Vas Népe, 1961. november (6. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-01 / 258. szám

4 Brentano utódának személye továbbra is tisztázatlan Csütörtökön folytatódnak a koalíciós tárgyalások Bonn (MTI). A politikai körök érdeklődésének előterében tovább­ra is az a kérdés áll, hogy ki lesz Brentano utóda. Adenauer és a Szabad Demokrata Párt vezetői­nek hétfői tanácsokzása, amely 8 óra hosszat tartott, még nem adott választ erre a kérdésre. A tanácskozás után csak annyi vált ismeretessé, hogy a „tárgyi kér­désekben” megállapodás jött lét­re, de a ,,személyi kérdés”, vagyis a külügyminiszteri poszt betölté­se még továbbra is nyitva áll és erről csak csütörtökön folytatják a tárgyalást A „ tárgyi kérdésekben való megállapodás” beavatott körök szerint azt jelenti, hogy Adenauer lemondott a koalíciós szerződés megváltoztatására irányuló köve­teléséről, amely — mint ismere­tes —, a múlt héten előidézte az FDP újabb „fellázadását” és most olyan kompromisszumos megol­dást ajánlott fel, hogy a koalíciós szerződés változatlan marad, de ehhez mintegy kommentárként függeléket csatoltak az egyes vi­tás pontok értelmezéséről. To­vábbra is függőben marad azon­ban Brentano utódlásának kérdé­se, valamint a szabad demokra­táknak az a követelése, hogy egy FDP képviselőt államminiszter­nek nevezzenek ki a külügymi­nisztériumba és ez az állammi­niszter — a korábbi tervektől el­térően —, a minisztertanácsban is szavazati joggal rendelkezzék. Brentano lemondása után a kancellári hivatal közleményt adott ki. Ez hangsúlyozza, hogy a külügyminiszteri poszton történő változás semmiképpen sem érinti a nyugatnémet külpolitika folya­matosságát és ez a külpolitika a jövőben is változatlan marad. Ezt nyomon követte az a hír, hogy Adenauer Hallstein profesz­­szort, aki az európai gazdasági közösség brüsszeli főbizottságá­nak elnöke, szerdára magához kérette és őt akarja külügymi­niszternek­ javasolni. Az FDP ve­zetői azonban már hétfőn este ki­jelentették, hogy Hallstein sze­mélye számukra elfogadhatatlan, hiszen ő egy „szuper-Brentano” lenne és Hallstein külügyminisz­­tersége esetén a szabad demokra­táknak még kevesebb kilátásuk lenne arra, hogy bármilyen tény­leges befolyást gyakorolhassanak a bonni külpolitikára. Hazaérkezett Csehszlovákiából a Hazafias Népfront küldöttsége Kedden hazaérkezett a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság­ból a Hazafias Népfront küldött­sége, amely Harmati Sándornak, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa titkárának vezetésével egy héten át tanulmányozta a Csehszlovák Nemzeti Front­ban- VAS NÉPE 1361. november 1. Szerda ENSZ-hírek New York (MTI). Az ENSZ-köz­­gyűlés hétfő délutáni — magyar idő szerint esti — ülésén 69 sza­vazattal 10 ellenében jóváhagyta a költségvetési bizottságnak azt a javaslatát, amely 20 millió dol­láros póthitel kiutalását indítvá­nyozza az ENSZ idei kongói tevé­kenységeinek finanszírozásár­a. A közgyűlés ezután áttért a Biztonsági Tanács három új nem állandó tagjának megválasztásá­ra. Monzsi Szlim elnök előzőleg bejelentette, hogy Libéria áten­gedte mandátumának második évét Írországnak. Nyugati hír­­ügynökségek jelentése szerint a közgyűlés ezt 83 szavazattal jóvá­hagyta. Ecuador, Ceylon és Törökor­szág kétéves mandátuma decem­ber 31-én lejár. Ecuador utódjá­vá a közgyűlés 96 szavazattal Ve­nezuelát, Ceylon utódjává pedig 88 szavazattal Ghánát választotta meg a Biztonsági Tanács nem ál­landó tagjává. A harmadik meg­üresedő helyre, Törökország he­lyére több ország pályázott, köz­tük Románia és a Fülöp-szigetek. Minthogy a három egymást kö­vető szavazás során egyik jelölt sem kapott a megválasztásához szükséges és kétharmados többsé­get jelentő 68 szavazatot, az el­nök a további szavazást elnapolta. Ugyancsak elmulasztották a szavazást a gazdasági és szociális tanács új tagjainak megválasztá­sánál is. Az Egyesült Államok, Columbia, Szenegál és Ausztrália kapott kétharmados szavazattöbb­séget, de India, Jugoszlávia, Irak és Thaiföld nem. Üdvözlet a Dnyeper menti h­őeramű­ építőinek Moszkva (MTI). Az SZKP Köz­ponti Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa elismerését fe­jezi ki a Szovjetunió legnagyobb Dnyeper menti hőerőműje építői­nek abból az alkalomból, hogy üzembe helyezték az erőmű egy­millió 200.000 kilowatt általános kapacitású gépegységét. Az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjet­unió Minisztertanácsa felhívja a hőerőmű építőit, végezzék el ha­táridő előtt a még hátralevő mun­kákat és az erőmű kapacitását emeljék 2.400.000 kilowattra. Új fajták, korszerű takarmányozási módszerek az állattenyésztésben A második ötéves terv előírja, hogy tovább kell javítani a lakos­ság élelmiszerellátását, elsősor­ban állati termékekkel. 1960-tól 1965-ig húsból 45.2 kilóról 53.2 ki­lóra, tejből és tejtermékekből 148.1 literről 200 literre, tojásból 156 darabról 187 darabra kell növekednie az egy főre jutó évi fogyasztásnak. Ennek megvaló­sítása elsősorban az állattenyész­tésen múlik. Az állattenyésztésnek 1965-ben összesen 27—29 százalékkal több vágósertést, 35—37 százalékkal több vágóbaromfit, 26 százalék­kal több tejet és 24 százalékkal több tojást kell adnia, mint ta­valy. Az állatállomány ugyan­akkor nem sokkal növekszik. Az állati termékek nagyobb mennyiségét tehát elsősorban az állattenyésztés minőségé­nek javítása és termelékeny­ségének fokozása útján kell biztosítani. A sertéstenyésztésben a legfon­tosabb feladat a vágóállatok szá­mának növelése. Ehhez elsősor­ban a hizlalási időt kell csökken­teni, szaknyelven szólva: a forgási sebességet gyorsítani a jelenlegi 15,1 hónapról 11,8 hónapra. Ennek egyik legfőbb eszköze az állo­mány termelékenységének, takar­mányértékesítő képességének fo­kozása. Az utódvizsgáló állomá­sok hálózatának bővítésével és más szervezeti intézkedésekkel biztosítják, hogy 1963-tól csak olyan apaállatok kerüljenek te­nyésztésbe, amelyeknek magas takarmányértékesítő képességét ivadékvizsgálatokkal ellenőrizték. Az ötéves terv végére a jelenle­ginél kedvezőbb lesz a sertésállo­mány fajta-összetétele is: a fehér hússertések aránya a jelenlegi 59 százalékról 70 százalékra nő, s ezek egy részét haszonkeresztezé­sekkel is javítják. A baromfitenyésztésben ugyan­csak a termelékenység fokozása a egyik legfontosabb feladat Ez vonatkozik a hizlalásra és a to­jástermelésre is: a tyúkonkénti tojáshozamot a tavalyi 84-ről 102- re kell emelni, ezen belül a ter­melőszövetkezetekben 130—135-re, az állami gazdaságokban pedig körülbelül 170-re. A baromfiállo­mány minőségét kiváló külföldi fajták bevonásával, a keresztező-,­sek nagyarányú kiterjesztésével javítják. Ehhez kiépítik a neme­sítő, a szaporító és az árutermelő telepek láncolatát. A kísérleti és állami gazdaságok állítják majd elő a hibrid-csirkéket — 1965-ben már ezek teszik ki a keltetett ál­lomány felét. Az állami és a nagyobb ter­melőszövetkezeti üzemek a ta­valyi 38 millió helyett 1965-ben­ 123 millió csirkét keltet­nek géppel. Baromfihizlalással nagy szám­ban foglalkoznak majd a terme­lőszövetkezetek. A szarvasmarha-tenyésztés előtt álló hús- és tejtermelési feladatok megoldásának kulcskér­dése: a tehénállomány növelése. A terv meglehetősen feszített, tel­jesítéséhez számos intézkedésre van szükség. A tenyésztői munka javításával és a mesterséges ter­mékenyítés kiterjesztésével el akarják érni, hogy a 100 tehénre jutó borjúszaporulat a tavalyi 68 —69-ről 1965-ig 75—77-re növe­kedjék. Kismértékben megváltozik öt év alatt a szarvasmarhaállomány fajtaösszetétele is. A magyar­ tar­ka aránya tovább nő, ugyanakkor a mostaninak körülbelül ötszörö­sére növekszik a keresztezés út­ján előállított egyedek száma: folytatják a jersey és a kosztro­mai keresztezéseket is. Tovább fejlődnek az ötéves terv során az állattenyésztés kisebb volumenű ágai is. A juhállomány 33 százalékkal növekszik, s a ke­resztezések kiterjesztésének ered­ményeképpen a mostaninál nem­csak több, hanem jobb minőségű gyapjút is ad. A juhtenyésztésben a hústermelés, főként a pecsenye­­bárány-neveléssel a tavalyinál 75 százalékkal lesz nagyobb. A halzsákmány öt év alatt 80— 82 százalékkal növekszik, s ezt részben intenzívebb takarmányo­zással, részben a tógazdaságok területének 27.000 holdas növ®r­lésével érik el. A világ politikai térképének változása N. S. Hruscsov elvtárs a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresz­­szusán az SZKP program­járól tartott beszédében megemlékezett a világ po­litikai térképének válto­zásáról, amely alig több mint négy évtized alatt zajlott le. A világ politikai térké­pén hatalmas változás ment végbe 1919 óta. Míg 1919-ben a szocialista , vi­lág területe az egész Föld területének 16 százalékára, lakossága pedig a Föld la­kóinak 7,8 százalékára ter­jedt csak ki, addig 1961-ben a szocialista világ a Föld területének 35,5 százalékát, lakosságának 25,9 százalé­kát teszi ki. A világ politikai térké­pén bekövetkezett második igen fontos változás az 1919 óta felszabadult gyarmati és félgyarmati területek kategóriájának megjelené­se. A XXII. pártkongresz­­szus idején a Föld területé­nek több mint felét, ponto­sabban 53,4 százalékát, la­kosságának pedig 40,7 szá­zalékát az 1919 óta függet­lenséget nyert, volt gyar­mati és félgyarmati orszá­gok és területek alkotják. A vezető imperialista nagyhatalmak és gyarma­taik részesedése viszont­­ jelentős mértékben csök­kent, amint ez a térké­pünkön levő kördiagram­mokról szemléletesen kitű­nik. Területi részesedésük 44,5 százalékról 13,7 szá­zalékra, a Föld lakosságá­ban való részarányuk pedig 48,1 százalékról 17,9 száza­lékra esett vissza. A veze­tő s­r.parlalista nagyhatal­mak mellett csökkent az egyéb kapitalista országok területének és lakosságá­nak részaránya is.

Next