­sal a szervezők nagy gondban vol­tak mert esett az eső, de én azt mondtam, hogy az eső a mező­gazdaságnak fontosabb, mint az, hogy a felvonuláson egy kicsit megázunk-e vagy nem, mert mi majd megszáradunk. Ha aztán a felvonulás idején az idő is szép, az nagyszerű, akkor minden rend­ben van. Én még Horthy alatt is felvo­nultam, amikor illegálisan szer­veztük a május 1-i tüntetést. Büszkék vagyunk arra, hogy a munkások május 1-ét Magyaror­szágon is mindig megünnepelték. Néha kicsi volt ez az ünnepség, de mindig volt- Most szabad a munkásosztály, ennek megfelelő­en a demonstráció vidám és ha­talmas. Szívből minden jót, jó egészsé­get kívánok május elsején, a vi­lág dolgozóinak ezen a hatalmas ünnepén. Azután kívánom, hogy a munka árán, az erőfeszítések árán érjük el mindazokat a célo­kat, amelyeket most magunk előtt látunk. Meggyőződésünk szerint az egész nép helyesli és támogatja azt, hogy erős, szocia­lista Magyarországot építsünk fel, ahol az emberek élete még szebb és még vidámabb lesz. Ehhez per­sze az is kell, hogy éberek le­gyünk, ne hagyjuk megzavarni saját hazánk, s a szocialista világ népeinek békés építőmunkáját. És kívánom, hogy béke legyen! M­egnyílt a Casablanca­ országok külügyminiszteri értekezlete Kairó (MTI)­ Kairóban vasár­nap megkezdődött a januárban Casablancában­­ tartott értekez­leten részt vett országok kül­ügyminiszteri értekezlete. Mint az AFP-tudósítás közli, az érte­kezlet elnökévé Ako Adjei ghanai külügyminisztert választották. A megnyitó ülésen ünnepélye­sen aláírták a Casablancában ki­hirdetett Afrikai Chartát amit majd az érdekelt kormányok ra­ckálnak. Az Afrikai Charta célja: a­ szabadság diadalának­­.’"»mozdítása egész Afrikában és Afrika egységének megteremté­se.­AZ Afrikai Charta ennek ér­tel­­m­ében­ állandó szerv létesítésé­ről intézkedik, amely összehívja majd az afrikai konzultatív gyű­lést, amint arra lehetőség nyílik. Az Afrikai Charta az Arab Liga mintájára máris javasolja négy bizottság, nevezetesen gazdasági, kulturális, politikai és katonai bi­zottság alakítását. Ezenkívül ösz­­szekötő irodát létesítenek az em­lített négy bizottság tevékenysé­gének összeegyeztetése végett. A külügyminiszteri értekezlet vá­lasztja majd meg az összekötő iroda ideiglenes titkárságát is. Az értekezleten részt vesz a Mali Köztársaság, Ghána, Guinea, Marokkó és az Egyesült Arab Köztársaság külügyminisztere, úgyszintén Jazid, az ideiglenes algériai kormány tájékoztatásügyi minisztere, aki a betegsége miatt távollevő Belkaszem külügymi­nisztert képviseli. VA­S N­É­P­E Több mint félmillió budapesti dolgozó színpompás május elsejei felvonulása Friss indulók hangjaira ébredt Budapest, a kétmilliós magyar fő­város a 17. szabad május reggelén, a nemzetközi munkásosztály nagy ünnepén.. A kicsinosított, lobogó­­drezbe öltözött főútvonalakat ze­nekarok járták, hamar benépesed­tek­­ az utcák: ezrek, tízezrek in­dultak a gyülekezőhelyekre, a Hő­sök terét környező utcákba. A villamosok, autóbuszok csúcsfor­galmat bonyolítottak le, a perem­­kerületekből százával érkeztek a feldobogozott teherautók, ' egymást érték' a csepeli gyorsvasút szerel­vényei " — tízezereket hoztak a nagy munkáskerületekből. A nagy­körúton, a Népköztársaság útján, a Rákóczi úton, a Váci úton még a járdákról is leszorult a hömpölygő ember­áradat. Kilenc órakor megteltek a felvo­nulási­­tér szomszédos utcái, s a várakozó csoportok jó hangulatban készültek az ünnepi, májusi se­regszemlére. A borongás ég, a szürke felírók cseppet sem ron­tották ,a gyülekezők hangulatát. Sok helyütt harmonikaszó csendült fel, népviseletbe öltözött lányok, legények ropták a táncot, sokan magukkal vitt zsebrádiójukon hall­gatták a­ májust köszöntő dalokat. Fél tízkor rendeződtek az elsők között felvonuló kerületek dolgo­zóinak sorai. Szinte minden kéz­ben színes májusfa, bokréta, zász­ló, léggömb volt. Ünnepi köntöst öltött a felvonu­lási tér is. A díszemelvénnyel szemben, a Gorkij fasor torkola­tánál Marx, Engels és Lenin, a nemzetközi munkásmozgalom nagy tanítóinak képeit helyezték el. Vörös, nemzetiszínű, kék zászlók lengtek a teret övező épületeken, s a tribünöket a magyar párt- és kormányvezetők, valamint a baráti országok párt- és kormányvezetői­nek képe díszítette. Sokezer bu­dapesti dolgozó gyűlt össze az emelvényekkel szemközti épületek előtt. A tribünökön elhelyezked­tek a munkásmozgalom veterán­jai,­­ idős harcosok, a budapesti üzemek, vállalatok, a gyárak, a hivatalok, az intézmények kiváló munkásai, legjobb dolgozói. Ugyancsak a tribünökről tekintet­te meg a felvonulást a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja, valamint a má­jus­­elsejére Budapestre érkezett külföldi szakszervezeti küldöttsé­gek tagjai. A díszemelvényen elfoglalta he­lyét Dobi István, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Központi Bizottsá­gának első titkára és dr. Mün­­nich Ferenc, a forradalmi munkás­­paraszt kormány elnöke. Közben a felvonulási tér elején felsorakoztak a budapesti kerüle­tek oszlopai. Soraikban ott voltak azok a párt és állami vezetők, akik már jóval az indulás előtt köszöntötték a gyülekezőket, el­beszélgettek az ünneplőkkel, majd együtt vonultak a díszemelvény elé. Pártbizottság titkára és Varga György, a SZOT titkára; a XXI. kerületieket Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, Kiss Dezső, a Budapesti Pártbizottság másodtitkára, és Te­­rényi László, a Nyomda-, a Papír­ipar és a Sajtó Dolgozói Szakszer­vezetének főtitkára; a VI. kerületieket Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bi­zottságának póttagja, Brutyó Já­nos, a SZOT főtitkára, Veres Jó­zsef, a Fővárosi Tanács végrehaj­tó bizottságának elnöke, az V. kerületieket pedig Fehér Lajos és Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai és Bugár János­né, a SZOT titkára köszöntötte. A VI. kerületi dolgozók soraiban ott volt Louis Saillant, a Szakszer­vezeti Világszövetség főtitkára is. Tíz órakor felcsendült a harso­nák hangja, jelezve, hogy megkez­dődik a budapesti dolgozók sereg­szemléje. A főváros dolgozó né­pét Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Budapesti Pártbizottság első tit­kára üdvözölte. Gáspár Sándor beszédére hosz­­szan tartó, zúgó taps, éljenzés vá­laszolt, s a hangszórókon felcsen­dült a dal: Itt van május elseje... é­s lassú, méltóságteljes menet­ben megindult, a téren a budapesti dolgozók több mint félmilliós me­nete. Nyolc oszlopban kezdődött a kerületek felvonulása. Budapest dolgozóinak talán még soha nem volt ilyen színpompás, erőt, ma­gabiztosságot, s bizakodást sugár­zó seregszemléje. Négy órán ke­resztül, végeláthatatlan sorokban hömpölygött a nép. Az egész tér egyetlen hatalmas színes forgatag­gá változott. Az angyalföldiek, a zuglóiak, a kispestiek, a józsefváro­siak, a tizenegyedik kerületiek, a csepeliek, az ötödik és hatodik ke­rületiek tíz és tízezerei sok ötlet­tel, színnel tették emlékezetessé a felvonulást. Május elsején, a munka ünnepén az alkotó munkát köszöntötték. A kerületek, az üze­mek sorrendjét az határozta meg, milyen rangot szereztek a hétköz­napokon a munkapadoknál, az író­asztalok mellett. A kubai kormány visszautasítja a jogtalan Costa Rica-i követelést Havanna (TASZSZ). A kubai sajtóban hivatalos közleményt tettek közzé, amely rámutat, hogy a kubai kormány felhá­borodással és határozottan vissza­utasítja a Costa Rica-i kormányt nyilatkozatát. Az említett nyilat­kozatban Costa Rica kormánya bejelentette, hogy megszakítja a diplomáciai kapcsolatot Kubával, ha ott akár egyetlen halálos íté­letet is végrehajtanak. A közle­mény rámutat, hogy a kubaelle­­nes támadásban részt vevő sze­mélyek felett az ítélkezés kizáró­lag a kubai bírói szervek hatás­körébe tartozik és egyetlen kül­földi kormánynak nincs joga ezekre a bíróságokra nyomást­­ gyakorolni. 1961. május 3. Szerbia Nagyszabású katonai d­ízszemlével, színpompás felvonulással köszöntötte Moszkva május elsejét Moszkva (MTI). A dolgozók­­ nemzetközi szolidaritásán..!« ün­nepét, május elsejét nagyszabású katonai díszszemlével, színpom­pás, sokmilliós felvonulással kö­szöntötte a Szovjetunió fővárosa, Moszkva. Az ünnepi díszbe öl­tözött utcákon már a kora reg­geli órákban megindult a szov­jet főváros lakóinak áradata a város központja, a Vörös­ tér fe­lé. A teret környékező utcákon gyülekeztek a szovjet hadsereg alakulatai, a moszkvai katonai kerület egységei, amelyek részt vettek a szemlén. Az ünnepi díszbe öltözött Vö­rös-teret — a szemle, központját —, zsúfolásig megtöltötte az ér­deklődő közönség, több mint fél­­száz országból érkeztek hivatalos küldöttségek a nagy ünnepre Moszkvába. A vendégek között voltak a hős kubai nép képvise­lői, a szocialista országokból ér­kezett delegációk. Ázsia és Afri­ka népeinek képviselői-Pontosan 10 órakor foglalták el helyüket a Lenin—Sztálin mau­zóleum mellvédjén a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bi­zottsága elnökségének tagjai, élü­kön Hruscsoval, a Központi Bi­zottság első titkárával és Brezs­­nyevvel, a Legfelső Tanács el­nökségének elnökével. A mauzó­­leum mellvédjénél álltak a Szov­jetunió marsalljai, a szovjet had­sereg magasrangú beosztottjai. A legerősebb tapssal fogadták a té­ren egybegyűltek a világ első űr­hajósának, Jurij Gagarin őrnagy­nak a megjelenését. Tíz órakor felhangzott a dísz­szemle kezdetét jelző kürtszó. A­­ szemle parancsnoka, Krilov had­­­­seregtábornok jelentést tett Mi­­­­linovszkij marsall honvédelmi­­ miniszternek. A miniszter meg­szemlélte a felsorakozott alakú r­a­­j­tokát, majd beszédet intézett az­­ egybegyűltekhez. A miniszter beszédét követően elhangzott a Szovjetunió himnu­sza, majd az alakulatok díszme­netben vonultak át a Vörös téren. Az akadémiák, tiszti iskolák egy­ségeit a hadiflotta díszalakulata követte, majd különböző gépesí­­­­tett egységek — lövészalakulatok,­­­ ejtőernyős, tüzéregységek — vo­nultak fel. Óriási érdeklődést keltett a rakétaegységek felvonu­lása. A legkülönbözőbb rendelte­tésű és méretű rakétafegyverek imponáló felvonulása meggyőző­en­­ illusztrálta Malinovszkij mar­sall megállapítását: a Szovjetunó a legtökéletesebb, legkorszerűbb fegyverekkel rendelkezik az ag­resszió megakadályozására­ A katonai díszszemle után in­dult meg a szovjet főváros dol­gozóinak menete — az élen tíz­ezer sportoló vonult, különböző gyakorlatokat végrehajtva. Ha­talmas taps tört ki, amikor a térre begördült a „Vésztők” szputnyik-űrhajó képzeletbeli mása, amely űrhajósok helyett űrhajós ruhába öltözött gyerme­keket hozott magával — a gyer­mekek virágcsokrokat nyújtott*­1e át a párt és a kormány vezetői­nek. A sportolók felvonulása után megindult a dolgozók menete, amely több órán át tartott. Moszkva népe vidáman, boldogan ünnepelte május elsejét. Kong Le kapitány nyilatkozata Hanoi (MTI). Kong Le kapi­tány nyilatkozatot adott a TASZSZ tudósítójának. Kijelen­tette, hogy a szövetséges csapat,­­tök és Laosz egész lakosága nagy megelégedéssel fogadta a genfi tanácskozás társelnökeinek felhí­vását a tűzszünetre, valamint a laoszi kérdésről tárgyaló nem­zetközi tanácskozás összehívását. Békét akarunk — mondotta Kong Le. Az áldozatok, ame­­lyeket eddig hoztunk Laosz bé­kéje és semlegessége végett, nem voltak hiába. A harc azonban még nem fejeződött be. Az ellen­ség nem mondott le törekvései­ről. A tűzszüneti felhívás ellené­re az ellenfél Van Vieng közelé­ben hadműveleteket kezdett. Kong Le hangsúlyozta, hogy a Nosavan-hadsereg katonáinak harci szelleme romlik. A láza­dók vagy megfutamodnak, vagy megadják magukat. Nem akar­nak többé harcolni Nosavan klikkjének érdekeiért, mert azok távol vannak Laosz nemzeti­ ér­dekeitől. A szovjet-laoszi közleményről szólva Kong Le kijelentette a Szovjetunió újra megmutatta, hogy a laoszi nép igazi barátja, síkraszáll Laosz békéjéért és semlegességéért. Újabb letartóztatások követték az Algírban hétfőn lefolyt nagyarányú házkutatásokat Algír (Reuter). Május elseje a házkutatások jegyében telt el Al­gír városában. A katonasággal karöltve nyomozó rendőrség ku­tatásának fő célpontja ezúttal az egyetemi negyed volt. A rektor hozzájárulásával minden egyete­mi épületet átkutattak a padlás­tól az alagsorig, beleértve még a bonctermet is. A délutáni órák­ban elkezdődött házkutatás este 8 órakor ért esek végett. Az AP szerint az algíri rendőr­ség hétfőn este 85 további személy letartóztatását jelentette. Ezzel mintegy ötszázra emelkedett a le­tartóztatottak száma. Az európaiak által lakott házak átkutatása után mintegy há­romszáz pisztolyt és tizenöt gép­pisztolyt találtak. A­ lefoglalt fegyverek száma körülbelül ki­lencezer darab, de nem hivatalos becslések szerint még ennek sok­szorosa lehet európaiak kezében. A városban újabb szélsőjobbol­dali röpiratok jelentek meg és arra szólítják fel a lakosságot hogy emlékezzék meg május 13-a évfordulójáról Párizs. De Gaulle elnök hét­főn szűkebb körű miniszt­erta­nácsot hívott egybe. Jelen volt Debré miniszterelnök. Louis Joxe, az algériai ügyek miniszte­re. Vlagyimir Iljtmin cáfolata Peking (TASZSZ). Vlagyimir Iljusin alezredes, aki jelenleg Kí­nában tartózkodik, kinevette a francia burzsoá sajtó és rádió ama „szenzációs” hazugságát, amely szerint ő már néhány nap­pal Gagdrin űrrepülése előtt járt a világűrben Iljusin alezredes a TASZSZ tudósítójának elmondotta, hogy még 1860. május 8-án — tehát idestova egy éve — Moszkva kö­zelében autószerencsétlenség érte, amelynek következtében lábai sú­lyosan megsérültek. A sebesülés óta egyáltalán nem vezetett re­pülőgépet. Utána egy hónapig fe­küdt az egyik moszkvai klinikán, majd otthon a lakásán, s bár je­lenleg már jól érzi magát, még mindig mankóval jár. „Teljes lelkiismeretlenség kell ahhoz, hogy valaki azt állítsa, ilyen állapotban részt vehettem a kozmikus repülésben” — m­on­­dotta Iljusin.

Next