Vas Népe, 1962. október (7. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-02 / 230. szám

1362. októ­ber 7. Kedd Nagyobb gondot a párttagok nevelésére! Szombathely pártszervezeteiben is lezajlottak a küldöttválasztó taggyűlések. Mindenütt megvitat­ták a Központi Bizottság kong­resszusi irányelveit, a szervezeti szabályzat tervezetét. Örömmel tapasztalhattuk, hogy a kongresz­­szusi felkészülés során minde­nütt igyekeztek megérteni a kom­munisták, hogy a velük szemben támasztott követelmények állan­dóan növekszenek. A város párttagjaira ma már a példamutató erkölcsi élet, a mun­kában való helytállás, a társada­lom ügyeivel való fokozott törő­dés a jellemző. Mégis beszélnünk kell arról is, hogy egyes pártta­gok tevékenysége, magatartása kommunistához egyáltalán nem méltó. Veszélyes ez a párt szá­mára, csökkenti — egyébként az élet minden területén elismert — vezető szerepének érvényesülé­sét, mert sokan csak a hibákat látják, azokat általánosítják, ami­kor a pártról mondanak véle­ményt Ezért is tarthatatlan te­hát, hogy bárki is munkájával, magatartásával a pártot kompro­mittálja. A pártszervezetek vezetőségei és tagjai sokat tehetnek a pártta­gok nevelésében, a fegyelmi vét­ségek megakadályozásában, illet­ve megelőzésében. Nem arról van szó, hogy belelátnak az em­berbe, de igenis arról, hogy már csírájában felismerjék a kom­munistákra kötelező érvényű er­kölcsi normák megsértését. Ve­gyék észre már kezdetben, az el­ső alkalommal a munkafegyelem megsértését, az iszákosságot, az erkölcstelen magatartást, a tár­sadalmi tulajdon ellen elkövetett vétségeket. Nem lehet szemet hunyni a legkisebb fegyelmezet­lenség felett sem, nem lehet azt várni, hogy az illető „vagy meg­javul, vagy majd meglátjuk, ho­vá fajul a magatartása”. Ha idejé­ben szóvá tesszük a hibákat, s azok ellen határozottan, követke­zetesen fellépünk, azzal elsősor­ban az illető párttagnak segítünk. A fegyelmi bizottság eddig is több olyan esettel foglalkozott, amelyben egyszerre világossá vált, hogy nemcsak a vétséget el- k követő párttag, hanem a környe­zete, a kommunisták, a pártszer­vezet is felelős. Mire azonban a vizsgálatra került a sor, az ügy már annyira elmérgesedett, hogy az illetővel szemben a legsúlyo­sabb pártbüntetést kellett alkal­mazni. Ez is arra int, hogy a pártszervezetek vezetői és tagjai csak akkor járnak el helyesen, ha minden egyes fegyelmi ügy­ből levonják a tanulságokat a maguk számára is. Találkoztunk olyan esettel, amikor a pártszervezet vezetésé- i­ge jól ismerte egyik tagjának er­kölcsi, politikai, magatartásbeli - fogyatékosságait, mégis egyetér-­­­tett azzal, hogy az illetőt felelős-­s­ségteljesebb munkakörbe állítsák.­­ Itt aztán a „hatalmát”, a na­gyobb lehetőségeket kihasználva­­ még súlyosabb hibákat vétett, s a legszigorúbban kellett eljárni vele szemben. Az egyik vállalati pártszerve­zet vezetősége jelzéseket kapott, hogy egy párttaggal kapcsolatban valami nincs rendjén. Mégsem néztek alaposan utána a dolog­nak, nem léptek közbe időben, végül a fegyelmi bizottságnak kellett beavatkoznia. Többször elő­fordul az is, hogy egyes pártszer­vezetek egyszerűen tudomásul sem veszik a párttagok erkölcs­telen magatartásával kapcsolatos jelzéseket. Előfordult az is, hogy ilyen esetben inkább a más vál­lalathoz való áthelyezést javasol­ták, illetve ahhoz hozzájárultak. Úgy gondolkodtak: „Az a lényeg, hogy innen menjen mielőbb, pró­báljon másutt boldogulni.” Van­nak pártszervezetek, amelyek ve­zetőségei elnézik, hogy valamely párttag hosszabb ideig nem vesz részt a párt rendezvényein, vagy nem rendezi tagdíját. Végső so­ron aztán itt is a fegyelmi bi­zottságnak kell beavatkoznia. Sok még a tennivaló a pártta­gok nevelésében, a pártszerveze­tek, a fegyelmi bizottságok ilyen irányú munkájának javításában. Ezen belül nem lehet elsődleges a fegyelmi büntetések kiszabása, általában a felelősségrevonás. Mindenekelőtt a fegyelmezetlen­ség okait kell megszüntetni, a párttagok neveléséről kell gon­doskodni. Meg kell védeni a párt­tagokat az igazságtalan rágalma­zásoktól, az intrikával szemben. A fegyelmi eljárások során egyen­lő mércét alkalmazzunk minden párttaggal szemben, hiszen e te­kintetben sincsenek kiváltságo­sak. A párttagok nevelését csak a határozottsággal, következetes­séggel párosult segítő, nevelő szándék szolgálja. A pártszerűség, az elvtársias­­ság azt is megköveteli, hogy le­hetőséget adjunk a fegyelmi bün­tetésben részesített elvtársnak hibái kijavítására. A pártszerve­zetek továbbra is kísérjék figye­lemmel az illető munkáját, maga­tartását, s ha fejlődést tapasztal­nak, akkor kezdeményezzék a fegyelmi büntetés törlését. Erre egyébként módot ad a szervezeti szabályzat is, csak élni kell ez­zel a lehetőséggel. Valamennyi kommunista fel­adata, hogy vigyázzon a párt tisz­taságára. Tanítsa, nevelje, figyel­meztesse a hibákat elkövető párt­tagokat. Idejében ismerje fel és kíméletlenül ostorozza a maga­tartásbeli fogyatékosságokat. Eb­ben viszont senki se lásson sze­mélye elleni támadást, hanem vegye észre az elvtársi segítő szándékot, a kommunista huma­nitást. Általában nem népszerű dolog az emberek felelősségre vonása, de kötelességünk ez a párttal, a kommunistákkal és az egész társadalommal szemben. Polgár József, a szombathelyi városi pártbizott­ság munkatársa. ­ Csehszlovák könyvtárosok Szombathelyen Csehszlovák vendégek látogat­tak megyénkbe a napokban: Deri­­dor Slostar, a Szlovák Módszer-­­­tani Kabinet és Jarmila Bor­goto­­­­vá, a Prágai Módszertani Kabinet­­ munkatársa. A könyvtáros vendé-­­­gek­ megtekintették a megyei­­ könyvtárat, ahol megismerkedtek a módszertani munkával, tanul-­­­mányozták a könyvellátottságot, a tanácsi könyvtárhálózat szerve-­­­zeti felépítését, a községi könyv­­tárait és a tanácsok kapcsolatát, ismereteket szereztek a módszer­tani tanács működéséről és a­­ könyvtárosok képzettségére VAS NÉPE Korszerű konyhát adtak át a cipőgyárban Sokat fejlődött az utóbbi években a Szombathelyi Cipőgyár. A termelés naponta 13 ezer pár cipő körül mozog. A nagyarányú műszaki fejlesztéssel egy időben nem tartott lépést a dolgozók szo­­ciális ellátottsága. Most pótolják a hiányt. Tavaly korszerű öltözők­ és fürdők épültek, tegnapra pedig elkészült az új üzemi konyha is. A konyha építésére és a gépek beszerzésére több mint másfél­­millió forintot fordítottak. A konyhában gőzzel fűtött 200 literes üstök, gáztűzhelyek, univerzális és speciális konyhai gépek, hűtő­kamrák szolgálják a konyhai dolgozók kényelmét és a higiéniát. Az étteremből futószalagon továbbítják a tányérokat és evőeszközöket a mosogatóba. A konyhában 1200 személy részére tudnak főzni. A kiszolgálás önkiszolgáló rendszerrel történik. A dolgozók menüt fogyaszthatnak, vagy étlapról választhatnak. Az étlap szerint vá­­l­asztott ebéd árának egy részét szintén megtéríti a vállalat. Az üzemi konyha a Nyugatmagyarországi Üzemi Vállalat ke­zelésében működik. A tíz főnyi konyhai személyzet igyek­szik a legízletesebben főzni, hogy kielégítse a dolgozók igényeit. Az első napi menüvel és az étlap után választott ebéddel megelégedettek voltak a cipőgyári munkások. Az új konyha egyik oldala, Fászli Erzsébet hat 300 literes üstöt kezelt _________ Több gabonát és húst termelnek Sorokpolányban is A sorokpolányi Dózsa Tsz párt­­szervezetének legutóbbi taggyű­lésén a kongresszusi irányelvek­ből adódó mezőgazdasági felada­tok is szerepeltek. A vezetőség beszámolójából kitűnt, hogy jö­vőre — az ideinél — a sorokpo­­lányiaknak is több búzát kell termelniök és eladniok. A több kenyér mellé több hús is kell, ezt is figyelembe kell tehát ven­ni a tsz jövő évi tervének vég­leges kialakításánál. A felszó­lalók, párttagok és pártonkívüli­­ek egyetértettek a pártvezetőség beszámolójával, s megértették, hogy e tervek megvalósítása ér­dekében — s a saját érdekükben is — minél előbb cselekedni kell. Sorokpolányban sok okos pa­rasztember van, akik a szövet­kezetben igen eredményesen hasznosítják termelési tapaszta­lataikat. Lássunk erre néhány példát is. Az egyéni gazdálkodás idején a határban 8,5 mázsa volt a búza holdankénti termésátla­ga. 1960-ban 10,5, 1961-ben 12,74, az idén pedig 13,5 mázsa búzát termeltek a falubeliek holdan­ként. A tavasszal jónak ígérke­zett a termésük, s így bátran kö­töttek szerződést 900 mázsa ke­nyérgabona értékesítésére. Jövő­re a tervek szerint 14,5 vagon kenyér­­gabona eladására szerződnek. Szép törekvés ez, s ha mindenütt hasonlóan gondolkodnak, nem lesz nehéz megoldani a kenyér­gabona-szükséglet hazai termés­ből való kielégítését. „ S mit tesznek vajon tervük­­ megvalósítása érdekében a sorok- a polányiak?­­ A szövetkezetben rég nem ta­pasztalt lendülettel folyik a mun­­­­ka. Mintegy 100 ember burgo­nyát szed, hordják a sarjút, si- t lóznak és vetnek is. A rozsot el­­­­vetették, s több mint 60 holdon­­ a búza is földben van már. Az­­ utóbbi évek tapasztalatai arról­­győzték meg az embereket, hogy­­ a szeptember végén vetett gabo­­­nából biztosabban számíthatnak m nagy termésre, mint a későbben­­ vetettből.­­ Lendvai István elnök, Preisz­t József párttitkár és Kozma Géza növénytermesztési brigádvezető­k azt mondják, hogy vető alá már­­ a nyáron előkészítették a talajt­­ mélyszántással. Ezt a módszert­­, tavaly próbálták ki először, s a­­ nyáron mélyszántott földben jobb­­ volt a búza, mint az ősszel szán­­­­tottban. Érthető, hogy nyáron már 230 holdat szántottak mé­lyen vető alá, s a szeptemberben vetett kenyérgabona is ülepedett magágyba kerül. Az idén min­den hold kalászos alá egy má­zsa műtrágyát adnak alaptrágya­ként. Részben ezzel teremtik meg a magas termés előfeltételét. Jövőre a növényvédelemre is nagy gondot fordítanak. Saját permetezőgépeikkel minden kalászost vegyszeresnek, s szükség szerint a Növényvédő Állomás gépeit is igénybe veszik. Így az alapvető és korszerű ag­rotechnikai eljárások együttes al­kalmazásával akarják növelni a búza átlagtermését, hogy az idei­nél több kenyérgabonát adhas­sanak el. A tsz egyik vezetője számokkal teleírt papírt vesz elő. A szántók a tsz állatállományáról és fej­lesztéséről adnak tájékoztatást. Mint az adatokból kiderül, a tsz tagjai jövőre az ideinél 50-nel több hízott sertést, és 4 ezerrel több csirkét adnak a közfogyasz­tásnak. A tehenenkénti tejterme­lést jobb takarmányozással 200— 300 literrel akarják növelni. Az ehhez szükséges takarmányt el­sősorban a fűhozamok növelésé­vel teremtik meg. A tsz-nek mintegy 250 hold gyepterülete van. A gyepet jövőre műtrágyáz­zák, s a lehetőségekhez mérten öntözik is. A műtrágyázással és az öntözéssel, ha csak 3 mázsával növelik is a fű holdankénti ho­zamát, 7—8 vagonnal több szé­nájuk, takarmányuk terem. A tsz vezetői azt mondják: az állattenyésztés minőségi fejlesz­tésében még nem jutottak a kí­vánt színvonalra. Sorokpolány évtizedek óta a jó állattenyésztő községek közé tartozott, de a szö­vetkezet közös állománya még nincsen azon a szinten, mint az egyéni gazdáké volt. Ugyanis a tsz-be lépő parasztok a legjobb egyedeiket a háztájiban tartották, a közösbe adott álla­tokból pedig még nem sikerült kitenyészteni a nagy termelésű és a legjobb tulajdonságokkal ren­delkező állományt A kezdeti lé­pések azonban már ennek érde­kében is megtörténtek. A közös állományban levő 126 tehén kö­zül 36 törzskönyvi ellenőrzés alatt áll, s ezek utódaiból már ki­alakulóban van az az alap, amely évek múlva a magas tejtermelé­séről teheti híressé a szövetkeze­tét. A sorokpolányiak átmeneti problémáit jól ismeri a helyi pártszervezet és a szövetkezet ve­zetősége. S a helyzet ismeretében­ a falu vezetői a tsz-tagsággal kar­öltve úgy dolgoznak, hogy az irányelvek szellemében minél előbb sok árut termelő, korszerű nagyüzemmé váljék a helybeli Dózsa Tsz. Udvardi Gyula. Békenagygyűlést­­ rendeztek Kőszegen * A Hazafias Népfront Vas me­­­gyei és kőszegi városi bizottsága­­vasárnap békenagygyűlést rende­zett Kőszegen. Wilheim Béla, a­­ városi népfront-bizottság elnö­­ke mondott megnyitót, majd Har­­­­mati Sándor elvtárs, a Magyar­­ Szocialista Munkáspárt Központi­­ Bizottságának tagja, a Hazafias­­ Népfront Országos Tanácsának­­titkára tartott beszámolót a­­moszkvai béke-világkongresszus­áról. A szónok ismertette a ma­­­gyar békemozgalom feladatait itt

Next