Vas Népe, 1961. július (6. évfolyam, 153-178. szám)
1961-07-01 / 153. szám
1961. július 1. Siamba I VAS NÉPE A szolgáltatásról, az egyeztető bizottságokról, az 5 éves tervben épüő lakások telepítéséről tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága Csütörtökön délután ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Az ülés elején Gonda György elvtárs, a végrehajtó bizottság elnöke beszámolt a vb két ülése között hozott fontosabb intézkedésekről és a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról. Ezután a lakosság szolgáltatási igényeinek kielégítéséről tárgyaltak a végrehajtó bizottság tagjai. Az ipari osztály jelentése szerint megyénkben a lakosság szolgáltatásait, igényeit az állami helyiipar üzemei, a kisipari szövetkezetek, a mezőgazdasági termelőszövetkeztek kisipari részlegei és a magánkisiparosok elégítik ki. Az utóbbi időben számottevően nőtt a helyiipari vállalatok szolgáltató tevékenysége. A vasipar 47, a faipar 8, a Patyolat Vállalat 53 százalékkal több szolgáltatást végzett 1960- ban, mint 1959-ben. A lakosság javító, szolgáltató igényeinek kielégítésére döntő mértékben a szövetkezeti ipar és a magánkisipar hívatott. Megyénkben 54 kisipari termelőszövetkezet működik 205 üzemegységgel. Szombathelyen 15, Kőszegen 5, Szentgotthárdon 2, Körmenden 6, Sárváron 5, Celldömölkön 5, egyéb községekben 16 szövetkezet tevékenykedik. A leggyakoribb szolgáltatási igények kielégítésére a textilruházatban 20, a cipésziparban 30, a vegyesiparban 62, a fodrász és fényképész-iparban 41 üzemegység dolgozik. A szövetkezetek zöme a városokban és a nagyobb községekben működik, s ez az oka annak, hogy javításban, szolgáltatásban számos község ellátása nem kielégítő, bár egyes szövetkezetekben hatékony intézkedéseket tettek a falvak ellátására. A Sárvári Cipész Ktsz 28 falut látogat meg gépkocsival menetrendszerűen, összeszedi, majd házhoz szállítja a javítanivalót. Az ilyen kezdeményezés azonban nagyon ritka. Nem javít a szolgáltatás helyzetén a magánkisipar jelenlegi adottsága sem. A felmérés során megállapították, hogy a megye 4 községében bognárra, huszonháromban szabóra, kilencben cipészre, harminckettőben pedig fodrászra lenne szükség. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy elsősorban a szövetkezeti iparnak kell többet törődnie a lakosság javítási, szolgáltatási igényeinek kielégítésével. Helytelen, hogy egyes szövetkezetek már szinte gyáriparszerűen, nagy szériában termelnek, ugyanakkor nem gondoskodnak kellően a javítások elvégzéséről. Felhívta a figyelmet a vb, hogy a helyi iparpolitikai tervek elkészítésénél vegyék figyelembe ezt a helyzetet, s a KISZÖV gondoskodjék a vándor bevállalási módszerek kiterjesztéséről, a nagy tömegben szaporodó háztartási gépek, motorok, gépkocsik, rádiók, televíziók, hűtőgépek javítószolgálatának megszervezéséről, a szükséges szakmunkásutánpótlásról. Ezután a Területi Egyeztető bizottság munkájának idei tapasztalatairól tárgyalt a végrehajtó bizottság. Megállapította, hogy A TEB jól őrködik a munkaügyi törvényesség felett, megfelelően végzi munkáját. Az első negyedévben a Területi Egyeztető Bizottsághoz benyújtott fellebbezések közül 77-et a dolgozók nyújtottak be és csak 11-et a munkáltató. 38 ügy szavazategyenlőséggel került a TEB elé. A számokból önként adódik a következtetés, hogy a vállalati egyeztető bizottságok nem mindig tartják szem előtt a dolgozók érdekvédelmét. A végrehajtó bizottság a vállalati egyeztető bizottságok munkájának megjavítását, az egyeztető bizottságok ellenőrzését és tagjaik oktatását jelölte meg a Területi Egyeztető Bizottság legfőbb feladataként. Megtárgyalta a végrehajtó bizottság a második ötéves tervben Vas megyében létesítendő tanácsi, állami és szövetkezeti lakóépületek telepítési tervét is. A második ötéves tervben épülő lakások, száma még nem végleges, de a telepítési terv mintegy 1500 lakás építésével számol. A tervek szerint, amit a végrehajtó bizottság helyesnek tart — a lakások zöme a megyeszékhelyen épül majd. A második ötéves terv első két évében a megyeszékhelyen még meglevő foghíjak beépítésére kerül sor. A következő években is folytatódik ez a munka, de 1963-ban hozzákezdenek a megyeszékhely új lakótelepének, az Egészségügyi Szakiskola melletti részen létesítendő Derkovits lakótelep építéséhez is. Az ötéves terv utolsó éveiben létesítendő lakások zöme ezen az új lakótelepen épül majd. A második ötéves terv éveiben előreláthatólag évente átlagosan több mint kétszer annyi lakás épül a megyében, mint a hároméves terv esztendeiben. A lakásépítési program megvalósítása tehát nagy feladatokat ad, és sikeres végrehajtása megfelelő előkészítést igényel. Éppen ezért a végrehajtó bizottság felhívta a figyelmet a lakások telepítésének megfelelő előkészítésére. Ezután különfélékről tárgyalt a végrehajtó bizottság. Renddrevágóval aratják a búzát (Tudósítónktól) Községünkben beérett a búza is. A Haladás Tsz-ben rendrevá- gó aratógéppel kezdték el a búza aratását. Folytatódott a tarlóbán-,tás, s megkezdődött a másod-1 vetés is. Eddig 59 hold másod-1 növényt vetettek. A termelőszövetkezetben az állattenyésztés minőségének javítása érdeké- ben áttértek a mesterséges bor-, fúnevelésre. Évenként 300 tehén * szaporulatát nevelik fel itatásos ] módszerrel. A szakemberek számítása szerint az új eljárással • borjanként 700 forint megtakarí'- tást érnek el. ) Szallár Zoltán, főkönyvelő, Kemenesmagasi ) --- — I ■ I M 14 A Balatonra kirándulnak' a kemenesszentmártoni ' fiatalok (Tudósítónktól.) ‘ Kemenesszentmártonban a » KISZ-fiatalok mind tevékenyeb- ben veszik ki részüket a nyár' , munkából. Árvai János, Árvai J László, Németh Géza és Farkas J László például vállalták, hogy a « nyári betakarításban állandóan zsákolnak. A szövetkezet a kiszegsek munkáját azzal is jutalmazsza, hogy kirándulni viszi őket a Balatonra. Vasárnap, július 2-án 1 55—60 fiatal indul a szövetkezetből a Balatonra autóbuszon. Az állattenyésztésből is szép eredményről adhatok hírt: Mészáros Tamás sertésgondozó 10 anyakocánál a tervezett 13-as átlag helyett 19 db-os fialási átlagot ért el, így első félévi tervét jóval túlteljesítette. Patyi László Kemenesszentmárton Porlepte szenzációk Miről írtak 90, 50 és 42 évvel ezelőtt a Vas megyei lapok? Napjainkban a megyei lap a megye lakóinak változó életéről, a dolgozó népet közvetlenül érintő világpolitikai és hazai eseményekről igyekszik hírt adni. Vessünk most egy pillantást régi újságpéldányok porlepte lapjaira, elfelejtett hírekre, szenzációkra. 90 évvel ezelőtt Vas megyében jó termés ígérkezett. 1871- ben, július elején kezdődött az aratás. Hosszú nevű elődünk, a ..Vasmegyei Lapok — Gazdászati, ipari, kereskedelmi, társaséleti és szépirodalmi lap, egyúttal több egylet hivatalos közlönye” július 14-én így írt: „Az aratás Szombathely határában már kezdetét vette. A rozs legnagyobb részben kielégítő: a búza sok helyen kitűnő; árpazak hasonlóan szép eredménnyel kecsegtetnek.” A lap „társaséleti” jellegéhez híven egy héttel később arról tájékoztatta olvasóit, hogy: „Megyés püspökünk Sárvárra rándult a modenai herczeg ő fensége látogatására.” A látogatás alkalmával elfogyasztott ebédek részletes étrendjéről nem érkezett jelentés. Negyven évvel utóbb, vagyis SO esztendeje azonban a „Vasmegyei Független Hírlap” már kevésbé napsugaras eseményekről is kényszerült hírt adni. „Ismét áldozata van a munkának!” — írja 1911. július 25-én és rezignáltan folytatja: „. . . egy 16 esztendős fiatal munkás a legújabb áldozat. Ilyen a munkássors, ma Mencsing Ferencet érte szerencsétlenség, holnap más munkás juthat hasonló sorsra.” További szemelvények a század eleji munkássorsból, a Független Hírlap tolmácsolásában: Július 28: „Szombathelyi gyári munkások lakás nélkül!” Ugyanaznap: „Felemelik a cukor árát.” Két nappal később: „Aratósztrájk a Körmend közelében levő Fülöp-majorban. Tizenkét arató megtagadta a munkát. — Kevés szalonnát kapunk! Rossz a pálinka! Egyikünket megverték! — hangoztatták. Hiába intették őket a csendőrök, hogy a törvény szerint hosszú elzárás vár rájuk, ha az aratást abbahagyják, a munkások hajthatatlanok maradtak.’^ Valószínűleg nem hatott rájuk az a július 27-i vastagbetűs hír, mely szerint: „Királyi érdemkereszt — hű cselédeknek. Régen túl vagyunk azokon az elavult időkön, amikor a legfelsőbb királyi kegy fénysugara csak az erre kiváltságos magasrangú férfiaknak jutott ki.” Lám! Farkas József pénzügyőri főbiztos negyven éven át hűséges cselédje, Horváth Mária, és Okolicsány Dénes uraiújfalusi nagybirtokos ugyanennyi ideje szolgáló. Németh József nevű cselédje hűsége jutalmául királyi érdemkeresztet kapott ... A királyi kegy fénysugára azonban természetesen nemcsak az egy életen át robotoló cselédeknek jutott ki. „Kriegs Jakab vaskuti vagyonos földbirtokos 1910. október 16-án hasba szúrta Kindl Jakab vaskúti földmivest ... A szombathelyi törvényszék . . négy hónapi fogházra ítélte . . . Most nagyon kellemetlen neki, hogy be kell a fogházba vonulnia. (igy!) Ezért ma kérvényt intézett a szombathelyi királyi törvényszékké, és ebben kéri, hogy terjeszszék fel a királyhoz kegyelemre. A törvényszék a kérvényt elfogadta és felterjesztette az igazságügyminiszterhez, aki a királyhoz fogja majd juttatni.” Több mint valószínű, hogy a bicskás kedvű földbirtokos feje fölül elmúlt a „kellemetlenség"’, nyugodtan aludhatott. Nem érte büntetés a július 29-én vívott „kardpárbaj, súlyos feltételekkel" szereplőit sem. A megye vezető köreinek szenzációit azonban csak akkor közölte a „független” Hírlap, amikor már elkerülhetetlen volt. Ehelyett bőséges teret szentelt a megyében előfordult gyilkosságoknak, öngyilkosságoknak, leányanyák elkeseredett kísérleteinek, hogy „szégyenüktől” megszabaduljanak. 1911. július hónapjának minden egyes napjára jutott egy-egy ilyen esemény. 20-án pedig éppen egy leánykereskedőt fogtak el, aki egy szegedi, egy pécsi és egy „feltűnően szép” szombathelyi lányt készült továbbítani balkáni „vendéglátóipari üzemeknek”. Természetesen akkoriban sem hiányoztak az efféléknél sokkal hangulatosabb társaséleti hírek. Így például minden újságolvasó ember örömmel értesülhetett arról, hogy „Nárai Szabó Elek veszprémi kir. törvényszéki elnök fivére, dr. nárai Szabó Imre kir. táblai bíró, dr. Brunner Ferenc ügyvéd és Polczer Dezső tb. szolgabíró e hó 16-án, vasárnap reggel szarvasvadászatra mentek Dabrányba.” 1919-ből csak egyetlen hír. Július 19-én, nem sokkal a munkáshatalom bukása előtt egyebek közt ezt írta a Vasi Vörös Hírlap: „A művelődési osztály felnőnek oktatásával és továbbképzésével foglalkozó alosztálya, hórán oktató és szórakoztató előadásokkal, és versenyekkel egybekötött, egész napra kiterjedő kirándulást rendez a munkáselvtársak részére Jakva.” Befejezésül még egy villanásnyi fénysugár a megye húsz év előtti egyetlen „kulturális orgánumára”, a Vas, Veszprém és Zala közös költségén megjelenő soványka Dunántúli Szemle 1941. júliusi számára. A sok öncélú szóelemezgető tanulmány, műkedvelő történészek folytatásos cikkei között egyetlen olyan beszámoló akad, mely valóban irodalmi értéket ismertet: Bárdosi Németh János cikke Ivan Cankar A szegénysoron című könyvéről. Egyébként a Dunántúli Szemle zalai szerkesztő bizottságának rangelsője bizonyos Pehm József, a későbbi Mindszenty hercegprímás volt... Ordas Iván HÁROM VASI FESTŐ MÉSZÁROS JÓZSEF Július 24-ig tekinthető meg Szombathelyen a Savaria múzeumban három fiatal vasi festőművész — Horváth János, Mészáros József és V. Tóth László —, kiállítása. Ez alkalommal Mészáros József műveiből mutatunk be kettőt. Herényi utca Zápor után a Dr. Münnich Ferenc távirata Gizengához Dr. Münnich Ferenc, a kormány elnöke a Kongói Köztársaság kikiáltásának évfordulóján táviratban üdvözölte Antoine Gizengát, a Kongói Köztársaság miniszterelnökét. Táviratában kifejezte azt a meggyőződését, hogy a Kongói Köztársaság területi integritásának visszaállításáért és nemzeti szuverenitása teljes elismertetéséért Antoine Gizenga vezetésével folyó harc eredményes lesz.