Vas Népe, 1963. július (8. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-02 / 152. szám
A szombathelyi járási pártbizottság tárgyalta: A tsz-pártszervezetek tömegkapcsolatai fiz üzemszervezés a gazdasági vezetés fontos eszköze A vállalati tervezés problémái II. A szervezeti szabályzat, a párt alkotmánya minden párttag kötelességévé teszi, hogy erősítse és szélesítse a pártnak a tömegekhez fűződő kapcsolatait Ennek szellemében vizsgálta és tárgyalta meg az elmúlt napokban a szombathelyi járási pártbizottság a falusi, termelőszövetkezeti pártszervezetek tömegkapcsolatainak alakulását, jelenlegi helyzetét, ez még sok helyen gyakran adódó ez irányú gondokat. Nem valami merev, az élettől elvonatkoztatott dologról, nem is valamiféle misztikus, elérhetetlen fogalomról van szó a tömegkapcsolat esetében. Ellenkezőleg. A tömegkapcsolat apró dolgokból tevődik össze és ezek helyes megoldás, erősíti,szélesíti.. Nem „általános elvi szempont”, hanem a mindennapi munka szerves része, a napi feladatok jó megoldásánál eredménye a tömegkapcsolat terebélyesedése. Ezé: állandóan figyelemmel ke lenni az emberekre, mer érteni ügyes-bajos dolgokat, megmagyarázni neki a gondokat, a problémákat? ilyen kitartó napi munka végzése sorain , egyik embert így, a másik, amúgy, de általában meghét győzni, be lehet von, ennek, vagy annak a feladatnak a megoldásába. T hát egyszerű, kézzelfoható, tényeken alapuló t megkapcsolatra van szükég. Nem elég csak szenáriumi kérdésként tisztani a tömegkapcsolat és problémáit, s azokat unguntalan hangoztatni, ha a legfontosabb , mit többet tenni a dolgozók éerekében. Világossá vált a szocizmus alapjainak lerakával, a mezőgazdaság szoclista átszervezésével, de a tömegkapcsolat alaplehetőségei is megváltozó jelentősen kiszélesedtek, termelési viszonyok mell lényeges változáson keresztül a szövetkezeti tasztság felfogása, szerzete, tudata. Ez a folyam olyan mértékben halad rájuk, amilyen mértéken javul a termelőszövetkezek gazdálkodása, nő a zös vagyon és gyarapí az egyéni jövedelem, tehát az alap, a kiindi pont, a további fejlődés rása. Jócskán vannak még szervezeti akadályai is a tömegkapcsolat szétésének. Ezek közül e legjelentősebb a párts vezetők kis létszáma, önmagában hatvárzott munkát igényel, jelenti ez ugyanis, hog pártban nincs meg fs számban képviselve az a szövetkezeti panasz minden rétege. Ilyenkor tehát a jól átgondolt,os, tervszerű pártépítő számszerű növekedés igen fontos feltétele . Elegekhez fűződő kapctok erősítésének, szélesítésének ms is igaz azonban, hogy a sors számszerű fejlesztésre, a pártszervezetek létszémának azonnali, nagyaráyú növelésére a jelenles körülmények között sem szükség, sem lehetőség nicsen. Ezért ez a helyzet ará kell, hogy intse a falui, termelőszövetkezeti prtszervezetek vezetőségét , tagságát, hogy az eddigiél is jóval nagyobb szerepet adjanak a tömészszervezetek néha mtos megbízatásokat az it dolgozó kommunistáinak, s jobban támaszkodjanak a pártonkívüliekre, különösen a pártonkívüli aktíva csoportra. Segíteni kell . KISZ-szervezeteket a fansi ifjúság mezőgazdasági munkára való mozgósításában, nevelésében, az ifjúság iránti különböző előítéletek leküzdésében. El kell érni, hogy a tanácsoknak az utóbbi időben különösen javuló munkája még jobban kiterjedhessen az egész falu gazdasági, politikai, kulturális felemelkedésére. A Hazafias Népfront bebizonyította, hogy nemcsak a választások előkészítésében és lebonyolításában tud sikeresen tevékenykedni, hanem képes a társadalmi munka szervezésére, a tüzek gazdasági erősítésére, az új termelési módszerek elterjesztésére, a közös vagyon védelmére. A nőtanácsok is egyre eredményesebben segítik a gazdasági feladatokat, foglalkoznak a községek kulturális felemelésével, az asszonyok sokoldalú nevelésével. Még sikeresebben tudnának dolgozni, ha a pártszervezetek tagjai között is több nő lenne. Jelenleg ugyanis nem annyira a nőtanácsokban dolgozó kommunisták tevékenységén, hanem inkább közvetlenül a vezetőségen keresztül érvényesül a pártirányítás. Szorosan összefügg a párt belsős tartalmi munkája, munkamódszere is a tömegekhez fűződő kapcsolatok erősítésével. Ugyanakkor a pártszervezetek belső munkájában meglevő fogyatékosságok, a tervszerűtlenség, a kapkodás, egyes párttagok hanyag, felületes munkája, kifogásolható magatartása, gyenge általános, szakmai és politikai műveltsége akadályozza a tömegekkel való jó kapcsolatot, nehezíti a dolgozók megnyerését, összefogását a falu, a termelőszövetkezet előtt álló feladatok megoldására. Vassurányban, Gyöngyösfaluban, Kőszegpatyon, Válon és néhány más helyen még mindig helytelenül értelmezik a pártdemokráciát, s az élet által rég megcáfolt, túlhaladott, elavult módszerekkel dolgoznak. Fellelhető még a pártmunkában a parancsolgatás, egyes emberek, párttagok és pártonkívüliek felesleges, jogtalan zaklatása, a régebben szerzett tapasztalatok, vagy a látszat alapján való megítélése. Kimondva, vagy kimondatlanul így vélekednek egyes vezetők: „Beszélhetnek a többiek amit akarnak, mégis úgy lesz minden, ahogyan mi akarjuk.’’ Féltik a vezetést a párttagoktól, különösen pedig a pártonkívüliektől. A határozatok, a döntések meghozatalánál nem kérik ki a tömegelő véleményét. Szem elől tévesztik az egyébként pedig minden párttagra kötelezően érvényes, követelményt: „A párttag kötelessége, hogy . .. legyen a dolgozók vezetője, tanácsadója és tanuljon tőlük." Dézsi Mátyás Amikor az üzemszervezési munka aktuális, alapvető feladataira hívjuk fel a figyelmet, ezzel egy időben hangsúlyozni szeretnénk azt is, hogy ez nem jelentheti a vállalati tevékenység egészét átfogó szervezési munka tagadását. Az alapvető feladatok megjelölésének gyakorlati értéke csupán az, hogy a szervezési munka elindításához ad segítséget, kiemelve a szervezésnek azokat a területeit, ahol ezt a munkát helyes elindítani. Az üzemszervezői munka sikerének fontos feltétele a helyes kiindulás, mert ez teszi lehetővé az erők koncentrálását, az igények felkeltését, tehát a hatásosabb munkát. A sematizmus az egy kaptafára húzás általában káros, de különösen áll ez az üzemszervezésre. Minden egyes vállalatnak, sőt üzemrésznek és műhelynek sajátosak a szervezésből adódó problémái. A továbbiakban ismertetett alapvető feladatok megjelölésének célja csupán gondolatébresztés, az üzemszervezési munkára irányuló figyelem felkeltése. Nézzük a vállalati vezetés megjavítása előtt álló egyik fontos feladatot, a vállalati tervezés megjavításának problémáját. E munka megjavításánál abból kell kiindulni, hogy a tervezési munkát is elő kell készíteni, meg kell szervezni s ez elsősorban a vállalat vezetőinek a feladata. A tervekben nemcsak az elérendő termelési célt, hanem azokat az eszközöket is — számításokkal alátámasztva — be kell tervezni, amelyek a terv teljesítését biztosítják, illetve azzal összhangban állnak. (Így a munkaerőt, az anyagot, munkaeszközöket stb.) E szerteágazó problémák a tervezők munkájának időbeli összehangolását igénylik. Jelenleg a vállalati tervezés módszere Inkább az, hogy évről évre az elmúlt időszak tényszámait emelik (tervteljesítés) bizonyos közgazdasági becslések alapján. A megalapozott számítások helyett általánosságban a rendelkezésre álló anyagi eszközök, a kereskedelmi igények és a beruházási előirányzatok határozzák meg a vállalatok elé állítható feladatokat, miután a legtöbb helyen hiányzik a megfelelő anyag- és munkanorma, a kapacitások felmérése stb. E terveknek megalapozott számítások nélküli „feszítése” hol az alátervezéshez, hol irreális célkitűzésekhez vezet. Márpedig sem a laza, sem az irreálisan túlfeszített tervek nem ösztönöznek, nem segítik elő a rendelkezésre álló anyagi és személyi feltételek leggazdaságosabb felhasználását. A tervek elkészítése a vállalat különböző szerveinek együttes, komplex feladata. Ma még nem egyértelműen tisztázott az egyes vállalati szervek feladata abból a szempontból, hogy milyen mértékben vesznek részt tervek előkészítésében és végső elkészítésében. Nincs tisztázva és ezért ki sem alakult a tervmunka helyes sorrendje, ki milyen adatszolgáltatásra kötelezett, kire milyen felelősség hárul a terv helyességéért, a tervosztályok hogyan koordinálják az egyes szervek munkáját stb. A vállalati tervek ezért nem képesek számolni a meglévő tartalékokkal, szűk keresztmetszetek képzéséhez vezetnek, az elmúlt időszak aránytalanságait nemhogy kiküszöbölnék, hanem az új tervekben továbbviszik, fokozzák az addig is meglevő nehézségeket. Ilyenformán már a tervekben ellentmondások keletkeznek, s ennek egyenes következménye valamelyik gazdasági mutató sajnos, gyengének mutatkozik. Néhány napi száradás után kombájnnal csépelik majd el a gabonát. A celldömölkiek jól felkészültek a kalászosok betakarítására. Az időjárástól függően a többi gabonaféle beérésekor, három kombájnnal és egy aratógéppel mennek a földekre, hogy a közel ezer holdnyi gabonát rövid időn belül minél kisebb szemveszteséggel tudják betakarítani. Ha a meleg idő tovább tart, a hét végén már a búza is kasza alá érik. A tsz-ben három kombájnosbrigádot alakítottak, így a határ különböző részeiben beérett gabonát egy időben tudják aratni. A tsz 537 holdnyi búzatábláján az eddigi jelek szerint jó termés várható. Aratják az őszi árpát ! A hirtelen átforrósodott keleti részén már több hetben egy húsz holdas lábnapok meggyorsították a lyan aratják a gabonát. tán már rendbe vágták az gabona érését. Megyénk A celldömölki Béke Tsz- őszi árpát. A termés itt nem teljesítése, vagy túlteljesítése, a termelési zavarok „tervszerű” előidézése, a gyík fontos feladata a reális terveknek az eszközök helyes megtervezésével, a termelés folyamatosságának biztosítása. Ebben lényeges szerepe van a helyesen kialakított kooperációnak. A tervek készítésének fontos szervezési kérdése tehát a vállalatok közötti kooperáció előkészítése. Ezért a kooperáció legalaposabb előkészítését a tervmunkával együtt kell végezni, hiszen ebben az időszakban még van mód és lehetőség e kooperáló vállalatok közötti vitás kérdések tisztázására, megoldására. Az időközbeni profilváltozások is újabb és újabb kooperációs nehézségeket, problémákat okoznak újabb szervezeti feladatokat állítanak a vezetők elé. Helyes, ha ebben a kérdésben is a vállalat vezetősége egy évnél is távolabb lát, alaposan mérlegeli elképzeléseit, s az éves terveknél részleteiben ezeket az elképzeléseket aprópénzre váltja. Csak így biztosítható az ütemes és folyamatos termelés, kerülhetők el a „tűzoltó” megoldások. Akkor is, ha a termelési struktúra viszonylag hoszszabb időszakra adott, a termelés egyre bonyolultabbá válik, például nő a gépesítés foka, az alkatrészek száma szaporodik, fejlettebb technológiai eljárások lépnek be stb. Ezek a tényezők önmagukban is számottevő változásokat idéznek elő a vállalat kooperációs tevékenységében, a tervezésben. Ezek is szervezési kérdések. A tervosztály, a műszaki, munkaügyi és szinte valamenynyi osztály munkáját egybe kell hangolni a tervezés időszakában. A termelés — tehát a főtevékenység —mellett, az úgynevezett kiszolgáló részlegek jó vagy rossz munkája is hozzájárulhat a munkatermelékenység, a folyamatos termelés alakulásához, így például az üzemen belüli, anyagmozgatás, a karbantartás, a műszaki ellenőrzés stb. összehangolása vagy összehangolatlansága is hatással van a termelés alakulására. Ezért igenfontos, hogy a vállalatok terveiben a fő és „kisegítő” üzemek, üzemrészek működését, feladatait a termelési tervekkel összehangolják. Kakulics István, az MSZMP KB Államigazgatási Osztályának munkatársa Szakos Béla traktoros és Papp Gyula segédvezető a celldömölki Béke Tsz tagjai rendrevágó géppel aratják az őszi árpát. VAS NÉPE A 1963. július 3. Kedd :