Vas Népe, 1964. március (9. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-01 / 51. szám

Hétvégi beszélgetés dr. Szabó Péter megyei főügyésszé a törvényességről — Az ügyészség tapasz­talatai szerint milyen munkaterületeken for­dulnak elő leggyakrab­ban törvénysértések? — Köztudomású, hogy a szocialista társadalmak ügyészségei — közöttük a miénk is — ellentétben a kapitalista országok ügyész­ségeivel, nemcsak bűnüldö­zéssel foglalkoznak. Ügyész­ségünk azon őrködik, hogy érvényben levő jogszabá­lyaink az abban foglaltak szerint kerüljenek gyakor­lati megvalósulásra, mind az állami szervek, mind az állampolgárok részéről, vagyis biztosítja a törvé­nyesség országos szinten való egységes érvényesülé­sét. • A legtöbb törvénytelen­ség a termelőszövetkezetek területén akad. Ez érthe­tő, hiszen egész mezőgaz­daságunkat átfogó érte­lemben tsz-eink a legfiata­labb intézményeink közé tartoznak. Ezek a törvény­telenségek leginkább az alapszabály megsértéséből, a szerződési fegyelem meg­szegéséből, az ellenőrző és fegyelmi bizottságok hiá­nyos tevékenységéből és nem utolsó sorban abból adódnak, hogy erélytelen­­ség mutatkozik a tagokat megillető kötelezettségek betartásával szemben. Ipari vonalon késedel­mességekből és minőségi kifogásokból erednek szá­mottevő törvénytelenségek. Itt leginkább az építőipart kell felemlíteni, tanácsi és minisztériumi iparnál egy­aránt. Sorrendben említem a helyi tanácsi és államigaz­gatási szerveket, ahol a fejlődés ütemével van több helyütt baj. E helye­ken inkább az események irányítják a helyi vezető­ket, mintsem hogy fordítva lenne. — Mi az oka annak, hogy a megindított eljá­rásokat néhány esetben bizonyíték hiányában meg kell szüntetni? — A kérdés a büntető eljárások területére vonat­kozik. A néhány eset nem is nagyon néhány, a né­hánynál több, ami ilyen alapon éves viszonylatban előfordul megyénkben. Büntetőeljárásokat bi­zonyíték hiányában két ok­ból kell megszüntetni. Elő­­ször, ha a bűncselekmény elkövetőjét nem sikerül megtalálni. Ez nem min­dig a bűnüldöző szervek hiányos munkájára vezet­hető vissza, hanem esetleg a kései feljelentésre vagy a­ bűncselekmény elköve­tési helyének megváltozta­tására is. Másodszor, ha az adott bűnügyben a gyanúsítottal szemben nem sikerül elég­séges számban bizonyítékot produkálni a nyomozó szervnek, ilyen esetben is meg kell szüntetni az el­járást, legalábbis addig, míg sikerül a hiányzó bi­zonyítékokat összegyűjteni. — A társadalmi tulaj­don elleni bűntettek mi­lyen gyakoriak és mi­lyen természetűek? — Az e kérdéshez adan­dó válasz előtt szükséges utalni arra, hogy az utóbbi néhány évben a társadalmi tulajdon köre terjedelmét illetően nagyon megnőtt és állandóan nö­vekszik. A mezőgazdasági földterület — elenyésző szá­zalékát kivéve — meg­szűnt mint magántulajdon és közösségi termelőeszköz­zé vált... Ez azt is jelen­ti, hogy sokkal több em­ber áll állandó kapcsolat­ban a társadalmi tulajdon­nal, mint például 8—10 év­vel ezelőtt. Minden állam­típus makacsul védte az állam alapját jelentő tu­lajdonviszonyokat. A mi társadalmunk is ezt az elvet követve szigorúbb védelmet biztosít a társa­dalmi tulajdonnak, mint a magántulajdonnak. E körben az állampolgá­ri fegyelem nem mondha­tó rossznak megyénkben. Úgyszólván minden állami és társadalmi szerv részé­ről tapasztalható, hogy napirenden tartják a társa­dalmi vagyon védelmét, annak óvását és gyarapítá­sát. A megértő emberek száma ez irányban egyre inkább szaporodik. 1963-ban megyénkben 473 esetben indult büntető eljárás társadalmi tulajdon megsértése miatt, ami 696 személyt érintett. Ennyi ügy jutott bűnüldöző szer­veink tudomására. Ezek többnyire lopások, hanyag kezelések, sikkasztások és csalások. Ez a szám 2—3 éves átlagnak felel meg, a számszerű­­visszaszorításban sajnos eredményeink a vártnál kisebbek. Az elkö­vetések terjedelme, kár­összege viszont erősen visz­­szaesett, ezen cselekmé­nyek súlya tehát kisebb lett, mint az előző évek­ben volt, hogy úgy mond­jam a „nagy halak” ki­veszőben vannak megyénk­ben. — A felelőtlenség, az ellenőrzés elmulasztása, általában a vezető be­osztásúak hányáé­sásrából bekövetkezett károk el­len hogyan küzdenek? — Az ellenőrzések hat­hatósságában vannak ered­ményeink, ezek azonban korántsem kielégítőek. Ha minden vezetőnk megérti, hogy saját portáján első­sorban az ő feladata a törvényes rend fenntartása, és hogy szégyen a vezetőre nézve az, ha munkaterüle­tén törvénysértések, tör­­vénytelenkedők vannak, akkor eredményeink ez irányban ugrásszerűen megnőhetnek. Az ellenőrzések egyik hibája, hogy nem terv­szerűek, nem összehangol­tak és nem eléggé alapo­sak. Ügyészségünk a múlt esztendőben 450 törvényes­ségi ellenőrző vizsgálatot folytatott le gazdasági és hivatali szerveknél. Vizs­gálataink eredményeként 33 esetben törvénytelen határozatot óvtunk meg, 309 esetben felszólalást nyújtottunk be törvénysér­tő gyakorlat miatt, 53 esetben figyelmeztetéssel­­ éltünk, 174 esetben egy­­egy törvénysértő hiányos­ságra hívtuk fel a figyel­met, 37 személlyel szem­ben pedig — jórészt vezető beosztásúakkal szemben — fegyelmi eljárást kezde-­­ ményeztünk. Az előbbi számok arra engednek ki- , vercegtetik hogy nem még kívánnivaló az ellenőrzés körében. Most említett feladata­ink ellátásában igen nagy segítséget kaptunk a ta­nácsi szervektől, a népi el­lenőrzési bizottságoktól, bírói és rendőri szervek­től, szakszervezettől egy­­­­aránt. — Van-e módjuk az int­­rikusok, a kiskirályok és a felelőtlen feljelentge­­tők megfékezésére és nevelésére? — Arra vonatkozóan nem tudok nyilatkozni, hogy az Intrika száma csökkent vagy növekedett-e me­gyénkben. Hiszen az intri­­kus olyan köntösben igyek­szik fellépni, hogy vélt igazságát hajszolja má­sokkal szemben, csak a mások hibáját látja, a sa­játjáról nem beszél, mert ő a legtisztább ember. Mód­szerei közé tartozik, hogy „csak önnek”, vagy „neked mondom meg” és a névte­len levelezgetés több irány­ban. Rosszindulatú, beteges jelenség ez. Néhány eset előfordult, hogy feljelentés­re megállapítottuk a rá­galmazó kilétét és bírósá­gaink el is ítélték azokat Ismerek azonban ez irányban gyógyíthatatlan embereket, napi „ügyfelek” ezek, akik nem élhetnek pereskedés nélkül. Erről írt már a Vas Népe is nagyon helyesen. Legjobb orvosság ilyen emberek el­len, ha a munkahely lég­köre olyan, ahol nem tű­rik meg és már csírájában elfojtják az intrikát, mert különben életeket képesek megkeseríteni. A kiskirá­lyok száma szerintem erő­­­sen csökkent. A mi rend­szerünkben egyébként csak „pünkösdi királyság” lehet az ilyen. Az efféle emberek felettébb érzékenyek, hiú­­ak, sértődékenyek, a leg­okosabbnak és csalhatatlan­nak tartják magukat. Egy­­kettőnek a félreállítását a múlt esztendőben magunk is szorgalmaztuk, örvendetes jelenség, hogy rosszindulatú fegyelmi el­bocsátással a múlt eszten­dőben ügyészségünk nem találkozott. Olyan eset volt, hogy átszervezés ese­tén vétkes könnyelműséget tapasztaltunk munkavi­szony megszüntetésénél. — Mi a tapasztalatuk az egyenlő munkáért egyenlő bért és egyenlő elbírálást érvényesítését illetően a női munkavál­lalók között? — Ez a kérdés igen élő probléma megyénkben is, szinte az élet minden te­rületén felvetődik, nem­csak a törvényesség köré­ben. Érte­len hozzáállást inkább termelőszövetkezeti vonalon tapasztaltunk a nőkkel szemben. Mégpedig néhány helyen a termelő­szövetkezeti közgyűlések úgy mérlegeltek, hogy a fő tagoknak kisebb haz­­asi területet adtak, mint férfiaknak, mondván, hogy erejénél fogva nem volna a nő nagyobb darab f­öldet megmunkálni. Ez az­­ álláspont természetesen 1 nem helyes. Ott, ahol érett. ' Politiscailag fejlett a t°rme. ' Aszövetkezet vezetősége, ■zek a jelenségek nincse-­i­­ek meg, vagy visszaszo- 1 trióban vannak. Olyan­­ esettel is találkoztunk, hogy az illető szerv pél­dául nőnek kevesebb há­zassági segélyt adott, mint a férfinak, ha nősült. Örökletes szemlélet ez, amit ügyészi eszközzel nem, csak felvilágosítással, neveléssel lehet legyőzni. — A termelőszövetke­zetek megerősítéséért folyó harcot hogyan tudjuk segíteni? — Ügyészségünk kezdet­től fogva nem volt közöm­bös a szocialista mezőgaz­daság megteremtéséért folytatott harcban. A párt és a kormány utasítására igen aktívan őrködtünk azon, hogy ne legyenek torzulások sem a tsz-szer­­vezésben, sem azok mű­ködésében. Itt elsősorban a szankció helyett a neve­lés, a felvilágosítás mód­szerét alkalmaztuk és ezt tesszük a jövőben is. A Hazafias Népfronttal a TIT-tel szorosan együtt­működve ügyészeink több száz előadást tartottak ter­melőszövetkezeteinkben s mezőgazdasági témájú jog­szabályokról, a tsz-alapsza­­bály és a tsz-demokrácia érvényesüléséről. Igen sok panaszt a helyszínen in­téztünk el, amelyeket a tsz-tagok a velük való ta­lálkozásokon vetettek fel. Vezetőségi üléseken és tsz-közgyűléseken veszünk részt folyamatosan. Mind­emellett törvényességi szem­­pontból évente mintegy 150 —200 felügyeleti vizsgála­tot is végzünk termelőszö­vetkezetekben, amelynek célja az egységes törvé­nyességi gyakorlat "biztosí­tása termelőszövetkezete­ink működésében. — Az ifjúságvédelem, a családvédelem (iszá­­kosság, öregek) és a társadalmi erkölcs terü­letén mi a tapasztala­tuk? — Megyénkben az er­kölcsi züllésnek és bűnözés veszélyének kitett fiatal­korúak felmérése folyama­tosan történik. Igen sokat javult a járási gyámható­ságok ifjúságvédelmi mun­kája. Az állami gondozás­ba vételre leggyakrabban a szülők erkölcstelen éle­téből kifolyólag kerül sor, és csak másodsorban anya­gi tényezők miatt. A büntető eljárások szá­ma a fiatalkorúak körében a múlt esztendőben me­gyénkben némileg csök­kent. Az elkövetett büntet­­tek leggyakrabban becsü­­ltsértés, könnyű testi sár­ás, lopás és tiltott határ­­átlépési kísérlet. Jellemző, hogy politikai bűntett miatt nem kellett eljárni a múlt évben fiatalkorúval szem­ben. A bűnözési okok közül első helyet foglal el a rossz családi élet, a szülői törődés és éberség hiánya, valamint a kalandvágy. A rossz családi élet té­nyén belül első helyet fog­lal el a mértéktelen italo­zás. Az italozásnak az anyagi kihatáson kívül sze­relmi kicsapódása is van a családon belül, mert a részegeskedőt a másik há­zasfél előbb-utóbb meggyű­­löli, ami állandó torzsalko­­dáshoz vezet, és ez nem kevésbé fertőzi a fiatal lel­­kületét, mint az anyagi nincstelenség. Az alkoholizmus elleni küzdelem során szerveink egyre jobban élnek a tör­vényes lehetőségekkel, töb­bek között a kötelező el­vonókúra alkalmazásával. Megfigyelésem szerint az­­ orvosi tevékenység egyma­gában nem elegendő, ez , csak kiindulás lehet. A fő az egyéni lelkűlét, a szemlé­­­­let megváltoztatása, tehát­­ a politikai felvilágosító munka, amelyet növelni kellene megyénkben is. A másik, hogy a ven­déglátó ipari alkalmazottak ne szolgáljanak ki ittas embereket, tanácsolják el őket. Igen nagy fertőt je­lentenek ebből a szem­pontból a borüzérek, a tiltott zúgmérő helyek. Saj­­­­nos, Szombathelyen is van néhány, melyek mágnes módjára vonzzák maguk­hoz az ital rabjait, és ve­szik el azok legtöbbször egyébként sem túl kövér keresetét a család elől. A felnőttek esetében is lemérhető, hogy az erősza­kos bűnesetek 80 százalé­kát ital hatása alatt köve­tik el. Az ital hatása egyébként lemérhető a múlt évben tovább emelkedett házas­sági válások számában is. Megyénkben egy év alatt 298-an fordultak bontóke­resettel bíróságainkhoz. Nagyon jó lenne, ha a társadalmi bíróságaink töb­bet foglalkoznának a ré­­szegeskedők ügyeivel.­­ Az albérlők sokat panaszkodnak a lakbér­uzsorásokra. Mi itt a helyzet, és mi a teendő? — Ügyészségünk az el­múlt időben felfigyelt ar­ra, hogy egyesek lelketle­nül kiuzsorázzák az albér­lőket, akik döntő részben kisebb keresetű, szegényebb sorsú emberek. Jellemző példa Pajor Károly, Szom­bathely, Alsóhegy út 56 náci legutóbbi vb-ülése ez egy szorult családnak havi 800 forintért adott albérle­tet. Nevezett ellen a bíró­sághoz fordultunk. Néhány hasonló esetről is tudunk már, de azt kérjük, hogy a becsapott albérlők for­duljanak bátran panaszaik­kal hozzánk, lelkiismeret­len lakástulajdonosaikkal szemben. Szeretném a figyelmet ezúton is felhívni, hogy az albérleti lakbér árát jog­szabály határozza meg. Ez a 3/1960./I. 10./Korm. sz. rendelet. Eszerint Szombat­helyen egy albérleti szo­báért maximum 150 forint havi bér köthető ki, füg­getlenül attól, hogy hány személy lakja a szobát. Például négy személy után is csak 150 forintot kérhet összesen a lakás tulajdo­nosa egy albérleti szobá­ért. Ehhez jöhet még most már személyenként a bú­tor, ágynemű és egyéb tár­gyak használatáért legfel­jebb 100 forint bér. A le­írtakon felüli bér uzsorá­nak számít. — A feljelentési köte­lezettségnek — elsősor­ban a gazdasági vezetők — mennyiben tesznek eleget? — A kérdés a Büntető Törvénykönyv XIII. feje­zetében foglalt úgyneve­zett népgazdaság elleni bűntettekre vonatkozik, amikor is a büntetőeljá­ráshoz feljelentés szüksé­ges. A párt és kormány igen nagy szigorúságot kö­vetel meg ez irányban, hi­szen a népvagyon zömének védelméről van itt szó. Ilyen eljárás jelenleg is van folyamatban előttünk. Ennek ellenére azt mon­dom, hogy a feljelentési gyakorlat még mindig nem felel meg a párt és kor­mány akaratának. Pedig e körben vannak lazaságok. A sajtó is írt ezekről. Fő­leg a hitel- és beruházási fegyelem igényel több kí­vánnivalót. A megyei ta­nács elgutóbbi vb-ülése ez irányban igen következe­tes­­ álláspontra helyezke­dett, élén a vb vezetőivel. A beruházási és hitelfegye­­lem megszegését gyakran rugalmasságra való hivat­kozással követik el. Szeretném hangsúlyozni, hogy a rosszul felfogott „rugalmasság” nagyon al­kalmas a helyi törvényes­ség szemléletének kialaku­lásához. Rugalmasnak a társadalmi tulajdon vona­lán csak a jogszabály ha­tárán belül lehet lenni. A nép vagyonával legalább úgy kell gazdálkodni, mint­ha az a saját zsebünkre menne. Ügyészségünk munkájá­nak jelentős részét a jö­vőben a most említett ügyekkel való foglalkozás fogja adni.­­ Melyek jelenleg a legfontosabb teendőink a törvényesség további erősítése érdekében? — Megyénk törvényes­ségi helyzete nem rossz, inkább még a meglévő problémákkal, helyesebben a negatív jelenségekkel foglalkoztam dicsekvések helyett, de ez nem is ügyé­szi tulajdonság. Feladata­ink 1964-re adva vannak. Ez az éves népgazdasági terv teljesítésének elősegí­tése a jog eszközeivel. Egyengetni nálunk a szoci­­alista demokratizmus mind szélesebb körre való kiter­jesztését, annak érvénye­sülését. Segíteni a társa­dalmi szerveket, hogy ke­reteiket minél jobban meg­töltsék tartalommal. Széle­síteni kell kapcsolatainkat a dolgozó tömegekkel, segí­teni, tanítani az embere­ket, hogy élni tudjanak jo­gaikkal és kötelességeikkel. Biztos vagyok abban, hogy ezen feladatok megvalósu­lása esetén újabb sikerre vezetnek majd. VAS N£PE a HKM. reArc. 1, Vasárnap .­­

Next