Vas Népe, 1963. május (8. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-01 / 100. szám
Kiéleződött a nyugat-németországi sztrájkharc Bonn (MTI): Dobsa János, az MTI bonni tudósítója jelenti: A bonni állam történetének eddigi leghevesebb bérharca közepette ünnepli idén a nyugatnémet munkásosztály május elsejét. „Az idei május a harc napja lesz, számunkra”■ írja a Metall, a közel kétmillió tagot számláló fémipari dolgozók szakszervezetének lapja, majd hangsúlyozza: a nyugatnémet munkások ezen a napon nemcsak jogos, követeléseikért tüntetnek, hanem a béke megőrzéséért is. Azt követelik, hogy a tömegpusztító fegyverek gyártására szánt óriási összegeket fordítsák a békés fejlődés feladatainak teljesítésére. Baden-Württembergben immár hétfő reggel óta folyik a fémipari munkások sztrájkja és sztrájkra készülődnek a Ruhr-vidéki acélipar munkásai is, a szakszervezet ott pénteken dönt a sztrájk megkezdésének időpontjáról. A gyáriparosok azonban továbbra sem hajlandók teljesíteni a munkások béremelési követelését, ellenkezőleg: provokatív lépésre szánták el magukat és elrendelték a munkások kizárását az üzemekből. Ez azt jelenti, hogy egész Baden- Württemberg tartományban, amely Ruhr-vidék után Nyugat-Németországmásodik legfontosabb acélipari központja, a száz munkásnál többet foglalkoztató acélipari üzemek bezárják kapuikat, azok is, amelyeket eddig a sztrájk nem érintett. A munkáltatók ezzel a lépéssel nyomást akarnak gyakorolni a szakszervezetre, amelynek most valamennyi kizárt, szervezett munkás számára folyósítani kell a sztrájksegélyt. A gyárosok azt remélik, hogy a szakszervezet kasszái hamarabb kiürülnek, s könynyebben letörhetik majd a sztrájkot. A kizárások következtében gyakorlatilag az egész tartományban megszűnik az acéliparban a munka (ami napi 90 millió márkás kiesést okoz a termelésben) így a munkabeszüntetés e nagymérvű kiterjesztésével a gyárosok önmaguk akarnak előidézni olyan helyzetet, hogy azután a kormány „az ország gazdasági érdekeire” hivatkozva közbeléphessen a sztrájkolók ellen. Az acélipar dolgozói azonban fegyelmezett egységben szálnak szembe a tőkések újabb kihívásával. A munkások körében határozott és elszánt a hangulat. A helyszínre küldött tudósítók is kénytelenek elismerni, hogy a munkások körében határozoti és elszánt a hangulat. A munkásasszonyok sem siránkoznak a keresetkiesés miatt, ellenkezőleg kitartásra buzdítják férjüket. A kizárási határozat azt jelenti, — hangoztatta Otto Brenner, a fémipari dolgozók szakszervezetének elnöke —, hogy a munkáltatók a bérkonfliktus kiélezésére törekszenek. Erőpróbát akarnak és térdre akarják kényszeríteni a szakszervezetet. Ez a számításuk azonban nem fog beválni ■— folytatja Brenner —, e politikájuknak csak az lesz a következménye, hogy a sztrájkolók sorai még egységesebbé válnak. Valóban már a sztrájk első napján több ezer, eddig szervezetlen dolgozó jelentkezett felvételre a helyi szakszervezeti szerveknél, hogy kifejezésre juttassa szolidaritását a sztrájkoló társaival. Rosenberg, a Német Szakszervezeti Szövetség (DGB) alelnöke bejelentette, hogy a fémipari szakszervezet számíthat a többi szakszervezet teljes szolidaritására és támogatására. Salamon Pál: Egy lépés (3) Mintha kihallgatta volna a gondolataimat, nem törődve a többiekkel, nyugodtan a szemembe nézve megkérdezte: — Maga csak úgy jött... — Nem — válaszoltam meglepetten. — Talán miattam? — kérdezte éppen olyan nyugodtan, mint az előbb. — Igen, maga miatt jöttem. Emlékszem, úgy hallottam visszhangozni a saját hangomat, mintha utcai mikrofonból szólna. Akkor aztán leültünk egymás mellé a sezlonra és beszélgetni kezdtünk, lehet, hogy értelmetlenségnek tűnik, de én akkor minél hamarabb szerettem volna eljönni önnön. Egyedül akartam maradni. Hamarosan elbúcsúztam és Ferit meg sem várva, egyedül indultam haza. Azontúl minden szombaton vagy vasárnap találkoztunk, de többé már nem Monkáéknál, hanem egyenesen Verához mentem. Szülei nem éltek. Nagyanyja nevelte. Feltűnt nekem — és nagyon jólesett be, mennyire érdekli a bánya. Elég gyerekes elképzelései voltak a bányászmunkáról. Azt hitte, még mindig csákánnyal ütik-vágják odalent a szenet. Én azután szépen elmagyaráztam neki mindent. Sokat meséltem neki Takács János egykori munkacsapatvezetőmről, aki bányászt csinált belőlem. Később már Vera is úgy emlegette az öreget, mintha személyesen ismerné... Emlékszem, egyszer azzal állt elő, hogy segítsek megírni egy házi dolgozatot — Arany János balladáiról. Kellemetlen volt nekem a dolog, mert az igazat megvallva, én összesen a Zách Klárára emlékeztem, de arra is csak úgy... A Kohászati Művek könyvárában van egy ismerősöm, azt kértem meg, hogy szedjen össze nekem hozzá való könyveket, gyorsan elolvastam, amit tudtam. Telt-múlt az idő és Veráéknál nagyon otthon lettem. Vera különösen gyorsan szépült és csinosodott. Bárhol jártunk, alaposan megnézték. Az iskola befejezése után a tartósító üzembe ment dolgozni. Munkája nem volt túlságosan izgalmas: uborkát válogatott. Nyomába sem jött az enyémnek. Az egymásra múló évek alatt nagyon összeszoktunk. Már a szeme állásáról tudtam, mit gondol. Mégsem untunk rá egymásra. Mindig történt valami és magunk is változtunk. Bár Vera soha nem szólt róla, én tudtam ,hogy unja az uborkaválogatást. Bántott a dolog, mert arra gondoltam: ez az én Verám okos, rendes lány. Miért kell neki olyan munkát végezni, amihez csak a kezét használhatja. Nem szóltam neki semmit, hanem előbb szétnéztem a terepen. Elmentem az élelmezési technikumba és megbeszéltem az igazgatóval, hogy s mint kell jelentkezni az esti tagozatra. Úgy látszik, rokonszenves lehettem neki, mert kérte, hogy hozzam el Verát, beszélget vele és segíteni fogja. Mikor elmondtam, a dolgot, Vera olyan boldog volt, mint sok más lány, ha szép ajándékot kap. Azt mondta, azért külön is örül, hogy kérés nélkül is gondoltam rá. Olyan rendben voltak a dolgaink, hogy jobbat már kívánni sem lehetett volna. Vera húszéves volt, én huszonkettő. Ha meggondoljuk, nem is olyan sok kell a jó élethez. Az embernek munkája van, valaki szereti és kész. Ennyi az egész. A többi az jön magától, a tervezgetés, a gyűjtés meg az ilyesmi... Nagyon elégedett voltam. Elhatároztuk, hogy tavasszal összeházasodunk. Egy szombati napra — január vége lehetett — beszéltük meg, hogy kora délután Veráéknál találkozunk és bemegyünk a városba bútort nézni. A nagyanyja azzal fogadott, hogy Verának délelőtt a negyedévi orvosi vizsgálaton azt mondtál": tüdőbajos. — Hol van most — kérdeztem rosszat sejtve. Az öregasszony sírva mondta: — Elszaladt valahová... Kitántorogtam a házból. Megálltam az utcán. Életemben először magamban beszéltem. Nem tudom mennyi idő telt el — azt hiszem csak néhány másodperc. Álltam a kapu előtt és semmire sem gondoltam, csak beláthatatlan sötétség fogott körül. Mintha nem is éltem volna. Arra emlékszem vissza, hogy a Verdéktől körülbelül ötödik ház kerítéséhez támasztott kerékpár felé rohanok. Felugrottam rá és Vera unokanővéréhez robogtam. Nyolc kilométert tettem meg és ha mérik az időmet, azt hiszem, magam is meglepődem volna. Azt nem tehette... azt nem tehette... — ezt a három szót ismételtem eszelősen. Nem tudnám megmondani, miért éppen az unokanővéréhez indultam. Csupán egyszer jártam náluk Verával. Emlékszem, hogy ő isritkán járt oda. Sokkal közelebb jó néhány ismerőséről, barátnőjéről tudtam. Köszönés nélkül törtem be a szobába. Vera arcra borulva feküdt a díványon. Érthetetlen szavakat ismételt. Rákiáltottam: — Mit csinálsz? Erre felemelte a fejét. Szeme a sírástól úgy bedagadt, mintha darázs csípte volna. (Folytatjuk) Haitiba érkezett az AÁSZ békéltető bizottsága Port Au Prince (MTI). Az Amerikai Államok Szervezetének öt főnyi békéltető bizottsága kedden Dominikából a szomszédos Haitiba érkezett. Az ország fővárosában viszonylagos nyugalmat talált. Dominika és Haiti háborúval fenyegető válságának enyhülése után is tovább gyűrűznek azonban a minapi események hullámai.. Dominika kedden jegyzéket intézett Haitihoz, miután az utóbbi ország megszakította vele a diplomáciai viszonyt. Ebben közli, hogy a dominikai diplomaták nem hagyják el Haiti fővárosában a nagykövetséget, ha Duvalier kormánya nem ad menlevelet a diplomáciai képviselet épületében menedékjogot élvező 22 haiti állampolgárnak. Bosch dominikai államelnök időközben az AÁSZ elnökéhez intézett üzenetében ismételten teljes együttműködést ígért a békéltető bizottsággal. Dominikában haiti ügyvivője kedden a hatóságoktól politikai menedékjogot kért és kapott. stí Osidatha. Kedden a Legfelső Tanács meghívására a szovjet fővárosba érkezett a mexikói kongresszus küldöttsége. Souvanna Phouma, a laoszi kormány miniszterelnöke kedden ismét a Kőedény-síkságra repült, hogy ott Sufanuvong miniszterelnökhelyettessel, a laoszi hazafias front pártjának vezetőjével a laoszi viszály megoldásáról tanácskozzon. Harriman amerikai külügyminiszterhelyettes kedden beszámol Kennedynek moszkvai útjáról. Nasszer, az Egyesült Arab Köztársaság elnöke, kedden elnöki jachtján elindult Algériába. Taylor amerikai tábornok Athénbe érkezett, ahol a görög kormány képviselőivel fegyverszállítások ügyében tárgyalt. Pierre Messmer francia hadügyminiszter a Revue de Défense Nationale című katonai folyóirat legújabb számában ismerteti a francia kormány fegyverkezési programját. Londonban kínos feltűnést keltett Messmer francia hadügyminiszter hétfőn közzétett cikke, amelyben bejelentette, hogy 1969-re elkészül az első francia gyártmányú rakétahordozó atomtengeralattjáró. U Thant lemondta svédországi látogatását New York (MTI). U Thant, az ENSZ főtitkára levelet írt Torsten Nilsson svéd külügyminiszternek, s ebben más irányú elfoglaltságára hivatkozva lemondta május 1-i svédországi látogatását. U Thant végül — mint levelében közli — előre elkészített beszédének szövegét „a svéd néphez intézett üzenetként” küldi el Stockholmba. Megerősödött a Kommunista Párt az olaszországi választásokon Róma (DPR). Az Olaszországban vasárnap és hétfőn megtartott választások szavazatainak jó részét már összeszámlálták és a legfrissebb jelentések is megerősítik azokat a kezdeti részeredményeket, amelyek szerint az ország legerősebb pártja, a kereszténydemokrata párt meggyengülten került ki a küzdelemből. Az Olasz Kommunista Párt jelentékenyen növelte szavazatainak számát és megerősödött a kormánytól jobbra álló, nagytőkés rétegeket képviselő liberális párt is. A választásokon 32.800.000 szavazó járult az urnákhoz 630 képviselői mandátum eldöntése végett. Közülük 28,700.000 szavazó — a 25 éven felüliek —, 315 szenátusi mandátumról döntött. A szavazásra jogosultaknak 93,3 százaléka élt választójogával. Ami a szenátusi választásokat illeti, három kivételével valamennyi szavazókörzetből beérkeztek az eredmények. A kereszténydemokraták az 1958-as eredményekhez képest 4 százalékot vesztettek, részarányuk 41.2 százalékról 37.2 százalékra csökkent. Az Olasz Kommunista Párt 21.8 százalékról 25.5 százalékra növelte szavazatainak részarányát. A Nenni vezette baloldali szocialisták egy tized százalékot vesztettek (14.1-ről 14-re). A szocialista demokraták az 1958-as 4.4 százalék helyett 6.3 százalékhoz jutottak. A liberálisok — akiknek 1958-ban mindössze 3.9 százalékuk volt —, a keresztény demokratáktól hódítottak el szavazatokat, s voksaik részarányát 7.5 százalékra növelték. Némileg erősödtek a neofasiszták (4.3 százalékról 5.2 százalékra). Súlyos vereség érte a monarchistákat, mert 1958-ban szerzett szavazataik nagy részét elvesztették 5.2 százalék helyett csupán 1.6 százalékot szereztek. A köztársaságiaknak és a töredék pártoknak 2,7 százalék jutott (a köztársasági pártiak részaránya 1.4 százalékról 0.8 százalékra süllyedt). A képviselőházi választások eredményei eddig még csak szórványosan érkeztek be. Az összeszámlált 5.707.300 szavazat 41.7 százalékát kapták meg a kereszténydemokraták, a kommunisták 22.8 százalékhoz jutottak. A szocialisták 15.2 százalékot, a szocialista demokraták 6.5 százalékot, a liberálisok 6 százalékot kaptak. Milánóból, az ország második legnagyobb városából kapott eredmények szerint a múlt választásokhoz képest, a kommunista párt 50.000 új szavazatot szerzett, (190.001-ről 240.840-re). A kereszténydemokraták 251.685 szavazathoz jutottak (1958: 285.048). A leglátványosabb a liberálisok megerősödése volt. Voksaik számát 88.337-ről 207.075-re szaporították. A mandátumok megoszlása A szenátusban a mandátumok megoszlása a következő: Kereszténydemokraták 133, kommunisták 85, baloldali szocialisták 44, szocialista demokraták 14, liberálisok 19, neofasiszták 15, monarchisták 2, egyéb 3. Az új szenátusban a monarchisták kivételével valamennyi pártnak több mandátuma van, mint korábban, ez annak tudható be, hogy a mandátumok számát 246-ról 315-re emelték. Gyilkolt a tornádó Tunica (AP). Az amerikai Mississippi, Missouri, Tennessee Alabama államon tornádó söpört végig, 9 halálesetet és 30 sebesülést okozva. A forgószél egy házat a benne levő 10 személlyel együtt felkapott és félkilométernyire sodort magával.