Vas Népe, 1962. október (7. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-02 / 230. szám
A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT VAS MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA mm—wmwmh——bb—b—bw—bwbbwe— VIL évfolyam, 230. szám Ara: 50 fillér 1962. október 2. Kedd Megkezdődtek a pártértekezletek Tudósítás a sárvári járási pártértekesletről Az MSZMP VIII. kongresszusára való készülésnek lezárult az első szatuisza: a pártszervezetekben mindenütt megválasztották azokat a küldötteket, akik a járás, a város, illetve az üzem vagy község kommunistáit képviselik a pártértekezleteken. Tegnap megyénkben először Sárváron ült össze a járási pártértekezlet, hogy a pártbizottság beszámolója alapján megtárgyalja a járás kommunistáinak a munkáját, s számba vegye azokat a politikai és gazdasági sikereket, amelyeket vártunk politikájának megvalósításával a járásban elértek. A járási pártértekezlet hétfői ülésén részt vett és felszólalt Gosztonyi János elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára és Tóth Gyula elvtárs, a megyei pártbizottság titkára. A különböző bizottságok megválasztása után került sor a járási pártbizottság beszámolójára, amelyet Derdák István elvtárs, a járási pártbizottság első titkára mondott el. a sárvári járás fejlődéséről adott számot a járási pártbizottság beszámolja Derdák elvtárs bevezetőben szólt arról, hogy a küldöttválasztó taggyűlések tapasztalatainak tanúsága szerint örvendetesen növekszük a kommunisták öntudata, felelősségérzete. A küldöttválasztó taggyűléseken felszólalt több száz párttag és meghívott pártonkívüli kifejezte egyetértését a párt politikájával, s a Központi Bizottság kongresszusi irányelveivel. Ennek bizonyítéka az is, hogy növekszik a dolgozók kezdeményezőkészsége és mind az iparban, mind a mezőgazdaságban fellendült a kongresszusi munkaverseny.■ Az elmúlt három év legnagyobb eredményét a sárvári járásban is az jelentette, hogy leraktuk a szocializmus alapjait a mezőgazdaságban is — mondotta Derdák elvtárs, majd részletesen elemezte a pártszervezetek munkáját Kitűnt, hogy az elmúlt három évben politikailag, szervezetileg és létszámban is erősödtek a pártszervezetek. A pártbizottság beszámolója élesen bírálta az olyan nézeteket amelyek lebecsülik a meggyőzést és az ösztönösséget állítják előtérbe. A sárvári járásban is mind nagyobb gondot fordítanak arra, hogy erősödjön a pártmunka társadalmi jellege, növelik a párttagok aktivitását, mind több dolgozót vonnak be a falusi pártszervezetek a párt politikájának megvalósításáért végzett munkába. Javult a pártszervezetek gazdaságszervező tevékenysége is. Ma már nemcsak napirendre tűzik a taggyűléseken a gazdasági kérdéseket, hanem ellenőrzik is a gazdasági munkát, s a kommunisták kezdeményezik a munkaversenyt, élen járnak az újításokban, a kezdeményezésekben és a szocialista brigádokban is példát mutatnak. Az elmúlt években annyi újítást valósítottak meg, mint korábban 10 év alatt Ugyanakkor tapasztalható még a konzervatizmus, különösen a mezőgazdaságban, amikor arról van szó, hogy bátrabban alkalmazzák az új termelési tapasztalatokat. Az agitációs és propagandamunkának fontos feladata, hogy leküzdje a mezőgazdasági termelés fejlődését gátló maradi nézeteket. A pártbizottság beszámolója részletesen elemezte a tömegszervezetek pártirányítását, a népfront-bizottságok szerepét, majd a járás iparának néhány problémájáról szólt A sárvári járásban 10 ipari üzem működik, s az ipari termelés az elmúlt három évben 23 százalékkal nőtt A legjobb termelési eredményt a Sárvári Cukorgyár, a Barnevál, a Répcelaki Szénsavüzem és a Sárvári Fehérjeüzem érte el Ezekben az üzemekben az évi termelési érték-növekedés 7—8 százalékos volt ami megfelelt a tervben előírt fejlődésnek. Különösen örvendetes a cukorgyár és a Barnevál termelési értékének növekedése, hiszen ezeknek az üzemeknek tevékenysége, fejlődése nagymértékben a mezőgazdasági termelés növekedésétől függ. A beszámolóból kitűnt hogy az ipari célokra fordított beruházások összege megközelítette a 38 millió forintot A beruházás céltudatos volt amit bizonyít az is, hogy a termelés növekedésének kétharmadát a termelékenység emelkedésével sikerült elérni A termelékenység növekedéséhez nagy segítséget nyújtott az újítómozgalom: az újítások alkalmazásával három év alatt több mint 850 ezer forintot takarítottak meg. A pártkongresszus tiszteletére kezdeményezett munkaverseny jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a versenyfelajánlásokban mintegy nyolcmillió forint megtakarítás szerepel A beszámoló rámutatott: a pártszervezeteknek és a kommunistáknak az üzemekben az lesz a fő feladatuk, hogy segítsék a gazdasági munka jobb megszervezését, a műszaki színvonal emelése, mert ezen a téren még komoly bajok vannak. Néhány ütemben még nem teremtették meg a dolgozók részére az előírt munkakörülményeket másutt nem törekednek arra, hogy a dolgozók egyéni problémái mielőbb megnyugtató-an megoldódjanak. — Járásunk mezőgazdasági jel - legű — hangsúlyozta a pártbizott- ság beszámolója. — Ebből is kö- vetkezik, hogy a járási pártbizottságnak és a pártszervezeteknek továbbra is fő feladatuk a mezőgazda- sági termelés, a felvásárlás és értékesítés növelése, és a dol- gozó parasztokkal való foko-zottabb törődés. A járás dolgozó parasztságának 98 százaléka termelőszövetkeze- - tekben tömörül , életük, mind jobban növekvő jólétük a tsz-ek, erősödésétől, fejlődésétől függ. A pártértekezlet örömmel nyugtáz- hatja: a járásban sikerrel oldották meg a kettős feladatot — a mező- gazdaság szocialista átszervezésével együtt nőtt a mezőgazdasági termelés is. Ezt bizonyítja a többi között a felvásárlás: 1957—58—59- ben — a mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezése előtt — évente 30—30 ezer sertést adott el a parasztság. 1961—62-ben már 34 ezer sertést értékesítenek a szövetkezetek és a háztáji gazdaságok. A dolgozó parasztok döntő többsége most már bízik a szövetkezeti gazdálkodásban, a tsz-tagok megtalálják számításukat, szorgalmas munkájuk eredményeként jobban és biztonságosabban élnek. Egyre inkább sikerül megoldani a tszek vezetését A legtöbb szövetkezet élén olyan vezetők állnak, akik nemcsak szakmai rátermettségükkel, vezetési készségükkel tűnnek ki, hanem azzal is, hogy egyetértenek a párt politikájával, lelkesen dolgoznak a szövetkezetek felvirágoztatásán és élvezik a tagság bizalmát is. A legtöbb szövetkezetben még az ellenőrző bizottságok munkájával van baj, még nem mindig töltik be igazi hivatásukat A legsürgősebb feladat a sárvári járásban is — húzta alá a pártbizottság beszámolója —, hogy helyi kádelneveléssel, utánpótlással mielőbb megoldják a szövetkezetekben a szakemberkérdést Az elnökök és az agronómusok mellett 120 brigádvezető segíti a szövetkezetek vezetését, de ezek közül, sajnos, csak kettőnek van megfelelő szakképzettsége Ugyanakkor megoldott a szövetkezetek könyvelése, minden tsz-ben szakképzett könyvelő dolgozik. Sokat javult az idén a tsz-ekben a munkaszervezés, nőtt a tagok aktivitása, amihez nagyban hozzájárult az idén első ízben alkalmazott eredményességi rendszer, amely érdekeltebbé tette a tagokat a termelésben. A pártbizottság beszámolója részletesen elemezte a mezőgazdasági termelés alakulását és megállapította: a legnagyobb eredményt a kukorica termesztésében érték el. Ez pedig igen jó hatással volt az állattenyésztésre és a jövedelmező gazdálkodásra. Ugyanakkor tovább kell lépni a holdankénti hozamok növelésében, és a silókukoricatermelést is fokozni kell . A kenyérgabona termelésében az idén nem értük el a kívánt eredményeket, mert a tavaszi fagyok igen megatkították a vetéseket, s ehhez jött még a jégverés is, amely ugyancsak komoly károkat okozott — mondotta Derdák elvtárs. — De a termésátlagok nemcsak az elemi károk miatt alakultak a vártnál kedvezőtlenebbül. Ha jobb magágyat készítettek volna a szövetkezetek, akkor kevesebb lett volna a kifagyás, mert a gabona a tavaszra jobban meg tudott volna erősödni. A terméseredmények növelésében igen nagy szerepe van a talajerő-utánpótlásnak. Ennek érdekében sokat tettünk a sárvári járásban is. Egy-két éven belül elérjük, hogy négyévenként minden földet műtrágyázni tudunk. Javult a műtrágya felhasználása is, bár még nem a kívánt mértékben. A járás területének 70 —75 százaléka savanyú talaj, amit csak meszezéssel lehet lényegesen megjavítani. Egyre több tsz él az öntözés adta lehetőségekkel is. Tavaly 427 holdat, az idén pedig már 680 holdat öntöztek a járásban. A sárvári járás igen kedvező helyzetben van, számos folyó, patak szeli át, s ez lehetővé teszi az öntözéses gazdálkodás kiszélesítését. Részletesen foglalkozott a beszámoló a járás állattenyésztésével, mint a nagyüzemi gazdálkodás fejlesztésének egyik legfontosabb kérdésével. Megállapította a beszámoló, hogy a sertéstenyésztés és a baromfitenyésztés viszonylag jónak mondható, ugyanakkor a szarvasmarha-tenyésztésben még igen sok a tennivaló. A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésében lényegében két feladatot jelölt meg a beszámoló. Az egyik — s ez a legsürgetőbb — a takarmánytermesztés növelése, mert enélkül nem lehet megoldani a másik feladatot sem: az állatállomány minőségi színvonalának emelését Nagyon alacsony még a tsz-ekben a tehenek tejhozama alig haladja meg a kétezer litert A mezőgazdasági termelés színvonalának növekedését, a tsz-tagok munkájának könnyítését jellemezve a beszámoló megállapította: 1960 óta lényegesen javult a tsz-ekben is a gépesítés. A szövetkezetek birtokában ma már 240 traktor van és egy traktorra 183 hold szántó esik. A szövetkezeteknek van egyéb gépi felszerelésük is. Kormányunk megfelelő anyagi támogatást nyújtott a szövetkezeteknek a gazdasági épületek — istállók, ólak — létesítésére, s ma már a közös állatállomány 80 százaléka nagyüzemi módon van elhelyezve. A pártbizottság beszámolója elismeréssel szólt a tsz-tagok áldozatosságáról, amit azzal bizonyított, hogy a szövetkezetek saját erőből 20 millió forintos beruházást eszközöltek az elmúlt években. A mezőgazdaság fejlesztésében levő feladatokat summázva a beszámoló leszögezte: pártunk és kormányunk határozatai és rendeletei megadják a lehetőséget ahhoz, hogy a sárvári járásban a következő években még jobban növekedjen a termelés, s tovább erősödjenek a szövetkezetek. A pártbizottság beszámolója még számos kérdéssel — a kereskedelemmel, kulturális életünk biztató fejlődésével, a járás egészségügyével, a fegyveres erők tevékenységével — foglalkozott,majd végezetül szólt a békeharcban előttünk álló legfőbb feladatokról. A pártbizottság beszámolóját követően Székely Jenő elvtárs, a revíziós bizottság elnöke terjesztette elő a revíziós bizottság jelentését, majd megkezdődött a vita a pártbizottság beszámolója és a revíziós bizottság jelentése felett. A vitára és a pártértekezlet további munkájának ismertetésére ,holnapi számunkban visszatérttel „önkiszolgáló alapon”, fogásonként más-más ablakból rakják tálcára az ételeket a cipőgyár dolgozói. (Képes riport a 3. oldalon). Dobi István a Tápióvölgye községeinek szövetkezeti paraszttalálkozóján A Tápióvölgye községeinek termelőszövetkezeti parasztsága minden évben nagy találkozóval ünnepli a szüret kezdetét. Az idén Tápiószelén rendezték meg a hagyományos ünnepet Ebből az alkalomból Tápiószelére látogatott Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, aki a nap jelentős részét a járta ünneplő dolgozói között töltötte. A nagygyűlés több mint 12 ezer részvevője előtt Dobi István tartott beszédet Az Elnöki Tanács elnöke beszédében a mezőgazdasági termelés, a szocialista építés problémáiról szólott, majd a korszerű nagyüzemi mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatban részletesen beszélt a pártkongresszus irányelveiről, végül külpolitikai kérdésekkel foglalkozott A nagygyűlés után a járás termelőszövetkezeti küldöttségei köszöntötték Dobi Istvánt, aki végignézte az ezt követő kultúrműsort, majd közös ebéden vett részt a megye, a járás és a termelőszövetkezetek vezetőinek társaságában. ___ _