Vas Népe, 1962. július (7. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-01 / 152. szám

i Az országos békekonferencia tanácskozása (Folytatás )12­­. oldalról Í­téljük az accrai „Bombász nélküli világ” kongresszusának békehar­cosait. Szívünk minden melegével­­üdvözöljük, testvéri szolidaritá­sunkról biztosítjuk a nyugati vi­lág békeharcosait, akik szembe­nézve minden terrorral és üldöz­tetéssel, új­ és új erők bevonásá­val, a tömegek erejével, akarják rákényszeríteni saját kormányu­kat arra, hogy a béke védelmét politikájuk alapjává tegyék. T. Konfer­encia! Érdemes és szükséges számba verni a nemzetközi békemozga- tom­b erősödésének eme újabb té­nyeit, mert harcunk még nem ért véget, még újabb csaták várnak­ ránk. Figyelemmel kell kísérni az egész világ helyzetét és azonnali akciókkal kell válaszolni minden békeellenes próbálkozásra. A háború elhárításáért most — békeidőben — kell min­den embernek minden erejé­vel küzdenie. Nem várhatunk ölbe tett kézzel. Ha abambák­­hullnak, akkor már késő. Különösen nagy a felelős­sége azoknak a népeknek, ame­lyeknek kormányai háborús poli­tikát folytatnak. Most van itt az ideje, a­­parancsoló szükségessége a békéért folyó harcnak. Erre fi­gyelmeztetnek azok a hírek is, amelyek a legutolsó napokban a Taj­van-szorosból érkeznek arról, hogy amerikai repülőgép-anyaha­­jók és torpedórombolók bevonásá­val az Amerik­ai Egyesült Államok 7. flottájának felvonutatásával a Kínai Népköztársaság partjainál újabb békeellenes manővereit, újabb agresszív készülődések van­nak kialakulóban. Határozottan elítéljük és megbélyegezzük az amerikai imperialisták által tá­mogatott Csang-Kai-sek-klikk bé­keellenes merényletét. Üdvözöljük a hatalmas Kínai Népköztársasá­got,"..a ■ béke egyik­ támaszát. Az amerikai imperialistáknak és báb­jaiknak tudniok kell, hogy­­ aki a népi Kínára emeli kezét, az egész haladó emberiséggel találja magát szembe. Kedves Barátaink! — A mi népünk, a mi orszá­gunk rendkívül kedvező körül­mények között fejtheti ki béke­akaratát A magyar nép a béke híve és harcosa; minden tőlünk telhetőt megtettünk, s ezután is megteszünk hogy béke le­gyen­ a Földön­. A nép békeakarata és a kormány békepoli­tikája harmonikus egy­ségbe­ forrt össze. Népi-nemzeti egységünknek egyik legfontosabb egybekapcsoló, ereje és a béke gondolata. A mi népünk átélte és átszenvedte a ' háborúk ‘ minden borzalmát. De nemcsak emiatt hatja át népünket a béke gondolata. Nem azért alkottunk, fáradoztunk, hogy agyunk és kezünk munkája ismét a háború martalékává vál­jék. Magunknak építettünk és építünk, megvédjük, ami a mi­énk, megvédjük ami a népé. Ezért­­ tett meg és tesz meg ez­után is népünk minden tőle tel­hetőt azért, hogy hozzájáruljon a béke megszilárdításához. A né­pek közötti béke és barátság esz­méjétől vezettetve, a magyar for­radalmi munkás-paraszt kor­mány állásfoglalásai a vitás nem­zetközi kérdésekben mindig a bé­ke szent ügyét szolgálják. Népünk és kormányunk telje­sen egyetért abban, hogy a béké­hez az általános és teljes leszere­lés megvalósításán keresztül ve­zet az út. A népek nem élhetnek többé katonai arzenálban, csőre töl­tött fegyverek között. Igaza van az amerikai egyetemek 8 neves professzorának, akik nemrégiben az atom- és hidrogénbomba meg­szállottjának, a l­­egreakciósabb amerikai — úgymond — „tudós­nak”, Teiler Edének a korláto­zott, nukleáris háborúra szólító eszmefuttatásaira válaszoltak. Ezek a professzorok, akik józan polgári szemmel nézik a világot, határozottan kijelentették: „A világ valóban megérett a leszere­lésre. Sőt, mi több, a világ nem engedheti meg magának, hogy ne szereljen­ le. Az ellenőrzött lesze­relés nemcsak lehetséges, hanem kötelező is”. Változatlan erővel küzdünk a szigorú nemzetközi ellenőr­zés mellett megvalósítandó általános és teljes leszerelés­ért, az atom- és hidrogén­fegyverek betiltásáért és a velük folytatott kísérletek megszüntetéséért. A béke híveinek figyelmét nem kerülheti el az sem, hogy a né­met monopoltőke máris a legha­talmasabb gazdasági erővel és potenciális katonai erővel rendel­kező, háborúra törekvő európai imperialista hatalom lett, amely hozzákezdett saját atombombája megteremtéséhez. Ez nagy veszélyt jelent, az egész világra és ezért fel kell lépni el­lene. A két német állammal meg kell kötni a békeszerződést. Ha azonban a nyugati álla­mok erre nem hajlandók, a szocialista tábor országai — együtt azokkal az országok­kal, amelyek megértik e lé­pés szükségességét­­— megkö­tik a békét a Német Demok­ratikus Köztársasággal és ezen az alapon rendezik Nyu­­gat-Berlin helyzetét is. Ilyenek hát azok a nemzetközi körülmények, melyek megelőzik a moszkvai békekongresszust — mondotta, amely az általános és teljes leszerelés nagyszerű jelsza­vát írta zászlajára. Ez a moszk­vai találkozó szélesebb és sokré­tűbb lesz, mint a békemozgalom eddigi nemzetközi kongresszusai, mert a Béke-Világtanácsba tömö­rülő mozgalmak mellett ott lesz­nek más békeharcos szervezetek képviselői is. Ez azt jelenti, hogy a nemzetközi békemozgalom fej­lődésében most új szakasz kez­dődik. A békéért folyó harc új lehetőségei nyittak meg. A moszkvai kongresszusra ké­szülve, megélénkült a magyar békemozgalom tevékenysége is, s ezt örvendetes jelenségnek tart­juk. Nálunk, a mi kedvező társa­dalmi, gazdasági és politikai kö­rülményeink között a béke vé­delmét leginkább hazánk erejé­nek további növelésével, népünk életének felvirágoztatásával, gaz­dasági, kulturális eredményeink gyarapításával segíthetjük elő. Szocialista társadalmi rendünk összeforrt a békével, s minél szi­lárdabb ez a társadalmi rend, an­nál nagyobb erővel járulhatunk hozzá a béke védelméhez, annál inkább erősödik a béke. Kállai Gyula végül a követke­zőket mondotta: Engedjék meg, hogy befeje­zésül néhány szót szóljak azok­hoz, akiket most küldöttnek vá­lasztunk a moszkvai békekong­resszusra, akik megkapják ehhez a nagy küldetéshez a magyar néptől megbízatásukat. Azt kérjük és várjuk tőlük, képviseljék méltóképpen a magyar nép békeakaratát. Tevékenységükkel segítsék elő, hogy az általános és teljes lesze­relés megvalósítása, a német bé­keszerződés megkötése, a gyar­mati rendszer teljes és végleges felszámolása újabb és újabb tö­megek harci követelésévé váljék. Felelősségteljes küldetésükben érezzék maguk mögött kormá­nyunk és egész népünk támoga­tását. Abban a tudatban vegye­nek részt a kongresszus munká­jában, hogy a népek békemoz­galmának újabb jelentős fellen­dülését készítik elő, márpedig ha a világ népei összefognak, a béke legyőzi a háborút! Éljen a béke! (Viharos, nagy taps). Kállai elvtárs beszédét köve­tően még számos beszámoló hangzott el, majd Terényi Lász­lónak, az Országos Béketanács Elnöksége tagjának javaslatára az országos békekonferencia rész­vevői megválasztották a magyar nép képviseletében a moszkvai leszerelési és béke-világkongresz­­szusra utazó delegációt. A küldöttség vezetője Szakosíts Árpád, a Béke-Világtanács Irodá­jának tagja, az Országos Béke­tanács elnöke. Az országos békekonferencia dr. Ortutay Gyula zárszavával ért véget. Algéria a népszavazás előtt Ismeretes, hogy Algéria népe ma népszavazáson dönt az ország jövőjéről. Algéria 1 millió lakosának közel háromnegyed része arab­­berber keverék, 17 százaléka berber, 10 százaléka pedig európai eredetű. Az európaiak Franciaországból, Spanyolországból, ille­tőleg Olaszországból vándoroltak be Algériába, ■ ma már több­ségük csupán franciául beszél. A 2 582 000 négyzetkilométer nagyságú ország területén a népesség rendkívül egyenetlenül oszlik meg. Míg Algéria északi részén az átlagos népsűrűség 34 fő négyzetkilométerenként, addig a 2 000 000 négyzetkilométer nagyságú szaharai területé­­lren az átlagos népsűrűség csupán 0,3 fő négyzetkilométeren­ként. A lakosság közel egy­harmada városokban él Algéria leg­fontosabb városait a lakosság arányának megfelelő nagyságú körrel ábrázoltuk térképünkön és külön kiemeltük megerősí­tett írással azokat a városokat, ahol európaiak is élnek. Az or­szág fővárosa, a 800 ezer lakosú Algír után, nagyságrendben a 400 ezer lakosú Oran, a 230 ezer fős Constantine, illetőleg a 150 ezer lakosú Bone következik. Az Algériában élő európaiak leg­­nagy­obb része az említett városokra koncentrálódik. Ezek a számadatok azonban ma már elavultak, mert az utóbbi hóna­pokban körülbelül 300—400 ezer európai hagyta el Algériát, csu­pán Oran városából mintegy 1SO ezer európai hajózott át Franciaországba. Az európai lakosság nagyarányú kivándorlása mellett mintegy 200 ezer arab visszatelepülése folyik a szomszédos Tunézia és Marokkó területéről, ahová a felszabadító háború idején a francia katonaság megtorló hadműveletei elől mt­­■lilWHr. VAS NÉPE 1392. július 1. Vasárnap. Hruscsov elvtárs beszéde a moszkvai mezőgazdasági tanácskozáson Moszkva (RDSZSZ). A Pravda szombati szám­a közli Nyikita Hruscsovnak azt a beszédet, amely június 27-én hangzott el a Kreml­ben, az OSZSZSZK központi ré­szein működő területi termelési igazgatóságok tanácskozásán. A szovjet miniszterelnök beje­lentette, hogy előzetes adatok sze­rint, és ha a jó feltételek meg­maradnak, ebben az évben a Szovjetunió területén körülbelül 9 —-10 milliárd pad gabonafélét takarítanak be. Ilyen jó termés, amilyenre most kilátások­­vannak, ej­dig nem volt — tette hozzá. Beszédében a szovjet kormányfő hangsúlyozta, hogy rendkívül nagy jelentősége van az állatte­nyésztés fellendítésében az anyagi érdekeltség elve alkalmazásának. Ezzel összefüggésben megemlítet­te, hogy a hús felvásárlási árának növelése fokozta a mezőgazdasági dolgozók anyagi érdekeltségét az állattenyésztés fejlesztésében. Hruscsov ezután beszélt a terü­leti termelési igazgatóságok fel­adatairól. Majd bejelentette, hogy a Szovjetunióban lehetővé vált a közigazgatási területek megna­­gyobbítása. Mint mondotta: „A termelési igazgatóságok valószínű­leg a területek, határterületek és köztársaságok új adminisztratív beosztásának alapjává válnak­’. A területek, úgy, ahogy jelenleg vannak, az átmeneti időszak jelen­ségeinek tekinthetők — mondotta a miniszterelnök — s ez a felosz­tás ma már túlhaladottnak számít. Az új, megnövelt területeket álta­lában a termelési igazgatóságok­hoz alkalmazzák. Hruscsov hangsúlyozta továbbá,­ hogy nagyobb felelősséget kell érezni a tudományos eredmények­nek és tapasztalatoknak a terme­lésben való alkalmazásáért. Han­goztatta­, hogy a mezőgazdasági termékek termelésének növelésér­ért folytatott harcban döntő sze­rep jut a kolhoz- és szívházmun­­­ka termelékenysége növelésének. Ezzel összefüggésben rámutatott, hogy az ipar több ágában, sok jól dolgozó vállalatnál a munkater­melékenység túlhaladja a fejlett kapitalista, országok legmagasabb ilyen jellegű eredményeit. Hruscsov kiemelte: a kolhoz- és szevhoztermelés irányításában" az a legfontosabb, azt kell elérni, hogy minél toj- és minél jobb minőségű terméket állítsanak elő, a munkának és eszközöknek minél kevesebb ráfordításával. Rend­kívül fontos minden lehetőt elkö­vetni annak érdekében, hogy a közeljövőben elérjék az első kitű­, zöl­é­t: 100 hektár szántó után 75 mázsa húst, 100 hektár egyéb fajta föld után pedig 16 mázsa húst termeljenek. Ha ez megvan, akkor tovább kell menni, hogy a következő céllaiűzéseket is elér­jék. Ehhez minden lehetőségünk megvan — fejezte be beszédét I­LUSCSOV. Ma népszavazás Algériában Algír (MTI). Ma hatmillió al­gériai járul a szavazóurnákhoz, hogy igen­ szavazatával feltegye a koronát az algériai nép függet­lenségi harcának győzelmes befe­jezésére. Az országban 6500 sza­vazóhelyiséget állítottak fel és 60 000 főnyi arab rendfenntartó erő ügyel majd a szavazás zavartalan lebonyolítására. Az FMI utasí­totta az arab teherautó- és gép­kocsitulajdonosokat, hogy szer­vezzék meg a távoli falvak lako­sainak a szavazóhelységekhez szállítását. Úgy látszik, hogy lényegében az OAS is beletörődött sorsába és végre tudomásul veszi a reális helyzetet. Susini, az OAS egyik helyszínen maradt vezetője a ka­lózrádión felhívta az európaia­kat, jelenjenek meg a sz­avazáson és leadott szavazatukkal járulja­nak hozzá az új Algéria megszü­letéséhez. „Részt kell vennünk az ország építésében együtt azokkal akik kezet nyújtottak nekünk” — mondotta Susini. . . A helyzet Oránban is nyugodt. Az arab negyedeket őrző francia katonaság lassan visszahúzódik az európai városrészbe. Arab-európai vegyes békéltető bizottságok mun­­kálkodnak azon, hogy közelebb hozzák egymáshoz az eddig szem­benálló két felet. A városban megszüntették a kijárási tilalmat. Hétfőn közvetíti a televízió Hruscsov beszédét A televízió közli: július 2-án, hétfőn N. Sz. Hruscsov, a Szov­jetunió Minisztertanácsának el­nöke, az SZKP Központi Bizott­ságának első titkára a moszkvai televízióban beszámol a szovjet párt- és kormányküldöttség romá­niai útjáról. A magyar televízió hétfőn 16.25 órától közvetíti a szovjet kor­mányfő beszédét. Dobi István és Kádár János távirata Nkrumal elnöknek Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke és Kádár János, ,a Minisz­tertanács elnöke a Ghánai Köz­társaság nemzeti ünnepe alkal­mából táviratban üdvözölte dr. Kwame Nkrumah­­ t, a Ghánai Köztársaság elnökét és minisz­terelnökét. Újabb indonéz ejtőernyősök szálltak le Nyugat-Iránban Hollandia (MTI), (Hollandia — város Nyugat-Irián tengerpart­ján). Indonéz önkéntesek újabb csoportja szállt le ejtőernyővel a holland közigazgatás alatt álló Nyugat-Irián déli partvidékén, Kaimana város közvetlen szom­szédságában pénteken este. A leszállás hírét a holland hatósá­gok megerősítik. Ugyanezen a te­rületen már korábban is szálltak le indonéz ejtőernyősök, akik harcban állnak a holland gyár­ mali katonasággal.

Next