Vas Népe, 1961. július (6. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-15 / 165. szám

(UlLclq. pz&beláz4ai­­e&tizuUjei&k! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT VAS MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA IV évfolyam, 165. szám Ára: 50 fillér 1961. július 15. Szombat Mind több tsz fejezi be az aratást, s készül a gabona csépléséhez Több tsz-ben tegnap a szélvihar nyomait tüntették el a termelőszövetkezetek aratói­nak munkáját az utóbbi 48 órá­ban két ízben hátráltatta az idő­járás. A csütörtök délutáni szél­vihar megyeszerte rengeteg mun­kát, gondot okozott a tsz-eknek. A megyén átvonuló vihar szét­szórta a képeket, a renden fekvő gabonát pedig helyenként való­sággal elterítette a tarlón. A péntek virradóra lehullt csapa­­­­dék ugyancsak késleltette a ga­bonabetakarítást. A beérkezett jelentések szerint a szövetkezeti falvak népe pénteken hozzálátott a vihar nyomainak eltüntetéséhez és a betakarításhoz. A rumi Vörös Csillag Tsz-ben tegnap közel százan foglalatos­kodtak a mezőn a kepek összera­kásával és a kevésgabona szárí­tásával. A rumiak ugyanis azt tervezik, hogy jó idő esetén megkezdik a gabona hordását és asztagolását. Egyszerre két asz­­tagot akarnak elkészíteni, hogy megindulhasson a cséplőgép is. A szövetkezetben 29 lófogatra bíz­zák a gabonahordást. A gépek maghordással és tárlóhántással lesnek elfoglalva. Eddig 100 hold­­tarlót szántottak fel a tsz-ben. A tsz tagságát előlegfizetés­sel is serkentették a rendsze­res jó munkára. Nemrég 121 ezer forintot fizettek ki a tsz-tagoknak munkaegység­­előleg címén. A vassurányi Magyar—Szovjet Barátság Tsz-ben eddig 340 hold kalászost arattak le s már csak mintegy 30 kát. hold búza áll lábon .A szövetkezetben meg­szervezték ismét a vasárnapi mű­szakot, hogy az aratást jó idő esetén befejezhessék. A rábasömjéni Lenin Tsz-ben a kalászosok zömét géppel vág­ták le. Horváth Károly, a tsz traktorosa kévekötő-aratógéppel 98 holdat aratott. Az úttörők so­kat segítettek a kévék összehor­dásánál. Erőss György elnök ja­vaslatára a tsz az úttörőket ju­talomüdülésben részesíti. A szö­vetkezetben már csak kevés bú­za és árpa vár aratásra. Úgy szá­mítják, vasárnap délre befejezik az aratást. A csaplést a jövő hét közepén kezdik, mindössze közel 110 hold termését „vezetik” el cséplőgéppel, mert a többit kom­bájn csépelte el. A rábasömjéni tsz már 10 vagon gabonát adott el az ál­lamnak, ezenkívül 750 mázsa búzát szállított be a ter­­ményátvevő helyére a föld­adó törlesztésére. Megszervezték a két műszakot is. A szövetkezet saját traktorai nappal magot szállítanak, éjsza­ka pedig tarlót hántanak. El­vetettek 16 hold kölest, 10 hold muhart és 12 hold csalamádét. Tegnap délelőtt az eső után mindjárt folytatták a másodve­tést. A rábahidvégi Úttörő Tsz-ben a zab kivételével a kalászosok aratása befejeződött. Jó idő ese­tén ma megkezdik a zab aratá­sát. Tegnap a férfierő java a vö­röshere második kaszálását foly­tat­ta. A második kaszálású vörös­heréből már 300 mázsát ka­­zaloztak. Pénteken befejezték a fehérhere cséplését is. A terméseredmény jó közepes. 30 holdról 58 mázsa magot csépeltek. A rábahidvé­­giek jól állnak a tarlóhántásban is. Eddig mintegy­ 250 hold tar­lót szántottak fel a szövetkezet­ben. A rábahidvégi Úttörő Tsz­­ben ugyancsak megkezdték a gabona értékesítését. A tsz eddig 800 mázsa kenyérgabonát adott el az államnak. Az egyházashetyei Berzsenyi Dániel Tsz-ben — mint ezt Né­meth Sándor agronómus jelen­tette — komoly gondot okozott a csütörtöki szélvihar, amely mintegy 150 holdon kuszálta ösz­­sze a rendre aratott búzát és ár­pát. A Káldi Gépállomás a szer­ződés szerint nem teljesítette kötelezettségét, rendi elsze­désre nem küldött megfelelő kombájnt­ és így a renden fekvő kalászos ki van téve az időjárás szeszé­lyének. A tsz-ben egyébként meg­történtek az előkészületek a hor­dákhoz. A tervek szerint hétfőn jó idő esetén megkezdik a ga­bona hordását és osztagolását. A vasszécsenyi Győzelem Tsz­­ben igen rendesen kiveszik a részüket az aratásból a családtagok VK­ IS, így a saját gépekkel learatott 270 hold területen időben kepé­be rakták a kévésgabonát is. Nagy részt vállaltak az aratás­­ból a kaszások is: 230 holdat vágtak le. Még 170 hold aratni­­való van a tsz-ben. Az elkövet­kező egy-két napon belül ezért minden erőt összpontosítanak az aratás befejezésére, hogy hozzá­láthassanak a hordáshoz és a csépléshez. A tarlóvetést sem hanyagolják el: eddig 30 holdon vetettek másodnövényt a vasszé­­csenyi Győzelem Tsz-ben. Gsosla-e ? *» Készen vannak a pe­­csenyecsirkék — állított be e szavakkal nemrégiben a gércei tsz baromfitenyész­tője ez irodába. Volt, aki csodálkozva né­zett rá, mások mosolyogtak a bejelentésen, de olyan ember is akadt, aki gyana­kodva pislogott a baromfi­tenyésztőre. »­ Még három hét van hátra ahhoz, hogy készen legyenek — jegyezték meg többen is.­­ — Három hét múlva már hízottak lesznek — véleke­dett a baromfitenyésztő. Aztán ki-ki időt szakított, hogy megnézze a pecsenye­csirkéket, amelyek a szö­vetkezeti italbolt mögötti udvarban kaptak helyet: igaz-e a baromfitenyésztő állítása? A látottakon ugyancsak elcsodálkoztak. Három hét lett volna még hátra a terv szerint, de a csirkék való­ban „készen” voltak.­­ — Ez valóságos csoda! — csapta össze néhány híres baromfitenyésztő asszony a kezét Gércén. A­ baromfitenyésztő meg­nyugtatta őket, hogy az egésznek semmi köze sincs a csodához, de a baromfi takarmánytápszernek annál több... S ez a nagyszerű takarmánytápszer a gérceie­­ket arra késztette, hogy a tervezett 6000 pecsenyecsir­kével szemben az év végéig még 6000-et neveljenek fel. Amerikában szítják a háborús hisztériát Olasz jegyzék az osztrák kormányhoz Az Országos Tűzrendészeti Fareecso­kság lehívása a kalászos termények csépjén! kapcsolatban A tűzrendészeti szervek több alkalommal felhívással fordul­tak a lakossághoz az állami gaz­daságok, termelőszövetkezetek, gépállomások dolgozóihoz, s is­mertették a gabonanemek behor­­dásától a cséplés befejezéséig ter­jedő időszak tűzrendészeti sza­bályait. A felhívások ellenére egyes gépállomások, állami gazdaságok, tűzrendészeti szempontból nem készítették elő kellően az erőgépeket, a kombájnokat s nem tettek meg minden szükséges intéz­kedést, hogy a cséplőcsapa­tok tagjai megismerjék a tűzrendészeti előírásokat. A közömbösség ezen a téren igen súlyos következményekkel járhat. A szabályok megszegésé­re vezethető vissza az a tűz­eset is, amely a bobai Új Élet termelőszövetkezetben keletke­zett: László Sámuel tsz-tag égő­­ gyufát dobott a búzatáblába, s emiatt elégett 10 hold búza. Lo­­vászhetény községben a traktor izzófejétől meggyulladt a szal­makazal, a traktor, valamint a kazalozó, s a tűz következtében egy dolgozó életét vesztette. A tiszadadai Dózsa tsz-ben a traktorból kipattanó szik­rától keletkezett tűzzel száz mázsa takarmányszalma, egy univerzál traktor, valamint egy elevátor égett el ,­ azért, mert az erőgépet nem látták el szikrafogóval. , . Ezek az esetek­­ arra­­ intenek, hogy a kalászos termények tűz­védelmét még szervezettebbé kell tenni. A gépállomásokon, az állami gazdaságok és a termelő­­szövetkezetek vezetősége folya­matosan ellenőrizze az erő- és cséplőgépek, a­­ kombájnok mű­ködését és nyújtson segítséget a tűzrendészeti szerveknek azzal, hogy a szabályok érvényesítését minden esetben szorgalmazza. Fordítsanak gondot arra, hogy csak olyan erőgépeket használ­janak, amelyeket a tűzrendészeti hatóság felülvizsgált. Az erőgépet minden eseten csak a megbízott és e munkáért felelős személy kezelheti. A cséplés tűzrendészeti sza­bályainak megtartásáért az erőgép kezelője felelős. A cséplés megkezdése előtt az erőgép kezelője vizsgálja felül, hogy az erőgép el van-e látva megfelelő szikrafogóval. A szik­rafogót szükség szerint meg kell tisztítani a lerakodott koromtól. Az erőgép körül 5 méter széles tűzvédelmi sávot kell létesíteni és onnan minden éghető anyagot el kell távolítani. A tűzvédelmi sávot a cséplés megkezdése előtt öntözzék meg és tartsák állandóan­­ nedves állapotban. Az erőgép közelében üzemanya­got csak a tankoláskor szabad tartani, szabványos hordóban vagy edényben. A­ többi készletet a géptől és a kazaltól legalább 20 méter távolságon túl, jól zárható vashordóban, a nap hőhatása el­len védve, a tűzveszélyes folya­dékok tárolására vonatkozó sza­bályoknak megfelelően kell elhe­lyezni., Az erőgépet csak felügye­let mellett szabad üzemeltetni. Fokozott­ gondot kell fordítani arra, hogy az izzófejes traktoro­kat megfelelő szikrafogóval­ lás­sák el . . . • A cséplés körzetében 30 mé­teren belül dohányozni,­­ és nyílt lángot használni nem , szabad. Az erőgépkezelők minden reg­gel a munka megkezdése előtt tartsanak tűzrendészeti eligazí­tást, oktassák ki a dolgozókat. .Mielőtt a cséplést megkezdenék, győződjenek meg arról, hogy­ az erőgép az előírásoknak minden tekintetben megfelel-e, csak­­ ez­után kezdjenek a munkához. Fiatalok a­­ gabonabetakarításban Kimagasló termésátlagok búzából Tudósítóink jelentik Tegnap több helyről is beszá­moltak tudósítóink az aratás és a gabonabetakarítás eredményei­ről. Külön hangsúlyozzák a ki­emelkedő terméseredményeket, a szovjet és általában a külföldi búzafajták magas hozamait. Nem egy helyen olyan magas termés­átlagot mértek, ami minden ed­digi rekordot felülmúlt. Dicsérik a fiatalokat, a kiszeseket és az úttörőket, akik fáradságot nem ismerve segítik a szövetkezete­ket, szüleiket az aratás nehéz munkájában. Hidegh Judit írja Zsédenyből: július 11-én fejeződött be szövet­kezetünkben az aratás. Hogy az aratást ilyen gyorsan befejezhet­ték, abban a fiataloknak is ré­szük van. „Külön meg kell di­csérni Csuka Lajos és Vég János KISZ-fiatalokat, akik a szövetke­zet aratógépével rövid idő alatt 184 hold gabonát kötöttek kévék­be — írja tudósítónk. A többiek segítettek a kévehordásban és más munkában is. Hermann Róbert, a búcsúi tsz főkönyvelője a lányok szorgalmát dicséri, akik nemcsak az aratás­ba, hanem a többi közös mun­kába is bekapcsolódtak. Búcsús tudósítónk­­még arról is beszámol, hogy szövetkezetük határában eredményesen dolgoznak a kom­bájnok, s magas termést hozott a szovjet búza. A learatott 15 hold szovjet búza 18,5 mázsás át­lagtermést adott. „Soha nem mért búza­rekordot értek el a kemenesaljai Úttörő Tsz­­önecki üzemegységében — jelentette Patyi László kemenes­­szentmártoni tudósítónk. — A rendkívül kavicsos, sovány tala­jú cseh­ földön, mintegy 27 hol­don az eddigi 5—6 mázsás átlag­gal szemben 13 mázsás átlagter­mést értek el magyar búzából. Igaz, hogy, a talajt az elmúlt, években megjavították, az ered­mény azonban ezen a földdara­bon akkor is igen jónak mond­ható. Avas Lajos , agronómus, baján­­senyei tudósítónk arról tájékoz­tatott bennünket, hogy az idei nyáron nagyon megszorította őket a munka. A korábbi esős, csapa­dékos idő­­ hátráltatta a szénabe­takarítást,­ emiatt megkéstek más munkákkal is. Az aratáshoz azon­ban minden erőt mozgósítottak, közben elcsépelték a repcét és a bíbort. Az aratással egy időben megkezdték a tarlószántást is, sőt eddig már 50 hold csalamádét is vetettek. A nyári munkákban — különösen a hátralevő széna­­betakarításában­­ —, igen jelentős segítséget adnak a tsz öregjei és fiataljai. 3200­­­pn a tsz-eknek Az idei aratás eredményei megerősítették azt a tapasztala­tot, hogy az intenzív szovjet- és olasz búzafajták termesztése ha­­­zánkban rendkívül előnyös. En­nek megfelelően az előzetes ter­vek szerint az ősszel már­ 700.000 holdon vetik a Szkoroszpelka, il­letve a San Pastore és az egyéb külföldi búzát. Az állami gaz­daságokban 140 000 holdon, a termelőszövetkezetekben 560.0000 holdon teszik földbe az idén e fajták vetőmagját. E feladat megvalósításához mintegy 10.000 vagon vetőmagra van szükség. Kétezer vagon ve­tőmagot a Szovjetunióból sze­reznek be. A fennmaradó meny­­nyiség nagy részét az állami gaz­daságok állítják elő. Az állami gazdaságok saját szükségleteik fedezése mellett — amely körülbelül 2000 vagon ve­tőmagot jelent, — 3200 vagonnal szállítanak a termelőszövetkeze­teknek is. Azok a közös gazdasá­gok, amelyek már a múlt évben is vetettek szovjet, illetve olasz búzát, több helyen a saját­­ter­mésüket használják vetőmagnak. Az intenzív búzákat szeptember közepén már vetni kell, s ennek megfelelően a szövetkezetek szep­tember elején megkapják az igé­nyelt mennyiséget.

Next