Vas Népe, 1964. február (9. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-01 / 26. szám

Walter Ulbricht beszélgetése nyugatnémet szociáldemokratákkal és szakszervezeti tagokkal A Neues Deutschland pénteki száma két teljes oldalon közli annak a be­szélgetésnek a jegyzőköny­vét, amelyet Walter Ulb­richt, a Német Szocialista Egységpárt első titkára, az NDK államtanácsának elnö­ke a napokban folytatott a nyugatnémet szociáldemok­rata párt és szakszervezeti szövetség negyvenhárom tagjával. Walter Ulbricht hang­súlyozta, hogy a megindult „nyílt német beszélgetés” fő kérdése­ a nemzeti kér­dés, s ennek fő tartalma manapság a béke biztosí­tása. A német újraegyesítés elképzelhetetlen leszerelés nélkül, mint ahogy a hit­lerista tábornokok és a nyugatnémet monopolkapi­talisták parancsnoksága alatt sem lehet egyesülni. A ciprusi helyzet tamilon (MTI) A washingtoni Fehér Ház szóvivője csütörtökön este nyomatékosan hangoz­tatta, hogy az Egyesült Ál­lamok kormánya egyetlen országgal sem kötött még megállapodást a ciprusi válsággal kapcsolatban te­endő lépésekre vonatkozó­an. Wayne Morse demokrata­két] szenátor csütörtökön l'-'.l nyilatkozatában elte­­r­elte amerikai katonák f­otósra küldését. A sze­­- '.tor szerint Anglia nem ♦-.-ez eleget NATO-beli kö­­'.-’ezettségeinek, amennyi­ben nem támogatja az .■■•■nerikái»k dél-vietnami ka­tonai erőfeszítéseit. Morse javasolta, hogy az Egye­­sü­l Államok vonja meg a Skországnak és a Görög­országnak nyújtott katonai és gazdasági segítséget, amíg a két ország a cip­rusi kérdésben jelenlegi politikájukat folytatja. Jermosin ciprusi szovjet nagykövet csütörtökön a külügyminisztériumban át­nyújtotta a TASZSZ nyi­latkozatát, amely határo­­zottan elítéli a NATO-or­­szágok agresszív terveit. Makariosz ciprusi elnök csütörtök esti sajtóértekez­letén állást foglalt az el­len, hogy a Nato-erők vagy más külföldi katonai egy­ségek állomásoznak Ciprus területén. Makariosz véle­ménye szerint, idegen csa­patok jelenlétére nincs­ségessé válna idegen had­szükség, s az csak Konya- erők Ciprusra küldése, lultabbá tenné a helyzetet, azok csakis ENSZ-naderők Amennyiben mégis szűk­ lehetnek. Angol katonák a ciprusi partraszállás után. Moszkva (TASZSZ). A TASZSZ a ciprusi kér­désről nyilatkozatot adott ki. Az utóbbi időben Ciprus körül keletkezett feszült helyzet erősen felkeltette a nemzetközi közvélemény fi­gyelmét. Kihasználva a Cip­ruson lakó két alapvető nem­zetiségi — a lakosság 78 száza­lékát alkotó görögök és a lakosság 18 százalékát alkotó törökök­­ súrlódásait és összetűzéseit, valamint az al­kotmány kérdése körül tá­madt belpolitikai nézetelté­réseket, az imperialista ha­talmak és elsősorban Anglia, amely majdnem egy évszá­zadon át uralkodott Cipru­son mint saját gyarmatán, beavatkozni próbálnak e kis állam belső ügyeibe. E cél­ból hívták össze január 15- én Londonban az úgyneve­zett ciprusi „nemzetközi ér­tekezletet” Anglia, Törökor­szág, Görögország, továbbá Ciprus képviselőinek részvé­telével. A nemzetközi sajtó közleményei alapján bő­ségesen ismeretes az érte­kezlet munkája, és ismere­tessé váltak a értekezleten megnyilvánuló nézeteltérések is. A Ciprusi Köztársaság kor­mánya tájékoztatta a szov­jet kormányt arról, hogy Ciprust agresszió komoly veszélye fenyegeti. Az ag­resszív előkészületek, ame­lyek már nem is akoz­­nak titkot, hiszen a nyugati sajtó bőségesen beszél ró­luk, jogos felháborodást kel­tenek Ciprus népében és a többi békeszerető nép köré­ben egyaránt. E fejlemé­nyekkel kapcsolatban a TASZSZ-t felhatalmazták az alábbiak kijelentésére: A Ciprus körüli esemé­nyek és az az agressziós ve­szély, amely e fiatal szuve­rén államot fenyegeti, nem egyedül a ciprusiakat érintő ügy. Érinti valamennyi bé­keszerető nép érdekeit és a nemzetközi kapcsolatok mély elvi jelentőségű kérdéseit is. A Ciprusi Köztársaság kis ország, lakosságának száma körülbelül 580 000. Ennek el­lenére Ciprusnak ugyanolyan joga van arra, hogy függet­lenségét tiszteletben tartsák, mint minden más államnak, akármilyen nagy, vagy kis állam legyen is az. A londoni értekezleten ép­pen erre a Ciprus független­sége és szabadsága elleni me­rényletre készülnek. Vala­miféle nemzetközi alakula­tok létrehozásának tervét ké­szítik elő, állítólag a cip­rusiak megvédésére. Ezeket a csapatokat nemzetközinek tüntetik fel, a valóságban azonban megmutatkozik, hogy tulajdonképpen az agresszív katonai gyarmatosító cso­portosulás, a NATO fegyve­res erőiről van szó. Ezeket a csapatokat a NATO nagy­hatalmai küldik Ciprusra, elsősorban azok, amelyeknek már szokásává vált, hogy csapataikat a népek nemzeti felszabadító mozgalma ellen használják fel, e mozgalmak leverésére Azt állítják, hogy emetrimik Kságreálfitjáre a rendet Cipruson, megvédik Ciprust és lakosságát., Azt képzelik talán némelyik nyu­gati fővárosban, hogy szerte a világon az emberek ennyi­re rövidlátókká váltak? Ta­lán elhiszik nekik, hogy az ilyen jellegű hadsereg alkal­mas az adott feladat megol­dására? A józan gondolko­dás azt sugallja, hogy egy állam, amely évtizedeken keresztül Ciprus leigázására, lakosságának elnyomására, ottani katonai támaszpont­jának fenntartására, s an­nak segítségével a szomszé­dos arab államok veszélyez­tetésére törekedett, minden­kinél kevésbé szándékozik megvédeni Ciprust, a ciprusi népet. A múltban a hódításokat gyakran hajtották végre a tetetett barátság álarca mö­gé húzódva, most pedig a ciprusiakat — akik hosszú és bátor küzdelmet folytattak — cselszövés segítségével akarják ismét rabságba vet­ni. Minden állam gondosko­dik saját védelméről. Miért nem tehetik meg ugyanezt a ciprusiak is? Miért kényte­lenek a ciprusiak ezt a fel­adatot másnak átengedni? A NATO nagyhatalmai, Anglia és az Amerikai Egyesült Ál­lamok Ciprusra akarják kül­deni csapataikat. Csatlakoz­ni akarnak ehhez a szégyen­letes és veszélyes támadás­hoz egyes Ciprussal szomszé­dos országok is, hogy szu­ronyt szegezzenek a fiatal állam mellének.. És­ ezt neve­­zik a ciprusi kérdés megol­dásának! .Hol van itt a független ország szuverenitásának tisz­teletben tartása? Elképzel­hető, milyen helyzet kelet­kezne a világban, ha az ál­lamok saját belátásuk szerint küldenék el fegyveres erői­ket más olyan országokba, ahol belső jellegű konflik­tusok keletkeznek. A független Ciprusi Köz­társaság 1960-ban alakult, s már e rövid idő alatt is szé­les körű elismerést vívott ki a szabad államok család­jában a semlegességre és az agresszív tömböktől való tá­­volmaradásra i­rá­nyuló politi­kájával. Csak a javíthatat­lan gyarmatosítók vonhatják kétségbe a XX. század má­sodik felében a világ vala­mennyi — hangsúlyozottan valamennyi — népének azt a vitathatatlan képességét, hogy sikeresen építse saját életét és saját államát oly módon, ahogyan azt saját maga óhajtja. .Olyan országok, amelye­ket évszázadokon keresztül az elnyomás minden eszkö­zével sújtottak, szétzúztak, bilincsbe vertek, s mint ön­álló erőt hosszú időszakok­ra kiiktattak a népek aréná­jából, olyan országok, mint India, Indonézia, Algéria, Ghána, Mali, Burma és Ceylon — máris energikusan és méltósággal mutatkoztak be az egész világ előtt. Az adott helyzetben meg kellene leírni minden­­szü­k­séges intézkedést, amely elő­segítené a Cipruson­­ belüli nemzetiségi összeütközések enyhítését és megszünteté­sét, a robbanóanyag eltávo­lítását. A londoni értekezlet egyes résztvevői viszont úgy intézik a dolgokat, hogy még jobban felizzítsák a tüzet, s azt mondhassák,­­ csak gép­puskákkal, ágyúkkal és re­pülőgépekkel lehet biztosí­tani a rendet Cipruson. Mindenkiben, aki ismeri az utóbbi hetek­ ciprusi fej­leményeit, akaratlanul is fel­merül a kérdés, nem szán­dékosan idéznek-e elő külső erők súrlódásokat és össze­tűzéseket a Cipruson élő nemzetiségek között, hogy azután ismét idegen gyar­mati jármot kényszerítsenek a ciprusiakra, az ott élő gö­rögökre és törökökre. Ciprus népe, választott kormánya, elnöke Makariosz érsek ha­tározottan ellenzi az ország ügyeibe történő külföldi be­avatkozást, elutasítja a gyar­matosítók gyámságát, ame­lyet az országra akarnak kényszeríteni. A szovjet emberek ta­pasztalatból tudják, mire ve­zetnek a nemzetek és né­pek közötti belviszályok. A cári Oroszországban szándé­kosan uszították egymásnak a különböző nemzeteket és népeket. Viszályok, súrlódá­sok keletkeztek. A cári hely­tartók­ elégedetten dörzsölték kezüket. Lenin, a szovjet ál­lam­ alapítója felszólított a múlt­­ szégyenletes öröksé­gével való határozott leszá­molásra. A vitás belső kér­déseket a népek barátsága és testvérisége alapján ol­dották meg és a Szovjetunió külpolitikájában is minde­nek fölé helyezte azt az el­vet, hogy bármely kérdés, köztük a területi kérdések megoldásánál is, a népek békéjének és testvéri szoli­daritásának erősítésére kell törekedni. Minden állam belügye sa­ját belső kérdéseinek meg­oldása. A Szovjetunió tá­mogatja Ciprus egész népé­nek azt a jogos törekvését, hogy biztosítsa hazája füg­getlenségét, szuverenitását és területi épségét. A Szov­jetunió elítél mindennemű külföldi beavatkozási kísérle­tet a Ciprusi Köztársaság belső ügyeibe, bármilyen ürüggyel és bármilyen for­mában történjék is az. Csak a ciprusi népnek van joga dönteni saját további fejlő­désének kérdéseiben. A TASZSZ-t felhatalmaz­ták annak kijelentésére, hogy a Szovjetunió vezető köreiben kifejezik azt a re­ményt: Ciprus körül nem kerül sor olyan nemzetközi bonyodalmakra, amelyek ve­szélyeztethetik e térség bé­kéjét. Felül kell kereked­nie a józan észnek min­d a nagy nyugati államokban, amelyek — ki tudja miért — jogot támasztanak arra, hogy beavatkozzanak Ciprus belső ügyeibe, mind a Cip­russal szomszédos államok­ban. Ezeknek is, azoknak is tartózkodniuk kell olyan lé­pésektől, amelyek bonyodal­makat idézhetnek fel a vi­lág e térségében. A TASZSZ nyilatkozata a ciprusi kérdésről 2 VAS NfiPE MN». L vwrtri A Svéd Királyság és a Magyar Népköztársaság kormányai közös megegye­zéssel elhatározták, hogy stockholmi, illetőleg buda­pesti követségeiket nagy­követségi rangra emelik. Dr. S. Radhakrishnan, az Indiai Köztársaság elnöke táviratban fejezte ki köszö­netét Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének, az India nemzeti ünnepe alkalmából küldött jókí­vánságokért. Jugoszláviában a vegyi­műveket tervező vállalat tervei alapján egy éven belül öt korszerű gyógy­szerüzemet létesítenek, amelynek berendezéseit is a magyar ipar szállítja. A Mississippi állambeli­­ Jacksonban kijelölték a­­ Medgar Evers néger vezető­­ gyilkosa fölött ítélkező bír­­­róság esküdőit, akik kivé­tel nélkül fehérek. A kanadai Montrealban egy kisebb csoport megro­hanta az egyik kaszárnyát, ahonnan fegyvereket és lő­szert zsákmányolt. Chicago belvárosának egyik ékszerészüzletébe be­lépett két fegyveres bandi­ta, a tulajdonos és négy­­ vevő jelenlétében egy perc arr ,­ is b­ekapkodta a kéz­nél levő negyedmillió dol­­­­­ár­ értékű ékszert, majd­­ gépkocsival eltűnt.­­ Az Alexandriában tanuló­­ líbiai diákok behatoltak a­­ líbiai konzulátus helyisé­­­­geibe és ott bezárkóztak­­ tiltakozásul az ellen, hogy­­ otthon tanuló társaikkal­­ szemben, a líbiai rendőrség­­ durva eszközöket alkalmaz.. Az Egyesült Államok­­ atomerő bizottságának a­­ kongresszushoz benyújtott évi jelentése szerint az or­szág területén levő atom­erőművek ma másfél millió­­ személy szükségleteit kielé­­­­gítő áramot termelnek. Hazánkba érkezett Alexandar Rankovics elvtárs A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának meghívására néhány napos látogatásra pénteken hazánkba érke­zett Alekszandar Rankovics elvtárs, a Jugoszláv Szoci­alista Szövetségi Köztársa­ság alelnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának titkára, Ivan Gosnjak, Gyuno Pucar, Jovan Ve­­szelinov elvtársak, a Ju­goszláv Kommunisták Szö­vetsége Központi Bizottsága végrehajtó bizottságának tagjai és Bobrivoje Visjeg elvtárs, a Jugoszláv Kom­munisták Szövetsége Kite­­ponti Bizottságának tagja.­­A vendégeket Biszku Bé­­­la, Gáspár Sándor és Ne­mes Dezső elvtársak, a Ma­gyar Szocialista Munkás­párt Politikai Bizottságának tagjai fogadták a Keleti pályaudvaron. A vendégek fogadásánál jelen volt dr. Dusán Csa­­lics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete.­ Ari Stern­feld nyilatkozata az új szovjet „ikerszputnyikokról64 Moszkva (MTI) Ari Sternfeld, az ismert szovjet űrhajózási szakér­tő, akit 1933-ban és 1962- bert nemzetközi űrhajózási díjjal tüntettek ki, az Elektron—1 és Elektron—2 „szputnyik-ikrek” felbocsá­tásáról a következőket mondotta el a Szovjetszká­­la munkatársának és az MTI moszkvai tudósítójá­nak: — Két mód áll rendel­kezésünkre: ha egy hordo­zórakétával két szputnyi­­kot akarunk különböző pá­lyákra kivezérelni. Az egyik módszer, amelyet az Elektron—1 és az Elektron —2 űrállomások felbocsá­tásánál alkalmaztak, abból áll, hogy először leválaszt­ják az egyik műholdat, majd a rakétarendszer fo­lyamatosan felgyorsítja a benne elhelyezett második műholdat, amely ily módon nagyobb magasságot ér el. — Miért volt szükség most erre a lépésre, mit nyújthat ez a kozmikus tér­séget tanulmányozó tudó­soknak? — Ikerszputnyikok egyet­len hordozó­rakétával való felbocsátása nagyobb biz­tosítékot nyújt a tekintet­ben, hogy a két műhold ugyanabban a síkban ha­lad és időről időre külön­böző magasságban a föld­felszín egyazon pontja fö­lött lesz. — Lehetőség nyílik ily­módon arra, hogy szinte metszeteket készítsünk a Földet körülvevő sugárzási övezetekről és így vizsgál­juk a bennük végbemenő fizikai jelenségeket. — A 406 és 460 kilomé­teres magasságok között elhelyezkedő sugárzási öve­zetet csak az Elektron—1 tudományos állomás, a 7.100 és a 68.200 kilomé­teres magasságok között elhelyezkedő sugárzási öve­zetet csak az Elektron—2 vizsgálhatja. Bár a 400 ki­lométer és 7.100 kilométer között levő övezetbe mind­két ikerállomás behatol, ennek az övezetnek a vizs­gálata elsősorban az Elekt­ron—1 feladata.

Next