Vas Népe, 1962. március (7. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-10 / 58. szám
lset március ICL Szombat AZ OLVASÓK V7 ............. _/o ruma 114 ezer fémet községfejlesztésre Kisrákos idei községfejlesztési tervének megvalósítására 114 ezer forintott fordít a helyi tanács. Ebből az összegből a falu lakossága 43 ezer forint értékű társadalmi munkát vállalt Ms valósul meg a 448 lakosú falu aránylag lágy értékű tervéből? A legnagyobb összeget a községi művelődési otthon korszerűsítésére fordítják. Bár az építési munkálatokat csak 1963-ban kezdik meg, a nagy színpaddal ellátott színháztermet, párt- és KISZ-helyiséget, orvosi rendelőt és könyvtárszobát magába foglaló létesítmény építéséhez az anyagot már az idén beszerzik. A felajánlott társadalmi munkában a falu lakossága 20 ezer téglát már a helyszínre is szállított a pankaszi téglagyárból. • Égető problémája a falunak, hogy nincs kalapácsos darálója, emiatt a darálnivalót a szomszédos községbe kell vinni. Az idén ez a probléma megoldódik, mert 18 ezer forint értékben darálót vásárol a tanács. Utak, hidak javítására 1500 forint készpénzzel és 7880 forint társadalmi munkával gazdálkodik a községi tanács. Könyvek, folóiratok és napilapok beszerzésére 2 ezer forint áll rendelkezésre. Igyekvő, szorgalmas emberek a kisrákosiak, akik minden bizonynyal maradéktalnul végrehajtják 1962. évi községfejlesztési tervüket. Páti Jenőné Kisrákos fődésen kívül kultúrgárdáink gondoskodnak a község lakosságának szórakoztatásáról is. A közelmúltban a Kossuth művelődési otthonban volt színvonalas kultúrműsor, jelenben pedig a József Attila színjátszói egy dráma és egy bohózat bemutatására készülnek. Értékelik is a falu lakói a fiatalok törekvéseit, és ha korábban hangzott is el közöttük zokszó az új művelődési otthon építésével kapcsolatban, ma már nem sajnálják a beléje fektetett társadalmi munkát. Horváth László Köcsk Készülnek a köcski fiatalok a kulturális seregszemlére Rohamosan közeleg április 1, a falusi kulturális seregszemle köcski körzeti versenyének időpontja. Mint rendezők, méltóak akarunk lenni a nagy eseményhez, ezért a József Attila és Kossuth művelődési otthon kultúrgárdája szorgalmasan készül a bemutatóra. A körzeti versenyre való készü «Lázi Mihály—Becze Károly: Az 57081 légmusta — Hadbíróság elé állíthatnálak benneteket kutyák! — üvöltötte. — Beteg társaitokat károsítottátok meg, s ezzel hátráltattátok felgyógyulásukat És te, te rühös kutya, mindjárt a beledbe mászok! így gazdálkodtál a raktárral! No, ezért még számolunk. A kulcsot azonnal add át új kollégádnak, és takarodjatok a szemem elől! A két német egész délután dúltfölt. Végül a tizedes szemében fény villant. Rangjánál fogva a kórház területén ő állította öszsze az őrséget. A 6-os számú őrhelyre, este 10-től éjfélig a gyűlölt 57081-est osztotta be... A tizedes elégedetten dörzsölte tenyerét. . . A Lazsó a szobájában üldögélt... Jókedvűen, derűsen várta a vacsorát. És kíváncsian várta a kislányt, vajon, hogy jön be, vajon milyen ruha lesz most rajta, és... (48.) Rajtakapta magát, hogy nem is annyira a vacsora érdekli... Elpirult. Megzörrent az ajtó függönye... Gazsó arrafelé kapta tekintetét. A lány egyenesen, felemelt fővel lépett a szobába, két szép szemét mosolyogva függesztette a fiúra. Letette a vacsorát, aztán arca elborult. Tanácstalanul álldogált egy darabig, majd bizonytalanul elindult kifelé. Útközben kétszer is visszanézett. Gazsó melléje ugrott.. — Valami baj van? ... Mondani akarsz valamit? ... A lány ránézett. — Baj?... Nincs... De a két német nagyon haragszik rád... Gazsó elnevette magát. — Tudom... — Ne nevess — nézett rá komolyan a lány. — Te nem ismered ezeket... Este ... — Mi lesz este? — Nem tudom..., de valamit terveznek...! Vigyázz! — Köszönöm, hogy szóltál... Vigyázok majd magamra... A Lány kisietett. A következő percben Szalai lépett be hozzá. — Üzenetet hozok — szólt. — Estére összeállították az őrséget. A tizedességed is beosztott. 10 és 12 között a 6-os őrhelyen kell lenned. Gazsó felugrott. Tiz és éjfél között? ... De hiszen .. Ez világos' /Akkor a legerősebb a lövöldözés... Ő kinn áll őrségben... Aztán egy golyó süvít feléje valahonnan és el van intézve... Hát ez ez, amit a lány említett... Ó, a két gazember! ... Hát ezt fundálták ki?... De ebből nem esznek, ökle összeszorult. Szalai meglepetten nézett rá. — Mi bajod? — Egészségügyit nem lehet őrségbe osztani — hadarta Gazsó —, ez benne van a szabályzatban. •— Persze, hogy nem lehet — mondta nyugodtan a másik —•, no de a tizedes azt mondta, hogy ez meg van veled beszélve. Elvállaltad. . . — Én elvállaltam? Nem is beszéltem vele erről! De most már értem, miért üzen erről ilyen későn. .. Azért, hogy ne tehessek a döntés ellen semmit... Pedig az én bőrömet nem fogja őrségben kilyukasztani! — Mit beszélsz? — hűlt el a másik. — Mindegy — idegesen ledobta magáról a fehér köpenyt. — Hány óra most? — Nyolc. — Azonnal megyek a kapitányhoz. — Ne menj. Hátha ott van nála a mi kedves nővérkénk. — Nem bánom. A kapitánynál nem volt senki, de várt valakit, mert az asztal meg volt terítve. Amikor meghallotta a tizedes intézkedését, felugrott és a németek szállásáig futott. Szó nélkül belépett a szobába, felráncigálta a ruhástól heverő tizedest és két akkora pofont adott neki, hogy az megtántorodott. Már kifelé rohant, amikor a tizedes felé ordította: — Gazsó pedig nem megy őrségbe! ★ Elhangzott már a takarodó, az erőd elcsendesedett. Ezen az éjszakán is Gazsó vállalt éjszakai ügyeletet, így szobájában csak úgy ruhástól hűlt le, hogy ha mennie kell a betegekhez, azonnal mehessen. Alig szenderedett el, amikor megkezdődött a lövöldözés. Szinte öntudatlanul kiugrott ágyából, lekapta fegyverét és villámgyorsan rácsatolt egy tárat. Még mielőtt a kijárat felé indult volna, a vietnami lány suhant be a szobába. Gazsó elé lépett, sőt egyenesen a fegyver csöve elé. Egy pillanatig farkasszemet néztek. A fiú még sohasem látta ilyen elszántnak a lányt. Néhány másodperc után a lány egy villámgyors mozdulattal félreütötte a fegyver csövét és elragadta a fiú kezéből. Pillanat alatt kiszedte belőle a tárat és az ágyra dobta, a fegyvert pedig felakasztotta a helyére Felemelte fejét büszkén, és úgy állt a fiú előtt, mint egy kőszikla. Az állta tekintetét. A lány lassan elmosolyodott és megszólalt (Folytatjuk) A kisunyomi asszonyok és lányok köszöntése Szombaton este nem mindennapos ünnepi esemény részesei lesznek Kisunyom lakói. A falu életében először, a nemzetközi nőnap alkalmából a község férfilakossága köszönti az asszonyokat és lányokat A kultúrműsorral egybekötött ünnepség során a község férfiai száz asszonyt illetve leányt vendégelnek meg. Sinkovits Emilné Kisunyom Panasz a pankaszi szeszfőzdére őrség azon dolgozóiban, akik a pankaszi szeszfőzdében főzetik ki pálinkájukat, naponta vetődik fel a kérdés: miért kell még ma is mintegy 50—60 méterről vödrökben hordani a pálinkafőzéshez szükséges vizet? Ez a munka nappal csak fárasztó, éjszaka azonban veszélyes is, mert a kút és a szeszfőzde közötti utat vak sötétségben kell megtenni — írja Kovács Béla pankaszi olvasónk, aki kéri a Szeszforgalmi Vállalatot hogy gondoskodjék ennek az áldatlan állapotnak a megszüntetéséről. Válaszolunk olvasóinknak özv. Végh Antalné, Csehi. Kérésével forduljon a vasvári járási telekkönyvi hivatalhoz. Bella Éva, Szombathely, Thökölyi u. 67. Panaszát kivizsgáljuk, a válaszig szíves türelmét kérjük. VAS NÉPE Tsz-községek asszonyai között Csütörtökön, a kora hajnali órákban több mint félszáz Vas megyei községből ünneplőbe öltözött asszonyok indultak útnak. Zsebükben, vagy táskájukban ott lapult a meghívó: vártak a tszasszony találkozóra. És délelőtt fél 9-re megtelt Szombathelyen az Ifjúság Háza nagyterme. Több megbecsülést Szanyi Istvánná, a megyei nőtanács végrehajtó bizottságának tagja tartott vitaindító, illetve beszélgetés indító előadást a falusi asszonyok helyzetéről és feladatairól a mezőgazdaságban. A közvetlenhangú előadás után egymást követték a felszólalók. Bő, Jákfa, Körmend, Vasvár, Nádasé, Csörötnek, Oszkó — és sorolhatnánk még sokáig a községek nevét — asszonyküldöttje mondta el a temelőszövetkezet eredményeit, problémáit. És természetesen szinte mindannyiszor szóba kerültek az asszonygondok. A kívánság, hogy több megbecsülést kapjanak a férfiaktól, különösképpen a vezetőségtől. A tanácsokzás részvevői közösen megnézték a Vas megye állattenyésztése című filmet, és a délután folyamán meglátogattak két szombathelyi üzemet: a Savaria Ruházati Ktsz-t és a szombathelyi Ruházati Vállalatot. Ezt az időt használtuk fel arra, hogy néhányuktól megkérdezzük, hogy mit várt a tanácskozástól, s mit visz haza e fórumról? „A* * ember tapasztalatokkal okosodik*" Fehér Ilona az olmódi Búzakalász Termelőszövetkezet tagja , mondta, hogy az ember tapasztalatokkal okosodik. Ezért nagyon sokat ért ez a találkozó. —Jó volt hallani — mondta —, h°üát milyen sok helyen jutottak előre az asszonyok. Úgy érzem, hogy értékelik a munkájukat, s még a tsz-vezetőségbe is bekerülnek. Én meg egy kicsit büszke is voltam a mi kis olmódi tsz-ünkre. Hiszen a tavalyival szemben 5 forinttal emelkedett a munkaegység értéke. S amint hallottam, nem mindenhol dolgoznak ilyen jól. Hát, én csak azt mondom, hogy ahol nem megy, ott nem támaszkodnak az asszonyokra eléggé. „Nem akartam eljönni" mondta a tanácsokzás egyik legidősebb részvevője, a népszerű Kőműves néni, a simasági Május 1 Termelőszövetkezet „egyhónapos” nyugdíjasa. — Mondtam, már mert én jönnék, jöjjön fiatalabb, öreg Vagyok én már. De csak biztattak, hogy én értem a dolgokat, meg hogy majd elmondom, hogy miről volt szó. El is mondom én! Szinte egy család voltunk, így együtt. Jó volt kibeszélgetni magunkat. Mindenki bátrabban beszélt és még olyat is elmondott, amit máshol semmi kincsért sem mert volna. Még szakmai tanácsokat is kaptunk. Igaz, én nem szóltam hozzá, de talán legközelebb... „Érzi az ember, hogy megbecsülik** Németh Jenőné a csörötneki Rákóczi Termelőszövetkezetből jött. Ő felszólalt. Elmondta, hogy nekik, a tsz-asszonyoknak sikerült kiharcolniuk — mert harcolni kellett —■, hogy két nő is helyet kapott a termelőszövetkezet vezetőségében. Elmondta, a tsz gondját is: nagyon kellene egy gyorsjáratú Zetor. És elfogadta, megértette a választ: több helyre kell még Zetor, s sok helyre jobban, mint pillanatnyilag Csörötnekre. Majd később A tanácskozásról ezt mondta: — Nagyon örültem, hogy ilyet rendezett a nőtanács. Érzi az ember, hogy megbecsülik, hogy törődnek vele. És különösen szép ez az üzemlátogatás. Ilyenkor látja igazán az ember, hogy nem úgy néznek rá a városiak, mint régen. És egy ilyen találkozón kiderül az is, hogy mennyi minden, tennivalónk van még, s hogy munkánknak milyen nagy az értelme. Három tíz nőtagjának véleményét vetettük papírra. De az elejtett szavak, az őszinte vélemények mind-mind lényegében megegyeztek: hasznos volt, jó volt, jó volt, kellett. És csütörtökön este a múzeum nagytermében rendezett nőnapi ünnepségen a széksorokban a megye minden tájáról ott ült egy-egy kedves vendég, hogy aztán elvigye községébe a megyeszékhely lakóinak nőnapi üdvözletét (körmöczi) 9 Hogyan lett jövedelmező a sertéstenyésztés és hizlalás Kemenessömjénben ? Két-három évvel ezelőtt még ráfizetéses volt a sertéstenyésztés és hizlalás a kemenessömjéni Előre Tsz-ben. Akkoriban a szövetkezet kis tételekben vásárolta össze a hizlaláshoz szükséges alapanyagot, így a hízóállomány nem volt egyöntetű, s ez a hizlalást is hátrányosan befolyásolta. A sertések általában 20 hónapos korra érték el a 100—110 kilós súlyt, és egy kiló hús előállítása 25—30 forintba került. Csak 1960. második felében állt be változás a tsz sertéstenyészetében és a hizlalásban is. A szövetkezet kialakította a saját kocaállományát, és ennek szaporulatát kezdte hizlalni, így egyöntetű lett a hízóállomány, s jobb lett a takarmányértékesítés is. Még abban az időben a tsz vezetősége új sertésgondozókat állított a régiek helyébe, akik nagyobb szakértelemmel és több lelkiismeretességgel látták el feladatukat. Az új gondozók hamar felismerték az új hizlalási módszerek alkalmazásának előnyét is. A korábbi módszerektől eltérően már választókorban hízóba fogták a sertéseket, és áttértek a takarmánytápok etetésére is. Az eredmény meglepő volt. Amíg korábban csak 20 hónapos korukra értek el a sertések a 109—110 kilós átlagsúlyt most már 7—6 hónapos korukban is 110—120 kilósra híztak. A sertéshizlalás legfőbb mutatói 1961-ben az alábbiak szerint alakultak: egy-egy sertés átlagosan 400—420 kiló takarmányt fogyasztott el, melynek értéke 980— 1000 forint A hizlalás alatt elfogyasztott zöldtakarmány és só értéke 40 forint Egy sertés gondozása 70 forintba került Ha egy választómalac árát 250 forintba számítjuk, s a nevelési idő alatti irányítási- és igazgatási költséget is felszámítjuk, akkor egy hízott sertés előállítási költsége 1400 forint. S ha csak 100 kilós súlyban értékesítjük is a sertéseket 1700 forintot kapunk értük, vagyis minden sertés 300 forint tiszta jövedelemhez juttatja a tsz-t 7—8 hónap alatt A kemenessömjéni Előre Tsz tavaly 325 sertést értékesített s ezek a sertések közel 100 ezer forint tiszta bevételhez juttatták a tsz-t Az említett módszerek alkalmazásával a ráfizetéses üzemágból jövedelmező üzemág lett Kemenessömjénben. Szabó László agronómia