Vas Népe, 1963. október (8. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-01 / 229. szám

A büki állattenyésztők* Ha bárhol az ország legjobb állattenyésztő termelőszövetkezeteiről beszélnek — a többiek között — szintemindig szóba kerül a büki Lenin Tsz is. Ez nem véletlen, hiszen az elmúlt években ez a Vas megyei közös gazdaság mindig sikeresen szerepelt az országos tejtermelési versenyeken, az országos mezőgazdasági kiállításokon — tehát ott, ahol lehetőség nyílott arra, hogy a termelőszövetkezeti gazdaságok állattenyésztésének színvonalát összehasonlítsák. 1959-ben az Országos Mezőgazdasági Kiállításon például elismeréssel adóztak a szakemberek a bükieknek 95. Szellő nevű tehenükért, amely I. díjat kapott; termelése 300 nap alatt: 9507 kiló tej, 3,94 százalék zsírtartalommal. Ezen a kiállításon egyébként, a büki Lenin Tsz elnyerte a földművelésügyi miniszter vándorserlegét, amelyet az ország legjobb állattenyésztő termelőszövetkezetének ítélnek oda az országos mezőgazdasági kiállításokon. (Ezt a vándorserleget 1962-ben a ceglédi Vörös Csillag Tsz hódította el tőlük.) A tavalyi Országos Mezőgazdasági Kiállításon a favorit 95 Szellő lánya, a 95/1 Szellő nevű úsző nyert I. díjat. A napokban a büki Lenin Tsz-ben jártunk, és megnéztük, hogy állattenyésztésük egésze milyen képet mutat, hogy kiállításokon szereplő kitűnő szarvasmarháik mellett vajon milyen egész szarvasmarhaállományuk minősége. Az első, ami szembetűnik a Lenin Tsz-ben, hogy kitűnő tehenüknek, a 95. Szellőnek már egész jelentős — 7 egyedből álló — családja van a szövetkezetben. Két ivadéka más gazdaságban termel. Sajnos, a családalapító, díjnyertes tehenet az elmúlt évben gyógyíthatatlan betegség miatt le kellett vágniuk. Utódairól még korai lenne véleményt mondani, hiszen még fiatalok, tejtermelésük elején tartanak. De nemcsak a 95. Szellő ,,família’ fémjelzi a kard Lenin Tsz szarvasmarhatenyészetét. Egy másik fiatal tehenük, a 122. Arany jelenleg 30 liter tejet ad •Megjelent a Magyar Mezőgazdaság legutóbbi számában, családalapító, díjnyertesenaponta. Ezzel, ha nem is előzi meg a 95. Szellőt — amelynek 34,2 liter volt a legnagyobb napi tejtermelése — azért szintén értékes állat és jelenleg kiemelkedő egyede a közös gazdaság tehénállományának. Az 1260 holdas tsz-nek jelenleg 65 tehene van. Kivétel nélkül valamennyi törzskönyvezett. Az állományban 24 olyan tehenük van, amelyeknek éves termelése eléri, vagy meghaladja az 5000 kilogrammot. A jó állománynak megfelelően jó az átlagos tejtermelés is. Íme, néhány szám: 1960-ban 4631 kiló (3,9 százalék zsírtartalom); 1961-ben 3624 kiló (3,9 százalék zsírtartalom); 1962- ben 3600 kiló 4,0 százalék zsírtartalom) volt az egy tehénre jutó éves tejhozam. És még egy számadat: 1952—53-ban, amikor a közös szarvasmarhatartást megkezdték, 1263 kiló tejet termeltek a szövetkezet tehenei. E számokból két dolog a szembetűnő. Az egyik, hogy jelentősen növekedett a tszben a tejtermelés. 1960-ig — a szövetkezetben levő grafikon is tanúskodik róla — töretlen volt a fejlődés, minden évben nagyobb lett a tejtermelés. 1960-tól viszont — és ez a másik szembetűnő dolog — csökkent, mégpedig kereken ezer literrel a tehenenkénti tejhozam. A szövetkezet megalakulása óta elért fejlődés elismerésre méltó. Viszont az 1960 óta előállott 100 literes tejcsökkenés elgondolkoztató. Ennek okát egyszeri látogatás alkalmával természetesen nem lehet felderíteni. Horváth Tibor, a szövetkezet elnöke az elmúlt két év takarmányhiányában látja a visszaesés okát. Ha így van, akkor — talán éppen az idén, amikor az előző két évinél több takarmányuk termett — már tovább növekedhet a tejtermelés. Ha viszont más okokkal is összefügg a tejtermelés csökkenése, akkor a gazdaság vezetőire vár a baj felderítése és orvoslása. Mindenesetre a büki Lenin Tsz kitűnő állománya alapja lehet annak, hogy az 1960. évi 4631 kilogrammos tehenenkénti tejhozamot ismét elérjék, sőt, túlszárnyalják. A tsz szarvasmarhaállományának megtekintése után Horváth Tibor elnökkel további szarvasmarhatenyésztési terveikről beszélgettünk. Ezek között szerepel, hogy a tavalyi tehenenkénti 3600 kilogrammos tejhozamot ebben az évben túlszárnyalják. Az eddigi eredmények biztatóak, minden reményük megvan tehát, hogy sikerül tervüket megvalósítani. A jelenlegi 65-ről év végére 80-ra akarják növelni tehénállományukat. Ezt lehetővé teszi 15 saját tenyésztésű üszőjük, amelyeket már gondosan előkészítenek első laktációjukra. A TBC-mentesítés gazdasági hasznával és egészségügyi előnyeivel a büki tszgazdák is tisztában,vannak. Megkezdték tehát szarvasmarha-állományuk TBC- mentesítését. Jóllehet, a Lenin Tsz-ben eléggé nehéz a helyzet, mert néhány kitűnő termelésű tehenük TBC-pozitív — mégis azt a célt tűzték maguk elé, hogy mihamarabb negatív legyen az állományuk. A gazdaságban már évek óta itatásos módszerrel nevelik a borjakat. Egy-egy borjú felneveléséhez 320 liter teljes és 400 liter fölözött tejet használnak fel. Borjúnevelési eredményeikkel elégedettek — viszont a felhasznált tejmennyiséget a jövőben feltétlenül csökkenteni akarják. Ezek az eredmények és a fontosabb tervek a Büki Lenin Tsz állattenyésztésében. A látottak alapján elképzeléseiket minden bizonnyal meg is valósítják. Erre szükségük is van; eredményeik további javítása fontos számukra, hiszen továbbra is azt szeretnék, hogy a legjobb állattenyésztő termelőszövetkezetek közé sorolják őket. A termelőszövetkezeti állattenyésztés viszont — örvendetesen — egyre jobban fejlődik. Egyre több közös gazdaság jelentkezik kitűnő eredményeivel. Azoknak a szövetkezeteknek tehát, amelyek már régebben kivívták az elismerést maguknak — és ez nemcsak a büki Lenin Tszre vonatkozik — nagyon iparkodniuk kell, hogy továbbra is a jók között maradjanak, mert egyre erősödik a „mezőny”, és az ismeretlenek közül egyre több állattenyésztő tsz-gazdaság lép a „trónkövetelők” közé. f. y. n Bauer Giziről, a fia_ tal, apró termetű, vékony arcú ispánki tanítónőről — az ember úgy érzi — feltétlen írnia kell. Kicsi a falu, kicsi az iskola, a tanterem, 29 az öszszes tanuló, két „főből” áll a „tantestület”, ennek egyik „oszlopa” Gizi is kicsi, miért ne lenne apró Gizi szobája? Olyan végtelenül egyedül lehet ebben az apró, elrejtett faluban a hosszú őszi és téli estéken. — Igazán, én nagyon szeretem ezt a falut. Mindenkit ismerek már és mindenkit szeretek. Higgyék el, még Szabóékat is. Nem azért írtam a levelet.. Sokszor sajnálom is a Szabó-családot. De fenyegetnek ... És én félek . . . Gizi ugyanis sebet kapott a faluban. Talán nem nagy sebet, hiszen itt minden olyan kicsi, még talán a seb is kisebb, mint másutt, általában. De ilyen apró faluban, ilyen apró tanítónő még a sebet is nagyobbnak, fájdalmasabbnak érzi. S mit is tehet ilyenkor, kihez fordulhatna őszinte szívvel. Levelet ír a járási pártbizottságra, hogy hallgassák meg a panaszát és tegyenek végre igazságot. _______Elkerülhetetlen, hogy Gizi panasza révén meg ne ismerjük a Szabócsaládot. És főleg Szabó Józsefet, ezt a 45 éves, erős, jóeszű embert, aki 9 gyermeke után megbecsülést érdemelhetne tulajdonképpen, ha erejét és eszét jóra, hasznosra használná. De Szabó Józsefről sajnos, ezt nem lehet elmondani. Járkálsz a faluban, s érdeklődsz: milyen embernek ismerik? Mondják, hogy összeütközésbe került a törvénnyel, s hogy börtönben is ült Talán arra gondolsz megtévedt, javítható. Igen ám, de sorozatos bűncselekményekből, kihágásokból áll egész eddigi élete. Nem, Szabó aligha nevelhető eredményesen. Lopás, csalás, embercsempészés... Derűs és kevésbé derűs esetek. Van, aki nevetve meséli: Szabó már két embernek is eladta a kaszálóját, vagy még többször bocsátotta áruba ugyanazt a kocsiját. Szabónak 17 hold földje is volt, de le kellett adnia a tanácsnak, mert nem volt hajlandó megművelni. Most vagy 6—7 holdon gazdálkodik, de főleg a lovaiból él — meg embertársai jóhiszeműségéből. Ha Őriszentpéteren meglátják Szabót a vasutasok, azt mondják: „No, vajon ki sír holnap Szabó miatt a pénze után?” ’ -Az,A hsznek neki, de nagy a világ, s ő szívesen elmegy távolabb is az „üzlet” után*. Talán a nyomor, a nagy család kényszeríti rá? A tanácselnök, az iskolaigazgató és a tanítónő azt mondják: „dehogy". S említik Simon Jenőt, akinek még több gyereke van. Ám Simonéknál minden felnőtt és nagyobb gyerek dolgozik, s havonta 8—10 ezer forintot is megkeres a család. Rendesen fizetik az adót, most vettek új konyhabútort, és már nagyrészt megvan az új szobabútor ára is. Szabóéknál viszont két nagy fiú van traktoros, motoros képesítéssel, s egyik sem dolgozik. A két nagylány sem hoz pénzt a házhoz Igaz, hogy jelenleg tanulnak ríg itt volt a nyár, a málnaszedés. Gizi sem volt rest tanítónő létére elmenni, hiszen egy nap hatvan forintot is meg lehetett keresni ott, de Szabóéktól senkit sem láttak... Lehet, hogy azt mondja valaki: ez már magánügy. Mi köze mindennek Ginhez? Hallgassuk meg Gizit: —326 forintot kellett a múlt év végén a 880 forintos keresetemből kifizetnem. Sok volt, inkább vettem volna egy kardigánt rajta. De azt mondtam, legyen már békesség. Kicsit bántam is, hogy tavaly, amikor észrevettem, hogy 114 forint ára takarékbélyegem eltűnt, s vele 326 forint készpénz is, a rendőrségen feljelentést kellett tennem... S örültem, hogy Szabóék kislánya, akire a bélyeg ellopása rábizonyult, végül is a közkegyelem miatt semmi büntetést nem kapott. Belenyugodtam, hogy „tárgyi bizonyíték hiányában” — bár a kislány elismerte — a pénzlopásban nem mondták ki bűnösnek. Jó, megfizetem. Nem haragudtam sem Szabóékra, sem a kislányra. Még a télikabátomat is odaadtam neki, mikor Körmendre ping-pongozni ment Tudják, én nem vagyok haragtartó. De most Szabó József és a felesége folyton fenyeget és rágalmaz. Azt mondják: elfogult vagyok haragszom a lányukra, mert nem hoztak nekem krumplit ajándékba. Meg azt mondták: lopott fából tüzelek. Tudom, hogy milyen ember Szabó! Már más embert is kiüldözött a faluból. Én nagyon félek tőle, bár sajnálom is az egész családot. Két dolog vezetett mikor a cikket írtam. Az első: Gizi ügye. Gizinek nincs modern frizurája és csőnadrágja, mint mondtam, s alig keres többet jelentős számú túlórával, mint ezer forint. De van önérzete, becsülete, s ezt védelmezni kell. A második: azt hiszem, az ispánki Szabó-családot akkor szeretjük igazán és okosan, ha Szabó Józsefet a becsületes, egyenes útra kényszerítjük. A gyermekeket pedig kivonjuk a rontó légkör hatása alól. (andrás) Gizi és a Szabó-család Honvédelmi sportnap, ifjúsági találkozó Györváron Rábahidvégen, a községi művelődési ház előtt egy csapat fiatal kerékpáros vár indulásra. — Győrvárra? — Természetesen! Máris indulunk! — kiáltja Pados László, a KISZ-szervezet titkára. Mellettünk személygépkocsik húznak el. Kőszegről jönnek és Gerely Tibor kőszegi városi KISZ- titkár Trabantja „diktálja” az iramot. Egy pillanatra lassítanak. — Fel Győrvárra! — kikáltják a jelszót és máris gurul tovább a kocsisor. ☆ Vasváron a járási KISZ- bizottság előtt újabb csoportok gyülekeznek. Kerékpáron, motorral igyekeznek Győrvárra, az ifjúsági találkozóra, s a honvédelmi nap eseményeire. Kicsit csípős a szeptember végi kora délelőtt, a győrvári réten és az emlékmű körül azonban már sokan hallgatják a vasvári fúvószenekar ünnepi muzsikáját. Egymás után érkeznek a gépkocsik, motoros és kerékpáros csoportok a járásból és a megye más községeiből. Szeptember 29. a fegyveres erők napja, és , mint,hogy győztes csatájával beírta nevét Győrvár a magyar történelembe, az MHS és a KISZ ide hívta látványos, színes ünnepségsorozatra a vasvári járás és a megye fiataljait Takács József őrnagy elvtárs, az ünnepség szónoka méltatta az 1706-os győztes győrvári csatát, a kuruc vitézek helytállását, majd az 1848. szeptember 29-i pákozdi győzelem jelentőségéről szólt. Hangsúlyozta, azért ünnepeljük és köszöntjük szeptember 29- én fegyveres erőinket, mert ők a pákozdi hősök jogos örökösei. Takács József elvtárs beszéde után a karhatalom, a munkásőrség és a KISZ képviselői elhelyezték koszorúikat az emlékmű talapzatán. Délután az időjárás is barátságosabbra fordult. Sok érdeklődőt vonzott az ügyességi motorverseny, az idomított rendőrkutyák bemutatója. A délutáni program fénypontja kétségtelenül a műrepülés és ejtőernyős ugrás volt. Az ejtőernyősök látványos gyakorlata méltán aratott nagy tetszést. A különböző színű ejtőernyők, mint óriási virágok ereszkedtek alá. Zömmel a kijelölt helyen értek talajt, csupán egyetlen ejtőernyős pottyant a közeli kukoricásba. Kedves vendéget is köszöntött a győrvári honvédelmi sportnap és ifjúsági találkozó közönsége. Tóth Géza, a stockholmi súlyemelő világbajnokság középsúlyú harmadik helyezettje is részt vett a súlyemelők bemutatóján. Jókedvben vidámságban, enni-innivalóban egész nap nem volt hiány. Az esti táncmulatságon és a tábortűznél is sok győrvári és környékbeli fiatal szórakozott. (e. t.) ♦ Motoros ügyességi verseny. Az úttörők körében aratott sikert a vitorlázó repülő. Tovább bővül a nyugdíjelőkészítő bizottságok tevékenysége A nyugdíjazás előtt állók megelégedéssel tapasztalják, hogy nyugdíjügyeik intézésében hatékony segítséget kapnak üzemükben, s mire nyugalomba vonulnak, járandóságukat már az első hónaptól kezdve pontosan kézbesíti a postás. Mindez az üzemi nyugdíjelőkészítő bizottságoknak köszönhető, amelyeknek hálózata most már szinte az egész országra kiterjed. A jövőben még szélesebb körű segítséget akarnak nyújtani az arra rászorulóknak a társadalmi bizottságok. A nagyobb üzemekben az öregségi nyugdíjakon kívül a rokkantsági, az özvegyi, vagy a szülői jogon lévő nyugdíjak és az árvák ellátásának ügyében is hatékonyan támogatják a dolgozókat.