Vas Népe, 1963. szeptember (8. évfolyam, 204-228. szám)
1963-09-21 / 221. szám
Hatan a Déryné Színházból Miskolcon Schiller Ármány és szerelem című tragédiájában tűnt fel, majd Kecskeméten a Katona József Színház tagja vált három évig. Szerepelt Darvas Kormos ég című darabjában, s egy sor vígjátékban (Elveszem a feleségem, Majd a papa stb.). A Déryné Színháznál a Leányvásártól kezdve, a Tóm úrfi Harperné szerepéig számos darabban fellépett. Dunai Nadrág című komédiájában a csábító szépségű Berta szerepét alakítja. — A Beszélő ■ köntösben pedig szeretném eljátszani Cinna szerepét... Deezt nem kell megírni, mert azt gondolják rólam, hogy előre kiosztom a szerepeket ... KÁROLYI JUDIT Vidéki színházakban kezdte pályafutását. Három évig a debreceni színház tagja volt, majd egy sikeres „beugrás” után — Moliére Tartuffiéhez Dorina szerepében —, a Déryné Színházhoz szerződtették. A beugrást megnehezítette, hogy a színház a Vas István-féle fordításban tanulta be a szerepet, Károlyi Judit pedig a könnyedebb, franciásabb Jankovich-fordítást ismerte. Hogy zökkenő nélkül kapcsolódjon a párbeszéd, minden hosszabb szöveg utolsó mondatát megcserélte a Vas-féle fordítás szövegével. Játszott a Sasfiók ban, a Néma leventében, a Moszkvai jellemben, a Dankó Pistában, a Hajnali tűz-ben, vendégszerepelt a Szovjetunióban és Csehszlovákiában. A Nadrág című Dunai-komédiában a feleség szerepét alakítja. „Erdélyi Mihály társulatában kezdtem a színészi pályát Budapesten, majd 1945-től vidéki színházakban, Békéscsabán, Győrött játszottam. 1949-től kezdve, a SZOT együttesével három évig jártam az országot, majd 1952-ben a Déryné Színházhoz kerültem. Emlékezetesebb szerepeim a, Tündérlaki lányok egyik női főszerepe, az Aranyember Terezája és Tímeája, Soós György Két szem, mazsola című darabjában Terus és most a Nadrág című komédiában Soltészné. . . A következő darabban, Lorca Bernarda háza című drámájában ismét jelentkezem.. SZÁVAI LAJOS A társulat vezetője, s feleségével, Károlyi Judittal, egyike, a Déryné Színház legrégibb tagjainak. Vidéki színházakban énekes bonvivánként kezdte pályafutását, s a Három a kislánytól kezdve a János vitézig majdnem minden zenés darabban fellépett. Párizsban tanult énekelni. „Változatos pályámon sokféle szerepet alakíthattam, az elesett paraszttól, a Hajnali tűz Vidrák bácsijától, a Néma levente Mátyás királyáig. Voltam cipész, igazgató, szb-titkár, az emberi jellemek gazdag arcképcsarnokát kelthettem életre a színpadon, s úgy érzem, a színész számára ez a legszebb feladat. . . Most a Dunai-darab igazgatóját alakítom, tehát „fenn vagyok a polcon”, de a következő darabban esetleg a koldus szerepében játszom. . . Ez a változatosság a szép a mi hajszás életünkben.” KOMLÓS RÓBERT A Kecskeméti Katona József Színháznál Jókai Kőszívű ember fiai című darabjában Baradlay Jenő szerepével tűnt fel, öt éve tagja a Déryné Színháznak, sok emlékezetes alakítás fűződik a nevéhez: — Én tényleg nem panaszkodhatom, sok szép szerepem volt eddig, s egy fiatal színész számára ez a legtöbb, amit megkaphat... PÁLFY FERENC „Alapító tag vagyok a Déryné Színháznál. 1951 előtt munkásszínjátszó voltam Csepelen. A tanítónő ben játszottam az öreg Nagy szerepét, a Néma leventé-ben Martiót, a Szófián asszony-ban Papucsffy kapitányt, a Fekete gyémántok-ban Pál szerepét, s a Valahol délen Krizsán bácsiját. A Nadrág című komédiában Koltai szerepét alakítom. Színészi pályafutásom egyidős a Déryné Színház működésével, s innen szeretnék nyugdíjba menni. .. Addig persze még hátra van néhány szerep és néhány száz falu...” Búcsúzóul sok sikeres szereplést! (bertalan) Dunai Ferenc komédiájával mutatkoztak be a vasi közönségnek. Hetek óta járják a megyét, faluról falura viszik a szép szó üzenetét, a színpad varázsát, híveket toboroznak az igényes színházi művészetnek. A Nadrág című szatirikus vígjáték kitűnő alkalom volt a művészi bemutatkozás és egyúttal az egyre gazdagabb mai magyar drámairodalom népszerűsítésére. A Déryné Színház majdnem 120 főnyi művészgárdájából az országot járó nyolc társulat egyike a vasi vendégcsoport. Ismerkedjünk meg velük: Váradi vasi GÖNCZÖL ANIKÓ Hogyan szüntettük meg a takarmányozási gondokat? Elmondta Németh János, a szentgotthárdi járási tanács mezőgazdasági osztályvezetője A szentgotthárdi járás termelőszövetkezeteiben évek óta súlyos takarmányozási gondokkal küzdöttek. Már februárban megrövidültek a takarmánykazlaik, megapadtak a silóik és a magtáraik is. Március végén pedig sok helyen emelgetni kellett a legyengült állatokat. Termelésről szó sem lehetett, sőt kisebb nagyobb mértékű elhullás is volt, elsősorban a szarvasmarhákból. Az idén egyik legfontosabb tennivalónk volt a takarmánygondok megszüntetése. A mezőgazdasági osztály szakemberei még a tavasszal iiszámították, mekkora területen kellene silót termelniük a tsz-eknek ahhoz, hogy bőséges lédús takarmányuk legyen. Számításaikat megbeszélték a tsz-ek vezetőivel, tagjaival, s a szövetkezetekben kisebb-nagyobb eltéréssel be is vetették a járás által javasolt területeket. A silót teljes egészében Hungazinozták, s így kifogástalan minőségű, tiszta növényi kultúrát termeltek. Segítségükre volt a járás a silózásban is. Egyegy helyre összpontosítottuk a gépállomások és a termelőszövetkezetek gépeit és így gyorsabb, hatékonyabb volt a munka, mintha minden tsz külön végezte volna. Ezzel a műszerrel a hét közepén az egész járásban befejeződött a silózás. A takarmányt az új módszereknek megfelelően és főleg a kevesebb költség figyelembevételével — nem gödrökbe, hanem kazlakba rakták. Nemrégiben, amikor a „silózó” tsz-ekben jártam, azt mondották az emberek, hogy ennyi és ilyen jó minőségű lédús takarmányuk még soha nem volt. Természetesen tudtuk, hogy a siló egymagában nem oldja meg teljesen a takarmányozási gondokat. Ezért idejében gondoltunk arra is, hogy a nagy kiterjedésű gyepek termése se maradjon betakarítatlanul. A széna, illetve a fűfélék betakarításában érdekeltté tettük a tsz-tagokat, s több helyen — például Nemesmedvesen — azokat a domboldalakat is megkaszálták, amelyeken már 10 éve sem vágtak rendet. A szövetkezetekben évközben sem volt takarmányhiány, s idén előőször annyi tejet adtunk, illetve adunk a népgazdaságnak, amennyit várnak tőlünk. Néhány szövetkezet már szépen túlteljesítette tejeladási előirányzatát.Tudjuk azonban, hogy nemcsak nyáron és ősszel, hanem az év minden szakában szükség van a tejre. Azt szeretnénk, ha a járás ezután télen és tavasszal se adna kevesebb tejet és húst, mint például nyáron. Ennek megvalósítását is az egyenletes, rendszeres takarmányozásban látjuk. Most, hogy elég sok takarmányunk van, igyekszünk vele jól gazdálkodni. Minden szövetkezetben takarmányfelelőst segítettünk beállítani, s az osztály dolgozói külön is ellenőrzik, illetve segítik a takarmányok szakszerű felhasználását. Bízom benne, hogy a jövő tavasszal sem lesz gyengébb az állatok kondíciója a jelenleginél és a termelésük sem lesz kisebb. A kora tavaszi zöld etetéséről őszi takarmánykeverékek vetésével gondoskodtunk. A takarmánnyal való takarékoskodást segítjük elő azzal is, hogy az ősszel a lehető legjobban meghosszabbítjuk a legeltetési idényt. Hegesztéstechinikai konferencia Hétfőn a Technika Házában megnyílik a 4. hegesztéstechnikai konferencia, ahol 37 előadás hangzik el a legújabb hegesztés technológiai módszerekről és az ezekkel összefüggő szerkesztési, tervezési kérdésekről. Ugyanakkor 13 napos kiállítást rendeznek, hogy az érdeklődők legszélesebb rétegeit is tájékoztassák a hegesztés új feladatairól. A konferencia és a kiállítás gazdasági fejlődésünk szempontjából igen jelentős, mert a hegesztés technikája világszerte gyors ütemben halad előre, s ezzel a fejlődéssel eddig nem tudtunk tartani. A növényvédő állomás jelenti: Szaporodik a pajor, idejében védekezzünk A közelmúltban megyénkben járt dr. Manninger G. Adolf, Kossuth-díjas tudós. Érdeklődése a növényvédelemre is kiterjedt. Segítségével a többi között talajfelvételeket készítettünk a pajor egyedszámainak négyzetméterenkénti megállapítására. A legerősebb fertőzést azokon a helyeken észleltük, ahol a szántók mellett vagy azok közelében tölgyfák találhatók. Az ilyen határrészeken négyzetméterenként 40 első éves pajort találtunk. Ez az állapot Vas megyében a következő két év komoly növényvédelmi problémájára hívja fel a figyelmet. A pajorok 5—15 centiméter mélyen vannak a talajban. Ott, ahol nagyon elszaporodtak, amíg nem húzódtak mélyebbre, tárcsázással vagy diszkuillerezéssel is elpusztíthatják őket. Még célravezetőbb lenne azonban fertőtleníteni a talajt. Erre a célra nagyon jól bevált az aldrinos szuperfoszfát, amelyből holdanként 100 kilót kell felhasználni. HCH- ból 50 kiló a holdankénti mennyiség. A HCH nevű vegyszert azonban olyan táblára nem szabad kiszórni, amelyben jövőre burgonyát és répát vetünk. (Az aldrinos szuperfoszfátot műtrágyaszóróval legcélszerűbb a talajba juttatni. Felhasználásával vigyázzunk, mert az Aldrin nagyon erős méreg). A nagyüzemek minél előbb állapítsák meg, milyen mértékben fertőzött a talajuk pajorral és annak megfelelően minél előbb végezzék el a javasolt védekezést. Prenner József Üzemel a Sárvári Cukorgyár Napi 200 vagon cukorrépát dolgoz fel a korszerűsített üzem . Csütörtökön reggel 6 órakor a Sárvári Cukorgyárban megkezdődött az 1963-as termelési idény. Mint a gyár vezetői közölték: az első napon az üzemelés zavartalan volt. Az idén a sárvári cukorgyár 17 600 hold föld termését dolgozza majd fel. Ez a hatalmas földterület természetesen nemcsak Vas megyében terül el, hanem Veszprémben, Zalában, Győr-Sopronban, sőt Somogy megye egy része is a Sárvári Cukorgyárba szállítja a cukorrépát. Az említett földterületről a gyár 23 ezer vagon répára számít. Az üzem korszerűsítésére az idén 8,5 millió forintot fordítottak s így jelentősen megnövekedett a teljesítő képessége. Hogy csak a legfontosabb új beruházásokat említsük, az idén már új létisztító állomás és új kazán könnyíti, gyorsítja, tökéletesíti a feldolgozás műveletét. Mindezek eredményeképpen a gyár naponta 11 vagonnal többet tud feldolgozni, mint az elmúlt esztendőben, teljesítőképessége napi 200 vagon cukorrépa feldolgozása átlagosan. Ez a szám a gyár történetében a legmagasabb termelés: átlageredmény. Ha az üzem ezt a napiátlagot folyamatosan tartani tudja, akkor január végére mind a 23 ezer vagon répával végez. Az első nap és az előző próbaüzemelés során megállapították, hogy az idén a sok esőzés miatt az első szállítmányok cukortartalma csak 13,7 százalék a múlt évi 15,5 százalékhoz képest. Megnyugtató ezzel szemben, hogy a termelőszövetkezetek megértették a gyár és a népgazdaság érdekét s nem várnak a répaszedéssel. A szedési és szállítási munka folyamatos és ütemesen történik. s"" egyrészt az üzemelés is akadozás mentesen folyik, másrészt a földek egy részén még növekedhet a répa cukortartalma. Az első szállítók, miként értesültünk, a vámoscsaládi, répi, szombathelyi, és büki körzet termelőszövetkezete voltak. VAS NÉPED 1963- szept. 31. Szombat )