Vas Népe, 1961. június (6. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-01 / 127. szám
3 Az eviani konferencia hatodik tárgyalási napja Párizs (MTI). Az eviani konferencia köreiben a hatodik tárgyalási napon sok szó esik arról, hogy a párizsi Kenedy—De Gaulle megbeszélések hogyan hathatnak ki a francia—algériai tárgyalások további menetére. Általában azt várják, hogy De Gaulle az amerikai elnök Párizsban tartózkodásának napjait használja majd ki egy újabb látványos kezdeményezés megtételére. A hangulat egyébként az algériai küldöttséghez közelálló körökben bizakodó, míg francia részről azt hangoztatják, hogy a tárgyalások eddigi lefolyása csalódást keltett. „A konferencia egy helyben topog” — mondják magánbeszélgetésekben a francia delegáció tagjai. A kiszivárgott hírek szerint az algériai küldöttség éles logikával mutatott rá az ülések során a francia álláspont egy súlyos ellentmondására: Párizs arra akarja rászorítani az algériai ideiglenes kormány megbízottait, hogy előre kötelezzék el magukat a jövő Algériájának Franciaországgal való szoros társulására. Viszont abban a pillanatban, amikor az algériai küldöttek az önrendelkezési jog alkalmazását jelentő népszavazás megszervezéséről, lefolyásának ellenőrzéséről beszélnek, a francia delegáció vitatni kezdi,hogy az FLN, az Algériai Köztársaság ideiglenes kormánya Algéria népét egyedül képviselje és előveszik a korábbi francia tételt is. „Minden algériai irányzatot meg kell hallgatni, minden algériai irányzatnak módot kell adni, hogy részt vegyen a népszavazás kampányában”. Az algériai küldöttség joggal érvelt ezután így: Ha Algéria jövőjét a franciák szájíze szerint kellene elzálogosítani, akkor megfelelne Párizsnak az FLN, mint Algéria képviselője?” A konferencia megfigyelői megállapítják, hogy továbbra is alapvető ellentétek mutatkoznak a két küldöttség álláspontjában. Az algériai delegáció nem hajlandó feladni azt a követelését, hogy a jövendő népszavazást Algéria egész területén, így a Szaharában is rendezzék meg, s a népszavazás eredményét globálisan vegyék figyelembe. A francia elgondolás ezzel szemben az, hogy a Szaharában nem lehet népszavazás, mivel az francia terület, az Algéria egyéb részein kiírandó népszavazás eredményeit pedig megyénként kell számítani, így kívánnak módot teremteni arra, hogy Algériát végső esetben felosszák. Arra számítanak, hogy egyes megyékben, ahol az európai lakosság nagy számban él, a népszavazáson a választók többsége esetleg a függetlenség ellen foglalhatna állást............... . Hidegháborús kampányt indítottak a nyugat-berlini lapok és rádióállomások Berlin (MTI). A Hruscsov— Kennedy találkozó előtt a nyugat-berlini lapok és rádióállomások pánikhangulatot keltenek alakosság soraiban. .Berlin miatt kirobbant azidegháború” — hangzik a „Der Abend” szalagcíme „Idegháború” című Vezércikkében a Der Karrier hisztérikus hangon támadjaa Szovjetuniót és helyesli a „Riadó-tervet”, hozzáfűzve: „Aki most elveszti hidegvérét, az csatát veszít”. Nyugat-Berlin Sender Freies ,Berlin nevű rádióállomása és az amerikaiak Rias rádiója kedd este ,illetve éjszaka szintén kihívó ■hangú hírmagyarázatokkal igyekezett mérgezni a közhangulatot. .A Rias-ban a nyugatnémet, hadügyminisztérium sajtófőnökének helyettese a Bundeswehr nagy ütőerejével, rakétáival, haditengerészetével dicsekedett és kijelentette, hogy a Bundeswehr létszámát 300.000-ről rövidesen 350.000-re emelik. Karl Eduard vom Schnitzler, az NDK rádió főkommentátora keddeste a „Deutschlandsender”-ben kijelentette: „Mi 1948. óta fölötte nagy türelmet tanúsítottunk Nyugat-Berlin kérdésével kapcsolatban, de ennek a türelemnek is van határa. A nyugat-berlini kérdés megoldására készen vannak a javaslatok, amelyeket így lehetne összefoglalni: kössön „Treuga Dei”-t a két német állam, kössék meg a békeszerződést mind a két német állammal, Nyugat-Berlint pedig nyilvánítsák semleges, demilitarizált szabad várossá”. vas NEPE 1961. június 1. Csütörtök Tizenegy aranyérmet nyertek eddig a hazai kertészet termékei az erfurti Nemzetközi Kertészeti Kiállitáson Az erfurti Nemzetközi Kertészeti Kiállítás legutóbbi ered-imény-bemutatóján a hazai kert- s gazdálkodás újabb négy terméke — a földieper, a cseresznye, az egres és a sampinyon-gomba — nyert aranyérmet, öt zöldségfajtát pedig ezüst-, illetve bronzéremmel díjaztak. Az MTI munkatársa megkérdezte Szabó Miklóst, az erfurti magyar pavilon most hazaérkezett vezetőjét: hogyan szerepelnek általában a magyar kertészeti termékek a nagy nemzetközi seregszemlén? A magyar zöldségek, gyümölcsök és dísznövények eddig öszszesen 11 arany-, öt ezüst- és két bronzérmet nyertek. Ez még csak részleges képet ad, hiszen a fél évig tartó kiállítás mindössze egy hónappal ezelőtt nyílt meg. A kiállításon összesen több, mint 350 fajta zöldséget, gyümölcsöt és dísznövényt mutatunk be: ezek képviselik a hazánkban termesztett valamennyi zöldség- és gyümölcsfélét és a legfontosabb dísznövényeket, de zömük csak a nyár folyamán érik be, illetve virágzik. A kiállítás ideje alatt összesen 35 tonnányi terméket szállítunk Erfurtba, ennek elég mentős részét teszi ki a 170-féle konzervinari áruminta, amiből különösen a gyümölcslevek iránt nagy az érdeklődés. A 600 négyzetméteres magyar pavilonban, ahol eddig mintegy 50 fajta kertészeti friss terméket állítottunk ki, általában igeen nagy a forgalom A kiállítást eddig mintegy 300 000-ren tekintették meg, s a látogatóknak több, mint a fele megfordult a magyar csarnokban. A szakemberek körében különösen nagy érdeklődést keltenek a nemzetközi kertészeti gépkiállításon bemutatott új magyar, részben még csak prototípusként készült gépek, például a gyümölcsösökben alkalmazható körforgós borona, a motoros szőlőbogyó-zúzógép és a komplex hagymaművelő gépcsoport Német és más külföldi cégek képviselői a magyar külkereskedelmi vállalatokkal folytatnak előzetes tárgyalásokat, főként a makói hgrma, a spárga és a zöldpaprika iránt érdeklődnek. Meg kell emlékezni a kiállításon nyitott két magyar vendéglőről is, ahol „tányérból és pohárból” ismerik meg a vendégek a magyar kertészet és általában mezőgazdaságunk terményeit Bár a két vendéglő összesen több, mint ezer személyes, bejáratánál mégis sokszor állnak sorba üres asztalra várva, s számos külföldi már a brüszszeli világkiállítás magyar éttermében szerzett tapasztalatai alapján keresi fel vendéglőinket A Nemzetközi Kertészeti Kiállítás nemzeti heteinek sorát június második felében a Magyar Hét nyitja meg. A hét napon neves hazai szakemberek és művének részvételével sokféle előadás várja az érdeklődőket s a változatos program során például a paprika különböző elkészítés módjait is bemutatják a néime háziasszonyoknak. A Magyar 'Héten osztják ki rejtvénypályázatunk díjait is: a Magyarországra vonatkozó öt kérdés helyes megválaszolói között a hazai ipar és mezőgazdaság több száz termékét sorsolják ki nyereményként. Quadros elnök sajtóértekezlete Brazília (MTI): Quadros brazíliai elnök kedden fogadta a sajtó képviselőit, kiket röviden tájékoztatott, a brazil kormány politikájáról. „Brazília nem semleges, hanem független, mégpedig teljesen független külpolitikát folytat — hangoztatta az elnök. Quadros kifejtette, fennállnak lehetőségek, hogy Hruscsov miniszterelnök ellátogasson Brazíliába, mert „Brazília örömmel fogad minden államfőt, aki látogatást akar tenni hazánkban”. Belpolitikai kérdésekkel összefüggésben azt mondotta, változatlanul a „demokratikus rendszer híve, s Nasszer ezredes iránt érzett csodálata nem azt jelenti, hogy szándékában áll lemásolni az EAK intézményeit”. Nagy változások Magyarországon A londoni Tribune cikke Raymond Fletcher, a londoni Tribune című lap május 26-i számában beszámolt magyarországi tapasztalatairól. A cikket az alábbiakban közöljük. Tizenöt évvel ezelőtt Magyarország letarolt ország volt. A náci megszállás alatt 200 teljes gyárát leszerelték. Az ország elvesztette szarvasmarhaállományának felét, lóállományának 54 év sertéslétszámának 63 százalékát. Budapest romhalmazzá vált, negyvenezer holttest borította az utcákat. Ezekre a tényekre emlékeztetett engem egy angol üzletember. Mint mondotta, ezekről nem szabad megfeledkezni, ha az ember fel kívánja mérni, mit tettek a kommunisták Magyarországon. „Tisztességesnek kell lennünk” ■— írja Fletcher, majd így folytatja: Mit követel meg hát a tisztesség, ha Magyarországról bármilyen beszámolót kívánunk adni’? Mindenekelőtt, azt, hogy kerítjük az ostoba összehasonlításokat .Nem, nehéz például felbecsülni, hogy a magyar reálbérek nem olyan magasak, mint az angolok, s még könnyebb azzal hencegnünk hogy több gépkocsink és televízió-készülékünk van. Magyarországon ezt senki sem cáfolja. Az egyetlen becsületes kérdés, amelyet a magyar életszínvonalról feltehetünk az, hogy vajon emelkedik-e az életszínvo- nal, és ha igen, milyen ütemben. A válasz: igen, mégpedig igen gyorsan. A hivatalos adatok sze-rint a legutóbbi 3 év alatt 20 százalék volt az általános emel-kedés, s ezt a számot szemünk és fülünk tapasztalatai is meg- erősítik. Sok külföldi üzletember szállt meg abban a szállóban, ahol laktam, közülük sokan , évről évre rendszeresen ellátoz gatnak Magyarországra. Egyesek már a háború előtt is ismerték az országot. Egyikük sem lelkesedett a kommunizmusért sem Magyaro országon, sem bárhol másutt, de mindnyájan megegyeztek abban, hogy a magyar kormány joggal állítja az életszínvonal emelke-ődését. A magyarok kétségkívül jól táplálkoznak. Vannak bizonyos nehézségek (ott-tartózkodásom alatt csaknem lehetetlen volt sertéshúst kapni), de az éttermek-ben és az üzemi konyhákban fel- szolgált fogásokból ítélve láthattam, hogy a legtöbb ember a mi fogalmaink szerint túl sokat eszik. Ezek után rejtély, hogyan sikerül a magyar lányoknak ilyen táplálkozás mellett megőrizni jó alakjukat. A lakbérek alacsonyak. A szociális juttatások ragyogóak, bár az egészségügyi ellátás nem teljesen ingyenes. A sportlehetőségek, a szórakozás, a kultúra mindmind kiváló. A gyermekek mindenből a legjobbat kapják, noha a magyar pedagógusoknak ugyanaz az általános problémájuk, mint a mieinknek, egyes vidékeken túl népes osztályokat kell tanítaniuk. Az úttörő mozgalom, a gyermekszervezet valóban kiváltságos helyzetben van. Budapesten, de más városokban is saját vasútjukon kocsikázhatnak ezek a nebulók. Az újonnan épült Sztálinvárosban a gyermekeknek ajándékoztak egy kiöregedett dunai gőzöst, hogy kitakarítsák, helyrepofozzák és szórakozzanak vele. A szakszervezetek is nagyban hozzájárulnak a kulturális szükségletek ellátásához. A budapesti közlekedési dolgozók klubjába az angol újságírók egy csoportjával én is ellátogattam egy este. A légkör fesztelen és vidám volt. Amint az igazgató elmondotta nekünk, a klub helyet és felszerelést biztosít mindenféle szenvedély kedvelőinek, a díszhalak tenyésztőitől a festegetőkig A klubnak jó könyvtára van (felfedeztem Thomas Mann, Simone de Beauvoir és John Osborne könyveit magyar fordításban). Az egyéb szórakozás is olcsó és jó. Egy este kétszemélyes páholyba váltottam jegyet az Operaházbart. A jegy kettőnk számára alig került egy fontnál többe. A színház- és mozijegyek ugyanilyen olcsók. Budapest éjszakai élete éppen olyan vidám, mint bármikor, és az ifjú magyarok jól értenek hozzá hogyan kell mulatni. Talán leginkább a lányok nyújtják a legelevenebb bizonyítékát annak, hogy Magyarország kinő a szigorú takarékosság korszakából. A lányok elegánsan öltözködnek, magabiztosak és gyönyörűségesen nőiesek. (Ez utóbbi vonásuk természetesen hagyományos Amit itt a rendszer számlájára lehet írni, az a sok növekvő lehetőség arra, hogy kidomboríthassák nőiességüket: ruházati boltok, fodrászműhelyek, kozmetikai szalonok stb.) Budapest üzleteit jól ellátják áruval, kirakataik ízlésesek. Nem kívánom összehasonlítani az árakat. A boltok zsúfoltk, s ez eléggé ékesszólóan bizonyítja a dol- Minbkrafordulását. Persze a budapesti élet nemcsak borból nőkből és halból áll. A város iszonyúan túlnépesedett. A lakáshelyzet gondot okoz. A tervhivatal egyik vezetője azt mondta nekem, hogy újabb 15 év múlik el, amíg az emberek országszerte megfelelő lakáshoz jutnak. Budapest még külön problémákat is okoz. Egyébként a háború és az 1956. évi felkelés ütötte sebek lassanként eltűnnek. Az ősrégi épületeket régebbi formájukban állítják helyre, és a város csodaszép templomait jórészt az állam pénzén tatarozzák. Az ember tulajdonképpen zavarba jön, ha be akar számolni Magyarországról. Az országban nagy politikai feszültségnek kellene lennie, de nincs. A légkör enyhe. A kommunistáknak 1956 után dogmatikusoknak és türelmetleneknek kellene lenniök, de nem azok. Ellenkezőleg azt állítják hogy a gazdasági helyzet megjavulásával párhuzamosan a párt ír nagyobb türelmességet tud tanúsítani. Budapest utcáin kevesebb az egyenruhás rendőr, mint Londonban. Nagy jelentőséget tulajdonítanak a szocialista törvényességnek. Sem a kormány, sem a párt nem izgul különösebben az úgynevezett ,,reakciósok” miatt, a ezek közül sokan igen szabadon panaszkodnak sérelmeikről a különraieknek. Mi a magyarázata az ideológiai szilárdság, a tettekben megnyilvánuló türelem ér, a közzuk üzlati cikkek iránti nagy figyelem eme furcsa keverékének? A magyarázatot a gazdasági életben kell keresnünk Magyarország és a többi keleteurópai ország történelmének fordulópontjára jutott, s ez a fordulópont számottevő nekik (és nekünk is). Kubai hírek Havanna (TASZSZ) Havannában nagygyűlést rendeztek azoknak az egészségügyi , dolgozóknak a tiszteletére, akik a Zapata félszigeten részt vettek az imperialista intervenciósok elleni harcokban. A gyűlésen beszédet mondott Osvaldo Corticos elnök. Kijelentette, hogy a nép egészségvédelmének feladatait más szociális problélémákkal együtt kell megoldani. „Csak a szociális forradalom folyamatában fejleszthető a nép egészségvédelme" — hangoztatta. Dorticos adatokkal illusztrálta, mit tett eddig a forradalom az egészségvédelemért. 1958-ban, a forradalom győzelmének előestéjén az állami költségvetésből erre a célra mindössze 22 millió pesót szántak, ez évben 72 milliót, vagyis az előbbinek több, mint a háromszorosát költik egészségvédelemre. 1958-ban az országban mindössze 10.050 kórházi ágy volt, számuk az idén 22.000-re emelkedett. Dorticos hangsúlyozta, hogy ez csak a kezdet. A forradalom lehetővé teszi az ország gazdaságán?!? fejlesztését, az pedig új eszközöket bocsát az egészségvédelem rendelkezésére. ★ J. Jersov, a TASZSZ tudósítója jelenti Havannából, hogy az egész kubai népet felháborította az az aljas gaztett, amit a kubai nép ellenségei Pinar del Rióban elkövettek. Mint ismeretes, ebben a városban vetítés közben felgyújtottak egy mozit, ahol 26 gyermek és 14 felnőtt súlyos égési sebeket szenvedett. A dolgozók országszerte tiltakozó gyűléseket tartanak, amelyeken megbélyegzik a bérgyilkosokat. Az egyik ilyen gyűlés a felgyújtott mozi épülete előtt zajlott le izzó légkörben. A Prensa Latina tudósítója jelenti Tegucigalpából. A Hora Dominical című guatemalai hetilap cikket közöl, amely hangsúlyozza, hogy „ha Ydigoras Fuentes guetemalai elnök a jövőben is folytatja kubaellenes provokációit, akkor a nép felkel a kormány ellen”. A cikk arra is rámutat, hogy a Kubai Köztársaság elleni invázió zsoldosait Guatemalában képezték ki. „Ydigoras Fuentes olyan kalandba kényszerítette bele az országot, amely nagyon sokba kerülhet nekünk" — hangoztatja végül a Hera Dominical.