Vas Népe, 1962. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-03 / 1. szám

1962. január 3. Szerda ­­­ feladatok előtt a tanácsi vállalatok­ a t­­egnap egy új esztendő, a­­ második ötéves terv má­sodik évének feladatait kezdtük megvalósítani. Érdemes ilyenkor visszapillantani az elmúlt évre, hogy a tapasztalatok felhasználá­sával még jelentősebb eredmé­nyeket érhessünk el az idén. Hogyan dolgoztak tavaly a megye tanácsi irányítással működő ipari üzemei, építőipari és szolgáltató vállalatai, valamint kereskedelmi egységei? Az ipari vállalatok 160 millió 686 ezer forint értékű árut készí­tettek és előzetes számítások sze­rint 9,3 százalékkal teljesítették túl az éves termelési tervet. Kü­lönösen kiemelkedik a Vas me­gyei Faipari Vállalat 54,9, az Építőanyag ipari Egyesülés 9,1, a Vasipari Vállalat 7,1 és a Vegyes­ipari Vállalat 6,1 százalékos terv­­túlteljesítéssel. A Faipari Vállalat nyolcmillió forinttal termelt többet a terve­zettnél. Ebből hétmillió forint a pankaszi fűrészüzem terven felüli rönkfeldolgozásából származik. Ezenkívül a vállalat szombathelyi Ady téri üzeme 200 darab hűtő­­szekrényt készített terven felül a sárvári hűtőgépgyár számára. A vállalat szombathelyi, jános­­házi és vasvári asztalosüzemei ugyancsak eleget tettek bútor­­gyártási feladatuknak. 460 darab fényezett „Duna” háromajtós szekrényt, ezer festett „Erzsébet” hálósizababútort, több mint ezer festett és 2500 nyers „Jászárok­szállási” konyhagarnitúrát készí­tettek. A Vasipari Vállalat két félmillió forintos többtermelése a cement­­,tartályok készítéséből, a termelé­kenység­ növeléséből adódik, ör­vendetes az is, hogy e vállalat gyártmányai stabilizálódtak. A Vegyesipari Vállalat háromne­gyedmillió forintos tervtúltelje­­sítését a körmendi fióküzemben érte el. Az új üzemben a dolgozók aránylag rövid idő alatt beillesz­kedtek a termelésbe és az egyen­letes munka eredményeként több százezer forint értékű kefét ké­szítettek. évimilió forinttal teljesí­t*■ tette túl éves termelési ter­vét a Vas megyei Építőanyagipari­­Egyesülés. A tanácsi téglagyárak­­közel 28 millió darab égetett téglát készítettek, a Magyarszombatfai Kerámiagyár pedig több mint fél­­millió forint értékű árut expor­tált. Különösen keresettek voltak a gyöngymázas termékek. Túltel­jesítette éves termelési tervét a Ruházati Vállalat, a Nyomdaipari és a Cipészipari Vállalat is. Bővültek az üzemek, növeke­dett a géppark a tanácsi vállala­toknál Állami és tanácsi beruhá­zásból közel négy és fél millió forintot, a felújítási előirányzat­ból közel háromillió forintot for­dítottunk vállalataink fejlesz­tésére. További feladatok várnak az új esztendőben is a tanácsi helyi­­iparra. Közel tízmillió forint értékű áruval többet kell készí­teni, mint tavaly, s ennek meg­felelően a termelést 6,1 száza­lékkal kell növelni. A terv szerint a Vasipari Vállalat termelése 20 százalékkal, a Vegyesipari Vál­lalat termelése 17 százalékkal, a Cipészipari Vállalat termelése 2,2 százalékkal és a nyomda terme­lése 2,7 százalékkal növekszik. A Magyarszombatfai Kerámia­gyár exporttevékenységét 40 szá­zalékkal növeli és ugyanakkor felkészül az export­termékek gyártásának a fokozására. A Fa­ipari Vállalat ötször annyi hűtő­­vitrint állít elő, mint tavaly és új árucikk, a „Mecsek” háló­­garnitúra gyártását is megkezdi. Ezenkívül továbbra is készít a lakosság által kedvelt hálógarni­­turákból és a „Jászárokszállási” konyhagarnitúrából.­­V n­em képes már megfelelően is kielégíteni a növekvő igé­nyeket a Szombathelyi Nyomda­ipari Vállalat. Ezért az idén el­készül egy új nyomda beruházási programja. A kivitelezésre persze valószínűleg csak 1963-ban kerül sor. Az új nyomda elkészültével jelentősen javul majd a vállalatok nyomtatványellátása. Természete­sen a többi helyi ipari vállalat korszerűsítése is tovább folyta­tódik az idén. Ilyen célokra több millió forintot költünk népgazda­sági beruházásból. Építőipari jellegű üzemeink, vállalataink munkájáról, fel­adatairól külön kell szólnunk. A legemlítésreméltóbb esemény az, hogy az új évtől kezdődően a Tatarozó- és Építőipari Vállalatot, a Megyei Villanyszerelési Válla­latot és a Köztisztasági Vállalat útkarbantartó részlegét össze­vontuk. Az új vállalat neve: Tanácsi Építőipari Vállalat. A tanácsi építőipar termelése ezzel a tavalyi 59 millió forintról az idén 97 millió forintra emelkedik. 1962-ben tovább fokozzuk a víz, gáz és az egyéb szolgáltatások jobb kielégítését. A Sárd­ éri víz­mű elkészültével a lakosság víz­ellátásában nem lesz zavar. A Gázgyár kapacitását növelve, az idén Szombathelyen további 150— 200 új gázfogyasztó bekapcso­lására van lehetőség. Az idén körülbelül 700 köbméterrel több gázt szolgáltat a gázgyár, mint tavaly. Az egyéb kommunális be­ruházások között meg kell emlí­teni, hogy utak és hidak felújí­tására 13 millió forintot, az állami lakóházak tatarozására 22 millió forintot költünk. Az Éden Gyula téren megépül a villamosvasút részére egy új utasváróterem. A megyeszékhelyen 100 férőhelyes turistaszállót is építünk. H­­idakon is sok intézkedés­­ történik. Például Celldö­­mölkön az idén elkészül a törpe­­vízmű. Szentgotthárdon, Csepre­­gen és Körmenden a törpevízmű­­társulások alapítását befejezzük, s az építési munkákat megkezd­jük. Celldömölkön, Körmenden és Kőszegen állami erőből lakások is épülnek. A büki termálfürdő­höz egymillió forintos beruházás­sal korszerű bekötőút épül, összefügg az ipari termeléssel a kereskedelem és a vendéglátó­­ipar tevékenysége is. Ezért szól­junk néhány szót a kereskedelmi és vendéglátóipari dolgozók mun­kájáról is. A megye kiskereske­delmi forgalma tavaly 22 millió forinttal volt magasabb, mint 1960-ban. A megyében összesen 1 milliárd 670 millió forint értékű árut értékesítettek. Sok új üzlet épült az elmúlt évben. Többek között Szombathelyen átadták rendeltetésének a Március 15. téri, valamint az Éden Gyula téri üz­let­házakat. Az új lakóházak föld­szintjéül élelmiszer-, háztartási, hús-, tej-, dohány-, zöldség— gyümölcs- és ajándékboltokat létesítettünk. Nemcsak a megye­­székhely és a járási székhelyek, hanem a községek — Acsád, Nárai, Zsennye, Magyarszecsőd — is új kereskedelmi létesítmények­kel gazdagodtak. Új boltok épülnek az idén is megyeszerte. Szombathelyen a Jókai utca és a Gagarin utca sarkán épülő új lakóház föld­szintjén üzletek sorakoznak majd. Az idén megkezdjük az Ady Endre tér beépítését is, ahol élelmiszer-, tej-, hús-, zöldség­gyümölcs- és vendéglátóüzletek létesülnek. A közétkeztetés za­vartalan lebonyolítása, érdekében a szombathelyi Savaria Nagy­szállóban önkiszolgáló étterem létesítését vettük tervbe. Sárvá­ron, Celldömölkön, Kőszegen új cukrászüzem épül. Kőszegen nö­vekszik a turistaférőhelyek száma is. M­ m­indent összevetve: a tanácsi vállalatok eredményesen zárták az 1961-es esztendőt és bizakodással kezdhetnek hozzá az új­ esztendőt­ feladatainak a végrehajtásához. Szép, a lakosság életkörülményeinek megjavítását szolgáló célok ezek, amelyekért érdemes mindenkinek a tavalyi­nál jobban küzdeni és dolgozni. Horváth István, a megyei tanács vb elnökhelyettese 51.900 sertést adott a közellátásnak Vas megye a múlt esztendőben Az Állatforgalmi Vállalat a me­gye területén termelőszövetkezeti és háztáji gazdaságokból 51.900 darab hízott sertést vásárolt a közellátás számára. A felszaba­dulás óta ennyi sertést még egyet­len esztendőben sem sikerült megvenni. 1960-ban például 35.012 darab volt a felvásárlás, 1959-ben pedig — és eddig ez az év volt a rekord-felvásárlás esztendeje a felszabadulás óta — 51.700 dara­bot. A sertésfelvásárlás üteme to­vábbi emelkedést mutat, az Ál­la­tf­orgalom Vállalat már 28 ezer darabra kötött szerződést erre az esztendőre. Bár a takarmányhi­ány a termelőszövetkezetekben eléggé általános, mégis megvan a lehetőség arra, hogy az idei ter­vet kizárólag a tsz-ek teljesíteni tudják s a háztáji gazdaságokból is felvásárlásra kerül az éves terv­nek mintegy 25—30 százaléka. Mindezek a számok azt a reményt keltik, hogy a jövő esztendőben sem szűkölködünk sertéshúsban, sőt minden valószínűség szerint még több kerül az asztalra, mint­az elmúlt évben. VAS NÉPE 3 S pártonkívü­li aktíva segíti a tsz-ek erősödését Jánosházán Jánosháza 1960 tavaszán lépett a szövetkezeti útra. A társas gaz­dálkodás 2645 holdra terjedt ki a község határában. A Petőfi Tsz a hozzá tartozó 2079 hold szántón folyó növénytermesztésben és a nagyüzemi berendezkedésben szá­mottevő eredményt ért el. Ve­gyük csak a saját erős építkezé­seket. A tsz-tagok önerőből el­készítettek egy 800 férőhelyes to­­j­óházat, egy 3 ezer férőhelyes csibenevelőt, öt, egyenként 5 va­­gonos górét, egy 40 férőhelyes fi­­aztatót, egy 250 férőhelyes sül­dőszállást, valamint egy 40 és egy 50 férőhelyes romos istállót teljesen újjáalakítottak. Vásá­roltak 4 erőgépet, s így a saját beruházás összege meghaladja a félmillió forintot A nem éppen kedvező munka­erőellátottság (104 tsz-tag nyugdí­jas, illetve öregségi járadékban részesül) ellenére a termelés be­takarításában is javulók az ered­mények. Az elmúlt évi 15 vagon­nal szemben az idén 52 vagon szálastakarmányt takarítottak be a tsz-ben. A másfél esztendő nem volt elégséges ahhoz, hogy a szö­vetkezetben található negatív vo­násokat megszüntessék. Ilyenek például: a szarvasmarhaállomány alacsony létszáma a területhez mérten, a munkaszervezetek kez­detlegessége és egyéb hibák. A szövetkezetet és a tsz-tagság szor­galmát nézve, összeségében mégis egészséges fejlődésnek vagyunk szemtanúi. A pártszervezet tevékenységé­vel segítette a tsz erősödését. A pártszervezet — tagjai révén — ott van a szövetkezeti élet minden területén, törődik az emberek ügyes-bajos dolgaival, s a nemtö­rődöm vagy maradt tsz-tagok ne­velésével. S ez a feladat nem ki­csiség. Éppen ezért, hogy a párt befolyása tovább erősödjék, a tsz-ben megalakítottuk a párton­­kívüli aktíva-csoportot, amely 25 főből áll és benne vezetőségi ta­gok, brigád vezetők, fogatosok, ál­lattenyésztők és növénytermesz­tők tevékenykednek. Tizenhét ak­tíva közvetlenül a termelő mun­kában dolgozik.­Az aktíva tagjai — az indulás nehézségein túljutva — már hal­latják szavukat a különböző meg­beszéléseken és javaslatokkal áll­nak elő. Például kezdeményezték, hogy a brigádvezetőket is hív­ják meg a vezetőségi ülésekre. A pártszervezet vezetőségválasztó taggji ülésén a pártonkívüli aktí­vak a párttagokkal együtt szenve­délyesen vetették fel: a takar­mány elosztásánál az eddiginél nagyobb rendet kell teremteni. A szókimondásban és a nyílt véle­ménynyilvánításban persze az ak­tívák még nem jutottak el odáig, hogy a közgyűlés színe előtt is felvetnék a hibákat. Örvendetes ugyanakkor: becsülettel helytáll­nak és tevékenykednek a gyor­sabb fejlődés érdekében. A ter­melésben is példásan dolgoznak. Tizenhét főnek egyenként (au­gusztus 31-ig) 320—340 munka­egység körül mozgott a teljesít­ménye. S az aktívák nemcsak gazdasá­gi, hanem politikai és művelődési kérdésekben is egyre nagyobb jártasságra tesznek szert. Lendvai Ferenc elnök és Kovács Ottó bri­gádvezető például a mezőgazdasá­gi technikum levelező tagozatán tanulnak. Balogh Lajos, idős Laczi József és mások önképzés­sel gyarapítják ismereteiket. összegezve: gyarapszik azoknak az öntudatos tsz-tagoknak száma, akik már az új gondolkodásmód és szemlélet szellemében igyekez­nek dolgozni és az újat építeni, így majd még jobban növekszik a tsz-parasztság jóléte, amelynél­ lehetőségei a nagyüzemi gazdál­kodásban megteremtődtek. Németh József, a jánosházi egységes pártvezetőség titkára Befejezéshez közelednek a leltározások a szombathelyi járás tsz-eiben Befejezéshez közeledik a zár­számadást előkészítő év végi leltározás a szombathelyi járás termelőszövetkezeteiben. Az álta­lános tapasztalatok szerint e munka a kezdetétől fogva a leg­nagyobb rendben halad. A leltá­rozás szakszerű elvégzése érdeké­ben több helyen a szomszédos termelőszövetkezetek egy-egy ta­got küldtek a másik tsz leltározó bizottságába. A leltározás előre­láthatólag január első napjaiban teljesen befejeződik és ötödikétől megkezdődnek a zárszámadások. Mit adott megyénknek az 1961-es esztendő? Elbúcsúztattuk az óévet és 1962-t írunk. Bizo­nyára mindenkit érdekel, milyen eredményekkel zártuk 1961-et, és mit adott megyénknek az óesz­tendő. A következőkben több napon át grafikon­szerűen szemléltetjük, milyen főbb beruházások voltak megyénkben, mennyivel emelkedett a la­kosság anyagi, egészségügyi és kulturális ellátott­sága 1961-ben?

Next