Vas Népe, 1962. március (7. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-17 / 64. szám
1362. március 17. Szmnhar VAS NÉPE Almuska, Meggylé és társaik...! Üdítő italok és gyümölcslevek „seregszemléje” Ritka seregszemle” zajlott le szerdán este a szombathelyi Petőfi Sándor művelődési otthonban. Szereplői: Almuska, Meggylé, Meggyvére, Híres, Birslé és társaik voltak. Egyszóval: a gyümölcslevek. A kiállítás és seregszemle megismertette az érdeklődőkkel a hazánkban gyártott és kapható gyümölcsleveket. Az érdekes rendezvény a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, a nőtanács és a Vas megyei Fűszerés Édességkereskedelmi Vállalat közös szervezése volt, É© mert az italokat nézéssel nem lehet közelebbről megismerni, bárki megkóstolhatta az Almuskát, Meggylét és társaikat Rövid közvéleménykutatás során kiderült, hogy igenis finom és jó a gyümölcslé, s köztük is a legkellemesebb ízű a meggylé és a birsalmaié. És mert az ember még kóstolással sem tudja megállapítani, hogy tulajdonképpen mit is tartalmaz az izletes ital, ezért dr. Nagy György, a Belkereskedelmi Minisztérium osztályvezetője elmondotta, hogy miből és hogyan készülnek a gyümölcslevek, s melyek azok a tulajdonságok, amelyekért fogyasztásuk hasznos és kívánatos. Szavait filmvetítéssel támasztotta alá. Előadásából talán annyit: a gyümölcslevek valódi gyümölcsből készülnek. Megőrzik annak ízét, zamatát. Magas cukortartalmuk jó táperát jelent a szervezetnek. És ami különösen értékessé teszi őket: az vitamintartalmuk. Rendszeres fogyasztásuk A és B vitamint pótol, sőt, ha csekély mennyiségben is, de bizonyos C-vitamin tartalmuk is van. (Ezzel kapcsolatban az előadó megjegyezte, hogy kísérleteznek olyan gyártási folyamat kialakításával, amely nem öli ki a gyümölcsből a C-vitamint. Reméljük, sikerül!) Egészséges a reggeli előtt elfogyasztott egy pohárnyi gyümölcslé. A gyümölcslevek „testvérei” az üdítő italok, jóval kevesebb gyümölcstatalommal és természetesen szénsavval. Nem olyan táplálónk, mint a gyümölcslevek, s inkább frissítenek, s szomjat oltanak. Nem véletlen az előadás egyik részvevőjének megjegyzése: „Harc az alkoholizmus ellen”. A statisztikai adatok, amelyek a szeszes italok és a gyümlöcslé fogyasztásának átlagát mutatják, bizony az alkohol népszerűségét hirdetik. A szerda esti gyümölcslé seregszemle szemtanúi és kóstolói azonban hallhatták a szakember véleményét: — Nem áld, ha vacosza után megiszunk egy, esetleg két pohár bort, vagy sört. De míg a rendszeres és mértéktelen alkoholfogyasztás előbb-utóbb súlyos bajt okoz, addig a gyümölcslévektől csak még egészségesebb lesz a szervezet. Ennyi jó vélemény és javaslat után nem árt megismerkedni az élelmiszer- és csemegeboltokban s a vendéglátó üzemekben is kapható gyümölcslevekkel. (ké) A palántabetegségekről A melegágyakban a sűrű növényzet miatt nem egykönnyen ismerhetők fel a betegségek amelyek nagy károkat okozhatnak a palántaágyakban. Leggyakoribb a palántavész, más nevén a palántadőlés. Többnyire már a földben tönkreteszi a csírázó magot és a növény nem is kel ki. Máskor a kikelt, fiatal, 2—4 leveles palántákat támadja meg a betegség. A beteg növény gyökérnyaki részén a szárrész vizenyős lesz, megpuhul, majd bámul és megdől. A betegség a talajban egyre terjed és növekvő foltokban pusztítja el a növénykéket. Ha nem védekezünk időben, néhány nap alatt az egész melegágy növényzetét elpusztíthatja. Káposztaféléknél gyakran felüti fejét egy másik betegség is, a tőfekély, amely szintén foltokban fertőzi a növényeket. A kártétel hasonló az előbbihez, de ebben az esetben a gyökérnyakon penászszerű bevonat képződik. A két gombakártevő ellen ajánlatos már a vetés előtt védekezni: egészséges föld felhasználásával vagy talajfertőtlenítéssel. Az utóbbinak több módja kínálkozik. Leheta talajt gőzöléssel vagy formalinozással fertőtleníteni. Ezek az eljárások azonban eléggé bonyolultak. Leghelyesebb a palántaágyakat cintoxiddal vagy Fuclasinnel fertőtleníteni. Cinkoxidból 150 grammot, Fuclasinből pedig 200 grammot használunk négyzetméterenként. Méghozzá a szer harmadrészét a talajba, kétharmadát pedig a takaróföldbe keverjük, da a betegség már fellépett, a fertőzött foltokon szedjük ki földdel együtt és semmisítsük meg a beteg palántákat. Rózsa Imréné agronómus, Tanakajd AZ OLVASÓK V7 ===== Kulturális élet Csörötneken Standor Tibor, a szentgothárdi járási tanács művelődésügyi osztályának munkatársa Csörötnek kulturális életéről ír. Megírja, hogy a községben a korábbi években tespedtség jellemezte a kulturális életet. Művészeti csoport nem működött, és a népművelés egyéb ágai iránt sem volt olyan arányú az érdeklődés, mint más, hasonló adottságú faluban. 1960 óta azonban megváltozott a helyzet Csörötneken — írja Szandor Tibor, majd az ezzel kapcsolatos tapasztalatait így foglalja össze: — Az 1960-ban felavatott új művelődési otthonban a rendszeres mozielőadásokon kívül a Déryné Színház is tartott előadást. A járás legszebb művelődési otthona mégsem volt kellően kihasználva, mert az 1960— 1961-es népművelési évadban nem volt a községnek saját rendezvénye. Ma azonban már más a helyzet. A következetes felvilágosító és szervező munka eredményeként 50 tagú énekkar alakult, amelynek vezetői azt tervezik, hogy a kulturális seregszemle után 60—70 főre emelik a létszámot. Nagy sikerek részese a csörötneki zenekar is, amely minden szombaton és vasárnap tartja próbáit. Az ének- és zenekar vezetője Verő Elemér iskolaigazgató, aki egyéb téren is aktív segítője a község kulturális életének. A 14 főből álló leánytánccsoport Matus Jenőné nevelő vezetésével a március 18-i körzeti kulturális seregszemlére készül nagy szorgalommal, és ott lesz a seregszemlén a csörötneki színjátszó-csoport is. A csörötneki színjátszók februrában mutatták be a Fehér Anna című színművet, amelyet Gergen György nevelő rendezett, és amely nemcsak a község lakóinak, hanem a szentgotthárdi nézőknek is nagyon tetszett. Komoly fejlődés tapasztalható Csörötneken az ismeretterjesztő előadások látogatottsága, valamint a községi könyvtár forgalma terén is. Ez utóbbinak 212 olvasója van, és 1961-bem 2200 volt a kölcsönzött könyvek száma. A művelődési otthonon belül működik a helyi nőtanács által szervezett 30 tagú kézimunka-szakkör is, amely március 4-én jól sikerült kiállítást tartott szorgos tagjainak kézimunkáiból. Végül néhány szót Gáncs Józsefnéról, a községi művelődési otthon igazgatójáról, akit példalépül lehet állítani a falusi kulturális élet szervezése és irányítása terén minden község elé. Az ő nevéhez fűződik a művelődési otthon ízléses belső díszítése és példás tisztasága is. Miért sötétek Viszák utcái ? Páti Jenőné olvasónk arról ír, hogy Viszákra 1959-ben vezették be a villanyt. Ennek során a falu lakossága tetemes értékű társadalmi munkát végzett, hiszen nem volt könnyű a hét kilométerre fekevő szomszédos faluból átvezetni a fényt hozó áramot. Sajnos, azóta sok bosszúságot okoz a község lakóinak, hogy több helyen nem ég az utcai lámpa. Szinte naponta érkeznek panaszok emiatt a községi tanácsra. A helyzet azonban nem javul Viszákon, mert a körzeti villanyszerelő szerint az ÉDÁSZ-nak nincs égője, és például tíz községre mindössze tíz égőt kapott cserélés végett. Az ÉDÁSZ körmendi járási kirendeltségének vezetője is kijelentette: a központi kiutalás nem fedezi a szükségleteket, nekük pedig nem szabad égőt vásárolniok. Úgy gondoljuk, nem jogtalan a viszakiak kívánsága, amikor azt kérik, hogy az ÉDASZ gondoskodjék a falu utcai világításához szükséges égőkről — fejezi be levelét Páti Jenőné. Magyar—szovjet barátsági kör Kondorfán Oaál Imre kondorfái olvasónk a Magyar—Szovjet Baráti Társaság kondorfái aktivistáinak munkájáról számol be. Falujukban 1961-ben alakult meg az MSzBT baráti köre, amelynek tagjai a magyar—szovjet barátság kondorfái elmélyítését, ápolását tűzték célul maguk elé. Eddig is számos szovjet filmet vetítettek, különböző kiállításokat rendeztek és előadásokat tartottak a szovjet nép életének bemutatása, megismertetése érdekében. A jövőben a tömegszervezetekkel együttesen még részletesebben megismertetik a falu lakosságát a hatalmas szovjet nép munkájával, életével. Nem járt el törvénytelenül a TÖZÉP kőszegi telepe Reményi Gyula kőszegi olvasónk arról írt, hogy a közelmúltban a TÜZÉÉP kőszegi telepén 4 mázsa ajkai szenet, valamint 2 mázsa brikettet akart venni. A pénztárnál az a választ kapta, hogy e két szénfajtából csak akkor Sf.A1“*' y“2- mél hozzájuk 150 kvő, a vállalat által megjelölt egyéb szenet is. Miután ezt nem vette meg, nem kapott szenet. Az üggyel kapcsolatbal a Szombat- 2®<?r'Zalae£ei?J**1 Tüzelőszen- én Építőanyagértékesítő Vállalat szombathelyi központjához fordultunk, ahol a többi között a következő felvilágostkaptuk: A Belkereskedelmi Miniszter 31/1956. számú utasításában felhatalmaz minden TÜZÉP-igazgatót, hogy ellátási területén a szénféleségek kiszolgálásánál a minőségi össztételt saját hatáskörében állapítsa meg, illetve szabályozza. Kőszegi viszonylattal “ az érdekelt szervekkel egyetértőben — a lakosság 70 százalék friss szénhez 30 százalék keverőszenet köteles vásárolni. Ez vonatozik a brikettre is. A válasz értelmében tehát helyesen járt el a TÜZÉP kőszegi telepének vezetője. Guzi Mihály—Becze Károly: Az 59087-es frcjkmata A hír hamarosan eljutott az orvoskapitányhoz, de maga is észrevette már, hogy beosztottja és a vietnami kislány sülve-főve együtt vannak. Megértően, pajzánul mosolygott... Gazsóék nem is nagyon bánták, hogy így magyarázzák kapcsolatukat. Ez bizonyos fokig kedvezett nekik. Az orvos és az erőd parancsnoka elkönyvelték, hogy az 57081-es nem a nyilvánosházba jár egy kis szerelemért, hanem közelebb megtalálta azt... Gazsó mindennap lejárt a sebesülthöz. Egy hét eltelte után Nao Ting — Titi apja —, nagy nehezen már fel tudott kelni. Körülbelül három hét múlva érkezett el az idő, hogy a seb teljesen begyógyult és a beteg elhagyhatta ágyát. Nao Ting mosolyogva állt a szoba közepén, amikor Gazsó belépett. Apja mellett pedig a lány, Titi. Arca sugárzott a boldogságtól, amikor a fiú megérkezett (54.) Gazsó olyan boldognak érezte magát, mint még soha, mióta betette a lábát a légióba. Meggyógyított egy embert, szinte a másvilágról hozta vissza. .. És ez az ember a szeretett lány apja... A jól végzett munka öröme kavargott bene a szeretettel, a meghatódottsággal... Egy könnycsepp tolakodott elő szeméből, de hirtelen letörölte. Nao Ting eléje lépett. — Megértem, ami most telkedben végbemegy — mondotta lágyan, tisztán franciául. — Hiszen a légióban olyan kevés a szép emlék. Tudom, erre a percre, míg élsz, emlékezni fogsz. Tudom. .. te nagyon sokat tettél értünk. Most nemcsak magamra és Titire gondolok... Értünk, vietnamiakért. .. Meggyógyítottál egy parancsnokot és egy csomó gyógyszert, kötszert szállítottál a szabadságharcosok részére... Nem tudom, ismered-e te a mi országunkat, népünket, sorsunkat, s nem tudom, megérted-e népünk erőfeszítését, szabadságvágyát, de tevékenységedből, magatartásodból ítélve: ember vagy... becsületes ember... Elhallgatott, s a nyakában lógó kis tarsolyból piciny amulettet vett elő. Körülbelül akkora lehetett, mint egy inggomb. Az amulett Idi Buddha-szobrot ábrázolt. Nao Ting Gazsó felé nyújtotta. — Biz a kis Buddha megvéd téged száz veszélyen át, s haza segít. I lazádba, ha te is úgy akarod. Én tudom, hol a te hazád és jól ismerem a fajtadat. Tudom, nálatok most igazi élet kezdődik... új élet. .. Nos azért, hogy nem ellenségként jöttél Vietnamba és mivel gyógyszerrel segítetted a szabadságharcosokat, ma éjjel Bá-Kán körzetében egyetlen fegyver sem fog megszólalni. Pedig a fegyverek mindaddig nem hallgatnak el, amíg ki nem verjük innen az idegeneket... De ma éjjel a te tiszteletedre csönd lesz.... A ma estét nem felejted el. Arra kérlek, holnap is gyere el, két jó barátom szeretne veled megismerkedni. Gazsó délután boldogan végezte kötelességét a kórházban, a ugyancsak ragyogott a szeme a mellette serénykedő Titinek is. A vacsora idején a fiú az ágya szélén ült. A lány belépett, letette a vacsorát, utána leült az asztal mellé. Szeme ragyogott, amint a fiúra nézett. Kis idő múlva kedvesen megkérdezte: — Mondd, szereted te a cigányzenét? Gazsót ugyancsak meglepte a kérdés. Hogy kerül ez ide? Ilyesmiről még soha nem esett szó közöttük. Cigányzene... Úristen, mikor hallott utoljára és mikor fog hallani megint?... És egyáltalán fog-e hallani? Hogy szereti-e a cigányzenét? — Igen — felelte elérzékenyülve —, nagyon szeretem. — És melyik a legkedvesebb nótád? Gazsó önkéntelenül is elmosolyodott. Ilyesmit firtatni itt, az őserdő közepén, Vietnamban.. . A lány melléje lépett és papírt, ceruzát adott át neki. — Tudod mit — mondta lágycsengésű hangján —, írd fel az első sorát papírra. Én ugyanis nem értem a te fajtád nyelvét, s ha magyarul mondod, elfelejtem. A fa nevetve elvette a papírt és nagybetűvel ráírta: A kanyargó Tisza partján, ott születtem. . . Midőn befejezte az írást, a lány mohón kapta el a papírszeletet és elégedetten távozott a szobából. Gazsó nem tudta mire vélni a lány különös jókedvét, de nem töprengett rajta sokat. Asztalhoz ült, s megvacsorázott. Miután két pohár borral szomját is csitította, elővette édesanyja legutóbbi levelét, majd a válaszhoz tintát, papírt keresett elő. Még egyszer benézett minden kórterembe. Az egyik beteg altatót kért. Igaz, az orvos nem írta elő, de azért adott neki. A többi kórteremben csend volt, a betegek jó része már aludt. Mire Gazsó visszaérkezett szobájába, a vacsorás edények eltűntek, s meg volt ágyazva, ő azonban nem feküdt le, hanem ismét elolvasta anyja levelét, immár ki tudja hányadszor. A levélből aggódás, féltés csendült ki, mint mindig. És ő soha nem tudja semmivel megnyugtatni édesanyját... Rágta a tollszár végét nem tudta, mit írjon. Nagy sóhajtás után nekifohászkodott: „Édes jó Anyám! Ne aggódjanak értem, jó helyen vagyok, a beosztásom is megfelelő. És ami a legfontosabb: jó egészségnek örvendek... Ebben a pillanatban a tollszárat tartó keze szinte megállt a levegőben. Gazsó térdei megremegtek. .. (Folytatjuk) Válaszolunk olvasóinknak Holla Éva, Szombathely, Thököly L u. 27.: Munkaadója helyesen, az egészségügyi dolgozók munkaidejét szabályozó rendelkezés értelmében járt el. Kérése tehát nem jogos. Gerse Jánosné, Sárvár, Puskin krt. 28.: Panaszára levélben válaszolunk. Addig kérjük szíves türelmét Joó Aranka, Szombathely, ötletével egyetértünk. Annak megvalósításával gyorsabban történne a rossz utcai villanyégők kicserélése. Panaszairat egyébként továbbítottuk az ÉDÁSZ- hoz. Bátor Elemér, Kercaszomor: Kérdésére pár napon belül levélben megadjuk a választ. Addig kérjük szíves türelmét. sso Nagyobb erdőtüzet előzött meg a dolgozók ébersége Csütörtökön este hét óra tájban tűz keletkezett Vép és Porpác között az erdőben. A közelben tartózkodók rögtön észrevették a tüzet, és azonnal jelentették a szombathelyi állami tűzoltóságnak. Az első jelzés Kárpáti Jánosné MÁV dolgozótól érkezett az ügyeletes tiszthez, aki azonnal riasztást rendelt el. A tűzoltók percek alatt a helyszínen voltak. Segítségükre siettek a sárvári, bozzai, vépi és porpáci tűzoltók is. Az első jelzéstől számított fél órán belül még kilencen közölték a tűzoltósággal és a községi tanáccsal az esetet, ami bizonyítja a környékbeliek éberségét. Időközben a határőrség és a karhatalom egységei is a helyszínre siettek, hogy segítséget adjanak. A dolgozók ébersége, az állami és önkéntes tűzoltók összefogása eredménnyel járt Az óránként 70 kilométer sebességgel száguldó viharos erejű szél ellenére percek alatt elfojtották a tüzet. Mindössze három hektár nyolcéves tölgyfa égett le. A kár körülbelül tízezer forint.