Vas Népe, 1962. június (7. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-01 / 126. szám
Holnap kezdődnek a kőszegi Ifjúsági Napok Június 2-tól 10-ig, a tavalyihoz hasonlóan, az idén is megrendezik Kőszegen az Ifjúsági Napokat, azzal a céllal, hogy ebben az évben is minél több fiatal ismerkedhessék meg a városka történelmi múltjával és nevezetességeivel. Egy kis ízelítő az Ifjúsági Napok gazdag programjából. Holnap szürkületkor gyülekeznek a fiatalok a Gyöngyös felső hidjánál, és fáklyákkal, lampionokkal vonulnak végig az ünnepi díszbe öltözött városon. Megkoszorúzzák a szovjet hősök emlékművét, majd a város főterére mennek, ahol rövid üdvözlés következik. Ezt utcabál követi. A tervek szerint az utcabálnak a toronyóra éjféli ütése és tűzijáték jelzi a végét. Vasárnap folytatódik a színes ünnepségsorozat: a zenés ébresztő után délelőtt 10 órakor ifjúsági nagygyűlésen találkozik a KISZ Központi Bizottságának titkára a fiatalokkal. Délután ismét gazdag program, a többi között motorverseny is várja a vendégeket. Másnap sportesemények, kulturális rendezvények szórakoztatják a Kőszegre érkezett fiatalokat. Lesz ezenkívül divatbemutató, szabadtéri filmvetítés, zenés, táncos műsor, nagyszabású szellemi vetélkedő, megyei ifjúmunkás spartakiád és karnevál. Az Ifjúsági Napok ideje alatt hat kiállítást rendeznek. Mindegyik a kőszegi fiatalok szorgos munkáját, vidám életét és hasznos időtöltését tükrözi majd. A kőszegi Ifjúsági Napokra meghívót, amely egyúttal a városba lépésre is jogosít, a megyei Idegenforgalmi Hivatal útján bocsát rendelkezésre a KISZ kőszegi városi bizottsága. Fiatal hasasok — ! Új LAKÁSOK Interjú a fiatalok lakásépítési akciójáról A szombathelyi városi KISZ-bizottság a bajai, a zalaegerszegi és a szegedi KISZ-bizottságokhoz hasonlílóan Szombathelyen is meghirdette a fiatal házasok lakzásépítő akcióját. Felkerestük Nagy Imre elvtársat, a városi KISZ-bizottság titkárát, és az ifjúsági lakásépítő akció jelenlegi helyzetéről érdeklődtünk tőle. Nagy Imre elvtárs kérdéseinkre az alábbi alatt válaszolta: — Régi és jogos kívánság teljesítéséhez kezdtünk hozzá a fiatalok lakásépítő akciójának megszervezésével. Az a cél vezetett bennünket, hogy az ifjú házasok kevés alaptőkével és hosszú lejáratú állami hitellel minél előbb és minél többen lakáshoz jussanak. Az ifjúsági lakásépítő akciót több városban már sikeresen megszervezték, és a tapasztalatokat mi is felhasználtuk. Felvettük a kapcsolatot Zalaegerszeg, Baja és Szeged KISZ-bizottságaival és az ő segítségük, tanácsaik igénybevételével láttunk a szervezéshez. Olyan lakásokat terveztettünk, amelyek olcsók, korszerűek és a fiatalok igényeinek mindenben megfelelnek. A terveket a Zala megyei és a Vas megyei Tervező Vállalat fiatal szakemberei készítették. Elképzelésük szerint 6 lakásos, egy emeletes társasházakat építünk. Egy lakás konyhából, előszobából, kamrából, három szobából, fürdőszobából és mellékhelyiségből áll. Az alsó szinten kap helyet a konyha, a kamra, az előszoba, a mellékhelyiség és egy kisebb lakószoba, a felső szinten pedig két szoba és a fürdőszoba. Az alsó és felső szintet minden lakásban ízléses tölgyfalépcső köti össze. Egy-egy lakás építési költsége körülbelül 120 ezer forint. Az építtetőknek az OTP hosszú lejáratú állami hitelt nyújt, de családonként 25—30 ezer forint alaptőke szükséges az építkezés megkezdéséhez. A tapasztalatok szerint az építési költségek jelentősen csökkennek, ha az érdekeltek maguk is részt vesznek a lakások építésében. Május elején kibocsátottunk egy körlevelet, kik igényelnek az akció keretében lakást és ki, milyen szakmunkát tudna az építkezésen elvégezni. A lakásépítő akció iránt nagy az érdeklődés és eddig 30 olyan fiatal házas jelentkezett, akik azonnal meg tudnák fizteni az építkezés megkezdéséhez szükséges 25—30 ezer forintot. A jelentkezők között vannak vízvezetékszerelők, kőművesek, villanyszerelők, asztalosok, épületlakatosok és más szakmunkások, akik napi munkájuk után, esetleg szabadságukban is szívesen segítenének az építkezéseken. A tervek megvalósításához és kivitelezéséhez felvettük a kapcsolatot az OTP-vel, az Állami Építőipari Vállalattal és a TÜZÉP-el. Mindenütt a legnagyobb támogatást és segítséget kaptuk. Az építőipartól is biztatást kaptunk az építkezés terven kívüli megkezdésére. A tervek már elkészültek, csupán az építkezés helyének kijelölésében nem döntöttünk még. Mi, a fiatalok igényeinek megfelelően a tervezett Derkovitslakótelepen szeretnénk felépíteni a „fiatal házasok városrészét'’. Ehhez azonban a városi tanács jóváhagyása szükséges. A legközelebbi tanácsülés dönt majd az építkezés helyének kijelölésében. Augusz- ■ tus elején talán már meg- kezdhetjük az első társas- ház alapjainak lerakását. Egyelőre négy 6 lakásos sorház építéséhez kezdünk , hozzá, és bízunk abban, hogy néhány esztendő múl- 'va Szombathelyen is fel-, épül az ifjú házasok város-része. RÖVIDEN Finnországról és a VIT városáról — Helsinkiről Több olvasónk fordult hozzánk azzal a kéréssel, szeretnének többet tudni Finnországról, ahol a Vili. Világifjúsági Találkozót rendezik meg, és szeretnének olvasni a finn—magyar rokonságról és a finn ifjúság életéről. Teljesítjük kérésüket és az alábbiakban röviden válaszolunk kérdéseikre: A Keleti-tengerbe nyúló finn félszigetet ezer év óta északra szakadt rokonaink, a finnek lakják. A finn—magyar rokonság történeti alapjai körülbelül háromezer évre nyúlnak viszsza. A finnugorság e két ága akkoriban vált el egymástól, s a rokonság emlékét a két nyelv szerkezetében, hangsúlyrendszerében és sok alapszó azonosságában őrzi. Ha messziről hallgatjuk a magyar és a finn nyelvet, mindkettő azonos benyomást kelt, ha nem is értjük. Ennek oka az az ősi sajátság, hogy mindkét nyelvben az első szótagon van a hangsúly. A mondatok dallama egyenletesen ereszkedő. Természetesen sok egyező szó is van a két nyelvben, méghozzá a szavaknak éppen azon csoportja, amelyek testrészeket, egyszerű fogalmakat neveznek meg. Olyan fogalmat és tárgyakat, amelyek évezredek előtt az őshazában mindkét nép előtt ismertek voltak. Például: vér finnül veri, menni — menni stb. Északi rokonaink az elmúlt századok során előbb svéd, majd orosz cári uralom alatt éltek, 1917 óta azonban szabad népként önálló köztársaságban élnek. Számuk négy és félmillió. Az ország területe 337 ezer négyzetkilométer. Fővárosa: Helsinki. Hivatalos nyelve a finn és a svéd. Finnország független polgári demokratikus köztársaság. Az államfőt, a köztársasági elnököt 6 évre választják. A legutóbbi elnökválasztáson — ez év februárjában — a finn demokratikus pártok által támogatott, a békés egymás mellett élés, a semlegesség, a Szovjetunióval való barátság politikáját folytató Urho Kekkonent választották újra köztársasági elnökké. Finnországban körülbelül 60 központi ifjúsági szervezet működik. Minden fontosabb pártnak van ifjúsági szervezete. A legnagyobb szervezet a Finn Demokratikus Ifjúsági Szövetség (SDNL), amely a legjobban szervezett, legaktívabb ifjúsági rétegeket tömöríti magába. 1944-ben alakult, folytatva a finn ifjúsági mozgalmak haladó hagyományait. Az SDNL tagjai részt vesznek a demokratikus szabadságjogok megvédésében, a magasabb bérekért, a jobb tanulási lehetőségekért folyó küzdelemben. Részvevői annak a harcnak, amellyel sikerült megakadályozni, hogy a reakció bevonja Finnországot az imperializmus agresszív katonai tömbjeibe. Az SDNL együttműködik a finn haladó baloldali erőkkel és a kommunista párttal. A szövetség küldöttei ott voltak az első fesztiválokon, és részt vettek a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség valamennyi nagy akciójában. A VIII. Világifjúsági Találkozó színhelye a finn főváros , Helsinki lesz. A várost 400 esztendővel ezelőtt, 1550-ben alapította Gustav Wasa svéd király, a Wanta folyó torkolatánál. Száz esztendővel később azonban a folyó torkolata anynyira feltöltődött homokkal, hogy akadályozta a hajózást, s ezért a várost el kellett onnan telepíteni. 1640-ben átköltöztették a várost a nyílt tenger partjára, a Vironnieni földnyelvre, ahol ma a Krumuhaka városrész terül el. A város leghíresebb építésze Carl Luviig Engel építész volt. Irányításával 1840-ben neoklasszikus épületeivel, lapostetőkkel és világos falakkal felépült az új Helsinki, amely 1912 óta Finnország fővárosa. Ez a kedves város lesz a VIII. Világifjúsági és Diáktalálkozó színhelye, a VIT azonban nem korlátozódik csak Helsinkire, hanem több vidéki városban és kisebb helységekben is lesznek VTT-rendezvények. TUDÓSÍTÓINK ÍRJÁK Rajzkiállítás nyílt Sárváron — tudósít bennünket Jakab István. Az általános fiúiskola rajzkiállításán a tanulók munkáin kívül az általuk gyűjtött reprodukciókat is bemutatják. A 375 festményt, rajzot és a több száz reprodukciót az iskola két tantermében és folyosóján helyezték el. Az ízléses kiállítás a tanulókat és Vörös Ferenc rajztanárt dicséri. -i „Ilyen sok látogatója már régen volt ünnepélynek, mint vasárnap” — írja Balogh Sándor Gencsapátiból a gyermeknapon megrendezett kisdobos-úttörő és KISZ-tag avatásról. Ez alkalommal ötvennyolcadikos úttörőt avattak KISZ- taggá. Az avatások után a helyi nőtanács és a szülői munkaközösség édességekkel, üdítőitalokkal vendégelte meg az új kisdobosokat, úttörőpajtásokat és kiszeseket. ■4r Nagyszerűen sikerült a tornaünnepély Celldömölkön — írja Oszkó Zoltán tudósítónk. Jól kidolgozott tömeggyakorlatokból és egyéni produkciókból állt a parádés sportünnepély, amelyen a járási székhely valamennyi általános és középiskolája szerepelt. A bemutatót harmadik esztendeje rendezik meg, s mindannyiszor nagy sikert arat. Szorgalmas, lelkiismeretes felkészülésről tettek tanúságot mind a négy iskola diákjai, mind pedig a testnevelő tanárok. Laci leszállt a gépről Mintha ebben a pillanatban is itt állna előttem, magas, nyúlánk alakjával, végtelenül derűs, mosolygós tekintetével, az ifjúság varázsával telten. Hivatalos ügyben járt Szombathelyen s felszaladt hozzánk, üdvözölni a régi ismerősöket egy szeles, csípős áprilisi délelőttön. Újságolta, hogy két hónapja szerelt le a katonaságtól, s örömmel mondta, hogy traktoros lett otthon. Velemben. Régi szerelmét, a gépkocsit traktorral cserélte fel, s azt mondta: nem bánta meg a cserét, szívesen szántja a tsz-nek a földet. Szívesen, hiszen az ő 17 holdjuk is a szövetkezetben van, s apja-anyja élete egybefonódott a tsz sorsával. Nem így mondta egészen, talán természetesebb és szebb szavakkal, de bocsáss meg, kedves olvasó, nem tudom visszaadni őt. A saját fájdalmamat szeretném visszaadni, mert a fiatal velemi traktorista, Horváth Laci, akiről pár héttel ezelőtt az ifjúsági oldalba cikket írtam, megvált a traktortól. Megvált örökre az U—28-as traktortól, melyet hűségesen ápolt a napi munka után, megvált kedves motorjától is, mellyel szabad idejében Szombathelyre szaladgált, megvált apjától, Horváth Józsi bátyánktól, akit szívesen követett a szövetkezetben megvált szerető édesanyjától. Szomorúbbak a vele,mi, a bozsoki dombok a vidám leora nyári verőfény ellenére, hiányzik belőlük Horváth Laci mosolygása. Bárki kerül is megszokott traktorára: az emberek, a dombok, a szelek, a zöldellő és sárguló táblák még sokáig Lacit látják a gépen. Megmarad Laci sokáig a velemi szövetkezeti tagok és a szövetkezeti föld emlékezetében. Aratáskor azt mondják majd az emberek. ..Ezt a földet, emlékeztek, a Horváth Laci szántotta meg...” S lehet, hogy fátyolos lesz egy lány szeme is, ha a Punices velemi domboldalon jár... Saci örökre leszállt a gépről, de sokéig emlékezünk reá... András László Gyermeknap az úttörőházban Az idei gyermeknapon a szombathelyi gyermekeket az „úttörőparadicsom’’, az úttörőház várta sok-sok vidám szórakozási lehetőséggel. A csalóka idő ellenére is szép számmal gyűltek össze a kis ünnepeltek a legkisebbektől a tizennégy évesekig, s persze sok szülő is. Képeink vasárnap délután készültek, a Magyar László Úttörőházban. A Hosszú asztalon annyi könyv sorakozott, hogy minden gyermek találhatott kedvére valót. Válogattak is szorgalmasan... A műsor és a vetélkedők szünetében — no meg a délutánt befejező tánchoz kíséretképpen — az úttörőház lelkes fiatal zenészei gondoskodtak a jó hangulatról.