Vas Népe, 1962. június (7. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-01 / 126. szám
2 11-9 f ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Megvitatta és elfogadta az Országos Tervhivatal elnökének az első negyedévi terv teljesítéséről szóló jelentését. A kormány megtárgyalta a földművelésügyi miniszternek az állatállomány átteleltetéséről szóló jelentését. A Minisztertanács a jelentést tudomásul vette. A munkaügyi miniszter beszámolt a vállalati alkalmazottak új premizálási és bérbesorolási rendszerének idei tapasztalatairól. A kormány a beszámolót elfogadta. A művelődésügyi miniszter — az oktatási reformról szóló törvény végrehajtásaként — előterjesztette a tankötelezettségről, valamint az alsófokú oktatási intézményekről szóló törvényerejű rendeletek tervezetét. A kormány az előterjesztéseket elfogadta és úgy határozott, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elé terjeszti. A Minisztertanács ezután folyó ügyeket tárgyalt. Megkezdődött az SZVSZ végrehajtó bizottságának ülése Budapesten Csütörtökön a Gellért-szálló épületében berendezett tanácsteremben megkezdődött a Szakszervezeti Világszövetség végrehajtó bizottságának 25. ülése. A tanácskozáson megvitatják a szakszervezetek ötödik világkongresszusán hozott határozatok végrehajtásának tapasztalatait, a nemzetközi munkásmozgalom időszerű kérdéseit, a jelenlegi nemzetközi helyzettel összefüggő szakszervezeti tennivalókat, valamint a második nemzetközi nőkonferencia összehívásával kapcsolatos feladatokat. Az ülésen a magyar szakszervezeteket, , Somogyi Miklós, a SZOT elnöke, Bujtyó János, a SZOT főtitkára, Beckl Sándor, a SZOT titkára, és Kádas István, a SZOT Nemzetközi Kapcsolatok Osztályának vezetője képviseli. A tanácskozást Renato Bitossi, az SZVSZ elnöke nyitotta meg, majd Brutyó János, a SZOT főtitkára a vendéglátó magyar szakszervezetek nevében meleg szeretetel üdvözölte az SZVSZ végrehajtó bizottságának tagjait, a halaci nemzetköz szakszervezeti mozgalom képviselőit. Ezután Louis Saillant, a Szakszervezeti Világszövetség főtitkára tartotta meg beszámolóját. francia szélsőjobboldali képviselők követelése az OAS érdekében Párizs (MTI). A függetlenek és parasztok pártjának parlamenti csoportja a nemzetgyűlésben benyújtott javaslatában követeli, hogy a július 1-re kitűzött algériai népszavazást halasszák el, míg az algériai városokban helyre nem áll a rend — jelenti az MTI tudósítója. Az algériai ultrákat támogató képviselők célja, hogy időt nyerjenek az OAS számára, meghosszabbítsák az algériai városokban dühöngő fasiszta terrort. A szélsőjobboldali párti képviselők másik javaslata azt követeli, hogy az algériai harcokkal kapcsolatban elítélt vagy letartóztatott európaiakat ugyanúgy amnesztiában részesítsék, mint az FLN tagjait, akiket az eviani eevezmény értelmében szabadon bocsátottak. A javaslat elfogadása Sálán és a többi OAS-vezető szabadlábra helyezését is jelentené. Algír: Algériában a különböző merényletek és robbanások következtében szerdán 21 ember vesztette életét, 25-en megsebesültek. Az OAS 11 épületet gyújtott fel, ezek közül kettő iskola. Tuniszi értesülések szerint Tunéziából megérkezett Algériába az első 100 család azok közül, akik az algériai háború folyamán merekültek el hazájukból. VAS NEVE Kormányválság Törökországban Ankara (MTI). Hónapok óta folyik a birkózás a török koalíciós kormány két pártja, a Köztársasági Néppárt és az Igazságpárt között az amnesztia kérdésében. Az Igazságpárt, amely a kivégzett Menderesz híveiből alakult, azonnali és széleskörű amnesztiát követel a régi rendszer bebörtönzött hívei számára. Inönü miniszterelnök Köztársasági Néppártja viszont — hivatalosan — a részleges és fokozatos amnesztia mellett száll síkra. A válság végül is szerdánrobbant ki, amikoris Inönü miniszterelnök előterjesztette a kormány szakaszos amnesztia-tervét. A tervet az Igazságpárt elfogadta, a Köztársasági Néppárt parlamenti csoportja azonban visszautasította. A párt parlamenti csoportja szerdán éjszaka rendkívüli ülést tartott, amelynek végén Inönü miniszterelnök benyújtotta lemondását. A lemondást elfogadták. Később hivatalos közleményben jelentették be, hogy a kormány is lemond. Spanyolországban továbbra is sztrájkok vannak Madrid (MTI). A francoista hatóságok szerdán azzal dicsekedtek, hogy az országban sikerült megszüntetni a sztrájkot, a munkát beszüntető dolgozók visszatértek munkahelyükre. Az AFP jelentése szerint amég mindig több ezer munkás sztrájkol. Katalóniában legalább tízezer a sztrájkolók száma. Barcelonában a rendőrség 13 munkást letartóztatott, azzal vádolták őket, hogy ..bújtogattak”. Bilbao térségében és Leon tartományban a dolgozók visszatértek munkahelyükre. Dél-Spanyolországban 5000 munkás szintén abbahagyta a sztrájkot, mert sikerült érvényesítenie bérkövetelését. Ugyanezen a vidéken viszont továbbra is sztrájkol 4000 mezőgazdasági dolgozó. | A japán kormány az amerikai magaslégköri kísérletek ellen Tokió (TASZSZ). Koszaka japán külügyminiszter csütörtökön fogadta az Egyesült Államok tokiói nagykövetét és kijelentette: a japán kormány tiltakozik az Egyesült Államok ama szándéka ellen, hogy nagy magasságban nukleáris kísérleteket hajtson végre. A külügyminiszter emlékeztetett arra is, Japán fenntartja magának a jogot, hogy kártérítést követeljen azokért a károkért, amelyeket az amerikai légköri nukleáris kísérletek a légi- és hajóstársaságoknak, valamint a japán halászoknak okoznak. A „LENYUGVÓ NAP" MŰVELET Írta: Rasa AH indiai publicista „Veszélyesmeggondolatlanság és öngyilkosság lenne pénzt, felszerelést és embereket küldeni Indokína, dzsungeljeibe a győzelem lehetőségének, leghalványabb reménye nélkül... Teljes meggyőződésem, hogy Indokínában az amerikai katonai segély bármely mérvű növelése sem segítheti elő, hogy legyőzzük az ellenséget, amelymindenütt ott van és sehol sincs, amely a nép rokonszenvét és támogatását élvezi... Az Egyesült Államok számára általános intervenciót indítani és csapatokat küldeni a födkerekség egyik legnyugtalanabb övezetébe azt jelentené, hogy olyan, sőt súlyosabb helyzetbe kerülünk, mint Koreában. * Vajon ki mondta ki e közismert igazságokat? Senki más, mint John Kennedy. Csak nem az elnök, hanem a szenátor. Nem most, 1962-ben, hanem 1954-ben. Pontosabban 1954. április 6-án, amikor Kennedy szenátor az amerikai szenátus szónoki emelvényéről Eisenhowert és Dullest bírálta mindazért, amit „nem mondtak ki”. Az indokínai politikai helyzetrőlvolt szó. 1954 óta sok minden megváltoott. Gondoljunk csak Dien Bien Phu, Kuba, Algéria stb. példájára. Mégis úgy tűnik, mintha az Egésült Államokban az elnöki szék az elhunyt Dulles kísértetének befolyása alatt állna. Csodálkozva látjuk, hogy az Egyesült Államok elnöke megismétli elődeinek ugyanazon legdurvább hibáit, amelyek ellen, mint szenátor maga is szót emelt. Mivel igazolhatja az Egyesült Államok jelenlegi elnöke, hogy csapatokat küld Indokínába? Mr. Kennedy az Egyesült Államok kormányának álláspontját úgy próbálja feltüntetni, hogy a csapatszállítások céljahelyreállítani a tűzszünet feletti hatékony ellenőrzést”. Azt hangoztatja, hogy a csapatszállításokra szükség van, mert „az Egyesült Államoknak szigorúan meg kell tartania azon kötelezettségeit, amelyeket a SEATO-paktumból kifolyólag magára vállalt”. Hangsúlyozza, hogy haladéktalanul folytatni kell a tárgyalásokat az egységes nemzeti kormány megalakításáról. Honnan adódik az Egyesült Államok kormányának a tárgyalások haladéktalan folytatását célzó eme megható gondoskodása? És ki a felelős azért, hogy ezek a tárgyalások nem egyszer megszakadtak? Hosszú hónapok teltek el azóta, hogy a laoszi semleges kormány megalakításáról szóló meg- lapodás létrejötti— AsKSSfesriSis-,*lág tudja, hogy éppen a Soun Oum—Noszavan-klikk szabotálta e kormány megalakítására tett minden erőfeszítést. E banditák számtalan bűncselekményért felelősek. A noszávanisták csupán a legutóbbi időben 593 embert vadállati módon megöltek, 1766-ot megsebesítettek, 2283 hazafit börtönbe vetettek. Mit tett közben az Egyesült Államok? Egyrészt a világközvélemény nyomására kénytelen volt a tárgyalások folytatása mellett állást foglalni. Még olyan képmutató nyilatkozatokat is tett, amelyekben a Noszavan-klikket „vaskalapossággal és rugalmatlansággal” vádolta, sőt, a „segély” megvonásával fenyegetőzött. Valójában azonban a noszavanisták bőségesen megkapták ezt az engedelemmel szólva „segélyt’ Thaiföldről, ahová természetesen az Egyesült Államokból érkezett. Másrészt az Egyesült Államok elküldte Laoszba katonai tanácsadóit, továbbá több ezer katonát a csatlós országokból és a Csang Kaj-sek bandák maradványait. Közben az Egyesült Államok folytatta a lázadók 50 000 főre megnövekedett csapatainak felszerelését. E lázadók részt vettek a Patet Lao csapatai által felszabadított kerületek elleni t.u- Repülőgépek folytatták a felszabadult kerületek bombázását. A bombatámadások száma meghaladja a 200-at. Sőt, az Egyesült Államok megszállta Thaiföldet, területén támaszpontokat létesített. Most az Egyesült Államok készen áll, hogy bármely pillanatban közvetlen agressziót indítson Laosz ellen. Ezenkívül működésbe lépett a SEATO. Az Egyesült Államok 7. flottája május 16-án tengeri gyalogságot tett partra Thaiföldön. Az Egyesült Államok Thaiföldre csapatokat és fegyvert szállítva a SEATO valamennyi tagját arra akarja kényszeríteni, hogy kövesse példáját. Ismeretessé vált, hogy Nagy-Britannia kormánya bejelentette azon szándékát, hogy a királyi légierők egyik egységét Thaiföldre küldi. Ausztrália és Új-Zéland államférfiai sietve közölték ugyanezen szándékukat. Nos, Kennedy elnök most Délkelet-Ázsiában folytatja azon veszélyes mesterkedéseket, amelyek ellen 1954-ben, szenátorsága idején, maga lépett fel. Az imperialista kalandor politika ellen világszerte felcsapott tiltakozó hullám ma sokkal erősebb, mint valaha. Maguk az amerikai neves tudósok és közéleti személyek nyílt tiltakozó levelet küldtek az elnöknek, amelyben felháborodva kérdezték tőle: miért küld az Egyesült Államok hadsereget, légierőt és flottát Délkelet-Ázsiába? Talán azért, hogy halált vesssen?-Miért avatkozik az Egyesült Államok a tőle több tízezer mérföldre fekvő kis országok ügyeibe? Az Egyesült Államok ma ott áll a világközvélemény ítélőszéke előtt, amely elmarasztalja őt a Sziámi-öbölben végrehajtott kalandor-lépésekért. Az események menete elkerülhetetlenül rákényszeríti az imperialistákat, hogy meghátráljanak a nép jogos követelései előtt! Ezek a követelések az alábbiak: a három herceg állapodjon meg abban, hogy koalíciós kormányt alakítanak a Zürichben és Hin Hopban elfogadott egyezmények alapján; az Egyesült Államok szüntesse meg a Boun Oum—Noszavan-csoport katonai támogatását, hívja vissza valamennyi katonai tanácsadóját és csapatait; a Noszavan-klikk szüntesse meg a felszabadított területek ellenintézett támadásait. Az új amerikai kaland világosan mutatja, mire törekszik az Egyesült Államok külpolitikája a földkerekség ezen térségében. A Thaiföldön állomásozó 5000 amerikai katona Harkins tábornok parancsnoksága alatt áll, aki az úgynevezett „dél-vietnami katonai segélynyújtó parancsnokság” főnöke. Az Egyesült Államok jelenlegi fegyveres kalandját a „Lenyugvó Napművelet” néven hajtják végre. Bármilyen paradoxon is, ez az elnevezés jelképes csengésű az imperialisták számára, akiknek semmi keresnivalójuk Délkelet-Ázsiában, ez valóban a lenyugvó Nap műve is lelte lesz. 1362. Majus 1. Pénzsé Szovjet—mail közös közleményt írtak alá Moszkvában Moszkva (TASZSZ). Moszkvában nyilvánosságra hozták a szovjet—mali közös közleményt, amelyet szerdán írt alá Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és Modibo Keita, a Mali Köztársaság állam- és kormányfője. A közleményben kifejezésre jut az a szilárd meggyőződés, hogy Modibo Keita Szovjetunióban tett látogatása „fontos lépés a Szovjetunió és a Mali Köztársaság barátságának és együttműködésének további megszilárdítása útján”. „Az általános és teljes leszerelés megvalósítása különösen sürgős és elodázhatatlan feladat” — hangsúlyozza a két kormány. A Mali kormánya „mint hasznos alapot a megegyezéshez, kész megvitatni azokat a javaslatokat, amelyeket a semleges államoknak az atomfegyverkísérletek eltiltása kérdésében a tizennyolchatalmi leszerelési bizottság elé terjesztett emlékirat tartalmaz”. A mali fél a tárgyalások folyamán megismerte a Szovjetuniónak a német békeszerződés megkötése kérdésében elfoglalt álláspontját.Mindkét fél kifejezte azt a szilárd meggyőződését, hogy elengedhetetlenül szükséges e kérdés mielőbbi békés rendezése”. A két kormány „elítéli atomfegyverek tárolását, külföldi fegyveres erők és katonai támaszpontok fenntartását Afrika területén”. A két kormány úgy véli, „határozott intézkedésekre van szükség”, hogy „feltétel nélkül és haladéktalanul teljesítsék” az Afrika atomfegyvermentes övezetté nyilvánításáról szóló ENSZ- határozatot. „A Szovjetunió és a Mali Köztársaság kijelentik, hogy határozottan elítélik az imperializmus és a kolonializmus minden megjelenési formáját”. A Szovjetunió és a Mali Köztársaság kormánya üdvözli az algériai nép történelmi győzelmét. Mindkét fél „komoly jelentőséget tulajdonít a kongói helyzetnek” — hangsúlyozza a közlemény. A kongói helyzet rendezésének igen fontos előfeltétele, hogy „szűnjék meg az imperialista erők beavatkozása az ország belügyeibe, távolítsanak el onnan minden külföldi katonai személyzetet és zsoldost és biztosítsák a Kongói Köztársaság igazi függetlenségét és területi sérthetetlenségét”. „Ami az afrikai helyzetet illeti, a két fél határozottan elítéli a gyarmati rendszer új formáját, amelynek célja: gazdasági segítség örve alatt biztosítani a régi gyarmattartói előjogok fennmaradását. A gyarmati rendszer új formája veszélyezteti az afrikai államok függetlenségét és akadályokat támaszt az afrikai országoknak antikolonialista alapon való egysége és szolidaritása útjában” — hangzik a közlemény. A két kormány megállapodott: „minden tőle telhetőt elkövet, hogy segítse a veszély elhárítását és az afrikai államok függetlenségének megőrzését”. A két fél kifejezi azt a mély meggyőződését, hogy a Kínai Népköztársaság ENSZ-beli jogainak helyreállítása „egyik fő feltétele az Egyesült Nemzetek Szervezete hatékony tevékenységének”. A mali fél kifejezte nagy megelégedését azért az önzetlen segítségért és támogatásért, amelyet a Szovjetunió nyújt az afrikai népeknek és az afrikai kontinensen folyó nemzeti felszabadító mozgalomnak. „A semlegesség, amelyet egy sor afrikai és ázsiai ország követ, az az út, amely megfelel az ezekben az országokban fennálló konkrét reális helyzetnek” — mutat rá a közlemény. A találkozások és beszélgetések során megvitatták a szovjetmali kapcsolatok kérdéseit. A két fél megállapodott abban, hogy a Szovjetunió és a Mali Köztársaság népeinek érdekében minden területen tovább bővítik az együttműködést. A Szovjetunió műszaki és anyagi segítséget nyújt a Mali Köztársaságnak újabb objektumok építéséhez és szakemberek képzéséhez. A közeljövőben máli parlamenti küldöttség látogat majd el a Szovjetunióba.