Vas Népe, 1962. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-01 / 26. szám

2 ­ Szovjetunió ENSZ-képviseletének nyilatkozata New York (TASZSZ). A Szov­jetunió ENSZ-képviselete kedden közzétette az alábbi nyilatkoza­tot: A Szovjetisnió ENSZ-képvisele­­te 1962. január 25-én a szovjet kormány megbízásából kérte: sürgősen hívják össze a Bizton­sági Tanácsot, hogy megvitas­sák, miként teljesítették a Biz­tonsági Tanácsnak a kongói kér­désben hozott 1961. november 24-i határozatát. Ismeretes, hogy jóllehet a Biz­tonsági Tanács említett határoza­tának elfogadása óta­ több mint két hónap telt el, e határozat igen fontos követeléseit nem teljesí­tik, mivel bizonyos katangai ér­dekeltségekkel rendelkező gyar­mattartó hatalmak nyílt ellenál­lást tanúsítanak. A szovjet küldöttség, amikor felveti a Biztonsági Tanács ösz­­szehívásának kérdését,­­abból in­dul ki, hogy sürgősen meg kell vitatni a kialakult helyzet okait és a tanácsnak olyan intézkedése­ket kell hoznia, amelyek minden külföldi zsoldos Katangából való haladéktalan kikergetésére, és a katangai szeparatista tevékeny­ség megszüntetésére irányulnak, a Biztonsági Tanács világosan ki­fejtett határozatainak és a Kon­gói Köztársaság központi kor­mánya politikájának megfelelően. A szovjet küldöttség még mie­lőtt formális kérését eljuttatta volna az ENSZ titkárságához, a Biztonsági Tanács összehívására vonatkozó indítványáról tanácsko­zott, az afrikai országoknak a Biztonsági Tanácsban heyet fog­laló képviselőivel, a Kongói Köz­társaság ENSZ-képviselőivel, va­lamint U Thanttal, az ENSZ ügy­vezető főtitkárával és ők semmi ellenvetést nem tettek. Az említett tanácskozások so­rán a szovjet küldöttség kérte a Kongói Köztársaság New York­ban tartózkodó képviselőjét, sür­gősen tájékoztassa mindenről kormányát és közölje, hogy a szovjet küldöttség ez év január 27-re, szombatra indítványozza a tanács összehívását Ugyanakkor kérte a Kongói Köztársaság kép­viselőjét, tájékoztassa a Kongói Köztársaság kormányának ezzel kapcsolati és esetleges elképzelé­seiről a szovjet kormányt A szovjet küldöttség a Kon­gói Köztársaság képviselőjé­től, de a Kongói Köztársaság k­ormányától sem kapott ja­nuár 28-ig semmiféle értesí­tést. Ugyanakkor Dean-nel, Nagy- Britannia képviselőjével, a Biz­tonsági Tanács elnökével folyta­tott tanácskozások során kiderült, hogy a nyugati hatalmak ellen­zik a tanács gyors összehívását és egyesek közülük szükségtelennek tartják a tanács összehívását. Emiatt, továbbá más küldöttség megfontolásait is szem előtt tart­va, a szovjet küldöttség hozzájá­rult ahhoz, hogy a tanács össze­hívásának időpontját január 29- re, hétfőre halasszák, amiről ér­tesítette a Biztonsági Tanács el­nökét. A Biztonsági Tanács elnö­ke mégis csak január 30-ra, kedd­re tűzte ki az ülést. Az ENSZ ügyvezető főtitkára január 28-án tájékoztatta a szov­jet küldöttséget Adoulának, a Kongói Köztársaság miniszterel­nökének Lagosból küldött távira­táról. A táviratban Adoula tilta­kozik a Biztonsági Tanács ösz­­szehívása ellen, elsősorban amiatt, mert maga készül New York-ba utazni. E táviratra nyilvánvalóan az adott okot, hogy Adoulát nem kielégítően vagy egyoldalúan tá­jékoztatták a tanács összehívásá­nak céljairól. A Biztonsági Tanács január 30-i ülésén a szovjet küldöttség vilá­gosan kijelentette: kívánatosnak tartja, hogy a Kongói Köztársaság minisz­terelnöke személyesen vegyen részt a Biztonsági Tanács munkájában, amikor megvitatják a tanács no­vember 24-i határozata teljesíté­sének kérdését, és úgy véli, hogy az első ülés után, — ahol majd mint a tanács összehívásának kezdeményezője kifejti állás­pontját — elhalasszák a tanács munkáját, amíg Adoula kongói miniszterelnök megérkezik New York-ba, és személyesen részt vehet a tanács vitájában. Az Egyesült Államok és Nagy- Britannia képviselői meg akar­ják akadályozni a kérdés bármi­fajta megvitatását, mert az le­leplezhetné a gyarmattartó ha­talmak ügynökségeinek meg­mentésére, mindenekelőtt Csöm­be megmentésére irányuló kulisz­­sza mögötti manővereiket. Ezért a tanács ügyrendi szabályai dur­va megsértéseinek útjára léptek, ami szemléletesen lelepleződött az ülés során, és még a napirend megvitatása előtt , az ülés félbe­szakítását idézte elő. — Most nem tudom, én támogatom-e őt, vagy ő engem? Az OAS merényletet kísérelt meg Thorez ellen Párizs (TASZSZ). A Francia Kommunista Párt az alábbi köz­leményt adta ki: „Január 29-ről 30-ra virradó éjszaka az OAS-hoz tartozó fa­siszták egyik csoportja megpró­bált behatolni Maurice Thorez elvtársnak, a párt főtitkárának házába, Bazinvilleben (Reine et Oise megye). A partőrség erélyes közbelépése megakadályozta a banditákat a merénylet végre­hajtásában. A banditák futásban kerestek menedéket­. Véget ért ez 20 csirikoi ország értekezlete Lagos (MTI). A Reuter jelen­tette, hogy Lagosban kedden be­fejeződött 20 afrikai ország — az úgynevezett monroviai csoport — vezetőinek ötnapos értekezlete. A zá­róülésen Azikiwe nigériai fő­kormányzó többek közt han­goztatta, hogy az értekezlet „le­rakta az afrikai egység szilárd alapjait”. A Reuter tudósítójának beszá­molója szerint az értekezlet a li­bériai alapokmány-tervezet lé­nyeges pontjainak elfogadásával elvben jóváhagyta egy állandó afrikai közgyűlés és egy minisz­tertanács létrehozását. Az értekezleten részt vett or­szágok külügyminiszterei való­színűleg rövidesen tanácskozásra ülnek össze, hogy kidolgozzák az elvi megállapodás részleteit. Ismét elhalasztották Glenn tervezett űrrepülését Cape Canaveral (AP). Az Ame­rikai Országos Űrhajózási Hivatal jelentése szerint „technikai za­varok” miatt február 13-ra, kedd­re halasztották Glenn alezredes tervezett űrrepülését Wat »merries., sz döfi macci­ kai űrhajós­jelölt felbocsátását az elmúlt hónapokban már több­ízben elhalasztották. Legutóbb ja­nuár 27-én, szombaton kellett volna a kísérletet végrehajtani, de a kedvezőtlen időjárási viszo­nyok miatt elmaradt. VAS NÉPE Igazán nem lenne érdekes Szóvátetni, az esetet ha nem a Hamburgban megje­lenő Bild Zeitung hozta volna fel né­hány nappal ezelőtt. Nos, ez a magazin arról tudósít, hogy az NSZK területén 60.000 boszorkányt és 10.000 boszorkányül­dözőt tartanak nyil­ván. A boszorká­nyok szembetegsé­get, reumát, sánta­ságot, vakságot okoznak az em­be-­ reknek, a tehenek­nek meg elapaszt­ják a tejét. Egy fel­háborodott nyugat­német emlékiratot iszldott az UNESCO- hoz és ebben leszö­gezi: „A legször­nyűbb boszorkány­­-lagunszp v­ujon­ben van, nem Afri­kában és nem a dél­ mmm­ amerikai indiánok kunyhóiban hanem Európa szívében, Nyugat-Németország­­ban.” Hihetetlen. De ha maguk a néme­tek mondják, lehet benne­­ valami. Bi­zony, még a Német Gyógyszeripari Tá­jékoztató is bevall­ja, hogy príma bo­szorkányellenes sze­rek kaphatók a pa­tikákban, például: „Teufelsdreck”, , At­­raunowurze­”, „Ast­­rograph”. Ideológiai művek is foglalkoz­nak a boszorkány­­üldözéssel. Kiadtak egy különleges re­ceptkönyvet „Mózes hatodik és hetedik könyve” címmel. Ez bőrkötésben 111 már­­egyszerűbb pa­píron 16 mátka 50 pfennig. A boszor­kányirtó szerek újra 11 és 17 márka kö­zött váltakozik. A patikák tavaly 2000 kiló „Teufelsdreck”­­et adtak el Mit szóljon mindehhez a krónikás. Nevetni nem tud, csak saj­nálkozni. Ah, hová akarják lezülleszte­­ni egyesek azt a né­met szellemet, ame­lyet Dürer és Hol­bein, Goethe és Heine, Bach és Beethoven, Marx és Thaelmann képviseli Ha vannak nyugat­német boszorkányok, azok ellen a „Teu­­felsdreck” nem ér semmit. Annál töb­bet az igazi emberi haladás felháborodá­sa, amely végül az NSZK-ban is csak győztes lehet. 1962. február 1. Csütörtök PU ANIM Sokat írnak mostanában a byrzscá lápok Nyugat-Imlánról, amelyet régebben Új-Guineá­­nak neveztek. Cikkeznek az egészségtelen éghajlatról, a tró­pusi lázról, a dzsungel mocsa­rairól, a hósipkás hegyekről, a 700 ezer főnyi pápua őslakos­ságról. No meg a holland kolo­­nialistákról, akik sok évtizedes általános uralmuk alatt 30 ezer pápuát elemi iskolába írattak és ezek közül egy eljutott még az egyetemre is. Egy, kérem. Nem kettő, nem három. Egy. De még ez az egy sem kedvelte meg a besózott halat. Pedig ezt a cse­megét a derék holland gyarma­tosítók buzgón ajánlgatják a pápuáknak, hogy civilizálódja­­nak. Cserébe mindössze némi kőolajat, uránt, szenet, vasat és más egyéb tim­ lomot kérnek. Ezek után világos, hogy Indo­néziának nem lehet jussa ősi földjéhez. Először is azért, mert a hollandok közismerten jó ci­vilizátorok. Másodszor­: már kulturális atom-haditámaszpon­­tokat is átengedtek a jenkiknek. Harmadszor: önként távoznak majd a viágnak a második leg­nagyobb szigetéről, ha ott az abszolút civilizációt megvalósí­tották. Csak az a baj, hogy az oklondi pápuák nem akarnak civilizálódni. Gyermeki ártat­lanságukban pu animokn­ak ne­vezik a hollandokat. A pu anim­e lövöldöző embert jelent. Nos, a szelíd lövöldöző pu animok eleddig olyasféle rendet terem­tettek Nyugat-I­­ánban, mint Csembe zsoldosai Kongóban. De a rend még nem elég nagy. Ezért a jámbor lövöldöző pu animok koncentrációs táborba zárnak mind­en pápuát, amelyik nem akar függetlenséget és sza­badságot. Ezért aztán Nyugat- Irián egyes vidékei már egé­szen elnéptelenedtek. A pápuák fejlesztve menekülnek a füg­getlenség, a szabadság és a be­sózott hal elől. Ebből is látható, hogy nevelni kell még őket. Egészen vidám dolog ez, csak ne lenne olyan szörnyen — szo­morú. .. — kavics — A legjelentősebb országok nem szavazták meg a Punta del Este-i értekezlet kuttaellenes határozatát Punta del Lite (MTI). Az ame­rikai külügyminiszterek értekez­lete Punta del Este-ben két nap­pal az, eredetileg kitűzött határ­idő után és öt napja folyó alku­­­dozásokat követően kedden este megkezdte a szavazást a benyúj­tott határozati javaslatokról. Mint az AP tudósítója írja, az Egyesült Államok küldöttsége vé­­­gül feladta a harcot, hogy ke­­r­esztülhajszolja a közös fellépés­­’""hangú elfogadását Kuba ellen úgy döntött, hogy megelégszik a határozati javaslatra adott sza­vazatok kétharmados többségével, bár ez kifejezésre juttatja az ame­rikai országok Washingtonban so­kat hangoztatott „egységének” felbomlását. Az AP­ tudósítója be­számolójában hangoztatja, hogy bár­ a­z amerikai küldöttség még a lehetetlent is megkísérelte, a legnagyobb és legjelentősebb amerikai országok nyíltan ellen­tétbe kerültek Washingtonnal. Az elfogadott voltaképpen elvi állásfoglalásnak minősülő határo­zatok azt állítják, az amerikai államok rendszerével összeférhe­tetlen, hogy amerikai ország marxista-z-leninista politikát foly­tasson, mert csatlakozása a szo­cialista országok tömbjéhez ,,megbontja a nyugati félteke egy­ségét”. Ezt a határozatot elfogadta a Washingtont eredetileg is támo­gató 12 kisebb latin-amerikai or­szág, valamint hosszas huzavona után Haiti és természetesen a washingtoni küldöttség. Argen­tína, Brazília, Bolívia, Chile, Ecuador és Mexikó küldöttsége mérsékeltebb álláspontra helyez­kedett, tartózkodott a szavazás­tól, Kuba pedig a határozat ellen szavazott. A Reuter tudósítójának meg­jegyzése szerint a hat ország kül­döttségének az volt az álláspont­ja, hogy az értekezlet csupán ta­nácskozó jellegű, és végleges in­tézkedések nem tartoznak ha­táskörébe. A Reuter idézi az ar­gentin küldöttség szóvivőjénél­ nyilatkozatát, aki megállapította, hogy ,,a szavazás veszélyes prece­denst teremtett”. A szavazást követően felszólalt Corticos elnök, a kubai küldött­ség vezetője, az ülés egyetlen szó­noka. „Előre tudtuk, hogy ennek az értekezletnek összehívására a Kubával ellenséges szellemben került sor. Ami azonban itt tör­tént, nem lesz befolyással a kubai forradalomra. Ezért nem Kuba hagyja el vesztesként a tárgyaló­termet. Akár tagja Kuba az Ame­rikai Államok Szervezetének, akár nem, mi megnyerjük a csa­tát” — mondotta. Dorticos ezután figyelmeztette a jelenlevő küldöttségeket, téve­dés lenne azt hinni, hogy ez az értekezlet dönti el a nyugati fél­teke sorsát. „Amerika sorsa né­peinek kezében van” — állapítot­ta meg. A kedden hozott határozattal foglalkozva Dorticos felhívta a figyelmet arra, hogy a határozat végrehajtásának következtében az Amerikai Államok Szervezete nem lesz többé regionális szerve­i, hanem az Egyesült Álla­mok imperialista kormányát ki­szolgáló tömbbé válik. „Nem két­­séges — mondotta —, hogy a szo­cialista rendszer, a földreform, a tömegek műveltségének fejlődése összeférhetetlen a nagybirtokok és monopóliumok rendszerével. Mégsem lehet megváltoztatni Amerika földrajzát és ezért a szocialista Kuba továbbra is ré­­t lesz az amerikai szárazföld­­nek” fejezte be felszólalását Corticos. Az ülést követően a brazil kül­döttség szóvivője kijelentette, vé­leménye szerint az Amerikai Al­is Szervezetének Tanácsa február végén ülést tart Was­hingtonban, és ott vitatja a határozatot.

Next