Vas Népe, 1963. november (8. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-01 / 256. szám
Gyorsabb ütemei a műszaki fejlesztésben jó a terv időarányos teljesí-s A napi termelés ülése fontosabb, vagy a mű------------------------------ szaki fejlesztés, a technikai haladás gyorsítása? Ezt a kérdést vitatták nemrégiben a szombathelyi városi párt-végrehajtó bizottság és a cipőgyár párt-végrehajtó bizottságának együttes ülésén. Napirenden van ez a kérdés valamennyi gyárban, üzemben és termelési egységben. A gyakorlatban sok helyen, sajnos, úgy válaszolnak a kérdésre, hogy mindenekelőtt igyekezzünk tervünket teljesíteni, s közben elsikkad a technikai haladás ütegének gyorsítása, a műszaki fejlesztés. Valójában pedig az a helyes álláspont és gyakorlat, hogy nagyon fonttos a technikai haladás, a műszaki fejlesztés tempójának gyorsítása, de ezt összhangba kell hozni a mindennapi termeléssel. Ha többet, jobbat és olcsóbban akarunk termelni, javítani kell a munkakörülményeket, fejleszteni a technikát, tökéletesíteni a gépeket. Ennek megvalósítása nemegyszerűen gazdasági kérdés, hanem fontos politikai célkitűzés is. Ezért nem közömbös az üzemi pártbizottság, a pártszervezetek, és a kommunisták számára a műszaki fejlesztés fontosságának megértése, s szinte naponkénti alkalmazása. A cipőgyárban három év óta külön műszaki fejlesztési osztály működik, amelyben két mérnök és a legkiválóbb szakmunkások tevékenykednek. A most tanuló■ gyári ösztöndíjasok egy részére szintén az a megtisztelő feladat vár, hogy javítsák ennek az osztálynak a munkáját, növeljék tevékenységének hatékonyságát. Az osztályra máris elmondható, hogy egyaránt gazdája a távlati és az operatív műszaki fejlesztésnek. Egyre több fizikai munkást vonnak be a műszaki fejlesztésbe. _ terveinek elkészítése A műszaki fejlesztés az egyik legjobb leh—---------------------------------------- hetőség a dolgozók véleményének meghallgatására, javaslataik figyelembevételére. Ezért szorgalmaztuk a cipőgyárban is a dolgozók kezdeményezéseinek, hasznos észrevételeinek összegyűjtését. A „nyers tervet" ugyancsak a dolgozók elé tártuk nyilvános vitára. Az üzemi „négyszög” szervezése alapján röpgyűléseket, különböző tanácskozásokat hívtunk össze. Az idei műszaki fejlesztési tervvel kapcsolatban 80 konkrét javaslat hangzott el ezeken a tanácskozásokon, s ezek mindegyikét beépítettük a tervbe. Éveken keresztül nem került felhasználásra aműszaki fejlesztésre előirányzott pénzösszeg a cipőgyárban sem. Az idei az első év, amikor nemcsak a tervezett összeget használjuk fel, hanem a korábbi évekből megmaradtakat is. Természetesen nem az a törekvés, hogy mindenáron, bármire felhasználjuk, csakhogy elfogyjon, hanem kimutatható népgazdasági eredményeket érjünk el a műszaki fejlesztéssel. A cipőgyárban az idén az egész felhasználható összeg 32 százalékát technológiai fejlesztési kísérletekre, 31 százalékát kisgépesítési kísérletekre és a fennmaradó összeget tapasztalatcserékre fordítjuk. A műszaki fejlesztéssel való tervszerű törődésnek jelentős eredményei mutatkoztak az év első felében, különösen a gépek kihasználásában, az anyagtakarékosságban. Most mégis azokról kell elsősorban beszélni, ahol lemaradás tapasztalható. Ilyen a termelékenységi tervünk teljesítése, amellyel kerek egy százalékkal lemaradtunk. Ennek egyik oka a munkaerőlétszám túllépése, de elmaradt egy sor gazdasági intézkedés is. Elmulasztottuk az ikerkések szélesebb körű alkalmazását, a formatalpak és sarkak felhasználását, a gépi jelölések bevezetését, a sarokszegező automata üzembe állítását. Ezeket pedig jobb együttműködéssel meg lehetett volna valósítani. ----------- r : ~ a műszaki fejlesztés elleni. Szólni kell „szemellenzős” felfogásról és -----------------—— gyakorlatról is. A műszaki fejlesztés fontosságát valójában még csak a felsőbb műszaki vezetők ismerték fel, a beosztottak kevésbé. Nekik az az elvük, hogy inkább nyugodtan, a megszokott módon termelnek, teljesítik a tervet, mintsem a fejlesztéssel járó nagyobb gondokat vállalják. Többségük természetesen ezt nem mondja ki, de eszerint tevékenykedik. Bizonyítják, hogy az új gép nem megfelelő, csakhogy ne kelljen változtatni a munkaszervezésen, a normákon. Sokszor bizony, ilyen esetekben, csak a vezetők erélyes közbeavatkozása vezet eredményre. Kétségtelenül számottevő eredményeket értünk el a cipőgyárban a műszaki fejlesztésben. Ez volt a megállapítása a két végrehajtó bizottság együttes ülése részvevőinek. Ugyanakkor azonban felhívták a figyelmünket egy sor megvalósításra váró gazdasági, politikai feladatra is. Ezentúl még jobban be kell kapcsolnunk a szocialista brigádokat a műszaki fejlesztésbe, nagyobb kezdeményzésre sarkalljuk őket és az elhangzott javaslatok teljesebb megvalósítására. Anyagilag is jobban támogatjuk az új gépek alkalmazását, üzemeltetését. Céljutalmakat tűzünk ki az új gépein dolgozóknak. Szélesítjük a bel-, és külföldi tapasztalatcseréket. Egyre több fizikai dolgozót küldünk, viszünk tapasztalatcserére. Helyesnek bizonyult, tovább szélesítjük a komplex műszaki brigádok létrehozását. Olyan brigádokat szervezünk, amelyekben technológusok, közgazdászok, hozzáértő szakmunkások együtt vitatják, formálják, alakítják a műszaki fejlesztést. Helyt adunk a KISZ kezdeményezésének, miszerint fiatal műszakiak védnökséget vállalnak egy-egy gyártmány, illetve technológia felett. Jobban felhasználjuk a termelési tanácskozásokat és a dolgozók más összejöveteleit az alulról jövő javaslatok összegyűjtésére. Gondoskodunk a javaslatok felhasználásáral, gyakorlati alkalmazásáról.A termelési tanácskozásokon rendszeresen számot adunk a korábban elhangzott javaslatok sorsáról, hasznosutjáról Játszanak az óvodások Ébredezik délutáni álmából az óvoda. Apró öklök törlik ki az álom utolsó morzsáit a szemekből. Néhány perc, és ismét gondtalan játékba kezdenek Felsőcsatár apró lakói. A hangjuk is megered, s ilyenkor ámul el a látogató: nem mindennapos dolog, hogy apró gyerekek két nyelven beszéljenek. Itt, a felsőcsatári óvodában ez természetes: kétnyelvű, nemzetiségi község, kétnyelvűek a gyerekese, ist. Otthon többnyire horvátul beszélnek az apróságokkal, az óvodában tanulják meg a második nyelvet, a magyart, — Irigylésre méltó gyerekek, — meséli Módos Anna óvónő. — Mire iskolába kerülnek, mind a két nyelvet nagyon szépen elsajátítják. fin magyarul beszélek velük, a dajka. Konczér Gusztáváé a „Morvát” tolmács: „Mikor idekerültem, megesett, hogy nem tudtam szót érteni a lurkókkal, csak „tolmács” segítségével**. — És ma? — Ma már nincs semmi hiba! Nézze csak!Mialatt az óvó néni beszélgetett, cipőt húztak a csöppök, és uccu neki! Kiscsikó módjára futkároztak az udvaron. — Gyertek, játsszunk valamit! Szempillantás, és máris kész a kör. Cérnavékony hangú dalocska kíséri a vidám játékot, magyarul! Körbe-körbe karikába ... A munka és az asszonyok Szorgalmasak, dolgosak a csatári asszonyok. Példa erre az alábbi kis történet is. A nyáron idegen vetődött a községbe. Egy reggel, — még alig pitymallott, a szállásadó Hérics néni korán felkerekedett. A vendég kíváncsian kérdezte: — Hová ilyen korán? — Megyek aratni, kedvesem. — Markot szed? — Dehogy, aranyom, kaszálok! Mindennapi eset. A férjek a talkumbányában dolgoznak, a feleségek a termelőszövetkezetben szorgoskodnak. Ahogy közeledik a tél, egyre kevesebb a munka. Most muhart tisztítanak, silóznak, s aztán már „pihenősebbek lesznek a napok. Mivel töltik a hosszú estéket? Kézimunkázással, házimunkával, olvasással. Hétszáz kötetes a községi könyvtár. (Évente egy-két ezer forintot fordít a községi tanács kulturális alapra.) A kölcsönzők legtöbbje asszony. Nemcsak dolgozni, olvasni is szeretnek! A postás joggal büszke — Kis község ez, de nem akármilyen, — hunyorít barátságosan Pataki József, a postás. — Szorgosak, takarékosak a lakói. A múlt évben elnyertük a „Takarékos község" címet és a vele járó oklevelet. Tudja, mekkora a betétállományunk? 800 ezer forint. Ugye sok?! De több is lesz: az idén, ha minden jól megy a millióig meg se állunk! Pataki postás büszke a felsőcsatáriakra. Nemcsak a betétkönyvek miatt. — Kilencven napilapot hordok szét reggelente a községben, ezenkívül számtalan hetilapot és folyóiratot. Itt minden érdekli az embereket, ami a világban történik. Kicsi falu Felsőcsatár, de „nagy hátat’ fordított az elmaradottságnak, műveletlenségnek. Gyakran hozok pesti leveleket. A délszláv gimnáziumból írják az ott tanuló csatári fiatalok ... Írta: Eszes Katalin Fotó: Jákfalvi Elemér Zsákoló asszonyok a tsz udvarán. Folyik a mudartisztítás, egyre magasabb a ,,raktárkész” zsákhegy. | | számával nem A dolgozók újításainak | vagyunk és nem -------------------------------------------------------lehetünk elégedettek. Különösen kevés a fizikai munkások újítása. Igaz, ennek egyik oka, hogy nem áll módjukban az újítások kivitelezése, s helyettük is a műszakiak végzik ezt el. Sajnos, sokszor „ellopják” a fizikai munkások újításait. Ilyen esetben eddig is eljártunk, ezután sem leszünk kímélettel. Azt is jól látjuk, hogy jelenleg még nem kielégítő az újítási propaganda, sokszor elhúzódik, feleslegesen hosszadalmas az adminisztráció. A tavalyi második félévi 94 beadott és 27 elfogadott újítással szemben, az idei első félév 102 beadott és 43 elfogadott újítása viszont már mutatja a műszaki fejlődést is. Az együttes végrehajtó bizottsági ülés összegezte a műszaki fejlesztés tapasztalatait, hasznos útmutatásokat adott további munkánkhoz, s úgy gondolom, jól hasznosíthatják e tapasztalatokat más üzemekben is. Rózsa Géza, a Szombathelyi Cipőgyár pártbizottságának titkára.