Vas Népe, 1961. október (6. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-01 / 232. szám

. (Folytatás aj 1. oldalról) gosabban igyekezzenek hasznosítani. Kovács Irén, a tanácstagi körzetében levő rét- és legelőgazdálkodás helyzetét ismertette és helyeselte az illetékes szerveknek a fű terméshozamának növelésére irányuló elgondolását. Dr. Balázs Ferenc, a Nagymérnekpusztai Kísérleti Állami Gazdaság kutatója a rét- és legelőgazdálkodásnak a náluk alkalmazott módjáról beszélt. Elmondotta, hogy a pangóvizes területeket vakonddrénezik, így kevesebb vízelvezető árkot kell ásni és az árkok,nem akadályozzák a kaszálást és a legeltetést. A vakondrénezett (általáslazított) területeken csak ezzel az eljárással 30 százalékkal növelték a fű terméshozamot. A felszólaló részletesen foglalkozott a tápanyagpótlás fontosságával, majd elmondotta, hogy egy kísérleti parcellán, amelyen minden szükséges tápanyagot megadtak a gyepnek, a korábbi 15 mázsával szemben 70 mázsás holdanként fűtermést értek el. Gál Jánosné a legelők fásítására hívta fel a figyelmet. Dr. Kneffel Pál a trágyalékutak korszerűsítésének fontosságát hangoztatta. Mint mondotta, a kutak nehezen üríthetők és ez közegészségügyi szempontból is hiba. Javasolta, hogy a téli szakoktatás során a fontosságának megfelelő helyet kapjon a rát- és legelőgazdálkodás. Dr Dőry Lajos, a Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia professzora, a különféle tápanyagok felhasználásának módjáról szólt. Hangoztatta, hogy a nitrogéntartalmú műtrágyákat tavasszal, a növényzet fejlődésének megindulásakor kell felhasználni. A szervestrágyát és a komppsztrágyát ősszel és télen, a trágyalevet szintén kora tavasszal szórják ki. Részletesen beszélt a mechanikai eljárások fontosságáról, s felhívta a figyelmet: csak a legritkább esetekben fogasolják a réteket a tsz-ek. Ezzel az eljárással ugyanis gyakran több kárt okoznak, mint amennyi hasznot hajtanának. Erdős László, Zsilek József és Pásti István szintén a rét- és legelőterületek fűhozama növelésének fontosságát hangoztatták. Pásti István arra hívta fel a figyelmet, hogy a rétek és legelők egy jelentős részén sok az idegen növényi anyag, amelyek hátráltatják az édes füvek szaporodását. A felszólalásokra Czirák Ferenc elvtárs válaszolt, gazdasági osztály kérje fel a Vízügyi Igazgatóságot, hogy a Cseren a csőkutas öntözési rendszer kísérleti megvalósításához végezzenek próbafúrásokat. A tanácsülés utasította a járási és községi tanácsokat, hogy minden év tavaszán rét- és legelőszemlét szervezzenek. Emellett bízzák meg és kérjék fel a mezőgadasági állandó bizottságokat, hogy a szemlék megtartásában tevékenyen működjenek közre. Utasítást kaptak a járási tanácsok végrehajtó bizottságai, hogy az 50 holdnál nagyobb gyepterülettel rendelkező tsz-ekben jelöljenek ki egy-egy rét- és legelő felelőst. Arra is határozat született, hogy a szakemberek bevonásával minden járásban szervezzék meg a komposztrágyakészítést. A trágyakészítés technológiáját a mezőgazdasági osztály és a Növényvédő Állomás közösen dolgozza ki. A rét- és legelőgazdálkodás tovább javítása érdekében agronómiai bizottságot kell létrehozni. A tanácsülés határozatban mondta ki: szükségesnek tartja, hogy a vízfolyások mentén — az adott lehetőségek figyelembevételével — újabb vízügyi társulatok alakuljanak. Az érintett területeken a vízügyi társulások létesítését széleskörű szervező munkával segítsék elő. A megyei tanács kérje fel a KISZ-szervezeteket és a Hazafias Népfront bizottságokat, hogy a gyepgazdálkodás megjavítása, a terméshozamok növelése érdekében indítsanak széleskörű mozgalmat. A tanácsülés ezután meghallgatta és megvitatta Koronczai Géza elvtársnak, a megyei tanács vb-elnökhelyettesének a megye felvásárlási helyzetéről és további, feladatairól szóló beszámolóját. Bencsik Zoltán, a körmendi járás tsz-einek felvásárlási helyzetéről beszélt. Mint mondotta, a járás globálisan túlteljesítette kenyérgabona-felvásárlási tervét, a szövetkezetek egy része azonban még adós. Ismertette, hogy a körmendi járás tsz-eiben másfél év alatt 1500-zal gyarapodott a szarvasroszdaállomány. Szólt a tsz-ek takarmányproblémáiról, majd felszólalása végén bejelentette, hogy Horvátnádallám a közelmúltban megépült takarmánykeverő üzem megkezdte működését és nagymértékben hozzájárul majd a takarmányozás és hizlalás szakszerűbbé tételéhez és főleg a hizlalási idő lerövidítéséhez. Tudósítás a megyei tanács illésére! fi megyei tanács határozata Ezutána tanácsülés elfogadta a rét- és legelőgazdálkodás helyzetéről és további feladatairól szóló jelentést, majd ezzel kapcsolatban határozatokat is hozott. Jóváhagyta a megye rét- és legelőgazdálkodásának 5 éves tervét. Ennek keretében 10 ezer kát. holdon vízrendezést hajtanak végre. 2 ezer holdat meszeznek, at 5 ezer holdon végeznek vegyszeres gyomirtást. A megyei tanács megbízta a mezőgazdasági osztályt, hogy a növényvédő állomással együtt szervezze meg a trágyalépermetezők gyártását. A tanácsülés utasította a termelőszövetkezeti beruházási iroda vezetőjét hogy a korábban elkészült trágyalékutakat vizsgáltassa felül, és a trágyalé elszivárgását újbóli tömítéssel szüntessék meg. A határozatban szerepel, hogy a mező WANNE*I* E 1881. október 1. Vasárnap m megye felvásárlási helyzetéről Koronczai Géza elvtárs beszámolója Koronczai elvtárs bevezetőjében hangoztatta: csakis, akkor tudjuk kielégíteni a lakosság áruellátási igényeit, ha fokozzuk a termelést és maradéktalanul teljesítjük a felvásárlási terveket is. A megyében, bár jelentős javulás van a felvásárlásban, de a következetesség, az állalmi érdjeitek szem előtt tartása nem minden esetben érvényesül. A megye kenyérgabona-szabadfelvásárlási tervét túlteljesítette ugyan, de az ország kenyérellátásából fokozottabb mértékben is részt vehetne. Vannak ugyanis termelőszövetkezetek, amelyekben a szükségletüket messze meghaladó kenyérgabona-mennyiséget osztanék a tagoknak. Az acsádi Petőfi Termelőszövetkeztben például családtagonként 708 kiló kenyérgabonát terveznek kiosztani. Nem vitás, hogy a tsz-ek egy részénél bizonyos spekulációs törekvések vannak a gabonafelesleggel. A megyei tanács végrehajtó bizottsága úgy határozott: a jövőben azok a termelőszövetkezetei kapják a jelentősebb összegű beruházási keretet, s a gépek vásárlásánál és a műtrágya elosztásánál is azokat részesítik előnyben, amelyek a legjobban teljesítik szerződéses kötelezettségeiket és a szükségleteiket meghaladó terményféleségekből a legtöbbet adnak el az államnak. Ez az eljárás igazságos, és a kötelezettségüket példásan teljesítő szövetkezeti vezetők és tagok teljes egyetértésével találkozik. Koronczai elvtárs felhívta a figyelmet, hogy a megye tsz-eiben további lehetőségek vannak a kenyérgabona felvásárlására. Elismeréssel nyilatkozott a sárvári járás és Szombathely város illetékes vezetőinek és dolgozóinak a gabonafelvásárlásban kifejtett jó munkájáról. ■i—Ahhoz, hogy rá jövő évi, kenyérgabona-felvásárlási tervünket is, sikeresen teljesíthessük, már most meg kell teremteni a feltételeket — hangoztatta Koronczai elvtárs. — Fontos, hogy időben, és jól előkészített talajba vessük el a kenyérgabonát. E cél megvalósítása érdekében javasolta a tanácsülésnek, értsen egyet a KISZ és a MEDOSZ megyei Bizottsága által meghirdetett munkaversenynyel, amely az őszi vetési, betakarítási és szántási munkák időben történő elvégzésére hívta fel a figyelmet. Koronczai elvtárs emlékeztetett rá, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottsága a községek között is munkaversenyt szervezett, az őszi munkák kellő időben történő elvégzése érdekében. Járásonként a legjobb eredményt elérő község a jövő évi beruházási, illetve felújítási keretből 50 ezer forint támogatást kap. A jövő évi kenyérgabona-felvásárlás sikeres teljesítése érdekében Koronczai elvtárs felhívta a figyelmet: az 1962-es termelési tervek készítésénél vegyék figyelembe: jövőre csak annyi kenyérgabonát osszanak ki, amennyi a szükségleteket fedezi. A többletet adják el az államnak. Az előadó részletesen szólt a hús, a hentesáru, a tojás és a tej felvásárlásának helyzetéről is. Mint mondotta: minden lehetőt el kell követni annnak érdekében, hogy a nevezett árukból a tervezett mennyiséget felvásároljuk. A tsz-ek közös sertésállományából 42.500 sertés eladását tervezték. Ez ideig 42.125-re kötötték meg a hizlalási szerződést. A látszat azt mutatja, hogy a utasi tsz-ek az ezévi sertéshizlalási és értékesítési tervüket megközelítően teljesítik. A szövetkezetek egy része pedig túl is teljesíti szerződéses sertéshizlalási tervét. Koronczai elvtárs előadásában a háztáji és egyéni gazdaságok sertéshizlalási szerződéskötésének helyzetéről is szólt. Elmondotta, hogy a háztáji és az egyéni gazdaságoktól az eddigieknél több sérülést vár a megye, az ország. Utalt a kemenesmagasiek kezdeményezésére, amelynek az volt a lényege, hogy a háztáji és az egyéni gazdaságok is minél több sertést adjanak az országnak. A kemenesmagasi kezdeményezéshez több község csatlakozott. Szergény, Duka, és még több község már túl is teljesítette vállalását, de a községek túlnyomó részében nem értették meg, hogy a háztáji és az egyéni gazdaságok milyen mértékben segíthetik a húsellátást. A beszámoló befejező részében a szerződéskötési és felvásárlási tervteljesítések jelentőségéről, a meglevő takarmányok helyes felhasználásáról, a velük való takarékosságról, és az őszi munkák időben történő elvégzéséről szólt Koronczai elvtárs. A beszámolóhoz többen hozzászóltak. Király Jánosné és Kovács Irén a tanácstagi körzetükhöz tartozó községek felvásárlási tervteljesítését ismertették. Sághy Vilmos miniszterhelyettes felszólalása Sághy Vilmos miniszterhelyettes felszólalása elején az elhangzott problémákra válaszolt. Részletesen beszélt arról, hogy jövőre az ország népének kenyérellátását teljes egészében hazai termésű kenyérgabonából akarjuk megoldani. Ennek érdekében az idei őszön a tavalyinál is sokkal nagyobb területeken vetünk nagyhozamú külföldi búzafajtákat. A miniszterhelyettes felhívta a jelenlevők figyelmét: mindenütt különös gonddal ügyeljenek rá, hogy a vetéstervben szereplő területet, minden holdját elvessék. A vetésterv teljesítésében ugyanis igen gyakran hiányosságok mutatkoztak. Külön is kérte a tanácstagokat: felvilágosító munkával segítsék elő, hogy kenyérgabonából semmilyen menynyiséget ne takarmányozzanak. Sághy elvtárs e gondolat taglalásánál tért ki a takarmánygabonával kapcsolatos helyzetre, s felhívta a figyelmet a takarmánygabonával való takarékosságra. Mint mondotta, országosan nagy a sertés- és a baromfiállomány. Ezt a szintet továbbra is tartanunk kell, hogy teljesíteni tudjuk terveinket és hogy az eddigieknél átmenetileg se kelljen kevesebb húst adni, a közfogyasztásnak. Az állatlétszám csökkentésének elkerülése érdekében az állam továbbra is érvényben tartja a védőárakat. A hizlalásról szólva Sághy elvtárs kifejtette, azzal a módszerrel is takaríthatunk meg takarmányt, ha a korábbinál rövidebb idő alatt hizlaljuk meg a sertéseket. Rövidesen megjelenik egy rendelet — elsősorban a termelők érdekében —, amely száz, illetve 120 kilóban állapítja meg a hízott sertések legalsó átvételi súlyhatárát. A miniszterhelyetes felszólalása végén arra hívta fela figyelmet, minél több fehérjében gazdag takarmányt termeljenek a szövetkezetek, hogy ezáltal is könynyíthessünk a meglevő fehérjetakarmány-gondokon. Szabó József a kenyérgabonával kapcsolatos helyenkénti spekulációra hívta fel a figyelmet. Utána arról szólt, minden lehetőségünk megvan rá, hogy saját termésű kenyérgabonából elégítsük ki az ország népének kenyérszükségletét. Ehhez arra van szükség, hogy növeljük a holdankénts terméshozamokat Gosztonyi János elvtárs felszólalása Gosztonyi János elvtárs felszólalásának első részében megemlítette: megyénk azok közé a megyék közé tartozik, amelyek a felvásárlás forintösszegében évről évre többet adnak az országnak. Ez megnyugtató. Az idei felvásárlási tervek időarányos teljesítése is sok pozitívumot tartalmaz. Hiba azonban hogy aránytalanul oszlik meg a szövetkezeteknél a különféle áruféléknek állami eladásra történő értékesítése. Ezért tovább kell javítani a vezetés hatékonyságát, s az érintett szövetkezeteknél erősíteni kell az állampolgári fegyelmet. Gosztonyi elvtárs a jövő évi felvásárlási terveiről is szólt. Mint megemlítette, ezek a tervek reálisak. Ezeket maradéktalanul teljesíteni kell és ennek érdekében meg kell tenni a szükséges intézkedéseket is. A tervüket sorozatosan hiányosan teljesítő szövetkezeteknél elsősorban felvilágosító szóval, meggyőzéssel kell eredményt elérni. Amennyiben ezzel nem érünk el célt, egyéb eljárással szankciók alkalmazásával is meg kell találni a tervek maradéktalan teljesítésének módját. Az idén 76 ezer kat, hold kenyérgabonát kell elvetnünk — mondotta Gosztonyi elvtárs. — Ezt a területet valóban maradéktalanul el kell vetni, különben nem tudnánk megfelelő részt vállalni az ország népének kenyérellátásából. — Ezután az "időben és jó minőségben történő őszi munkára hívta fel a figyelmet. Mint mondotta, az időben egy jó minőségben végzett munkának meglesz az eredménye. Azokban a szövetkezetekben, amelyekben a tavasszal idejében megkapálták a kukoricát és az egyéb kapást, ott jó a termés és a szárazság sem okozott jelentős kárt, így leszünk jövőre a kenyérgabonával is. Ha időben elvetjük a kalászosokat, biztosabban számíthatunk jó termésre, és ha nem késlekedünk a betakarítással, nem sok terményünk megy veszendőbe.. ■ A felszólalásokra Koronczai Géna elvtárs válaszolt, majd a tanácsülés elfogadta a beszámolót és az azzal kapcsolatos határozati javaslatokat. Ezután Gyurácz János elvtárs, a megyei tanács által kiküldött ideiglenes bizottság elnöke számolt be a dolgozók panaszainak, bejelentéseinek a tanácsi szerveknél történő intézéséről. . . Regős Ferenc elvtárs megyei tanácstagi tevékenységéről adott szántót a tanácsülésnek. A tanácsülés mindkét beszámolót elfogadta, s ezzel a kétnapos ülés első napi vitája befejeződött. Lényegesen javult a megye kereskedelme Horváth István elvtárs beszámolója A tanácsülés szombaton reggel folytatta munkáját. Kevéssel 8 óra után Horváth István elvtárs vb-elnökhelyettes számolt be a kereskedelem megyei helyzetéről. Beszámolójában rámutatott: a megye kereskedelmének fő feladata a lakosság zavartalan áruellátása. Horváth elvtárs ismertette, hogy a megye kereskedelmének helyzetét legutóbb a Belkereskedelmi Minisztérium kollégiuma tárgyalta, majd ezt követően a munkásosztály helyzetével foglalkozó megyei tanácsülés hozott határozatokat a megye áruellátásának megjavítására. A határozatok a kereskedelem munkáját előbbre vitték. Az új kereskedelmi módszerek alkalmazásának révén ma már 78 önkiszolgáló boltegység van a megyében A lakosság kérésének megfelelően a tej- és kenyérboltok május 1. és szeptember 15. között vasárnap is nyitva tartanak. Javult a megye gyümölcs- és zöldségellátása is. Javult a peremkerületek bolthálózata. A többi között megnyílt az Éden Gyula téri és a Március 15. téri üzletsor a Homok út és a Jókai út mentén is új boltok építése van folyamatban. Javult a húsellátás és a forgalomba hozott mennyiség az igények zömét kielégíti. A beszámoló ezután részletesen foglalkozott a kereskedelmi forgalom növekedésével. A megye kiskereskedelmi forgalma 1960-ban 507 millió forinttal volt több, mint 1955-ben. A tanácsi kiskereskedelmi vállalatok 210, a szövetkezeti kereskedelem 261, az egyéb állami és szövetkezeti vállalatok 114 millió forinttal nagyobb forgalmat bonyolítottak le a múlt évben, mint 1955-ben. Horváth elvtárs részletesen beszélt a megye különféle árucikkekkel való ellátásának kérdéseiről, majd az üzemi étkeztetés és vendéglátás problémáit taglalta. Mint mondotta, az üzemi étkeztetésben és vendéglátásban van némi javulás, még mindig (Folytatás a 3. oldalon)