Vas Népe, 1961. október (6. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-01 / 232. szám

Világ, filaletátjai, eg.is.Eiüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT VAS MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA VT. évfolyam, 232. szám Ára : 70 fillér 1961. október 1. Vasárnap I­ rét- és legelőgazdálkodásról, a felvásárlás és a kereskedelem helyzetéről, valamint a dolgozók bejelentéseinek intézéséről tárgyalt a megyei tanács kétnapos ülése A Vas Népe tegnapi számában közöltük, hogy pénteken és szombaton kétnapos megyei tanács­­ülés volt Szombathelyen. A tanácsülésen megje­lent Cosztonyi János elvtárs, az MSZMP Vas megyei Bizottságának első titkára, Sághy Vilmos elvtárs élelmezésügyi miniszterhelyettes, dr. Zsig­­mond László, a Hazafias Népfront Vas megyei Bizottságának elnöke is. Megjelentek továbbá járási és megyei mezőgazdasági szakemberek, tu­dományos kutatók, vállalatvezetők. A tanácsülés első napján napirend előtt Gonda György elvtárs, a megyei tanács vb. el­nöke ismertette a jelenlevőkkel a megyei vb-nek a legutóbbi tanácsülés óta végzett munkáját és beszámolt a lejárt határidejű­­határozatok végre­hajtásáról. Ezután Czirák Ferenc elvtárs, a me­gyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője beszámolt a megye rét- és legelőgazdálkodásá­nak helyzetéről és a további feladatokról. fi rét­­is legelőgazdálkodásról Csirák Ferenc elvtárs beszámolója — A megye mezőgazdaságában igen jelentős szerepet tölt be az állattenyésztés — kezdte beszá­molóját Czirák elvtárs. Majd rá­mutatott: Vas megye állatsűrű­sége jóval az országos átlag fe­lett van és a legnagyobb állatsű­rűséggel rendelkező megyék közé tartozik. A megye tanácsi szektorában 100 kát. hold szántóra számít­va közel 40 darab szarvas­­marha, 65 sertés, 4,4 ló és 4,7 darab juh esik. A megyében 100 kát. hold szántó­ra 43 számosállat jut. Az emlí­tett haszonállatokon kívül még közel egymillió törzsbaromfi is van a megyében. Az ilyen nagy létszámú állatál­lomány takarmányszükségletének maradéktalan kielégítése megkö­veteli, hogy a növénytermesztést — az olyan népgazdasági szem­pontból "fontos" növények, mint például a kenyérgabona, továb­bá az egyes ipari növények ter­mesztése mellett — fokozottab­ban az állattenyésztés szolgálatá­ba állítsuk. A szántóföldi takar­mánytermő területek mellett ösz­­szesen 64 ezer kát. hold gyepte­rület áll rendelkezésünkre. Ebből 47 ezer hold a rét és 17 ezer hold a legelő. A takarmánytermő te­rületeken a jelenlegi átlagtermé­sek figyelembevételével — főleg abraktakarmányból —­ nem te­rem meg az állatállomány szá­mára szükséges takarmánymeny­­nyiség. Emiatt az állatállomány számszerű fejlesztése, minőségé­nek javítása és a hozamok növe­lése sem fejlődhet a kívánt mér­tékben. Mivel a földterület is korlátozott, a gyakran megmutat­kozó takarmányhiányt egyéb mó­don kell pótolni. Erre nagyszerű lehetőség kínálkozik a rét­- és le­gelőterületek fűhozamának növe­lésében. Rét- és legelőterületeink je­lenlegi állapotukban azonban nagyon gyenge termést ad­nak. A rétek holdamként­ átlagos fű­termése 15, a legelőké meg csak 5—6 mázsa szénaértéknek felel meg. A rajtuk termett takarmány minőségileg sem kielégítő. A­­ré­tek egy része elvizesedett, a fű­állomány sásos, vagy gyenge mi­nőségű savanyú füvekből tevődik össze. A rétek és legelők alacsony ho­zamának az az egyik fő oka, hogy e szövetkezetek többsége még a legszükségesebb ápolási, karban­tartási, vízrendezési és talajerő­­pótlási munkálatokat sem végzi el. E tarthatatlan helyzeten sür­gősen változtatni kell. A helyi ta­nácsok, a tömegszervezetek, a termelőszövetkezetek vezetősé­geinek és a mezőgazdasági szak­embereknek bevonásával olyan intézkedéseket kell hozni és meg­valósítani.. . amelyek révén évről évre szakszerűbbé tehetjük a rét­es legelőgazdálkodást. Az előadó ezután rámutatott: megfelelő intézkedésekkel egy-két éven belül a rétek és legelők fűhozamát holdan­ként átlagosan öt mázsával tudnánk növelni. Ez a mennyiség a megye terüle­tén évente mintegy 3000 vagon szénatöbbletet jelentene. E lehe­tőség megvalósításával a szántó­földi szálastakarmánytermő te­rületek csökkentésével is ki tud­nánk elégíteni az állatállomány szénaszükségletét. Czirák elvtárs részletesen fog­lalkozott a rét- és legelőterületek víztelenítési problémáival, majd a talajerő pótlásának fontosságát taglalta. Ezzel kapcsolatban az élen járó nagyüzemek eljárásait említette követendő példaként Mivel a fű hozamának növelésé­hez nem áll rendelkezésre ele­gendő mennyiségű nitrogénmű­trágya, ezért a meglevő és nitro­génben gazdag trágyalevet aján­latos a rétekre ésszerűen felhasz­nálni. E feladat megkönnyítése céljából a Vas megyei Növényvé­dő Állomás szakemberei egy olyan trágyalészóró készüléket szerkesztettek, amelynek üzemel­tetése teljes mértékben megfelel a szakszerű trágyalékiszórással kapcsolatos követelményeknek. Remény van rá, hogy a szövet­kezetek belátható időn belül igénybe vehetik ezt a készüléket. Jövőre pedig már 10 trágyalészó­­róval több ezer hold rét és legelő trágyázását lehet megoldani. Az előadó részletesen szólt a rét- é® legelőterületeken levő gyomirtás fontosságáról majd az öntözés előnyeiről beszélt. Itt említette meg, hogy a Cser régi problémáját is öntözéssel próbál­ják megoldani. Az előadó fel­hívta a figyelmet a legelőterüle­tek szakszerű módon történő hasznosítására is. Mint hangoz­tatta, a jövőben minél több helyen szakaszosan legeltessék a fü­vet, mert így a tiprásból szár­mazó veszteséget, csökkenteni lehet. Czirák elvtárs elismeréssel nyi­latkozott a Hazafias Népfront szerveinek és a KISZ-szerveze­­teknek a rét- ég legelőápolásban kifejtett munkájáról, majd arra hívta fel a figyelmet,­ hogy a ter­melőszövetkezetek jövő évi ter­veikbe a rét- és legelőgazdálko­dással kapcsolatos feladatokat is illesszék be Czirák elvtárs beszámolóját vita követte. Dologh Ervin, a Vízügyi Igaz­gatóság vezetője elmondotta: az­ utóbbi néhány évben jelentős eredményeket értek el a rét- és legelőgazdálkodás megjavításá­ban. Nagy területekről lecsapol­ták a pangó vizeket, s ezeken a helyeken már jó minőségű széna terem. A felszólaló beszélt a víz­gazdálkodási társulatok működé­séről és munkájukkal kapcsolat­ban megelégedését fejezte ki. Ja­vasolta a tanácsülésnek, hogy a rét- és legelőgazdálkodás további javítása érdekében egy agronó­miai bizottságot is hozzanak lét­re. Gyurácz Géza a trágyalé helyes felhasználásának jelentőségét méltatta és felhívta a termelőszö­vetkezeti vezetők figyelmét: ne engedjék elfolyni ezt a nagyon hasznos tápanyagot, hanem ku­takban vagy tartályokban gyűjt­sék össze és a lehető leggazdasá­(Folytatás a 2. oldalon) Lánctalpas földkotró kezdte meg az új lakások alapozási mun­káit Szombathelyen, a Kisfaludy Sándor utcában. E nagy teljesít­ményű géppel végzik el a földmunkákat a többi új lakásépítke­zésnél is. Közbiztonsági Érdeméremmel tü­ntettek ki két szentgotthárdi dolgozót (Tudósítónktól) Bensőséges ünnepéllyel és kul­túrműsorral köszöntötte a fegy­veres erők napját Szentgotthárd lakossága. Az ünnepségen került sor két szentgotthárdi dolgozó megjutalmazására. A Belügymi­nisztérium megbízottja Nagy Jó­zsef­­ állomásfőnöknek a Közbiz­tonsági Érdemérem aranyfokoza­tát, Nemes Ernő erdésznek pedig a Közbiztonsági Érdemérem bronzfokozatát nyújtotta át. A két kitüntetett több alkalommal segített a határvédelemben. 946 vagon új gabonát őröltek eddig a megye malmai A nyári nagy karbantartási és fertőtlenítési­ munkák után teljes kapacitással dolgoznak a Vas.— Zala megyei Malomipari Vállalat üzemei. Néhány malomban két műszakot vezettek be. A megye malmaiban eddig 946 vagon ke­nyérgabonát őröltek lisztté. A liszt egy része a malmok raktá­raiba került, másik részét a sü­tőipari vállalatoknak és a keres­kedelmi szerveknek továbbítot­ták. Szombathelyen ég , Celldömöl­­kön csomagoló részleg is dolgo­zik. Az állami kereskedelmi vál­lalatok és földművesszövetkezeti boltok részére egy és­­ két kilós csomagokat állítanak össze. A csomagolt lisztet nagyon megked­velték a vásárlók, így ebből­­, az igényeket — a csomagoló üzemek kapacitásának korlátozott volta miatt — nehéz kielégíteni. A mal­mok — annak ellenére, hogy a megye egyik legnagyobb üzeme, a körmendi műmalom rekonstruk­ció alatt áll — gondoskodnak a folyamatos lisztellátásról. A kör­mendi malmot a teljes felújítás után a jövő év tavaszán helyezik üzembe. A malmok között egyébként munkaverseny folyik, amely el­sősorban a gazdaságossági­­­ténye­zőkre terjed ki. A munkaverseny november végéig tart, s a győz­teseket pénzjutalomban részesí­tik.. . • Naponta 180—000 pár cipő készül a Szombathelyi Cipészipari Vállalat vasvári üzemében. V fképriport a 3 oldalon

Next