Vas Népe, 1962. augusztus (7. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-01 / 178. szám

1862. augusztus 1. Szerda Gyorsabb áruszállítás — kulturált utazás — csinosodó állomások Sajtótájékoztató a MÁV Igazgatóságon Tegnap délután Szombathelyen, a MÁV igazgatóság tanácstermé­ben sajtótájékoztatót tartott a Magyar Államvasutak Szombat­­helyi Igazgatósága a vasút elmúlt félévi eredményeiről, illetve a kö­vetkező félév feladatairól. A tá­jékoztatón Székely Jenő elvtárs, műszaki főtanácsos, a MÁV igaz­gatóság helyettes vezetője tájé­koztatta a sajtó képviselőit a szombathelyi igazgatóság terüle­tén működő szakszolgálati ágak eredményeiről. Az 1962-es év első felében az állami ipar termelése — a ter­veknek megfelelően — 8 száza­lékkal több volt, mint 1961 azo­nos időszakában. Ez az emelke­dés a közlekedési és szállító vál­lalatok munkájára is jelentős hatással volt. Bár a termelés nyolc százalékkal emelkedett, a vasút mégis 1,5 százalékkal keve­sebb árut szállított mint a múlt év azonos időszakában. Ennek oka az hogy a gazdaságpolitikai irányelveknek megfelelően a 30 kilométeren belül történő fuva­rokat közúti gépjárművek bonyo­lítják le. A fentiek figyelem­bevételével a vasút operatív áruszállítási ter­vét mégis 102,8 százalékra telje­sítette, és 4,2 százalékkal javult a tehervonatok átlagos utazási se­bessége. A személyvonatok me­­netrendszerűségi mutatója nem változott lényegesen, noha az első negyedévben tapaszalt zord idő­járás némileg akadályozta a vo­natok menetrend szerinti közleke­dését. A vasút és a fuvaroztatók kap­csolatát nem mindig jellemzi a pontosság. Szombathelyen a Ta­nácsi Építőipari Vállalat munka­erőhiányra hivatkozva, több ízben 24 órás késéssel rakatta ki a va­gonokat, a Veszprém megyei AKÖV is rendszeresen késve bo­csátja a MÁV rendelkezésére a kocsikat. Hasonlóan késedelmesen rakodik a Nitrokémia Vállalat Hajmáskéren, ahol az első félév­ben egy millió 100 ezer forintot is meghaladta a kocsiálláspénz. Mindez a MÁV igazgatóság ter­vének teljesítését akadályozza. Az igazgatóság beszámolója fog­lalkozott a szombathelyi igazga­tóság területén létesítendő beru­házásokkal is. A nagyobb állo­mások, pályaudvarok és szolgá­lati helyek, valamint a vonalak felújítási és korszerűsítési mun­káin kívül a jövőben jelentős ösz­­szeget fordítanak az őrházak és a felválttól távol eső kisebb állomá­sok és megállóhelyek villamosí­tására is. A többi között a követ­kező időszakban villanyt kap Meggyespaszta, Oszkó, Olbő-Al­­sószeleste, Horvátnádalja, Pan­­kisz, Zsédeny és még néhány ki­sebb Vas megyei vasútállomás, illetve megállóhely is. Jó ütem­ben folynak a vonalfelújítások és a vasúti hidak korszerűsítési mun­kálatai is, amelyek lehetővé te­szik a nagyobb sebességet és a pontosabb közlekedést. Az első félévben a személyszál­lító vonatokat 98,08 százalékban is menetrend szerint indították, és azok menetrend szerint is érkez­tek meg rendeltetési helyükre. Júliusban a személyszállító vo­natoknak már csupán 1 százalé­ka közlekedett kisebb késéssel. A személyszállító szerelvények tisztasága, és a kulturált utazás előfeltételei az utasok igényeit ki­elégíti. Ugyancsak csinosodtak és szépültek az állomások felvételi épületei és a váltóőrhelyek is. A nagyobb állomásokon már mindenütt kultúrváróterem és a gyermekek részére külön fenn­tartott váróterem áll rendelkezésre A MÁV igazgatóságok között országos szinten évek óta ver­seny folyik. A munkaverseny idei első félévének képe a szombathe­lyi igazgatóságon nagyon biztató, hiszen a legutóbbi értékelésen a harmadik helyeit érték el. A va­sutasok közül jó munkájukért az idei vasutasnapon többen Kiváló Dolgozó oklevelet. Kiváló Vasutas. Érdemes Vasutas kitüntetést és magas pénzjutalmat kaptak. A tájékoztató utáni vitában többen foglalkoztak a munkás­vonatok közlekedtetésének prob­lémáival, a vasutas dolgozók szo­ciális ellátottságával, a vasúti rak­területek kihasználásával ille­tőleg az azokhoz vezető utak karbantartásának kérdésével, va­lamint az őszi szállítási forgalom várható alakulásával. Az idei őszön is nagy munka hárul a vasútra a szállítási fel­adatok elvégzésében. A kedvezőt­len időjárás miatt a mezőgazda­­sági munkák jelentősen eltolód­tak és várható, hogy a szállítás­ban is bizonyos torlódások kelet­keznek. Éppen ezért kéri a MÁV az üzemeket, vállalatokat és más szállítófeleket, hogy amennyire lehetséges, az őszi forgalom ide­jére, amelyre a mezőgazdasági szállítás legjelentősebb része esik, kevesebb kocsit igényeljenek és szállításra váró áruikat még a csúcsforgalom beállta előtt folya­matosan igyekezzenek elszállít­tatni. V­AS N­ÉV . Hajnali taggyűlés a Kőszegi Agyterítőgyárban Pár hónappal ezelőtt pártfe­gyelmi büntetést kapott a Kősze­gi Agyterítőgyár párttitkára. Az indok: hamisan tájékoztatta a városi végrehajtó bizottságot a taggyűlések megtartásának idő­pontjáról, a jelenlevők számáról. Olyanokat is feltüntetett jelenlé­vőknek, akik abban az időben szabadságon voltak vagy éppen betegállományban. Hibáját csak az alapos vizsgálat során feltárt tények alapján ismerte be. Már csak ezért is kíváncsiak voltunk a napokban reggel hat órára meg­hirdetett taggyűlés sikerére. Az eredmény meglepő volt. Kivéve a szabadságon lévőket, teljes számban megjelentek a párttagok. Arra pedig talán még a vezető­ség sem számított, hogy az egész éjszakai munka után ilyen aktív, élénken vitázó, hasznos javasla­tokban bővelkedő taggyűlés ke­rekedjen ki. Ez egyben azt is bizonyította, hogy egyáltalán nincs szükség félrevezető jelenté­sekre, mert jó előkészítő és szer­vező munkával elérhető a kellő számú megjelenés. Igaz, külön is vonzotta a párt­tagokat a taggyűlésre a jóval ko­rábban ismertetett napirend. A dolgozókat érdeklő kérdésekről tárgyaltak. A gyár főkönyvelője számolt be az elmúlt félév terme­lési tapasztalatairól, a gazdasági mutatók alakulásáról, s felhívta a figyelmet a következő időszak legfontosabb feladataira. Az elmúlt időszakban jelentős változás történt a gyártmány-ösz­­szetételben, s ezért a korábbinál jóval nagyobb termelési értéket kell előállítania a gyárnak. 19,3 százalékos nyereséget terveztek, amit eddig csak 15,3 százalékra teljesítettek. Ennek csak részben oka az új termékek gyártására való átállás. Számottevő a fonal­lal, a festékkel és más nyers­anyagokkal való gazdálkodásban a megtakarítás, egyre kevesebb a hulladékanyag. Ugyanakkor azonban több üzemrészben nem megfelelő a nyersanyagok fel­­használása, így a „makett garni­túra” gyártásánál minden 100 mé­ter szövetből tizenegy méter el­veszett. Ez kihatással van az egész gyár gazdaságosságára. Itt pedig még azzal sem lehet ma­gyarázkodni, hogy új gyártmány, mert harminc éve gyártják ezeket a garnitúrákat és a múlt években is 96—97 százalékos volt az anyag­felhasználás. A normális anyag­felhasználás szükségessé teszi, hogy a műszaki vezetők, műve­zetők jobban szervezzék meg a munkát, a gyakorlott szövők fe­gyelmezettebben dolgozzanak. Az előkészítő üzemrész rendszeresen 115—120 százalék körül teljesíti tervét. Nemcsak arról van szó, hogy itt a műszaki adottságok jobbak, hanem lényegesen haté­konyabb a munka megszervezése, szilárdabb a munkafegyelem. A cérnázóban és a szövödében is valamivel nehezebb feltételek között dolgoznak ugyan, mint korábban, de mindez nem indo­kolja, hogy csak 95 százalékra teljesítették a termelékenységi tervüket. Nem utolsósorban a kommunistákra is vár az a fel­adat, hogy hatékonyabban segít­sék az üzemrészben dolgozó, nagy számú újonnan felvett munkást. A vállalat önköltsége az általá­nos költségek terén a legrosszabb. Elég gyakori és nagy méreteket ölt a gépek javítása. Az üzem­részek nem megfelelően gazdál­kodnak a gőzzel, a villamos ener­giával. Az is igaz azonban, hogy növelte az energia felhasználást a tavaszi rendkívüli időjárás, ami miatt kerek egy hónappal tovább kellett fűteni a munkahelyeket. Ennek ellenére az eddiginél jó­val nagyobb gondot kell fordíta­ni a nyersanyag és az energia gazdaságos felhasználására. Több százezer forinttal emel­kedett a közvetett bérek kifizeté­se is, aminek csak egy része in­dokolt, mert nincs mögötte meg­felelő termelési érték. Szép szám­mal vannak dolgozók, akik nem érték el az átlagos teljesít­mény szintjét. A művezetők, a jó szakmunkások, a kommunis­ták nem lehetnek elnézők ezek­kel a hibákkal szemben. Arra kell törekedni, hogy minden dolgozó elérje — saját érdekükben is — az átlagos eredményt. A múlt évhez viszonyítva majdnem kétszeresére emelked­tek az úgynevezett hibajelző költ­ségek. A termelés tervszerűtlen­­sége, egyes termékek minőségé­nek romlása miatt többször minő­ségi kötbért kellett fizetni. Ez, valamint a kamat és a különbö­ző bírságok, kártérítési költségek növekedése mintegy másfél-két napot vesz el a nyereségrészese­désből. Ezért valamennyi dolgo­zónak közvetlen érdeke a minő­ség javítása, a termelékenysé növelése, a munkafegyelem szi­lárdítása, a technológiai fegye­lem betartása. Jóleső érzés volt hallgatni a be­számolót követő vitát. Nem for­mális, hivataloskodó hozzászólá­sok hangzottak el. Nem is pró­báltak mindent „megmagyaráz­ni”. Elmondták észrevételeik és javaslatokat tettek a munka meg­javítására. Megtudtuk, hogy festődében azért használnak olyan sok gőzt és villamos ener­giát, mert ott csak két embe dolgozik és a kocsi kezelése igen nehézkes. Javasolták, hogy a mű­szaki vezetők oldják meg, hogy a kocsival egy ember is könnyen tudjon bánni. Kérték a vállala vezetőségét, hogy az elmúlt fél évben tapasztalt hibák megszün­tetésére készítsenek külön feladat­tervet, s ezt ismertessék a kom­munistákkal, valamennyi dolgo­zóval. Megfogadták, hogy ezen túl maguk is jobban gazdálkod­nak a nyersanyaggal, energiával ügyelnek a tisztaságra, vigyáznál a szociális létesítményekre Úgy határoztak, hogy a taggyű­lésen elhangzott észrevételeket javaslatokat írásban is eljuttat­ják a vállalat gazdasági vezetői­hez és megvalósításukról rövid időn belül tájékoztatást kérnek. Mindent egybevetve: sikeres volt a „hajnali taggyűlés”. Egyet­len szépséghibája mégis volt. A végén tudtuk meg, hogy tulaj­donképpen nem egy alapszerve­zet taggyűlésén, hanem a gyár egyetlen pártszervezetéhez tarto­zó, az éjszakai műszakban dol­gozó kommunisták tanácskozásán voltunk. Mint kiderült, a gyár közel 120 kommunistája egyetlen alapszervezetben tömörül, de a taggyűléseket csak így részletek­ben tudják megtartani. Ez lénye­gében azt jelenti, hogy egy-egy ilyen kollektívának nincs külön vezetősége, nincs döntési joga sem, így csupán véleményt nyil­váníthatnak az eléjük tárt kér­désekben. A pártszervezet négy részlegét önálló alapszervezetek­ké kellene nyilvánítani, hogy en­nek megfelelő jogkörrel lehessen mindegyiket felruházni. Dézsi Mátyás Az év második felében meg kell gyorsítani a községfejlesztési tervek teljesítését Tegnap délelőtt a megyei ta­nács titkárságán értekezletet tar­tottak a járási és városi község­fej­lesztési előadók. Az értekezle­ten a megyei tanács végrehajtó bizottsága részéről részt vett Hor­váth Sándor elvtárs, a vb titkára. A megbeszélésnek az volt a célja, hogy értékeljék az első félév köz­­ségfejlesztési eredményeit. Az egybegyűltek előtt Ipk­ovics György elvtárs, a megyei tanács vb községfejlesztési csoportjának vezetője ismertette az öszesített adatokat. Megyénkben az év elején meg­lehetősen lassan bontakozott ki a községfejlesztési munka. E tevé­kenységet nagymértékben hátrál­tatta a késői kitavaszodás. A ked­vezőtlen időjárás késleltette a­z építkezések megkezdését. Éppen ezért április 30-ig az idei község­fejlesztési terveknek csak­ mint­egy 20 százaléka valósult meg. Egyes járási és községi vezetők jobb hozzáállásának és a lakos­ság nagyobb mértékű bekapcsoló­­dásának köszönhető, hogy a félév végére a globális tervet 45 szá­zalékra sikerült teljesíteni. Az idei községfe­jlesztési ter­vekben továbbra is jelentős a művelődési otthon, illetve iskolai tanterem és politechnikai műhely építés. Az idén 18 művelődési otthon létesül megyénkben. Ezek közül két művelődési otthon és egy klub­épület már teljesen el­készült és átadták rendeltetésé­nek. Átadás előtt áll még a vas­vári, a gutattőttősi, a jákfai, a csenyed, az ivánci a döröskei és a lukácsházi. Ezek egy részét au­gusztus 20-án, Alkotmányunk ün­nepén avatják. Az utóbbi hetek­ben meggyorsult az iskolai tan­termek, illetve politechnikai mű­helyek építése is. Ebben az évben 28 általános iskolai tanterem és 11 politechnikai műhely létesül megyénkben. A nyári hónapok­ban ezek kivitelezése a legsürgő­sebb, hogy szeptemberre, mire megkezdődik az új tanév, elké­szüljenek. A fentieken kívül természetes még sok hasznos és fontos épít­mény létesül­t az idei községfej­lesztési tervek teljesítésével. Ezek megvalósításának megvannak a feltételei. Az értekezlet részvevői örömmel vették tudomásul, hogy egy-két járásban kimagaslóan jó eredmények születtek a felaján­lott társadalmi munka teljesítésé­ben. A szentgotthárdi járásban 87, a szombathelyiben 66, a vas­váriban pedig 59 százalékos a társadalmi munka­teljesítés. Ugyanakkor gyengébbek az ered­mények a celldömölki járásban, ahol a községfejlesztés globális tervét csak 27 százalékra teljesí­tették fél év alatt. A megbeszélésen szó esett a megyei tanács vb legutóbbi hatá­rozatáról és felhívásáról a köz­ségfejlesztési tervek maradékta­lan teljesítésével kapcsolatban. A részvevők csatlakoztak a körmen­di járás versenyfelhívásához. A VIII. pártkongresszus tiszteletére páros versenyre hívta ki egymást a celldömölki, a vasvári és a szentgotthárdi járás. Az elkövet­kező napokban felülvizsgálják a községfejlesztési terveket s a szükség szerint módosítják azo­kat. Olyan jellegű építkezésekre nem tartalékolnak, amely meg­haladja a községek erejét, hanem elsősorban a könnyebben megold­ható, s a lakosság szempontjából is kedvezőbb beruházásokat va­lósítják meg. Elsősorban járdák és községi utak építésére fordít­ják a meglevő összegeket. Vasutas a tarlón Mint óriási ke­mence, izzik a ha­tár. Töpped a fű, szárad a gabona, kákád a kukorica levele. Az erdő alatt a szelestei Haladás Tsz tagjai közül mintegy nyolcva­­nan rozsot aratnak. A „civil’’ kaszások között egyensapkás emberek is vannak. Vasutas, erdőgaz­dasági és vállalati dolgozók is besegí­tenek a munkába. Van, aki a mun­kaidő letelte után markol kaszát, más a szabadságai­nak egy részét is aratással tölti. Si­mon Ferenc vasu­tas is az utóbbiak közé tartozik. — Még 10 nap szabadságom van — mondotta a mi­nap körözés köz­ben. — Ebből hat napot aratok, segí­tek a feleségem­nek, négy napig meg pihenek. Az sem árt az embernek, bár én még nemigen ismerem a fáradságot. A napbarnította, izmos karú Simon reggel 5 órakor már talpon van és este sötétedésig húzza a kaszát, majd kévét köt a szövet­kezet tagjaival. Nem idegen neki az aratás. Legény korában sok rendet vágott. Simon Ferenc az aratásban naponta két és fél munkaegzssé­­get szerez. 3

Next