Vas Népe, 1961. augusztus (6. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-01 / 179. szám

1961. augusztus 1. Kedd VAS NÉPE A kommunista társadalom építésének programja (Folytatás a 2. oldalról) leértve, a higiénia és kulturált élet követelményeinek megfelelő egészséges lakása lesz. A máso­dik 10 esztendő folyamán a lakó­házak használata fokozatosan in­gyenessé válik minden állampol­gár számára. A közlekedési eszközök (villa­mos, autóbusz, trolibusz, metró) használata a második 10 eszten­dőben már ingyenes lesz és a második 10 esztendő végére in­gyenesek lesznek az olyan köz­szolgáltatások, mint a víz, gázel­látás, a fűtés. Az első 10 esztendő folyamán megvalósul az áttérés a hatórás munkanapra — úgyhogy heten­ként egy pihenőnap lesz — illet­ve a 34—36 órás munkahétre, heti két pihenőnappal. A föld alatt végzett és az egészségre ártalmas munkakörökben ötórás lesz a munkanap, illetve 30 órás az öt­napos munkahét. A második 10 esztendőben a munka termelékenységének meg­felelő növekedése alapján meg­kezdődik az áttérés még rövidebb munkahétre Ily módon a Szovjetunióban lesz a világon a legrövidebb, s egyszersmind a legterméke­nyebb és legjobban megfizetett munkanap. Ezzel egyidejűleg növekedni fog a dolgozók évi fi­zetett szabadságának tartama is. E két évtized eredményeképpen a társadalmi fogyasztási alap összege a lakosság reáljövedelme egész összegének hozzávetőlege­sen a felét fogja alkotni. Ez le­hetővé teszi a társadalom terhé­re a következő szolgáltatásokat: a gyermekek ingyenes ellátása a gyermekintézményekben és bent­lakásos iskolákban (a szülők kí­vánsága szerint); a munkaképte­lenek anyagi ellátása; ingyenes oktatás minden tanintézetben; minden állampolgár ingyenes or­vosi ellátása, beleértve a gyógy­­szerellátást és a betegek kórházi kezelését; ingyenes lakás és a közszolgáltatások ingyenes igény­­bevétele; ingyenes közlekedés; a mindennapi élettel összefüggő bi­zonyos közérdekű szolgáltatások ingyenes igénybevéte; az üdülők, penziók, turistaszállások díjának fokozott csökkentése, illetve rész­ben ingyenes használatuk, a la­kosság mind szélesebb körű ellá­tása segélyekkel, kedvezmények­kel és ösztöndíjakkal (egyedül álló anyák megsegítése, ösztöndíjak a diákoknak), fokozatos áttérés az ingyenes közétkeztetésre (ebédel­tetésre) a vállalatoknál, az intéz­ményeknél és a termelőmunká­ban elfoglalt kolhozparasztoknál. A kitűzött program sikeresen teljesíthető békés viszonyok kö­zött. A nemzetközi helyzet bo­ny­ol­ód­ása és ennek következtében a honvédelmi kiadások elenged­hetetlen növelése késleltetheti a népjólét emelésére vonatkozó ter­vek végrehajtását. A nemzetközi kapcsolatok tartós rendezése, a katonai kiadások csökkentése, különösen pedig az általános és teljes leszerelés megvalósítása megfelelő államközi egyezmény alapján, lehetővé tenné a dolgo­zók életszínvonalának emelésére vonatkozó tervek jelentős túltel­­jesítését. A tervezet meghatározza az SZKP feladatait az államépítés és a szocialista demokrácia to­vábbfejlesztése terén. A szocialista forradalomból megszületett proletárdiktatúra vi­lágtörténelmi szerepet játszott és biztosította a szocializmus győzelmét a Szovjetunióban. A szocializmus építésének folyama­tában a proletárdiktatúra maga is módosult. A munkásosztály — a történe­lemben az egyetlen osztály, amely nem tűzi célul, hogy hatalma örökös legyen. A szocializmus — a kommunizmus első szakasza — teljes és végérvényes győzelmé­nek biztosításával és a kommu­nizmus építésének általánosan kibontakozó szakaszába való áttéréssel a proletariátus dik­tatúrája betöltötte történelmi küldetését és a belső fejlődés feladatainak szempontjából szük­ségszerűsége megszűnik a Szov­jetunióban. Az állam, amely a proletárdiktatúra államaként jött létre, egységes népi állammá, az egész nép érdekeinek és akara­tának kifejezőjévé vált. A tervezet a továbbiakban rá­mutat, hogy a munkásosztály diktatúrájának szükségessége előbb szűnik meg, mint ahogy az állam elhal. Az állam, mint egy­séges népi szervezet, megmarad a kommunizmus teljes győzelméig. A szocialista demokrácia to­vábbi fejlődésének folyamatában az államhatalom szervei fokoza­tosan átalakulnak a társadalmi önkormányzat szerveivé. A kommunista építés során fo­kozódni fog a tanácsok szerepe amelyek a nép mindent átfogó szervezetévé, a nép egységének megtestesítőjévé váltak. A párt szükségesnek tartja a népi képviselet formáinak töké­letesítését és a szovjet választási rendszer demokratikus elveinek fejlesztését. A tanácsok munkájának meg­javítása érdekében, továbbá, hogy munkájukba újabb erők kapcsolódjanak be és a dolgozók újabb százezrei és milliói jár­ják ki az államvezetés iskoláját, minden választásnál célszerű a tanácsi képviselők legalább egy­­harmadát megújítani. Azért, hogy minél több megfelelő em­ber kapcsolódjék be a vezető szervek munkájába, továbbá hogy az államigazgatás egyes dolgozói­nak ne legyen lehetőségük a ha­talommal való visszaélésre, a párt szükségesnek tartja a vezető szer­vek személyi állományának rend­szeres felújítását. Célszerű le­szögezni azt az elvet, hogy a szö­vetségi, a köztársasági és a helyi szervek vezető munkatársait rendszerint legfeljebb csak há­romszor válasszák meg egymás után tisztségükre. A tervezet kimondja, rendsze­resíteni kell, hogy a dolgozók megvitassák a törvénytervezete­ket és más állami vagy helyi je­lentőségű döntéseket. A legfonto­sabb törvénytervezeteket népsza- I vazásra kell bocsátani. A tervezet rámutat arra, hogy a kommunizmus építésének álta­lánosan kibontakozó időszaká­ban fokozódik a társadalmi szer­vezetek szerepe. Különösen meg­növekszik a szakszervezeteknek, a kommunista ifjúsági szövetség­nek, a különböző szövetkezeti szervezetek szerepe. A társadalmi szervezetek önte­vékenységének fejlesztése céljá­ból a párt szükségesnek tartja ezek fizetett apparátusának to­vábbi csökkentését alulról felfe­lé, továbbá a soron következő választásokon minden egyes tár­sadalmi szerv személyi állomá­nya mintegy felének felújítását. Célszerűnek tartja, hogy a társa­dalmi szervezetek vezető munka­társait egymás után rendszerint legfeljebb két alkalommal vá­lasszák meg. A szocialista államiság fejlő­dése fokozatosan arra vezet, hogy ez az államiság társadalmi kom­munista önkormányzattá alakul át, amelyben egyesülnek a szov­jetek, a szakszervezetek, a szö­vetkezeti és más tömegszerveze­tek. Ez a folyamat a demokrácia további fejlődését fogja jelenteni. A történelmi fejlődés elkerül­hetetlenül az állam elhalására vezet. Az állam teljes elhalásá­hoz szükséges a belső feltételek — a fejlett kommunista társada­lom felépítése, valamint a külső feltételek megteremtése — a kapializmus és a kommunizmus közötti ellentmondásnak nem­zetközi síkon, a kommunizmus javára történő végleges megoldá­sa. A tervezet a továbbiakban meghatározza az SZKP feladata­it a Szovjetunió fegyveres erői­nek és védelmi képességének fo­kozása területén, s rámutat, hogy a békés egymás mellett élés le­nini elve a szovjet állam külpoli­tikájának általános irányelve volt, s az is marad. A nemzetiségi kapcsolatok kér­déséről a programtervezet a töb­bi között a következőket mond­ja: A kommunizmusnak a Szovjet­unióban bekövetkező győzelmé­vel a nemzetiségek még közelebb jutnak egymáshoz, megnövekszik gazdasági és eszmei közösségük,, kifejlődnek szellemi arculatuk­nak közös kommunista vonásai. A tervezet a továbbiakban azokról a feladatokról beszél, amelyeket a pártnak az ideológia, a nevelés, a képzés, a tudomány és a kultúra területén kell meg­oldania. A különböző társadalmi rend­szerű államok békés együttmű­ködése nem jelenti az ideológiai harc megszűnését. A kommunis­ta párt a jövőben is leleplezi a kapitalizmus népellenes, reakci­ós lényegét, s a kapitalista­ rend szépítgetésére irányuló minden­féle próbálkozást. A közoktatás rendszerét; oly módon építjük fel, hogy a felnö­vekvő nemzedék oktatása és ne­velése szorosan kapcsolódjék az élethez, a termelő munkához, s hogy a felnőtt lakosság a terme­lésben végzett munkáját össze­köthesse a tanulás és a képzés folytatásával, a maga hivatásá­nak és a társadalom szükségle­teinek megfelelően. A tudomány alkalmazása döntő tényezője lesz a társadalmi ter­melőerők hatalmas növekedésé­nek. A programtervezet meghatá­rozza a kulturális építés, az iro­dalom és a művészet területén jelentkező feladatokat is. A szov­jet irodalom, a zene, a festőmű­vészet, a film, a színház, a mű­vészet minden ága újabb magas­latokra jut az eszmei tartalom és a művészi kifejezőképesség fej­lődésében. A programtervezet a követke­zőkben rámutat: Mivel az egyes országokban a szocialista forradalom különböző időpontokban játszódik le, és a gazdasági és kulturális fejlődés színvonala is más és más, a kü­lönböző országokban nem feltét­lenül egy­idejű a szocializmus építésének befejezése, illetve az áttérés a kommunizmus általáno­san kibontakozó építésének idő­szakára A szocialista államok fejlődése az egységes szocialista világrendszerben, e rendszer tör­vényszerűségeinek és fölényének alkalmazása azonban megadja ezeknek az országoknak a lehe­tőséget arra, hogy l­erövidítsék a szocializmus építésének idejét, megnyílik előttük az a távlat, hogy egyazon történelmi kor­szakon belül, többé-kevésbé egy­idejűleg térjenek át a kommu­nizmusra. Az az ország­, amely elsőként halad a kommunizmus felé, meg­könnyíti és meggyorsítja az egész szocialista világrendszer haladá­sát a kommunizmus felé. A tervezet meghatározza az SZKP feladatait a többi szocia­lista ország kommunista pártjai­val való együttműködésre, politi­kai, gazdasági és kulturális té­ren. Az SZKP és a szovjet nép min­­dent megtesz azért, hogy a szo­cializmus és a kommunizmus építésében segítséget nyújtson a szocialista tábor minden népé­nek. A párt életének törvénye — szögezi le a következő részben a tervezet — a pártélet lenini nor­máinak és a közösségi vezetés elvének következetes betartása. A pártélet lenini elveivel ösz­­szeegyezethetetlen a személyi kultusz, s vele kapcsolatosan a kollektív vezetés, a párton belüli demokrácia és a szocialista tör­vényesség megsértése. A kollektív vezetés lenini elvé­nek következetes megvalósítása, a párt friss, új erőinek a vezető pártszervezetekbe való széleskö­rű bevonása, az idős és a fiatal káderek tevékenységének helyes összehangolása érdekében, vala­mint azért, hogy egyes funkcioná­riusok kezébe ne összpontosul­hasson mértéktelenül a hatalom, és hogy a közösség ellenőrzése mindig érvényesüljön, a párt szükségesnek tartja egész sor in­tézkedés végrehajtását, a többi között annak a gyakorlatnak a valóra váltását, hogy meghatáro­zott arányban rendszeresen fel­újítsák a párt választott szervei­nek személyi állományát, kezdve az alapszervezetektől a Központi Bizottságig, s egyszersmind biz­tosítsák a vezetés folyamatossá­gát. Minden egyes rendes választá­son az SZKP Központi Bizottsá­gának és elnökségének összetéte­lét legalább negyedrészben meg­újítják Az elnökség tagjait rend­szerint legfeljebb csak 3 alkalom­mal választják meg egymás után. Egyes pártvezetők elismert te­kintélyüknél rendkívüli politikai, szervezői és egyéb képességeik­nél fogva egymás után hosszabb időre is beválaszthatók a párt vezetőszerveibe, ha zárt (titkos) szavazáson megkapják a szava­zatok legalább háromnegyedét. A szövetségi köztársaságok kommunista pártjai központi bi­zottságának, a kerületi bizottsá­goknak, a területi bizottságoknak személyi állományát minden ren­des választáson legalább egyhar­­madában megújítják, a körzeti, a városi és a lakóterületi bizottsá­gok esetében, a pártbizottságok vagy az alapszervezeti vezetősé­gek személyi állományát pedig fe­lében újítják meg. Ezeknek a ve­zető párszerveknek a tagjait leg­feljebb háromszor lehet egymás után megválasztani. Az alap­szervezetek titkárai legfeljebb csak két alkalommal választha­tók meg egymás után. A pártszervezet, politikai ké­pességekre és hozzáértésre tekin­tettel a vezetőszervek állomá­nyába megválaszthatja valame­lyik funkcionáriust hosszabb idő­re is, ha a szavazatoknak legalább háromnegyed részét megkapja. Akik választott tisztségük ide­jének lejártával kiválnak a párt vezető szervéből, későbbi válasz­tásokon ismét megválaszthatók. Az SZKP Központi Bizottságá­nak és más vezető szerveinek sze­mélyi állományából való levál­tásra döntést csak akkor lehet hozni, ha zárt (titkos) szavazáson az adott szerv összes tagjainak legalább kétharmada megszavaz­za a döntést. A párt továbbra is erősíti so­rainak egységét és tömörségét, tisztán megőrzi a marxizmus— leninizmus zászlóját. Az SZKP programtervezete ezután hangsúlyozza a párt és a nép közötti kapcsolatok további kiszélesítésének és elmélyítésének szükségességét. Ugyanakkor , a Szovjetunió Kommunista Pártja továbbra is erősíti a nemzetközi kommunis­ta mozgalom egységét, fejleszti testvéri kapcsolatait az összes kommunista és munkáspártokkal. A kommunista párt kipróbált vezetésével, a marxizmus-le­ninizmus zászlaja alatt a szovjet nép felépíti a kommunista társa­dalmat A párt ünnepélyesen kijelenti: a szovjet emberek mai nemzedéke kommunizmusban fog élni! Elutazott dr. Kwam­e Nkrumah gh­ánai köztársasági elnök Dr. Kwame Nkrumah, a Ghánai Köztársaság elnöke és kísérete háromnapos látogatása után hét­főn délelőtt elutazott Magyaror­szágról A ghánai államfőt ünnepélye­sen búcsúztatták a zászlódíszben pompázó Ferihegyi repülőtéren, ahol több ezer fővárosi dolgozó gyűlt össze. A ghánai elnök búcsúzt­atására megjelent Dobi István, a Nép­­köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, valamint Kállai Gyula, a Minisztertanács első elnökhelyet­tese, Kiss Károly, az Elnöki Ta­nács elnökhelyettese. Rónai Sán­dor, az országgyűlés elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, dr. Sik Endre külügymi­niszter. Ott volt az Elnöki Ta­nács és a Minisztertanács számos tagja, a politikai élet több más vezető személyisége. Jelen volt a búcsúztatásnál a budapesti dip­lomáciai képviseletek számos ve­zetője és tagja. Eljöttek a Buda­pesten tanuló afrikai diákok kép­viselői is. Nkrumah elnök búcsúbeszédé­ben köszönetét fejezte ki a ma­gyar kormánynak és a magyar népnek a baráti fogadtatásért. Nagy elismeréssel szólt azokról a hasznos tapasztalatokról, amelye­ket Magyarországon szereztek. Utána Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke mondott búcsúbe­szédet. A többi között a magyar nép és a magyar kormány baráti üdvözletét tolmácsolta a hős gha­nai népnek, amely töretlenül és következetesen harcol a gyarmati rendszer mielőbbi teljes felszá­molásáért. Nkrumah elnök Budapestről a Csehszlovák Szocialista Köztár­saságba utazott. Magyar—ghanai közös nyilatkozat A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa és a magyar forra­dalmi munkás-paraszt kormány meghívására dr. Kwame Nkru­mah, a Ghanai Köztársaság elnö­ke 1961. július 28-tól 31-ig hiva­talos látogatást tett a Magyar Népköztársaságban. Nkrumah el­nök magyarországi tartózkodása folyamán hivatalos tárgyalásokra került sor a két ország képvise­lői között. A megbeszéléseken a Magyar Népköztársaság és a Ghánai Köz­társaság közötti kapcsolatokat vizsgálva mindkét fél örvendetes fejlődést állapított meg, amit a felek közti azon megállapodás is mutat, hogy országaik között dip­lomáciai kapcsolatokat létesíte­nek. Az 1961 áprilisában aláírt ma­gyar—ghanai kereskedelmi és hi­telügyi egyezmények lerakták a két ország közötti gazdasági együttműködés alapjait. Magyar­­ország lehetőségeihez mérten részt vesz Ghana iparfejlesztési terveinek megvalósításában és fo­kozza árubehozatalát a Ghanai Köztársaságból. A két fél kö­zött 1961 áprilisában megkötött­ technikai-tudományos segélynyúj­tási szerződés és kulturális szer­ződés lehetővé teszi a szakembe­rek cseréjét, a technikai és tu­dományos tapasztalatok mindkét ország javát szolgáló kicserélését. Magyarország szakembereket küld Ghánába a tudományok fej­lesztésének előmozdítása és a ter­mészeti erőforrások kiaknázásá­nak fejlesztése céljából. A kulturális egyezmény értel­mében ghánai ösztöndíjasok fog­nak tanulni a magyar egyeteme­ken. . A megbeszéléseken a felek vé­leménycserét folytattak a nemzet­közi helyzet legfontosabb idősze­rű kérdéseiről. Egyidejűleg meg­beszélték a két ország közötti ba­ráti kapcsolatok további fejlesz­tésének lehetőségét és módoza­tait is. Dr. Kwame Nkrumah, a Ghá­nai Köztársaság elnöke ghánai látogatásra hívta meg Dobi Ist­vánt, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökét, aki a meghívást elfogadta. A közös közleményt a Magyar Népköz­­társaság részéről Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, a Ghanai Köztársaság részéről dr. Kwame Nkrumah, a Ghanai Köztársaság elnöke írta alá. a

Next