Vas Népe, 1962. március (7. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-01 / 50. szám

1964. március 1. csütörtök 36, millió utast szállítottak egy év alatt a MÁV Szombathelyi Igazgatósága területén Szegedi Nándor elvtárs nyilatkostai. A második ötéves terv második évében vagyunk. Az ipari üzemek ■fejlődésének, több áru gyártásá­nak következtében évről évre na­gyobb feladatok hárulnak a vasúti szolgálati helyekre is. Több nyersanyagot, készárut és utast kell elszállítani. Hogyan teljesí­tik a MÁV-üzemek és vasútállo­mások a nagyobb feladatokat? Mik a tavalyi tapasztalatok és az idei tervek? Ezekről a kérdések­ről beszélgettünk el Szegedi Nán­dor elvtárssal, a MÁV Szombat­­helyi Igazgatóságának vezetőjével. A kérdéseket és a válaszokat az alábbiakban közöljük. — Hogyan alakult az 1961. évi tervek teljesítése? — A tavalyi munkával nem na­gyon dicsekedhetünk. Egy-két részlettervet túlteljesítettek szol­gálati helyeink, de a tervszámok zömében elmaradás tapasztalha­tó. A tehervonatok átlagos terhe­lésének a tervét 102,74 százalékra, az utazási sebességre vonatkozó tervet 102,18 százalékra teljesítet­ték a szombathelyi igazgatóság­hoz tartozó vasúti üzemek és ál­lomások. Ugyanakkor a teherko­csik kihasználási tervét, az áru­­szállítási tervet és a menetrend­szerűséget nem teljesítették az egyes munkahelyek száz százalék­ra. Érdemes megemlíteni azt, hogy a MÁV Igazgatóság terüle­tén egy év alatt 36 millió utast szállítottak a személyvonatok. Az önköltség nem a legkedvezőbben alakult. Ugyanis, míg terveinket nem teljesítettük, addig az önkölt­ségi tervet kétmillió forinttal túl­léptük. Örvendetes viszont az a tény, hogy 1961-ben tovább folyt az olyan irányú munka, amely a pályát, a közlekedést biztonságo­sabbá tette. Váltócserék, vonalhá­lózat-felújítási munkák történtek. — Milyen feladatok hárulnak az idén a MÁV Igazgatóságra? — A tavalyi és az idei tervszá­mok között minimális különbség van. Egyes ágazatokban azonban lényegesen nagyobb feladatok há­rulnak dolgozóinkra. Ezek az ága­zatok a forgalmi szolgálat és a vontatás. Általános irányelv az, hogy az elmúlt év azonos idősza­kának teljesítményeit két száza­lékkal kell növelni. Csak így tud­juk az idei megnövekedett fel­adatokat maradéktalanul teljesí­teni. A másik, ami számunkra fontos: nagyobb értékű beruhá­zási és felújítási munkát kell el­végezni, nagyjából azonos létszám mellett. Ez részben örvendetes, hiszen a nagyobb hitelösszegek­ből több új épületet tudunk léte­síteni, ugyanakkor a termelékeny­séget jelentősen kell emelni. Szük­séges az is, hogy a balesetek szá­mát csökkentsük és a munkafel­tételeket javítsuk. Tavaly az igaz­gatósághoz tartozó üzemekben 6833 munkanap „esett ki” a ter­melésből, illetve a szolgálatból balesetek miatt. Ezt a számot lé­nyegesen le kell szorítani. Tovább kell emelni a vezetés színvonalát, hiszen a tervszerűség, a törvények és rendeletek ismerete kedvező hatással lesz idei munkánk meg­javítására. — Hogyan szolgálja a munka­­verseny a vasúti üzemekben a tervek teljesítését? — Meg kell őszintén monda­nunk, hogy tavaly a munkaver­senyben is elmaradtunk. A MÁV Szombathelyi Igazgatósága az or­szágos versenyben a hat igazgató­ság között a hatodik, vagyis az utolsó helyen végzett. Igaz, hogy egy-egy szolgálati helyen a szo­cialista brigádok kimagasló sike­reket értek el és élüzemek is lesz­nek területünkön, de az össz­tel­­jesítményben elmaradtunk. En­nek következtében a tavalyinál kevesebb lesz a vasúti év végi üze­mi jutalék is. Sokan azzal ma­gyarázzák ezt, hogy a mennyisé­gileg gyenge cukorrépatermés és egyéb objektív okok miatt keve­sebbet szállítottunk. Ez nem fo­gadható el magyarázatnak, mert azért az önköltséget nem kellett volna túllépnünk, s a menetrend­szerűségben, a gazdaságosságban példát mutathattak volna vasúti üzemeink. Ezért a munkaversenyt az idén új alapokra helyeztük. Figyelembe vettük a Miniszterta­nács és a SZOT közös határozatát az éves versennyel kapcsolatban is. Az igazgatóságok közti ver­senyben az első negyedévben az első helyezett 200.000, a második 150.000, a harmadik 100.000 forint jutalmat kap. Reméljük, hogy a kitűzött jutalmak is jobb munká­ra serkentik dolgozóinkat. 55 méter hosszú és 10 méter széles kombájnszérűket és ku­koricatárolókat építenek a Szombathelyi Állami Gazdaság balog­­unyomi üzemegységében. Egy-egy ilyen kombájnszerű 60 vagon termény befogadására lesz alkalmas. Több mint 3600 üdülőjegyet kaptak tíz hónap alatt a megye szakszervezeti bizottságai A Szakszervezetek Vas megyei Tanácsának elnöksége a leg­utóbbi ülésén Hann Ferencné üdülési felelős jelentése alapján megtárgyalta a megye dolgozói­nak üdülési lehetőségeit, a tava­lyi tapasztalatokat és az idei fel­adatokat. A jelentésből kitűnt, hogy ta­valy a második negyedévtől év végéig, tehát mindössze 9—10 hónap alatt összesen 3629 üdülő­­jegyet kaptak a megye üzemei­ben, kereskedelmi vállalatainál, intézményeinél és hivatalainál működő szakszervezeti bizottsá­gok. Az üdülőjegyeket 43,2 szá­zalékban fizikai munkások, 22,3 százalékban műszakiak és értel­­miségeiek és 34,5 százalékban egyéb beosztású dolgozók vették igénybe. Amióta az üdülési feladatokat nem Budapesten a szakszervezeti központok, hanem a megyei szer­vek intézik, azóta jelentős javu­lás tapasztalható. Decemberben a Szakszervezetek Vas megyei Tanácsa mellett megalakult az üdülési bizottság, amely gondos-­ kodik az üdülőjegyek igazságos elosztásáról és ellenőrzi a­­szak­­szervezeti bizottságok üdültetési tevékenységét. Egyes területi bi­zottságok mellett is alakult már üdülési bizottság. Ezek közé tar­tozik a Vasutas Szakszervezet Vas megyei — területi jellegű — bizottsága. A textiles üzemekben és a Szombathelyi Cipőgyárban szintén szervezetten történik az üdülőjegyek elosztása. A tavaly kiadott üdülőjegyek két százalékát nem használták fel a megyében. Ez azt jelenti, hogy a tervszerűtlenség követ­keztében 75 dolgozó üdülési le­hetőségét nem használták ki. Ez a tény az alapszervezeteket ká­rosan érintette, mert 14.700 fo­rintot be kellett fizetni a vissza­küldött üdülőjegyekért. Az üdü­léssel kapcsolatban általában a téli hónapokban merülnek fel problémák. Ezért szükséges az, hogy a szakszervezeti bizottságok felvilágosító munkát végezzenek és érjék el azt, hogy a dolgozók az év minden szakában szívesen menjenek pihenni a kedvezmé­nyes, jól berendezett üdülőkbe. VAS NÉPE 3 Gulyásleves, sertéspörkölt, tűzdelt hátszín Félkész ételeket hoz forgalomba Szombathelyen az Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat Reggel, pontban hat órakor csukott kocsi gördül a szombat­­helyi Savaria Nagyszálló bejára­tához. Ketten szállnak ki belőle, s gyorsan, nesztelenül munkához látnak: a konyhából cellofáncso­­maghoz hasonló tasakokat raknak az autóba. Aztán felbúg a gép, s a kocsi elindul. Mindössze három helyen áll meg további útja so­rán: a Vas megyei Élelmiszerkis­kereskedelmi Vállalat Hámán Ka­tó utcai 12-es, a Bajcsy-Zsilinszky utcai 22-es számú és a Bajcsy- Zsilinszky utcai önkiszolgáló bolt­ja előtt. Ott a kis tasakokat be­hordják az üzletekbe. A kocsi a kiskereskedelmi, a konyha a vendéglátó vállalaté, a kis tasakok félkész ételeket tar­talmaznak. Ezeket az újdonságo­kat, amelyeket a budapestiek már jól ismernek, s tegyük hozzá: kedvelnek is, három szombathelyi üzletben bocsátja a vásárlók ren­delkezésére a kereskedelem. A fenti „jelenet” a jövő hét elejé­től kezdve mindennap megismét­lődik. Este 10-től reggel hatig készítik el a konyha mesterei a félkész ételeket, s reggel szállít­ják ki a boltokba. Ennyit bevezetőként. S most nézzük, hányféle és milyen éte­lek lesznek azok, amelyeket a dolgozó nők és háziasszonyok szinte perceken belül elkészíthet­nek ebédre vagy vacsorára? Tisztított és felvágott burgonya a fél-, háromnegyed és egykilós cso­mogatásban. Négy szeletes natúr sertésborda, súlya 40 deka, ára 18 forint és 70 fillér. Sertéspör­költ két személyre, gulyásleves három személyre, rántott sertés­hús négy szeletben — ugyanez két szeletben —, marhapörkölt, bélszín és tűzdelt hátszín ugyan­csak két-két személyre. A húsle­ves három „személyes”. Példa­képpen az összetételét is felsorol­juk: harminc deka hús, 15 deka csont, 10 deka sárgarépa, 10 deka gyökér, hagyma, fűszerek, ízesí­tők. És végül egy érdekesség: a három személynek elegendő va­csora-tál. Súlya 75 deka, s há­romféle húst tartalmaz: hátszínt, natúr sertésbordát és panírozo­ sertésbordát. Tízféle félkész konyhatermék­kel indul meg a megyeszékhelyen a félkész ételek árusítása Hogy ez milyen könnyebbséget jelent az étrend összeállításánál, a vacso­ra- és ebédgondoknál, azt egye­lőre még csak elképzelni lehet. S éppen ez az elképzelés, a segí­tőkészség adta az indítékot ah­hoz, hogy helyi kereskedelmi szerveink megkezdjék — Székes­­fehérvár és Pécs után —■, a Du­nántúl egy harmadik városában is a félkész ételek árusítását. Befejezésül pedig még egy tervről: ha az igények nőnek, ak­kor bővítik a választékot. Hogy csak egy példát említsünk: kap­hatók lesznek majd a főzelékfé­lék. (kft) Új módon szervezték meg a szakvezetést a kemenesaljai Úttörő Tsz-ben A kem­­enesaljai Úttörő Tsz-ben az utóbbi években sokat vitatott kérdés volt a szövetkezeti gazda­ság szakvezetése. A tsz nagyará­nyú felfejlődésekor, 1959-ben az öt és félezer holdas nagyüzemmé vált gazdaságban nem bizonyul­tak kielégítőnek a korábbi szak­vezetési módszerek. Két agronó­­mus vállaira nehezedett ugyanis a sokoldalúságot kívánó tevékeny­ség. De a három község határá­ra terjedő szövetkezetben két szakember kevésnek bizonyult. Nem tudták átfogni a nagy gaz­daságot, bármennyire is szerették volna. Ilyen előzmények után a múlt év végén úgy döntöttek, hogy ez év január elsejével átszervezik a szövetkezeti gazdaság szakvezeté­sét. Ez meg is történt. A gazda­ságot üzemegységekre tagolták. Vönöckön, Kemenesszentmárton­­ban és Merseváton egy-egy üzem­egységet hoztak létre. Vezetőik agronómusok. A szakvezetők munkáját pedig egy központi ag­­ronómus hangolja össze. Mindezek az intézkedések új alapokra helyezték a tsz szakve­zetését. Az idei termelési tervet a főagronómus az üzemegységve­zetőkkel együtt — az elnök meg­hallgatásával — készítették el. A tervet „lebontják” üzemegységek­re, amelyek hatáskörükben még részleteiben is felmérik a tenni­valókat. Az üzemegységek ter­veiben például az idén fokozott szerepet kap a részes művelés. Az új jövedelemelosztási formát mind a három község küldött­­gyűlése jóváhagyta. Így az idén a kapásnövényeket részesmunka szerint művelik, csakúgy a szé­nát is „résziben” takarítják be. A szakemberek a lelkiismere­tes, idejében végzett növényápo­lás következményeként nemcsak megfelelő termésekkel számolnak, hanem nagymérvű munkaegység­megtakarítással is. A tervek sze­rint, a részesmunkával összesen 57.474 munkaegységet takarítanak meg. Rudics István főagronómus szavaival élve ez azt jelenti majd, hogy 8—10 forinttal emelkedik az egy munkaegységre jutó részese­dés értéke. A szövetkezet fő üzemága az állattenyésztés. Ahogy mondani szokták, ez a profilja. A szak­emberek az állatállomány adott­ságainak ismeretében új felada­tok ellátására is felkészítik a szö­vetkezetet. A szarvasmarhate­nyésztésben például eddig a tej­termelésen kívül csak a hizlalás kapott nagy szerepet. A múlt év­ben például 450 hízott marhát ér­tékesítettek. Az idén tenyészál­latokat is nevelnek és értékesíte­nek. A nagy hozamú tehenek utó­daiból 130 tenyészüszőt nevelnek eladásra. Hízómarhát pedig 255 darabot akarnak értékesíteni. Sertést is nagyban hizlalnak: 700 darabot. Ezenkívül 80 ezer hús­csirkét nevelnek eladásra. Jelen­leg 19 ezer csirke van a nevelő­ben, húsvétra már piacra „dob­ják”. A tojástermelés is kiadós lesz, a terv szerint ebben az évben 224 ezer tenyésztojást ad át a tsz a keltető állomásnak. A napi 1870 darabos tojástermelésnek 80 szá­zaléka alkalmas tenyésztési cé­lokra. Az állattenyésztés minden ágá­ban alkalmazzák a korszerű el­járásokat. A csirkéknél áttérnek az önetetős módszerre, a borjakat mesterségesen nevelik. A takar­mányadagokat mérik, az etetés idejét betartják. A szakvezetés jelenlegi módja lehetővé teszi, hogy a szakembe­rek a napi feladatok végrehajtá­sa során időben és rugalmasan intézkedhessenek. Sürgős tenni­való az őszi vetések fejtrágyázá­­sa. Már januárban elkezdték a munkát. A növény ugyanis té­len nem képes a talajból felven­ni a tápanyagot, így jól jön a pé­tisó. A tsz-ben a nagyhozamú külföldi búzákra holdanként 1 mázsát, a hazaiakra 60—70 kiló pétisót hintettek ki. A hó csak átmenetileg akasztotta meg a munkát. A szakemberek nagy fi­gyelmet fordítanak az őszi ta­karmánykeverékek „megsegítésé­re”, mert ha feltrágyázzák őket, a tavasszal a szokottnál legalább 1 héttel előbb kaszálhatnak. A tavaszi munkák pogromját is elkészítették a szakemberek. A jelek szerint minden bizony­nyal hasznát látja annak a há­rom község népe, hogy a szerte­ágazó nagygazdaságban hozzáér­tő szakemberek „viszik” a szak­­vonalat, s ha ehhez a tagság oda­adó munkája párosul, al­kor si­ker koronázza kezdeményezésü­ket. Megnyugtató a közbiztonság Szombathelyen Illést tartott a városi tanács végrehajtó bizottsága Tegnap délelőtt ülést tartott Szombathely város tanácsának végrehajtó bizottsága. Ez alka­lommal a vb. a megyeszékhely közrendjének, közbiztonságának kérdéseit vitatta meg a városi rendőrkapitányság vezetőjének beszámolója alapján. A végrehajtó bizottság elisme­réssel állapította meg, hogy Szombathely közbiztonsági hely­zetében további javulás mutatko­zik az elmúlt évi statisztika ada­tainak alapján, s hogy a közbiz­­tonság és a közrend által OMg megnyugtatónak mondható. l

Next