Vas Népe, 1962. március (7. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-01 / 50. szám

főUág, pr&letársai, cg.y.ter illetik.1 A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT VAS MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA VI. évfolyam 50. szám. Ára: 50 fillér 1962- március 1. csütörtök A földművesszövetkezetek megyei küldöttgyűlése elé Ha kétnapos tanácskozásra ül össze a megye földműves­­szövetkezeteinek legmagasabb szerve, a megyei küldöttgyűlés. Feladata, hogy értékelje a megye földművesszövetkezeteinek politikai és gazdasági működését, és meghatározza a következő évekre a feladatokat. Immár ötödször jönnek össze tanácskozásra a földműves­­szövetkezeti tagok legjobbjai. Különbözik-e a mostani küldött­­gyűlés a megelőző négy küldöttgyűléstől? Ha formájában nem is, de tartalmában igen. S különbözik azért, mert a párt és a kormány helyes politikája révén az elmúlt négy év alatt egyenletesen, kielégítően fejlődtek a földművesszövetkezetek, s működési területükön merőben megváltoztak a termelési viszonyok: a falvak parasztsága termelőszövetkezetben gazdál­kodik. A földművesszövetkezetek az elmúlt években helyesen töltötték be a termelőszövetkezet előiskolájának szerepét. A földművesszövetkezetekben a tagok megismerték a szövetke­zet előnyeit s érthető, hogy helyenként kezdeményezői voltak a tsz-ek alakításának. Azt is elmondhatjuk, hogy a földműves­szövetkezetek kivették és kiveszik részüket a termelőszövet­kezetek megszilárdításában. Ilyenkor, számvetés idején, s újabb feladatok meghatáro­zásakor nem árt emlékezni azokra az időkre, amikor a föld­művesszövetkezetek kezdeti nehézségekkel­­küzdöttek. Hiányos, sokszor egészen gyér volt az árukészletük, primitívek voltak az üzleteik és hiányos volt az üzleti berendezésük is. A terv­szerű gazdálkodás révén azonban évről évre gyarapodtak, megteremtették a kulturált földművesszövetkezeti kereskede­lem feltételeit. S hogy az évek során — a politikai fejlődéssel együtt — milyen gazdasági fejlődést értek el, azt­ lássuk az alábbi néhány példából. A vasi földművesszövetkezetek ma 117 270 000 forint saját vagyonnal rendelkeznek. A forgóeszközük értéke — az elmúlt évek takarékos gazdálkodásának eredményeként — közel 68 millió forint. Az elmúlt négy év alatt — 1958—1962-ig — a földművesszövetkezetek vagyona több mint 56 millió, a forgó­eszköz értéke pedig több mint 39 és fél millió forinttal növe­kedett. * A földművesszövetkezeteknek természetesen továbbra is egyik legfőbb feladatuk, hogy a lehető legjobban kielégítsék a falu áruellátási igényét és a szövetkezeti parasztságtól felvásá­rolják a hatáskörükbe tartozó árufelesleget. Hogyan látták el e feladatukat a földművesszövetkezetek? Négy évvel ezelőtt a kiskereskedelmi egységek alig több mint 450 millió forint értékű árut hoztak forgalomba. A múlt évben már 566 millió 228 ezer forintra emelkedett a földmű­vesszövetkezeti kiskereskedelmi egységek forgalma. A közét­keztetés forgalma 1958-ban a 35 millió forintot sem érte el, tavaly már 116,5 millió forint fölé emelkedett. A földműves­­szövetkezetek 1958-ban mindössze másfél millió forint értékű könyvet adtak el, 1961-ben már 3 millió 900 ezer forint értékűt. A kereskedelmi tevékenységben nemcsak az árufélék vá­lasztéka bővült és nemcsak az eladásuk módja lett újszerűbb és kulturáltabb, hanem jelentősen változott a földművesszö­­vetkezeti egységek állaga is. Négy év alatt a meglevő egysé­gek korszerűsítésére, átalakítására és új egységek létrehozá­sára közel 41 millió forintot fordítottunk. A felvásárlási eredményeikből csak néhány adatot említ­sünk. A földművesszövetkezetek tavaly a háztáji gazdaságok­ból 174 vagon almát, 22 millió tojást és 26 vagon baromfit vásároltak fel. A fenti eredmények kétségtelenül azt mutatják, hogy a földművesszövetkezetek nem dolgoztak rosszul. Hibát követ­nénk el azonban, ha az eredmények ismertetésénél nem szól­­nánk azokról a feladatokról, amelyek a földművesszövetkeze­­tekre várnak, s amelyek jobb, tökéletesebb megvalósításával még inkább a falu szolgálatára lehetünk. Az áruellátás további javítása mellett fokozni kell a földművesszövetkezeti felvá­sárlási tevékenységet. A népgazdaság és a közellátás is azt várja, hogy minél több élelmicikket juttassunk a piacra. En­nek egyik feltétele a különféle áruk termelésére való szerző­­ződéskötés. Egyre nagyobb szerepet kap a földművesszövetke­zeti közszolgáltatás. A községek egy jelentős részében meg­oldatlan a háztartási gépek javítása és kölcsönzése. Több falu­ban nincsen borbély, cipész vagy olyan mesterember, akinek a munkája ma már faluhelyen is nélkülözhetetlen. A földmű­vesszövetkezetekre vár a feladat, hogy ebben is a falu népé­nek segítségére legyenek. A földművesszövetkezeteknek részt kell­ vállalniuk a helyes községpolitika kialakításában, a ter­­melőszövetkezetek árutermelésének fokozásában, a falu szé­pítésében, a lakosság kulturális ismereteinek bővítésében is. A megyei küldöttgyűlés akkor tölti be feladatát, ha a földművesszövetkezetek egész tevékenységét mérlegelve olyan határozatokat hoz, amelyek sikeres megvalósítása elősegíti a földművesszövetkezeti mozgalom, s ezzel együtt a falvak fejlődését Gyurácz János a MESZÖV Igazgatósága elnöke. a német kérdésről Hruscsov és Ulbricht­­ eszmecseréje I TUDOMÁNY—TECHNIKA I Éiolyan segíthetik a népfront-bizottságok a megye előtt álló feladatok megvalósítását? Ülést tartott a Hazafias Népfront megyei bizottsága Tegnap délelőtt ülést tartott Szombathelyen a Hazafias Nép­front Vas megyei Bizottsága. Az ülésen megjelent Szatmári Nagy Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, Tóth Gyula, az MSZMP Vas megyei Bizottságának titkára, dr. Zsig­­mond László országgyűlési képviselő, a Hazafias Népfront megyei elnöke. Az első napirendi pont kere­tében dr. Zsigmond László a nép­front-bizottságoknak a második ötéves terv megyei célkitűzései megvalósításában végzendő fel­adatairól tartott előadást, majd a népfront-bizottságok előtt álló le­hetőségeket elemezte. Utalt arra, hogy a párt politi­kája az utóbbi hat esztendőben a szocializmus építésébe mind szélesebb és szélesebb tömegeket vont be. A szövetségi politika he­lyes alkalmazása is nagyban hoz­zájárult ahhoz, hogy sikerrel be­fejezhettük a hároméves tervet, é­s megteremthettük azt a gazda­sági és politikai alapot, amelyre támaszkodva sikeresen kezdhet­tük meg a második ötéves terv célkitűzéseinek valóra váltását. A második ötéves terv első esz­tendejét kétségtelenül sorozatos eredmények fémjelzik, még an­nak ellenére is, hogy mezőgazda­ságunkat a szélsőséges időjárás kedvezőtlenül befolyásolta. A fia­tal termelőszövetkezetek jelentős része kiállta­n kiállja a próbát, az állatállomány veszteségmentes átteleltetésével pedig sok helyen még tovább növekednek a lehe­tőségek a jövő évi felvásárlási terv teljesítésére. Ezt követően dr. Zsigmond László részletesen foglalkozott a népfront-bizottságok szerepével. Hangsúlyozta: a Hazafias Nép­front bizottságainak legfontosabb feladata a politikai alapkérdések széleskörű magyarázata, és az emberek szemléletének helyes irányba való befolyásolása. Az MSZMP Vas megyei Bizott­sága nemrégiben kibővített ülésen foglalkozott a falusi vezetés kér­déseivel és beható elemzés alap­ján fontos határozatokat hozott. E határozatok megvalósítása le­hetőséget ad arra, hogy a falu gazdasági és politikai vezetésének társadalmi alapjait lényegesen ki­szélesítsék. Ennek már eddig is nagyon jól bevált eszköze és mód­ja a helyi pártszervezetek, a ta­nács, valamint a népfront-bizott­ság szoros együttműködése és ál­landó kapcsolata. Az előadó kitért a községi nép­front-bizottságok kezdeményező készségére is. Elmondotta, hogy több község népfront-bizottsága nagyon dicséretesen működik, és jó ötletek, javaslatok egész sorá­nak megvalósításán fáradozik. Ugyanakkor vannak bizottságok, amelyek felülről várják az irá­nyítást, és nem karolják fel azo­kat a kezdeményezéseket, ame­lyek a lakosság részéről indulnak el. E tervek és kezdeményezések felkarolása és támogatása pedig éppen a Hazafias Népfront helyi bizottságainak lenne egyik fel­adata. Kőszeg és Szombathely, va­lamint a járási székhelyek fejlő­désének­ tényeit szinte napról napra látjuk. Ugyanakkor egyes falvak csak a népgazdaság álta­lános fejlődése keretében épül­nek, szépülnek, holott sokkal előbbre tartanának a fejlődésben, ha bátrabban támaszkodnának sa­ját erőforrásaikra. Végezetül az előadó szólt a népfront terveiről is. A Hazafias Népfront a közelmúltban megyei szinten egész sor kérdést dolgo­zott ki társadalmi aktívák segít­ségével. Ilyen a gépesítés irány­elveinek összeállítása, a rét- és legelőgazdálkodás problémái, va­lamint az őrség és a Cser talaj­viszonyainak megváltoztatásáról szóló javaslat. Ezek a tervek, el­képzelések azonban csak akkor valósulhatnak meg, ha e terveket a társadalom legszélesebb rétegei megismerik, és alkotó munkásai­vá válnak végrehajtásuknak. Második napirendi pontként Machó István elvtárs, a Hazafias Népfront megyei titkára terjesz­tette elő a Hazafias Népfront me­gyei bizottsága mellett működő akció­csoportok létrehozásáról szóló javaslatot. E napirendi ponthoz több javaslat, módosítás és kiegészítés hangzott el, ame­lyet a népfront megyei bizottsá­ga a soron következő feladatok­­ megoldásánál figyelembe vesz. A viharos télvége hazai mérlege: négyezer vihar kárt jelentettek az Állami Biztosítónak A hetek óta Európa-szerte dúló viharos tél végi időjárásnak csak egy megszelídült szárnya érte el hazánkat. Ennek ellenére az el­múlt hetekben az ország minden részéről érkeztek kárbejelenté­sek az Állami Biztosítóhoz. Az eddigi adatok szerint mintegy négyezer lakó- és gazdasági épü­let sérült meg. Az Állami Bizto­sító kárbecslői a helyszínen már meg is kezdték a viharkárok fel­mérését A károsult lakosság és a termelőszövetkezetek a bejelen­téstől számított két héten belül megkapják a kártérítést, ami a számítások szerint meghaladja az ötmillió forintot Szakértői bizottság jelentése a jugoszláviai irány szerencsétlenség okárról Szarajevó (MTI). A Szarajevó közelében lévő banovicsi szénbá­nya egyik tárnájában kedden dél tájban bekövetkezett szerencsét­lenség ügyében lefolytatták a vizsgálatot A szakértő bizottság megállapította, hogy a szeren­csétlenség pillanatában 177 bá­nyász tartózkodott a tárnában. Közülük kedd estig 123 bányászt sikerült megmenteni, 52 bányász pedig életét vesztette. Az elhunyt bányászok személyazonosságát az éjszaka folyamán megállapítot­ták. Tizenegy bányászt a tuzlai kórházba szállítottak, közülük kettő súlyos sérüléseket szenve­dett, a többi pedig túl van az életveszélyen. A vizsgáló bizottság elvetette azt a korábbi feltételezést, hogy a szerencsétlenség metán-robba­nás következtében történt és megállapította, hogy azt a robba­nószerek kéziraktárának felrob­banása idézte elő. Holland diákok tüntetése A hágai amerikai nagykövetség előtt a nyugalimráni katonai hadjárat és az OAS tevékenysége ellen tiltakoz­tak és követelték az atombombák betiltását a holland fő­iskolások.

Next