Vas Népe, 1961. június (6. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-01 / 127. szám

A VAS NÉ­PE 1361. június 1. Csütörtök Tudomány — technika Munka és pihenés — tudományos megvilágításban Szocialista társadalomban, ahol 13 emberről való gondoskodás tár­­sadalmi program, egyre jobban a tudományos kutatás feladatává vá­lik a munka és pihenés helyes arányának, egészséges elosztódá­­s­ának kialakítása. Dr. Szendei Ádám, az emberi teljesítőképesség kiváló kutatója ezzel a problémá­val kapcsolatosan a következőket állapította meg: Civilizációs betegségek ■— Az emberiség fejlődéstörténe­tében az utóbbi fél évszázadban ment végbe a legtöbb változás. A természettudományok eredményei és a velük szorosan összefüggő technikai ismeretek révén megrö­vidültek az óriási távolságok és­­ ebben az értelemben szinte pará­nyira zsugorodott össze a Föld. Ugyanekkor a tudományos fejlődés jóvoltából rövid idő alatt ugrás­szerűen megnövekedett az átlagos emberi életkor. Sikerült ugyanis számos járványos betegséget és pusztító kórt legyőzni, az időjárás viszontagságait és az embertelenül fárasztó fizikai munka terheit csökken­teni.­­ Mégis egyre több az úgyne­vezett civilizációs betegség: a ma­gas vérnyomás, a koszorúér-trom­bózis, az agyvérzés, az emésztés zavara stb. A biológiai életritmus szabályozó központja, az emberi agynak egy meghatározott területe. Ez a föléje rendelt agykéreggel és az alája rendelt vegetatív ideg­­rendszerrel irányít­ja az összes élet­működésünket. Szívünk tevékeny­ségét, lélegzésünket, emésztésün­ket mind-mind a központ és a ve­getatív idegrendszer ellenőrzi. Ha a nyolcórás — és az orvostudo­mány szerint egészségünk szem­pontjából jó arányú — munkanap ellenére mégis szaporodnak a civi­lizációs betegségek, akkor ennek az oka nyilván nem a munkaidő tartama, hanem a civilizált élet­módnak valami más, esetleg több­fége tényezője. *— Nemcsak a kiváló művészek, politikusok, gazdasági vezetők éle­tére, hanem egyszerű emberekére is erősen hat a civilizáció. Az éb­resztőóra kegyetlen berregésére felriadt ember fáradságérzetét hi­deg víz helyett gyakran egy-egy bögre feketekávéval, vagy ami még helytelenebb, doppingoló tab­lettával űzi el. Az egész napi mun­kájához, a nyolc órányi elfoglalt­sághoz szinte semmi mozgásra nincsen szüksége. Csakugyan, mi­nél tökéletesebb lesz az automati­zálás, annál kevesebb erőfeszítés­re kényszerülünk. A gépek ellen­őrzése ugyanis nem veszi igénybe a biológiai életritmus követelte mozgásmennyiséget. Ugyanekkor táplálkozásunk rendszerint bősége­sebb, mint hajdan. Ráadásul az elterjedt dohányzás és az egyéb élvezeti cikkek nagymértékben felkorbácsolják az idegrendszert. A véresek forgalma­ reggelenként a munkába menetel, este a haza­térés, olykor éjszakába nyúló szó­rakozások biológiai életritmusunk­nak mindmegannyi veszélyeztetői­­zódik. Bizonyos számú összehúzó­dás után az újabb inger már nem váltja ki ezt a jelenséget. Ha ilyenkor megvizsgáljuk az izom vegyi összetételét, bizonyos anyag­cseretermékek felszaporodását ész­leljük. De ha kellő időt biztosí­tunk arra, hogy az izom megpi­henjen, akkor ismét képes lesz az­ összehúzódásra. A helyes életritmus és az izgalmak Az agy és a központi idegrend­szer működésén alapuló biológiai életritmust éppen a természetes fáradtság és az ezt követő pihenés, alvás üteme határozza meg. Az ősemberben reggeli ébredés után a mozgás, a halászat, hallási és tapintási ingerek hozták létre a fáradságérzés idegrendszeri elvál­tozásait. Napjainkban viszont a fáradtság legfőbb tényezője a fi­zikai munka, a mozgás hiányzik és helyette elszaporodtak az ideg­­rendszeri izgalmi elemek. Nem meglepő hát, hogy a jobb táplálko­zás, az egészséges lakásviszo­nyok és a helyes öltözködés ellenére éppen a vegetatív ideg­­rendszer zavarai gyakoribbak fő­leg az idősebb korúaknál, hiszen őket már huzamosabb ideje érti a fentebbi káros ingerek.­­ A munkaegészségt­an és a sportolás ismeri a dolgozó izom fáradtságát. A kísérleti állatból ki­­metszett izom ingerlésre összehú­­ z pihenés tudománya Az­ idegrendszerben az elfáradás során keletkező elváltozásokat a pihenés és az alvás szűnte­ti meg. A fáradtság állapotával, illetve a pihenéssel szorosan összefügg az egészség, a jó közérzet és követ­kezménye, a jó munkateljesít­mény is. Az utóbbi, amely akara­tunktól, életkorunktól, testi alka­tunktól, erőbeli állapotunktól és nemüktől függ,­­ nemcsak egyéni sorsunkat, hanem társadalmunk anyagi jólétét is meghatározza. Éppen ezért dolgoztak ki tudomá­nyos módszereket a fáradtság mé­résére csakúgy, mint a teljesítő­­képesség ellenőrzésére. A munka és a pihenés helyes arányának megteremtésével foglal­kozó tudományág, a „pihenés tu­dománya” még csak a kezdő lé­péseket tette meg. De vannak olyan módok, amelyekkel máris védekezhetünk a civilizáció ártal­mai ellen, mégpedig úgy, hogy előnyeiről sem kell lemondanunk. Fokozottan kívánatos a kellő mozgás, a fizikai munka azoknál, akik ülő foglalkozást végeznek a szellemi éberség állapotában. He­lyes lenne a városok környékén egy-egy családnak vagy üzemnek könnyen megközelíthető parcellát juttatni, ahol a dolgozók a hét vé­gét a szabadban tölthetik, sportol­­hatnak, kertészkedhetnek. Kerülni kell a doppingoló, a természetes fáradtságot gyógyszeresen kiküszö­bölő szerek fogyasztását. A könyvhétre jelentek meg A Kossuth Könyvkiadó az idei könyvhét alkalmával több olyan értékes művet jelentetett meg, amelynek nyilván örülni fognak majd az olvasók. Akad a művek között tudományos publicisztika, érdekfeszítő szépirodalom és politi­kai tárgyú kiadvány is. Néhányat ismertetünk a megjelent művek közül. Mars—Engels: A VALLÁSRÓL Marx és Engels a tudomány eredményeire támaszkodva, a dia­­lektikus materializmus alpján megmutatják, hogyan keletkezett a vallás, s mint az osztálytársada­lom sajátos termékének, mi az igazi lényege. Bebizonyítják a vallás összeegyezte­the­tetlenségét a tudománnyal, a vallásos világ­szemlélet halad­ásellenességét. A tudományos szocializmus meg­alapítóinak ebben a kötetben ösz­­szegyűjtött művei kitűnő fegyve­rül szolgálnak az emberek vallá­sosságát és hiszékenységét kihasz­náló, a haladást, a társadalmi fej­lődést gátló erőkkel szem­ben. Xanagida Readsuro: A SZABADSÁG FILOZÓFIÁJA A japán tudós hosszú és küzdel­­m­i úton jutott el az idealista fi­lozófiától a dialektikus ás történel­mi materializmusig. Ebben a könyvében már kiforrott marxista, aki a szabadság elméletét a gya­korlattal szorosan összekapcsolva fejti fei. Tanulmányát a japán­­tár­sadalmi valóság elemzésével kez­di, majd tárgyalja a szabadság lé­nyegét, összefüggéseit, a szabadság­eszme fejlődésének történetét, vé­gül pedig azt a gyakorlati utat, amelyen haladva a japán nép el­juthat a tényleges szabadsághoz. Clara Zetkin: VÁLOGATOTT BESZÉDEK ÉS ÍRÁSOK Március 8-án, amikor virággal, sok apró figyelmességgel kedves­kednek a nőknek, bizonyára ke­vesen gondolnak arra, hogy ezt az ünnepet — a nemzetközi nőnapot — Clara Zetkin javaslatára kö­szönti immár több évtizede a vi­lág, ő alapította, majd hosszú éve­kig vezette az első nemzetközi nő­titkárságot. Bismarck idejében kezdte meg közéleti tevékenységét és Hitler rémuralmának kezdetén halt meg. A most közreadott mű az 1889. július és 1917. november közti időszakot öleli fel. Az ez időben írt munkáiból és beszédeiből ad válogatást. Az olvasó, bár csak sze­­melvényeket kap Clara Zetkin sokoldalú tevékenységéből, mégis átfogó képet szerezhet a nagy né­met forradalmárak munkásságá­ról. Kőműves Imre: MIELŐTT ELFELEJTENÉM­­ A Magyar Tanácsköztársaság vérbefojtása után, a forradalom elviharzását követő látszólagos szélcsendben is tovább működött a fehér terror. De a bosszú hadjá­rata közepette is élt és dolgozott a párt. Hiába zárták börtönökbe, kényszerítették emigrációba a ha­ladó emberek legjobbját, helyük­be a párt fiatal neveltjei álltak, akik az új forradalmat munkál­ták. Ezekről a mozgalmas évekről, töretlen akaratú, szilárd jellemű kommunistákról - írta visszaemlé­kezéseit Kőműves Imre. A huszas évek bátor, forradalmi pártjának, a kommunisták vezette MSZMP- nek dicsőséges küzdelmeiből ad könyvében hiteles, érdekfeszítő képet. Manfred Könne: KAUCSUK A fiatal német író korát megha­zudtoló óriási tudományossággal és felkészültséggel, öt évi kutatás után látott hozzá, hogy megírja a kaucsuknak, ennek a ma már nél­külözhetetlen ipari nyersanyagnak a regényét. Ki gondolná, amikor reggel megsérüli a haját, vagy a játszótéren, ha vidáman labdázó gyerekeket lát, mennyi mérhetet­len vér és verejték tapaj e szám­talan formában felhasznált anyag­hoz?, Szédítő karrierek, és drámai bukások, üzletemberek és jószá­gok késhegyre, manő marakodása, tragikus szerelmek, és emberfeletti munka kísérte alakváltozásait. Ez a szinte balladás hangvételű regény, kegyetlen őszinteséggel tárja fel a sudár kaucsukfák ned­vének útját a brazíliai őserdőktől a nagy gumigyárak futószalagjáig. A név köteles Tanúja voltam nemrégiben a következő esetnek: pesti szakemberek jártak megyénk­ben, többfelé csátogattak, s útjuk során a körmendi járás Halastó nevű kis falujába is eljutottak. A hivatalos program végez­tével az egyik vendég meg­kérdezte: „és a halastó merre van?” A válasz így hangzott: „ennek a községnek csak a neve Halastó, tava és abban hala nincsen.” „Nomen est omen” — a név kötelez — tartja a közismert régi latin mondás. Lehet, hogy erre gondoltak a halastói emberek, lehet, hogy nem, tény azonban, hogy a termelő­szövetkezet jövő évi tervében már most helyet kapott egy 30 holdas halastó létesítése. Nagyon örültem ennek a hírnek. Sok mindenen túl azért is, mert, ha egy év múlva ismét vendéget kísérünk ebbe a kis faluba- s az megkérdezi, hogy „merre van a halastó”, büszkén válaszolhatjuk a kö­vetkezőket: „Itt van a község határában, 30 holdas. Mostanában létesí­tette az itteni termelőszövet­kezet. Eddig csak úgy „szára­zon” nevezték a falut Halas­tónak.” (szt) Tanácstagi fogadóórák Kováts Irén megyei tanácstag ma, június 1-én délután 6-8-ig fogadóórát, 8 órakor beszámolót tart Dozmaton. Ékes Attila me­gyei tanácstag ma este 7-től 8-ig Felsőcsatáron fogadja választóit. Horváth Sándor, a megyei tanács végrehajtó bizottságának tagja holnap 9-től 12-ig fogadóórát tart a megyei tanács titkárságán. Kelemen Ferenc m­egyei tanács­tag holnap Rábahidvégen 2-től 4-ig fogadja választóit. Püspök­molnáriban 5-től 7-ig fogadóórát, este 7 órától pedig tanácstagi be­számolót tart. Tóth László, a kőszegi városi tanács végrehajtó bizottságának tagja ma délelőtt 10-től 12-ig fo­gadja választóit a kőszegi városi tanács titkárságán. — o — — A Hazafias Népfront megyei elnöksége megjutalmazta azokat a népfrontbizottsági tagokat és aktívákat, akik élen jártak a fa­lusi ismeretterjesztésben. A leg­jobbak közül 62 szan könyv- illet­ve tárgyjutalmat kaptak. A Só községben a nőtanács és a szülői munkaközösség 5000 fo­rintot fordít a község negyvenkét általános iskolájának nyári tábo­rozására. A tervek szerint au­gusztus második felében Balaton­­keresztesen táboroznak majd megfelelő felügyelet mellett a séf általános iskolások. — Könyvkiállítást és háromna­pos könyvvásárt rendez az ünne­pi könyvhét alkalmából a szom­bathelyi 65. sz. Autóközlekedési Vállalat üzemi könyvtára. — Csöngőm 100 ezer forintot fordítanak ebben az évben a köz­ség útjainak felújítására. Ebben az összegben 34 ezer forint értékű társadalmi munka és 5000 forint értékű helyi anyag is szerepel.­­ A Földművelésügyi Minisz­térium pályázatot hirdetett a nagyüzemi baromfitenyésztés korszerű épületeinek megterve­zésére. A beérkezett nyolcvan­­négy pályamű legjobbjait kiállí­táson mu­utatták be, Budapesten a Technika Házában. — Viktor Hugo irodalmi mun­kásságát tadi­tat­ja fiu este fél­ 8 órai kezdettel a sárvári járási művelődési otthonban Kocsis Gyula szombathelyi tanár. — A mesterházi Búzakalász Tsz-ben egy 20 férőhelyes sertés­fia­ltatót adtak át rendeltetésé­nek. Kiadvány jelenik meg a sárvári múzeumról A megyei tanács idegenforgal­mi hivatala a sárvári Nádasdy Múzeum fennállásának 10. évfor­dulójára kiadványt jelentet meg. A fényképekkel ellátott könyvec a­­ke­­rmúzeum rövid történetét dolgozza fel. Ismerteti azokat a tárgyakat, művészi értékű beren­dezéseket, amelyek a múzeumi birtokában vannak. A kiadványt Nógrádi Géza, a sárvári Nádasdy Múzeum igazgatója szerkeszti. — O — — Celldömölk 30 ezer, Duka 38 ezer, Boba és Egyházashetye pe­dig 20—20 ezer forintot fordít ebben az évben községfejlesztési alapból a termelőszövetkezeti ma­jorok rendezésére. — A rábahidvégi Út­törő Tsz 84 hold fő vetésű és 48 hold bor­sós csalamádéból összesen 2 ezer köbméter silótakarmányt készít az idén. — KISZ-szervezet alakult a sárvári Kossuth Tsz-ben 13 tag­gal. Titkárnak Galambos Margi­tot, a tsz könyvelőjét választot­ták. A fiatalok lelkesen kezdtek munkához, a többi között például egy silőző brigádot alakítottak. — Több mint 200 ezer facse­metét és 25 ezer S16 suhingot ül­tettek megyénkben az idei fásítá­si hónap során társadalmi mun­kában. — Az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal szombathe­lyi kirendeltsége új irodaházat kapott. A másfél millió forintos költséggel felépített új létesít­ményt a napokban adták át.­­ A Szombathelyi Takaró­gyárban az idei nemzetközi gyer­meknap alkalmából 240 gyerme­ket ajándékoztak meg, és mese­emekkel szórakoztatták az ün­nepelteket. .. A GYŐRI RADIO MŰSORA Nyugat-Dunántúl életeiből. —­ Hírek, riportok, tudósítások. —• Táncdalok. — A Győri Rádió me­zőgazdasági híradója. — Jelentés a földekről. — Termény betakarítás egy tsz-ben. — Hírek a falvakból. — Beszélgetés egy városról kihe­lyezett könyvelővel. — Falusi kép­csarnok. — Magyar nóták, csárda, sok. — Nyári László és zenekara játszik. A Győri Rádió a műsorváltozta­tás jogát fenntartja.­ — 0 — A BUDAPEST­I TELEVÍZIÓ MAI MŰSORA 18.30 Mbbarata Natyalaya in­diai táncegyüttes vendégszerep­lése a stúdióban. 18.80 Mit együnk? Magyar kútfilm. — 19.10 Ipari mozaik. — 19.40 TV-híradó. — 19.55 A jövő hét műsora. Mű­sorismertetés. — 20.05 Romeo, Júlia és a sötétség. Csehszlovák film. —­­Tíz éven aluliaknak nem ajánljuk). — 21.30 Hírek. —O— POZSONYI TELEVÍZIÓ MŰSORA 18.00: Előadás az ifjúság részére. ■— 18.55: Esti műsorismertetés. —­ 19.00: Televíziós újság. — 19.30 Tudomány és technika a kommu­nizmus szolgálatában. — 20.00: Galambocska. Filmköltemény. —• 21.15: Az utca cseréli az arcát. Rö­vidfilm. — 21.30: A televízió hang­­versenyciklusa. Régi és új szer­zőktől.. — 22.30: Napi kommentá­rok, IDŐJ ÁRAS JELENÍT!» Várható időjárás ma estig. Las­sú fellhősödés, az éjszaka folya­mán többfelé eső, egy-két helyen zivatar. Mérsékelt, időnként élén­­kebb délkeleti, déli, később dél­nyugati szél. Várható legmaga­sabb nappali hőmérséklet 18—13 fok között. Távolabbi kilátások: pénteken és szombaton szélsőidő, zivatarokkal.

Next