Vas Népe, 1964. április (9. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-01 / 76. szám
A szombathelyi munkásfiatalok helyzete A városi KISZ-bizottság tapasztalatai mennyien jól öltözöttek. Az ifjúmunkások legtöbbjének problémát okoznak a lakásgondok: 30—32 százalékuk nős, vagy férjezett, s mintegy 20 százalékuknak van elfogadható , lakása. Sokan laknak al-Szombathelyen az utóbbi a vidéki KISZ fiataloktól saját gazdasági tervét. Sok bérletben, vagy ha a keidében jelentősen gyarapo is meg kell követelni a kar jobb a munka ottörülmények engedik, a szüdott a munkásfiatalok százmozgalmi munkát, akár a ahol a gazdasági vezetésökkel. Többségüit előtt ma, elsősorban a könnyű- községi, akár az üzemi meghatározza a KISZ fel- tisztázott az a törekvés, ipari nagyüzemekben dél- alapszervezetben, adatait a terv teljesítése- melyet a lakáskérdés meghozöké. A jelentős és he- Ez a probléma igen sok ben, és kiemeli a KISZ feloldása érdekében a korlyes irányban történő vál vita okozója. A város a felelősségét a termelés némány és a párt fejt ki utozások mellett azonban a meiben 1540 ifjúmunkás veréséért. Az egyedülálló fiatalok munkásfiatalok körében KISZ-tag van. Ez a szám _____ még sok megoldásra váró nem jellemzi teljesen a probléma van. Ezeknek a KISZ szervezettségét, mert problémáiknak a megoldás a vidékről bejáró fiatalokát segíti majd az a nagy- közül sokan a községi alapszabású vizsgálat is, me- szervezethez tartoznak,lyet az elmúlt hetekben a Munka után rendszerint KISZ városi bizottsága hazasietnék, s arra hivat Szombathely valamennyi kozva, hogy „majd otthon” jelentős üzemében folyta- — nem vesznek részt azott. ISZM-mozgalomban, a tár-A vizsgálatokat a városi sadalarti munkában, rendez- KISZ-vb tagjai és társa- vényeken. Mentségük nédalmi munkatársai végez- hány esetben elfogadható, ték, s mintegy 200 ifjú- de még mindig sokan munkással beszélgettek - akadnak, akik ezzel az munkásfiatalság helyzete- ürüggyel meghúzódnak a rél. „KISZ védőszárnya alatt” A vizsgáló bizottság fog- és nem tesznek semmit. Ialkozott a munkásfiatal- Néhány üzemben: azság összetételével, megesz-öntöde és Fémmegmunká-A KISZ legfontosabb fel- lakáshelyzete sem megállásával. Megállapították, jóban, a Fűrészeknél, a adatai között szerepet adott. Nem egy esetben 4—5 hogy az ifjúmunkások köz XII. Autójavítónál a tag- fiatalok részvétele és helyi fiatal lakik egy bérlőnél, rében viszonylag sok a felvétel problematikus állása a termelési mozgal- közös szobában. A helybesegédmunkás. Mintegy 54 nem tekintik a KISZ-mun mákban. A fiatalok több- bek lakáshelyzete jobb, százalékuk dolgozik segéd- ha tervszerű, állandó résége Szombathely üzemel- mert szüleik a szállásadómunkásként a vizsgált üzeszének, csupán alkalom-ben szocialista, vagy ifjú- ik. A vidékről bejárók szemekben,szerűen adódó feladatnak, sági szocialista brigádban lead idejük nagy részét Ez a megoszlás kedvező Gyakran hivatkoznak a dolgozik, utazással töltik. Kevés idea Cipőgyárban és a Járó- KISZ-titkárok arra, hogy Az öntöde és Fémmeg jük jut szórakozásra, kulmajavítóban (23 és 30 szá félnek a már meglevő tag- munkáló ifjúsági brigád- turális igényeik kielégítefülék), de nem megnyugság „színvonalának” csok- jának munkájára jellemző,sére. A szórakozási lehetőtató a Pamutiparban és a kenésétől, és azt sem akar hogy már háromszor nyereségek még szombathelyi XII. Autójavítónál, ahol jár, hogy a szervezés „tagték el a szocialista címet, viszonylatban sem megélaz ifjúmunkások 60 száza toborzásnak” látszódjék. A nagyobb üzemekben is hottak: kevés — igazán léka segédmunkás. Előtor- Mentegetődzésük oka leg jó ütemben halad a szó- fiataloknak való — kuldus, hogy szaktudást igény- többször az, hogy helyze-cialista vállalások teljesi- túráit szórakozó hely van lő munkakörökben segéd-lenül értelmezik az Ifjúsá tése, a városban, ahol megfelelő munkásként dolgoznak fia-gi Szövetség helyzetét, vagy A bizottságok többek létszámban foglalkoztattatok, mert az illetékes a tagság aktivitásának fő közt foglalkoztak a fiatalhatnák az érdeklődőket, gazdasági vezetők nem flgalmát. (Csak azt tekintik jók életkörülményeivel. Az ifjúmunkások nagy nők azzal a lehetőséggel, aktív KISZ tagnak, akinek szociális helyzetével, műtöbbsége érzi a magasabb hogy a termelési eredmén valamilyen vezető, esetleg veltségükkel és művelődő- iskolai végzettség szükségeket a fiatalok munka- egyéb megbízatása van.si lehetőségeikkel is. Megyességét és esti vagy levelának szakmásításával nő- A párt és gazdasági veállapították, hogy a fiata- tező tagozaton tanul tereljék. tetők a vizsgált üzemek sok átlagos havi keresete válik. Szakmai, politikai A fiatalok közt a legtöbb legtöbbjében elismeréssel 1300—1500 forint. A fia- továbbképzésben is sokan üzemben a vidékről bejá- nyilatkoztak a KISZ mintalok megelégedettségét de- vesznek részt. A jelenlegi rák száma nagyobb, mint káráról, de még megesik, folyásolja a fizetés alakú körülményeik csak részben a szombathelyieké, aza-hogy a vezetők nem vitat-lása. Amelyikük szabadon teszik lehetővé az érettségit iparban 442 városi és ják meg a KISZ titkáruk- rendelkezik keresetével, fizett fiatalok felsőokta- 718 vidéki ifjúmunkás dél- kar az üzem fiataljait érin- többet költ ruházkodásra, tási intézményeken való gozik, a Mezőgépgyárban fő problémákat. Akad mint a családfenntartók, továbbtanulását, mégis 45 városi és 75 vidéki. A olyan üzemi KISZ-titkár, vagy akik haza adják a igen sok munkásfiatal mozgalmi tevékenység vn-akik nemcsak saját hibafizetésüket. A tapasztalat vesz részt felsőoktatásban, s amennyiük feladata, tehát jából —, nem ismeri a válat, hogy majdnem vala- ' (eszes) Sok a segédmunkás? Kétlaki KISZ-tagok Fiatalok a termelőmunkában Lakásgondok Továbbtanulási igény A pártonkívüliek nevelésének új, hatékony formája Alig kétéves múltra tekintenek vissza a szakszervezeti politikai iskolák, de a tapasztalatok már eddig is egyértelműen igazolták hasznosságukat, hatékonyságukat a pártonkívüliek nevelésében. Azelőtt jóformán csak a pártoktatás látta el a marxizmus—leninizmus propagandáját, amely a szervezett dolgozóknak csak egy részére, párttagokra, aktivistákra, a legöntudatosabb dolgozókra, terjedt ki. Különösen hiányzott a marxizmus széleskörű tanulmányozása azokban a kisebb üzemekben, hivatalokban, intézményekben, ahol nincs önálló pártszervezet. Fejlődésünk jelenlegi szakaszában pedig egyik legfontosabb társadalmi feladat a szocialista tudat formálása. Ezért vált szükségessé, hogy a szakszervezeti mozgalomban is kiszélesítsük és általánosan bevezessük a tagság rendszeres világnézeti nevelését, képzését, közelebb hozzuk őket a politikai ismeretekhez. Hangsúlyozzuk, hogy a szakszervezeti politikai iskolák nem más helyett, vagy más oktatási formák rovására jöttek létre, hanem a politikai oktatásban részt vevők körének bővítésére, a pártoktatáshoz való közelítésre szolgálnak. A régebbi formák mellett a társadalmi igényeknek megfelelő újabb formák és módszerek alkalmazását jelenti ez. Mire hivatottak a szakszervezeti politikai iskolák? Segítsék elő a szocialista tudat, a marxista világnézet térhódítását, a szocialista erkölcs, különösen a munkamorál kialakítását. Fokozatosan ismertesse és értesse meg a párt politikájának ideológiai alapját, lényegét. Könnyítse meg a nemzetközi helyzetben való eligazodást, mélyítse el a proletárinternacionalizmust. Ismertesse meg a szakszervezeti mozgalom múltját, jelenét, céljait, fejlődő társadalmi életünkben elfoglalt helyét, szerepét. Megyénkben tavaly 126 csoportban 3200 dolgozó vett részt a szakszervezeti politikai iskolákon, az idén már 210 csoportban, közel négyezer hallgatóval folyik az oktatás. A hallgatók zöme munkás, kisebb részben alkalmazott és műszaki dolgozó. A hallgatók majdnem négyötöde negyven éven aluli, akiknek nagy része később más politikai oktatási formában fogja gyarapítani ismereteit. A foglalkozásokat az őszinteség, a bátor véleménynyilvánítás jellemzi. Különösen így volt ez az érdekvédelemről, az életszínvonalról, a szocialista országok együttműködéséről és a népi, nemzeti egységről szóló témák vitájánál E témákat a propagandisták, de a hallgatók is a helyi körülmények, a naponta felmerülő gyakorlati kérdések oldaláról közelítették meg. Közvetlen szavakkal mondták el véleményüket, észrevételeiket a munkahelyen, az élet különböző területein észlelt jelenségekről, problémákról, valódi, vagy vélt sérelmeikről. Szóba kerülnek bérezési, munkaszervezési, munkásellátási kérdések, a továbbtanulás, a lakásépítkezés, a mezőgazdasági kérdések és sok minden más. Az ilyen beszélgetések sokszor messze túlnőnek a politikai iskolák keretein, s igénylik az üzem gazdasági és politikai vezetőinek okos érvekkel, elfogadható indoklással alátámasztott közreműködését, meggyőző munkáját. A szakszervezeti politikai iskolák fontos jelzőállomásai a dolgozókat legjobban érintő, leginkább foglalkoztató kérdéseknek. Azért is ügyeimet érdemelnek ezek, mert zömmel olyan dolgozók teszik szóvá észrevételeiket, kérnek felvilágosítást, intézkedést, akik nem tartoznak az állandó felszólalók, a notórius panaszkodók, kifogásolók és szüntelen vitázók körébe. Általában szűkszavú, de a munkában becsületesen helytálló emberek egyáltalán nem nélkülözhető véleményéhez jutnak ezáltal a gazdasági és a politikai vezetők. Ezt a körülményt egyre jobban figyelembe is kell venni, s törekedni arra, hogy ezek az iskolák az üzemi nevelő munka, a vezetők tömegkapcsolata erősítésének, az üzemi demokrácia szélesítésének szerves részévé váljanak. Bár a foglalkozásokat vezető propagandisták zöme tapasztalt, jól felkészült, a szükséges ismeretekkel rendelkezik, mégsem lehet őket magukra hagyni munkájukban. Törődést várnak a párt és szakszervezeti vezetőktől, a szakszervezeti bizottságoktól, a megyei bizottságoktól, az üzemi könyvtáraktól. A tapasztalatok jók, de az igények is állandóan nőnek. Az idei oktatási évad sikeres befejezése s a következő jó előkészítése a hallgatók számának növelése mellett elsősorban a színvonal további emelését, a módszerek fejlesztését sürgeti. Arra kell törekedni, hogy csökkenjen s lehetőleg ne legyen unalmas, „brosúraízű” foglalkozás, gondoskodni kell a szemléltetés lehetőségeinek gyarapításáról, hogy a szakszervezeti politikai iskolák még színesebbek, érdekesebbek, vonzóbbak legyenek. Tóth Béla, az SZMT Agit-prop. és Kulturális Bizottságának vezetője VAS NÉPE 1984. Ápr. 1. Szerda Megkétszerezni az időt Vas megye termelőszövetkezetei az ősszel olyan munkát végeztek, ami az egész ország elismerését kiváltotta. Nemcsak az őszi kalászosok vetését fejezték be az elsők között, hanem a betakarításban és a mélyszántásban is kifogtak az időn. A parasztemberek valóságos rohammunkát végeztek. Nem bízták magukat az időjárásra, nem a véletlenre alapoztak, s ennek volt köszönhető, hogy november végére minden fontos szántóföldi munkával végeztek. Az utána beköszöntő rossz idő már csak „áldását adhatta” a megszántott földekre. Igazuk volt azoknak, akik történelmi tettnek nevezték ezt a nagyszerű teljesítményt. Az őszi mélyszántás idejében való befejezésére még valóban nem volt példa mezőgazdaságunk történetében, és ez a teljesítmény minden elismerést megérdemel. Most azonban újra rohammunkát kell végezni, megint ki kell fogni az időn. Semmi ok sincs az önelégültségre, de a kétségbeesésre sem. Igaz, hogy néhány hét elveszett, de még megnyergelhetjük az időt. Az április elejei vetés nem jelenti azt, hogy az idén a tavaszi kalászosokból feltétlen kisebb lesz a termés. Lengyel István, a nagysimonyi Dózsa Tsz elnöke említette, hogy 1962-ben is április elején vetették el 100 hold árpájukat, mégis 15 méter mázsa átlagtermésük lett. Egy bizonyos, most minden nap kétszeresen jön számításba. Minden napot, órát és percet kihasználva még többé-kevésbbé behozhatjuk a márciusi kedvezőtlen időjárás miatt támadt lemaradást. A termelőszövetkezeti parasztemberek most ismét bebizonyíthatják, hogy a föld szeretete a termelőszövetkezeti keretek között is ugyanolyan nagy erő, mint az egyéni gazdálkodás idején volt. A múlt őszi nagyszerű teljesítmény egyébként erre is megfelelő bizonyságul szolgált. Az egész országban megkezdődött már a tavaszi munka. Vetik az árpát, a zabot, a bükkönyt és a cukorrépát. Nálunk is megkezdődött már a talaj előkészítése, és egyes helyeken a vetés is. Főleg a celldömölki járásra vonatkozik ez, — Kemenesmagasiban, Pápócon és Ostffyasszonyfán már vezettek — de már más járásokban is „mozognak”. Szakonyi József, a tanakajdi Proletár Hajnal Tsz elnöke mondotta: „Ha az idő kedvez, nem esik az eső, és a föld megfelelő, azonnal nekilátunk a mezei munkának. Kétszázhúsz hold árpát, harminchét hold zabot, és nyolcvan hold kukoricát teszünk a földbe. A kukoricából húsz holdat vegyszerzünk. Úgy dolgozunk, hogy április végére minden munkával végezzünk”. A megyében most megindult a munka, a szövetkezetekben már megfújták a riadót. A legtöbb helyen jól felkészültek a tavaszra. A gépek mindenütt kijavított állapotban állnak, vagy dolgoznak s ez azért nagy fontosságú, mert a Vas megyei tsz-ek tulajdonában most már több mint másfélezer erőgép van. Hasznos elgondolások is születtek, a munka meggyorsítását célzó intézkedések is történnek. Nicken például a vezetőség elhatározta, hogy a gépek váltott műszakban dolgoznak. Éjjel is vernek és négy nap alatt végeznek a tavaszi kalászosok vetésével. A traktorokat külön kiszolgálják üzemanyaggal, hogy a traktorosok ezzel se veszítsenek időt. Nicken tehát a váltott műszakkal a szó szoros értelmében megkétszerezik az időt és ami márciusban elveszett, azt áprilisban behozzák. S most ez a megoldás látszik a legjobbnak. A nicki módszer tehát követendő példa valamennyi Vas megyei termelőszövetkezet számára. Ne felejtsük el, most minden elveszett nap kevesebb termést jelent, s egyúttal kisebb jövedelmet is. Az eddigi lemaradásról a parasztemberek nem tehetnek, de az ezutáni késés mindnyájunk hibája és baja lehet. Most különösen nagy szükség van a józan paraszti észre. Ez olyan kezdeményezésekben mutatkozik meg, mint amilyen Bükön és Vasasszonyfán történt. Ebben a két községben a tsz-tagok előre összekeverték az árpát a lucernával, illetve a lóherével, s így egyszerre tudják elvetni a kettőt, s ezzel egy munkafolyamatot, azaz napokat takarítanak meg. A fogatokról sem szabad megfeledkezni. Több mint ezer fogat van a megyében és ezek jó felhasználása is nagy segítséget jelent a tavaszi kalászosok vetésének minél előbbi befejezésében. Az ünnepnapok most munkanapnak számítanak. Egyes szövetkezetekben húsvéthétfőn is dolgoztak, de április negyedikén és a vasárnapokon minden bizonnyal sok szövetkezet munkával ünnepel. Most ezt diktálja mind az ország, mind a szövetkezeti parasztság érdeke. Több mint szézezer holdnyi területen vetünk a megyében árpát, zabot, borsót, bükkönyt, cukorrépát, kukoricát, burgonyát és más tavaszi vetésű növényt. Most szinte minden munka egybetorlódott. A mintegy hatvanötezer holdnyi gyepterületet is rendbe kell hozni. A vegyszerezésnek is más van az ideje. Lehet-e ezt a hatalmas, bonyolult, ezer felé ágazó munkát tervszerűség és rugalmasság, a munkanap meghosszabbítása, az idő és a gépek maximális kihasználása nélkül idejében elvégezni? Most minden ember, minden gép és szinte minden perc számít. Nagy erőpróba előtt áll a megye parasztsága, de ha a szövetkezetek az őszihez hasonlóan helytállnak, akkor kifoghatnak az időn. Ehhez persze szükséges a járási és a megyei mezőgazdasági szervek konkrét segítsége is. D. Kónya Lajos