Vas Népe, 1963. december (8. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-01 / 281. szám
2 VAS NÉPE 1963. dec. 1. Vasárnap fi francia közvélemény szolidáris a tüntető diákokkal Pária* (MTI). A rendőrség teméretlen fellépése a tantermeket és tanárokat követelő párizsi főiskolások ellen nagy felháborodást keltett a francia közvéleményben. A Francia Kommunista Párt Szajna megyei szervezete nyilatkozatot tett közzé, amelyben tiltakozik a karhatalmi erők brutalitása és a főiskolai hallgatók letartóztatása ellen. Hasonlóképpen foglalt állást a Francia Szocialista Párt is. Szajna megye tanácsa — a de gaulleista tanácstagok kivételével — szolidaritást vállaltak a tüntető diákokkal és tanárokkal. A rendőrök több mint háromszáz tüntetőt vettek őrizetbe, akiket később szabadlábra helyeztek. A rendőrség közlése szerint a karhatalom tagjai közül negyvenen sérültek meg, a megsebesült főiskolások számáról azonban nem adtak ki jelentést.Szombaton valamennyi francia főiskolán szüneteltek az előadások, a tanárok és a diákok egységben fejezték be a főiskolások egyhetes sztrájkját. Ma elnökválasztás a kőolaj hazájában A közel egy millió km2 nagyságú Venezuela gazdasági és politiikai életében az ország legfontosabb ásványi kincse a kőolaj, igen jelentős szerepet játszik. A kőolajmezők a Maracaiboi-öböl mindkét partján, továbbá Carapano kikötővárosától délre helyezkednek el. A kitermelés még a 20-as évek elején indult meg és ugrásszerűen fejlődött. Közel négy évtizede Venezuela Latin- Amerikának első számú — világgazdasági jelentőségű — kőolaj termelő országa. A kőolajmonopóliumok a venezuelai dolgozók kizsákmányolásával óriási faszámhoz, évi 400 millió dollár tiszta jövedelemhez jutnak- Napjainkban a venezuelai kőolaj jelentőségét az is növeli, hogy a venezuelai vezetők sokkal kisebb részesedést követelnek a olajjövedelmekből, mint a közel-keleti arab nacionalista kormányok. A kőolajmonopóliumáknak tehát jelentős gazdasági érdekük fűződik ahhoz, hogy a venezuelai kormány a jövőben is érdekeiknek megfelelő gazdaságpolitikátfolytasson. A venezuelai hazafiaknak az ország gazdaságipolitikai függetlenségéért folytatott küzdelme nemcsupán a reformista jelszavakat hangoztató hazai kormány, hanem egyúttal a külföldi monopoltőke ellen irányul. . E harcot az utóbbi éveikben a venezuelai hadsereg Barcelona városában állomásozó gyalogsági egységeinek, valamint a Carapano-i és Puerto Cabello-i tengerészeti kötelékeinek felkelése jelzi. Az ország több pontján, mint a kőolajvidékkel határos Falcon államban, a fővárosban és más körzetekben szervezett partizánmozgalom indult meg. Venezuelában az 1963. december 1-i elnökválasztás is az ország gazdasági és politikai függetlenségéért folytatott küzdelem jegyében zajlik le. Mozgalmas hét izgalommal, feszültséggel drámai eseményekkel teli hét végére fordul a naptár, bevezetése három puskalövés volt s ezek közül kettő kioltotta John Kennedy, az Amerikai Egyesült Államok 35. elnökének életét. S a külpolitik Dallasból és Washingtonból érkező közlemények szinte minden egyéb jelentést kiszorítottak az újságok hasábjairól; eltörpültek emellett a baloldal jelentős előretöréséről tanúskodó japán választás adatai, az iraki helyzet lassú normalizálódásáról szóló közlések éppúgy, ■ránt az Egyesült Nemzetek Szervezetének munkásságáról szóló hírek, hiszen az ENSZ munkája is szünetelt néhány napon át a dallasi gyilkosság következtében, csupán a hét második felében kezdődött meg újra. Igaz, az első ülésen mindjárt rendkívül jelentős határozatok születtek: a közgyűlés ismételten állást foglalt a részleges atomcsend-szerződés mellett, javasolta a mai események e nagy hetének végét Lyndon B. Johnsonnak, a 36. elnöknek az amerikai képviselőház és szenátus együttes ülésén elmondott első, programját kijelölő beszéde szabta meg. további leszerelési tárgyalásokat, a nemzetközi feszültség enyhítésére irányuló újabb lépéseket. Szinte ennek folytatásaként érkeztek meg az első hírek Varsóból, a Békevilágtanács üléséről, amely pénteken kezdte meg tanácskozását ugyanezekről az egész emberiség sorsát, jövőjét érintő kérdésekről. A világ kormányait s legfontosabb társadalmi szervezeteit magába foglaló két nagy nemzetközi szervzetet egyaránt — ha nem is egyenlő mértékben és felelősséggel a béke sorsa érdekli, a béke megszilárdításáról tanácskozik. Kennedy elnök politikájában — mind országa belső ügyeit, mind pedig a nemzetközi helyzetet illetően a józanabb, reálisabb elképzelésekből, a való helyzet nagyjából pontos felméréséből indult ki. A 1z ország belső életére vonatkozóan két fontos célkitűzést foglalt magában: egyrészt biztosítani akarta, hogy évszázadokkal az emberi jogokat kimondó függetlenségi nyilatkozat után végre valóban megvalósuljanak a polgári jogok Amerikában, végre mindenki, az amerikai négerek is megkapják jogaikat — s ezzel az elnök magára vonta a szélsőségesen fajgyűlölő ultrák haragját, — másrészt olyan gazdasági reformokat akart végrehajtani, amelyek fontos változásokat hozhattak volna az ország gazdasági életében — ezzel viszont egyes monopoltőkés csoportokat hívott ki maga ellen. Nem véletlenül figyelmeztette az elnököt az FBI, a Szövetségi Nyomozó Iroda, hogy halassza el tervezett látogatását, ne menjen el Dallasba, az olajmágnások és az olyan ultrák városába, mint a hírhedt Walker tábornok, aki a James Meredith néger diák egyetemi felvétele elleni harcot vezette néhány évvel ezelőtt. Amikor a dallasi sztriptíz bár tulajdonos, Ruby a városi rendőrség nyilvánvaló segédletével, a televíziós kamerák előtt gyilkolta meg a merénylettel vádolt Oswaldot, megadta a választ az első kérdésre. Nyilvánvalóvá vált, hogy a véres színjáték szervezői elszámították magukat, túlzottan könnyen lelepleződtek s nem sikerült szégyenteljes provokációjuk sem. Ma már nem lehet megismételni a Reichstag-pert, ma már nem lehet a gyalázatból, uszításból tőkét kovácsolni a fasizmus részére. Maga az amerikai közvélemény is elutasította az ilyen kísérletet, a világsajtó pedig egyöntetűleg követelte: öntsenek tiszta vizet a pohárba, keressék meg az igazi gyilkosokat, provokátorokat. Hogy ez a nyomás milyen erős, kézzel foghatóan bizonyítják az események: Robert Kennedy igazságügyminiszter és Johnson elnök utasítására felülvizsgálják a dallasi nyomozási komédiát s ha — mint ezt az angol sajtó megállapította —arra kevés is a remény, hogy a gyilkosság minden mozzanatára, valamennyi mögötte álló erőre fény derül, mégis közelebb juthatunk az igazsághoz. Az első kérdésre tehát végső soron pozitív választ kapott a világ. De a dallasi merényletsorozat még egy kérdést is felvetett, folytatódhat-e Kennedy halálával az a nemzetközi politikai vonal, amelyet az elnök jelölt meg. Ez a vonal, bár sok és veszélyes kanyarral, ahhoz a moszkvai tárgyalóteremhez vezetett, ahol nyáron rákerült az amerikai küldött, aláírása is a nukleáris kísérletek részleges eltiltásáról kötött egyezményre. Lesz-e mód meggátolni a hidegháború lovagjainak, sőt, a melegháború bajnokainak térhódítását? Képes lesz-e Johnson, az új elnök arra, Roosevelt elnök egykori felfedezettje, az amerikai demokrata párt egyik legrutinosabb vezetője, Lyndon B. Johnson első megnyilatkozásaiban úgy mutatkozott be, hogy megkísérli folytatni elődje tevékenységét. A szenátus és a képviselőház együttes ülésén elmondott beszéde még nem foglalkozott ugyan részletesen minden kérdéssel, de az új elnök kijelentette: irányadónak tekinti Kennedy politikáját, a nemzetközi életben azon az úton jár mint elődje. Johnson is a legégetőbb nemzetközi kérdésnek minősítette a béke biztosítását, az általános és teljes leszerelés megvalósulását. Szavaiból arra lehet következtetni, hogy megérti a békés együttélésnek a Szovjetunió által képviselt politikáját, ennek jelentőségét az egész világ számára. Ezt ismételte meg a nagy amerikai ünnep, a hálaadás ünnepe előestéjén is. Erre utal az a tény, hogy maga mellett hogy folytassa elődje útját? Ennek a kérdésnek súlyát megnövelte, hogy a világ mind ez ideig viszonylag keveset tudott a korábbi alelnökről, személye háttérbe szorult Kennedy mögött, helyzete pedig — abból a Texasból származik, azt az államot képviselte korábban a szenátusban, ahol elődjét megölték — sokak számára egyenesen kétségessé tette politikáját, tartja Kennedy minisztereit, köztük Rush külügyminisztert s az is, hogy első megbeszéléseinek egyikét Mikojánnal, a Szovjetunió Minisztertanácsa első elnökhelyettesével folytatta. Egyébként ez a tanácskozás jóval hosszabbra nyúlt a tervezettnél s Mikoján szerint hasznos és kielégítő volt. A szovjet államférfi Rushkal is találkozott s a kiadott hivatalos jelentésből ítélve itt már konkrétabb kérdésekről is szó volt, mind a két állam egymásközti kapcsolatait, mind pedig a leszerelés kérdését illetően. Johnson kormányzata még alig néhány napos, így nehéz lenne ítéletet alkotni magatartásának várható alakulásáról. A világ közvéleménye azt várja az Egyesült Államok új elnökétől, hogy a második nagy kérdésre, a béke, a leszerelés, a békés együttélés kérdésére pozitív, a népek akaratának megfelelő választ adjon. m. dk. Dallasi jelentések Természetesen ez a politikalizmus térhódításával ha is imperialista, az ame- szembeszegülő magatartás rikai monopóliumok ér- velt, de a tényekre alapédekeit képviselő, a szocizódott. Kennedy politikája Johnson nyilatkozata A csehszlovák párt- és kormányküldöttség tagjai Jozef Lénárt, a csehszlovák kormány elnöke, Otakar Simunek, a kormány elnökhelyettese és mások szombaton hazautaztak Moszkvából. Az Indiában tartózkodó magyar parlamenti delegáció, amelyet Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke vezet, ellátogatott a köztársaság Punjab államába. N. Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és L. I. Brezsnyev, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöke táviratban köszönte meg Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének és Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának, a kormány elnökének a, Nagy Októberi Szocialista Forradalom 46. évfordulója alkalmából küldött jókívánságait Rómában befejeződött a mesterséges holdak igénybevételével megvalósítandó távközléssel foglalkozó harmadik európai értekezlet, amely elhatározta egy állandó szerv megalakítását. A Svéd Színházi Dolgozók Szakszervezete pénteken este „tv-sztrájkba” lépett és béremelést követel a színészeik és operaénekesek részére. Török lapjelentések szerint Ajdemir ezredest és a május 21-i államcsíny-kísérletben való részvételért halálra ítélt három társát kegyelemre terjesztik fel a török parlament elé. Az angol királyi sebészeti intézet most kiadott tanulmányában rámutatott, hogy Nagy-Britanniában balesetek következtében évente átlag 20 ezer ember hal meg. A LEMP Központi Bizottságának XIV. plénuma szombaton folytatta munkáját. Trpr perc külpolitika Varsó és Washington Varsóban „teljes ütemben” ülésezik a Béke-világtanács ülésszaka, amelyet a megszokottnál is nagyobb nemzetiközi jelentőségűvé növel a helyzet, amelyben összeült. A Béke-világtanács a Kennedy elnök meggyilkolása után kialakult bonyolult viszonyok között kezdte meg tanácskozásait. Olyan helyzetben, amikor világossá vált, hogy az amerikai szélsőjobboldali erők célja a világpolitika jelenlegi, enyhülési irányzatának megváltoztatása. Természetes, hogy ilyen helyzetben a szervezett békemozgalomra hatalmas feladatok várnak, hiszen a tömegeiknek a lehető legnagyobb éberséggel kell felfigyelniük a reakciós és háborús erők minden manőverére. A Béke-világtanács munkájának középpontjában ezúttal is a leszerelés áll. Máris világossá vált a megbeszélések során, hogy a nemzetközi békemozgalom álláspontja szerint az atomcsend egyezmény utáni következő lépés súlyát a 18 hatalmi leszerelési bizottságnak kell hordoznia. A tanács ezért helyesnek tartaná, ha a bizottság legközelebbi ülésszakát „a legmagasabb szinten” tartaná meg! Ezen a ponton a nemzetközi békemozgalom álláspontja összefügg a Kennedy tragikus halála után újra mozgásba lendült, állami színtű tárgyalásokkal. Nem szabad elfelejteni, hogy De Gaulle, Hume brit miniszterelnök és Mikojan egyidejű jelenléte és tárgyalásai az amerikai fővárosban voltaképpen már igen magasszíntű nemzetközi találkozót jelentenek még akkor is, ha e tárgyalások külön-külön folytak és csak az érintkezés felvételét szolgálták. A legjelentősebb momentum az, hogy a Mikojan—Johnson megbeszélésen megtalálták a módot a leszerelési tárgyalások továbbfolytatására. Ugyanakkor számos olyan híresztelés is felbukkant, amelyek szerint valamilyen formában számítani lehet egy csúcstalálkozóra. Londoni információk szerint 1964. elején Johnson Home- mal és De Gaulle-lal, tavaszszal pedig Hruscsoval találkoznék. Ezek a találkozók alkalmasak lehetnek arra, hogy előkészítsék a 18 hatalmi leszerelési bizottság következő ülésszakának „felemelését” a csúcsszínvonalra, s egyúttal biztosítsák e találkozó megfelelő eredményességét. A Békevilágtanács varsói tanácskozása így e pillanatban különlegesen fontos politikai missziót tölt be: a legmagasabb színtű tárgyalások és a leszerelés felé fordítja a világ népeinek figyelmét és politikai energiáját. (Gömöri) A vatikáni zsinatról Róma (MTI). A második vatikáni zsinat harmadik „felvonása” 1964. szeptember 4-én kezdődik és november 20-án fejeződik be — jelentette be Felici érsek, a zsinat főtitkára- Mint már közöltük, a jelenlegi ülésszak december 4-én, szerdán ér véget. Ezen az ülésen fogadják el és hirdetik ki végleges formájában a liturgiáról és a társadalmi érintkezésről (communicationi sociali) szóló témát. Nagy várakozás előzi meg VI. Pál pápa záróbeszédét. A Vatikánhoz közel álló körökben figyelemre méltónak tartják, hogy a pénteki ülésen megválasztott 43 új kongregációs bizottsági tag között mindössze egy olasz főpap található.