Vas Népe, 1963. július (8. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-02 / 152. szám

A szombathelyi járási pártbizottság tárgyalta: A tsz-pártszervezetek tömeg­kapcsolatai fiz üzemszervezés a gazdasági vezetés fontos eszköze A vállalati tervezés problémái II­. A szervezeti szabályzat, a párt alkotmánya minden párttag kötelességévé teszi, hogy erősítse és szélesítse a pártnak a tömegekhez fűződő kapcsolatait Ennek szellemében vizsgálta és tárgyalta meg az elmúlt na­pokban a szombathelyi já­rási pártbizottság a falusi, termelőszövetkezeti párt­szervezetek tömegkapcsola­tainak alakulását, jelenlegi helyzetét, e­z még sok he­lyen gyakran adódó ez irá­nyú gondokat. Nem valami merev, az élettől elvonatkoztatott do­logról, nem is valamiféle misztikus, elérhetetlen foga­lomról van szó a tömegkap­csolat esetében. Ellenkező­leg. A tömegkapcsolat apró dolgokból te­vődik össze és ezek helyes megoldás, erősíti,­­szélesíti.. Nem „ál­talános elvi szempont”, ha­nem a mindennapi munka szerves része, a napi fela­datok jó megoldásánál eredménye a tömegkapcso­lat terebélyesedése. Ezé: állandóan figyelemmel ke lenni az emberekre, mer érteni ügyes-bajos dolgo­kat, megmagyarázni neki a gondokat, a problémáka­t? ilyen kitartó n­api munka végzése sorain , egyik embert így, a másik, amúgy, de általában meg­­­hét győzni, be lehet von, ennek, vagy annak a fela­datnak a megoldásába. T hát egyszerű, kézzelfo­ható, tényeken alapuló t megkapcsolatra van szü­kég. Nem elég csak szen­­áriumi kérdésként tiszta­ni a tömegkapcsolat és problémáit, s azokat ung­untalan hangoztatni, ha­ a legfontosabb , mit többet tenni a dolgozók é­erekében. Világossá vált a szoc­­izmus alapjainak leraká­­val, a mezőgazdaság szoc­lista átszervezésével, de a tömegkapcsolat alap­­lehetőségei is megváltozó jelentősen kiszélesedtek, termelési viszonyok mell lényeges változáson­­ keresztül a szövetkezeti tasztság felfogása, szerz­­ete, tudata. Ez a folyam olyan mértékben halad rájuk, amilyen mértéken javul a termelőszövetke­zek gazdálkodása, nő a zös vagyon és gyarapí az egyéni jövedelem, tehát az alap, a kiindi pont, a további fejlődés rása. Jócskán vannak még szervezeti akadályai is a tömegkapcsolat szé­­tésének. Ezek közül e­ legjelentősebb a párts vezetők kis létszáma, önmagában hatvár­zott munkát igényel, jelenti ez ugyanis, hog pártban nincs meg fs számban képviselve a­z a szövetkezeti panasz minden rétege. Ilyenkor tehát a jól átgondolt,­­­­os, tervszerű pártépítő számszerű növekedés igen fontos feltétele . Elegekhez fűződő kapc­­tok erősítésének, szélesíté­sének ms is igaz azonban, hogy a sors számszerű fejlesz­tésre, a pártszervezetek lét­­­szémának azonnali, nagy­­aráyú növelésére a jelen­les körülmények között sem szükség, sem lehetőség nicsen. Ezért ez a helyzet ará kell, hogy intse a fa­lui, termelőszövetkezeti prtszervezetek vezetőségét , tagságát, hogy az­­ eddi­giél is jóval nagyobb szerepet adjanak a tömész­szervezetek néha mtos megbízatásokat az it dolgozó kommunistáin­­ak, s jobban támaszkodja­­nak a pártonkívüliekre, kü­lönösen a pártonkívüli ak­­tíva­ csoportra. Segíteni kell .­ KISZ-szervezeteket a fa­ns­i ifjúság mezőgazdasági munkára való mozgósításá­ban, nevelésében, az ifjú­ság iránti különböző elő­ítéletek leküzdésében. El kell érni, hogy a tanácsok­nak az utóbbi időben külö­nösen javuló munkája még jobban kiterjedhessen az egész falu gazdasági, poli­tikai, kulturális felemelke­désére. A Hazafias Nép­front bebizonyította, hogy nemcsak a választások elő­készítésében és lebonyolítá­sában tud sikeresen tevé­kenykedni, hanem képes a társadalmi munka szervezé­sére, a tüz­ek gazdasági erő­sítésére, az új termelési módszerek elterjesztésére, a közös vagyon védelmére. A nőtanácsok is egyre ered­ményesebben segítik a gaz­dasági feladatokat, foglal­koznak a községek kultu­rális felemelésével, az asszo­nyok sokoldalú nevelésével. Még sikeresebben tudnának dolgozni, ha a pártszerveze­tek tagjai között is több nő lenne. Jelenleg ugyanis nem annyira a nőtanácsok­ban dolgozó kommunisták tevékenységén, hanem in­kább közvetlenül a vezető­ségen keresztül érvényesül a pártirányítás. Szorosan összefügg a párt belsős tartalmi munkája, munkamódszere is a töme­gekhez fűződő kapcsolatok erősítésével. Ugyanakkor a pártszervezetek belső mun­kájában meglevő fogyaté­kosságok, a tervszerűtlen­­s­ég, a kapkodás, egyes párt­tagok hanyag, felületes munkája, kifogásolható ma­gatartása, gyenge általá­nos, szakmai és politikai műveltsége akadályozza a tömegekkel való jó kapcso­latot, nehezíti a dolgozók megnyerését, összefogását a falu, a termelőszövetkezet előtt álló feladatok megol­dására. Vassurányban, Gyöngyös­­faluban, Kőszegpatyon, Vá­lon és néhány más helyen még mindig helytelenül ér­telmezik a pártdemokráciát, s az élet által rég megcá­folt, túlhaladott, elavult módszerekkel dolgoznak. Fellelhető még a pártmun­kában a parancsolgatás, egyes emberek, párttagok és pártonkívüliek felesle­ges, jogtalan zaklatása, a régebben szerzett tapaszta­latok, vagy a látszat alap­ján való megítélése. Ki­mondva, vagy kimondat­lanul így vélekednek egyes vezetők: „Beszélhetnek a többiek amit akarnak, mé­gis úgy lesz minden, aho­gyan mi akarjuk.’’ Féltik a vezetést a párttagoktól, különösen pedig a pártonkí­­vüliektől. A határozatok, a döntések meghozatalánál nem kérik ki a tömegelő vé­leményét. Szem elől tévesz­tik az egyébként pedig minden párttagra kötelező­en érvényes, követelményt: „A párttag kötelessége, hogy . .. legyen a dolgozók vezetője, tanácsadója és ta­nuljon tőlük." Dézsi Mátyás A­mikor az üzemszer­vezési munka aktu­ális, alapvető feladataira hívjuk fel a figyelmet, ez­zel egy időben hangsúlyoz­ni szeretnénk azt is, hogy ez nem jelentheti a válla­lati tevékenység egészét átfogó szervezési munka tagadását. Az alapvető fel­adatok megjelölésének gya­korlati értéke csupán az, hogy a szervezési munka elindításához ad segítséget, kiemelve a szervezésnek azokat a területeit, ahol ezt a munkát helyes elindí­tani. Az üzemszervezői munka sikerének fontos feltétele a helyes kiindu­lás, mert ez teszi lehetővé az erők koncentrálását, az igények felkeltését, te­hát a hatásosabb munkát. A sematizmus az egy kap­tafára húzás általában ká­ros, de különösen áll ez az üzemszervezésre. Minden egyes vállalatnak, sőt üzemrésznek és műhely­nek sajátosak a­ szervezés­ből adódó problémái. A to­vábbiakban ismertetett alapvető feladatok megje­lölésének célja csupán gondolatébresztés, az üzem­­szervezési munkára irányu­ló figyelem felkeltése. N­ézzük a vállalati ve­zetés megjavítása előtt álló egyik fontos fel­adatot, a vállalati tervezés megjavításának problémá­ját. E munka megjavítá­sánál abból kell kiindulni, hogy a tervezési munkát is elő kell készíteni, meg kell szervezni s ez elsősorban a vállalat vezetőinek a fel­adata. A tervekben nem­csak az elérendő termelési célt, hanem­ azokat az esz­közöket is — számítások­kal alátámasztva — be kell tervezni, amelyek a terv teljesítését biztosítják, il­letve azzal összhangban állnak. (Így a munkaerőt, az anyagot, munkaeszkö­zöket stb.) E szerteágazó problémák a tervezők munkájának időbeli össze­hangolását igénylik. Jelen­­leg a vállalati tervezés módszere Inkább az, hogy évről évre az elmúlt idő­szak tényszámait emelik (tervteljesítés) bizonyos közgazdasági becslések alapján. A megalapozott számítások helyett általá­nosságban a rendelkezésre álló anyagi eszközök, a ke­reskedelmi igények és a beruházási előirányzatok határozzák meg a vállala­tok elé állítható feladato­kat, miután a legtöbb he­lyen hiányzik a megfelelő anyag- és munkanorma, a kapacitások felmérése stb. E terveknek megala­pozott számítások nélküli „feszítése” hol az aláterve­­zéshez, hol irreális célkitű­zésekhez vezet. Márpedig sem a laza, sem az irreáli­san túlfeszített tervek nem ösztönöznek, nem segítik elő a rendelkezésre álló anyagi és személyi feltéte­lek leggazdaságosabb fel­­használását. A tervek elkészítése a vállalat különböző szerveinek együttes, komp­lex feladata. Ma még nem egyértelműen tisztázott az egyes vállalati szervek fel­adata abból a szempontból, hogy milyen mértékben vesznek részt tervek elő­készítésében és végső el­készítésében. Nincs tisz­tázva és ezért ki sem ala­kult a tervmunka helyes sorrendje, ki milyen adat­szolgáltatásra kötelezett, kire milyen felelősség há­rul a terv helyességéért, a tervosztályok hogyan koordinálják az egyes szer­vek munkáját stb. A vállalati tervek ezért nem képesek számolni a meglévő tartalékokkal, szűk keresztmetszetek kép­zéséhez vezetnek, az elmúlt időszak aránytalanságait nemhogy kiküszöbölnék, hanem az új tervekben to­vábbviszik, fokozzák az addig is meglevő nehézsé­geket. Ilyenformán már a tervekben ellentmondások keletkeznek, s ennek egye­nes következménye vala­melyik gazdasági mutató sajnos, gyengének mutat­kozik. Néhány napi szára­dás után kombájnnal csé­pelik majd el a gabonát. A celldömölkiek jól felké­szültek a kalászosok beta­karítására. Az időjárástól függően a többi gabona­féle beérésekor, három kombájnnal és egy arató­géppel mennek a földekre, hogy a közel ezer holdnyi gabonát rövid időn belül minél kisebb szemveszte­séggel tudják betakarítani. Ha a meleg idő tovább tart, a hét végén már a búza is kasza alá érik. A tsz-ben három kombájnos­­brigádot alakítottak, így a határ különböző részeiben beérett gabonát egy idő­ben tudják aratni. A tsz 537 holdnyi búzatábláján az eddigi jelek szerint jó termés várható. Aratják az őszi árpát ! A hirtelen átforrósodott keleti részén már több het­ben egy húsz holdas láb­­napok meggyorsították a lyan aratják a gabonát. tán már rendbe vágták az gabona érését. Megyénk A celldömölki Béke Tsz- őszi árpát. A termés itt nem teljesítése, vagy túl­teljesítése, a termelési za­varok „tervszerű” előidé­zése, a gyík fontos feladata a reális terveknek az eszközök helyes megter­vezésével, a termelés folya­matosságának biztosítása. Ebben lényeges szerepe van a helyesen kialakított kooperációnak. A tervek készítésének fontos szer­vezési kérdése tehát a vál­lalatok közötti kooperáció előkészítése. Ezért a koo­peráció legalaposabb elő­készítését a tervmunkával együtt kell végezni, hiszen ebben az időszakban még van mód és lehetőség e kooperáló vállalatok kö­zötti vitás kérdések tisztá­zására, megoldására. Az időközbeni profilvál­tozások is újabb és újabb kooperációs nehézségeket, problémákat okoznak újabb szervezeti feladatokat ál­lítanak a vezetők elé. He­lyes, ha ebben a kérdésben is a vállalat vezetősége egy évnél is távolabb lát, ala­posan mérlegeli elképzelé­seit, s az éves terveknél részleteiben ezeket az el­képzeléseket aprópénzre váltja. Csak így biztosít­ható az ütemes és folya­matos termelés, kerülhetők el a „tűzoltó” megoldások. Akkor is, ha a termelési struktúra viszonylag hosz­­szabb időszakra adott, a termelés egyre bonyolultab­bá válik, például nő a gé­pesítés foka, az alkatrészek száma szaporodik, fejlet­tebb technológiai eljárások lépnek be stb. Ezek a té­nyezők önmagukban is szá­mottevő változásokat idéz­nek elő a vállalat koope­rációs tevékenységében, a tervezésben. Ezek is szer­vezési kérdések. A terv­osztály, a műszaki, mun­kaügyi és szinte valameny­­nyi osztály munkáját egy­be kell hangolni a terve­zés időszakában. A­ termelés — tehát a­­ főtevékenység —­­mellett, az úgynevezett ki­szolgáló részlegek jó vagy rossz munkája is hozzájá­rulhat a munkatermelé­kenység, a folyamatos ter­melés alakulásához, így például az üzemen belüli, anyagmozgatás, a karban­tartás, a műszaki ellenőr­zés stb. összehangolása vagy összehangolatlansága is hatással van a termelés alakulására. Ezért igen­­fontos, hogy a vállalatok terveiben a fő és „kisegítő” üzemek, üzemrészek mű­ködését, feladatait a ter­melési tervekkel összehan­golják. Kakulics István, az MSZMP KB Államigaz­gatási Osztályának munka­társa Szakos Béla traktoros és Papp Gyula segédvezető a celldömölki Béke Tsz tag­­­­jai rendrevágó géppel aratják az őszi árpát. VAS NÉPE A 1963. július 3. Kedd :

Next