Vas Népe, 1964. június (9. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-02 / 127. szám
A harmadik ötéves terv közepére lefejezőnik a mezőgazdaság villamosítása A Minisztertanács tanácsszervek osztálya, az Országos Tervhivatal, a Földművelésügyi, a Nehézipari és az Építésügyi Minisztérium részvételével néhány éve alakult mezőgazdasági tárcaközi bizottság legutóbbi tanácskozásán számba vette a mezőgazdaság villamosításának eddigi eredményeit és meghatározta további feladatait. A beszámolókból megállapították, hogy az állami gazdaságok és üzemegységeik 98,2 százalékát már villamosították. Az állami gazdaságok villamosítása ezzel gyakorlatilag befejeződött, mert ami még az idén hátra van, lényegében már nem egyéb a villamosenergia-ellátás bővítésénél. A termelőszövetkezetek és üzemegységeik 58 százalékába vezették be eddig az elektromos energiát. Ezzel a bekapcsolt tsz-ek mindegyikében megteremtették a lehetőségét a mezőgazdasági munkák gépesítésének. Az összes mezőgazdasági üzemeknek — beleértve a már száz százalékig villamosított gépállomásokat is — 64,2 százaléka van ellátva villamos energiával. Mindez túlnyomórészt az utóbbi három-négy évben történt. A Földművelésügyi Minisztérium, a Magyar Villamosművek és az Országos Villamosenergia Felügyelet, amely a munkát szakmailag összefogja, irányítja, úgy számítja, hogy az eddigihez hasonló ütemben a mezőgazdaság villamosítása körülbelül a harmadik ötéves terv közepére teljesen befejeződik. A tárcaközi bizottság az erre az időre való felkészülés feladatai között az elsők közé sorolta a gépesítés mértékének, a munkagépek és meghajtógépeik számának, fajtájának meghatározását. A következő időszakban eldöntik, hogy milyen munkához gazdaságosabb a Diesel nyersolajmotor, milyenhez az elektromos gép. A Földművelésügyi Minisztérium és az illetékes villamosenergiaipari szervek hozzáfognak a jövőbeni vilamosgép-szükséglet megállapításához. Bekapcsolódik ebbe a munkába az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság is, amely máris készít erre vonatkozó tanulmányokat. A következő fontos feladat a villamosgépeket kezelő, karbantartó és javító szakmunkások kiképzése. A földművelésügyi tárca szakmunkás tanuló intézetei képeznek ki villanyszerelőket, ennél azonban előreláthatólag többre lesz majd szükség. Az Országos Villamosenergia Felügyelet bejelentette, hogy támogatja mezőgazdasági üzemek rendszeres villamos szakmunkás tanfolyamait és tananyagot állít össze részükre. Nagy lépéssel viszi előre a jövőbeni teljes mechanizálást, hogy az FM javaslatára néhány állami gazdaságot és tsz-t mintagépesítésre jelölnek ki. Ezeket a gazdaságokat termelési profiljuk szerint felszerelik valamennyi szükséges géppel. A többi gazdaságok ezekben tanulmányozhatják majd az állattartás, a növénytermesztés, a majori munkák gépi eljárásait és az így szerzett tapasztalatokból kiindulva kezdhetik meg vagy fejleszthetik a maguk üzemeinek gépesítését. A mintagépesítéshez az idén hozzáfognak, egyelőre öt-hat gazdaságot jelölnek ki mintagépesítésre. Egyetlen állami gondozott gyermek sem A megyei Népi Ellenőrzési Bizottság nemrégiben megvizsgálta az állami gondozásba vett és a nevelő szülőhöz kihelyezettgyermekek helyzetét. Elmondhatjuk, hogy a vizsgálat kedvező képet adott e gyermekek sorsáról. Népköztársaságunk komoly erőfeszítéseket tesz és jelentős anyagi áldozatokat hoz azért, hogy azok a gyermekek is részesüljenek a családi tűzhely melegében, akik anyagi, erkölcsi, vagy egészségügyi okokból azt nélkülözni kényszerülnének. Az egységes szocialista nevelés szempontjából talán célszerűbb lenne ezeket a gyermekeket kizárólag állami nevelőintézetekben nevelni. A szocialista társadalomnak azonban melegen érző, emberszerető, egymáshoz ragaszkodó emberekre van szüksége. Államunk egyelőre nem is rendelkezik megfelelő számú nevelőintézettel. Másrészt a tapasztalatok is mutatják, hogy az anyai, a családi szeretet ismerete nélkül felnőtt gyermek sivárabb lelkületű, közömbösebb embertársai és a társadalom iránt. Ez pedig a mi rendszerünkben semmiképpen nem kívánatos. Ezért helyes az a gyakorlat, hogy a nagy beruházásokkal járó nevelőintézetek mellett az állami gondozásba vett gyermekek jelentős részét a nevelésükre vállalkozó, és gondos vizsgálattal erre a feladatra alkalmasnak talált nevelőszülőknél helyezik el. A családi környezetben, megfelelő ellenőrzés mellett biztosítható a gyermekek helyes nevelése. Ha az igazi értelemben vett anyai szeretet teljes egészében nem is pótolható, de nagymértékben részesülnek a családi szeretet melegében. Jogszabályaink lehetővé teszik az állami gondozásba vett gyermekek örökbeadását még olyan esetben is, amikor a vér szerinti szülők életben vannak, de valamilyen okból képtelenek, vagy alkalmatlanok gyermekük nevelésére. kallódhat el Ilyen esetekben még a vér szerinti szülők beleegyezése sem szükséges az örökbeadáshoz. Az állami gondozott gyermekek sorsának kedvező alakulása, megfelelő neveltetése szempontjából éppen az örökbefogadás a legcélravezetőbb. Ez ugyanis annyit jelent, hogy a nevelőszülők és a gondozott gyermek viszonya annyira bensőségessé vált, hogy kapcsolatuk az örökbefogadási szerződés megkötése után meghitt, családi. A gyermek valóságos családtagként a családi tűzhely melegének maximumát kapja. Az állam közvetlen gondozási kötelezettsége megszűnik az ilyen gyermekkel szemben, s teljes anyagi erejét a rászoruló többi gyermekre fordíthatja. Ezen a téren még sok a tennivaló. Fokozottabban kell törekedni arra, hogy ahol a nevelőszülők és a gondozott gyermek között ez a bensőséges viszony már kialakult, sor kerüljön az örökbefogadásra is. Jobban kellene ezt szorgalmazni az erre hivatott állami és társadalmi szerveknek is. Különösen ritkán kerül sor örökbefogadásra olyan gondozott gyermekek esetében, akik más megyébe kerülnek nevelőszülőkhöz, vagy más megyékből nálunk helyezték el őket. Jóleső érzés volt azt tapasztalni, hogy a vizsgálatra érkező népi ellenőröket nem egy helyen először sírva fogadták, elérzékenyültek vagy a gondozott gyermekek, vagy a nevelőszülők. Azt gondolták ugyanis, hogy a gyermekeket el akarják vinni. Hamarosan meggyőződtek azonban arról, hogy csak segíteni akarunk helyzetükön, s megnyugtatjuk társadalmunk közvéleményét, s tényekkel igazoljuk, hogy egyetlen állami gondozott gyermek sem kallódhat el a mi társadalmunkban. Dr. Füvessy Sándor, a megyei NEB tagja Ma és holnap tartja országos küldöttgyűlését a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat A Tudományos Ismeret több száz képviselője és Brezsnyev professzor, a terjesztő Társulat június számos külföldi szakem- Szovjetunió összszövetségi 2-án és 3-án rendezi meg be- vesz részt. Tudományos Ismerettel-IV. országos küldöttgyűlés A TIT által a küldött-jesztő Társulatának elnökét a Magyar Tudományos gyűlésre meghívott külhelyettese, a Lenin Mező Akadémia dísztermében, földi vendégek közül hét gazdasági. Tudományos A tanácskozáson a TITfőn Budapestre érkezett Akadémia első alelnöke, 39 000 főnyi tagságának Dimitrij Danyilovics s több külföldi vendég. NAPIRENDEN a műszaki ismeretterjesztés Vas megyei sajátosságok Mit várunk a vállalati és falusi vezetőktől? Lesz-e korszerű szemléltetés? A TIT megyei szervezetének negyedik küldöttközgyűlése fontos határozatokat hozott az ismeretterjesztő munka színvonalának emelésére, tömeghatásának javítására. A határozatok és a közgyűlés tapasztalatai alapján most készülnek a jövő évad tervei. Ebből az alkalomból kerestük fel a társulat műszaki szakosztályának elnökét, Haller Emil elvtársat, hogy tájékoztassa lapunk olvasóit a műszaki ismeretterjesztés helyzetéről, gondjairól és terveiről. — Hogyan módosítják, alakítják a sajátosan Vas megyei viszonyok a műszaki ismeretterjesz általános és egész országra érvényes módszereit? — Vas megye az erősen ipari jellegű megyékhez képest — mint például Borsod, Győr, vagy a bányákban gazdag Baranya — hátrányosabb helyzetben van, ezért feladataink megoldása több erőfeszítést igényel. Kevés olyan nagyüzem van, ahol több ezer munkást foglalkoztatnak, emiatt nehezebb például a tömegméretű ismeretterjesztés, sőt a munkásakadémiák szervezése is. A szakosztály munkája mégis sikeres volt az utóbbi három esztendőben éppen a munkásakadémiák népszerűsítése szempontjából. A most zárult évadban negyven fölé emelkedett a munkásakadémiák száma, s arra törekszünk, hogy ezt a folyamatot gyorsítsuk. Mivel megyénk iparát több kisebb üzem, számos iparág alkotja, a műszaki értelmiség létszáma is kisebb, tehát szűkebb körből toborozhatjuk előadóinkat. — Milyen segítséget kapnak, vagy várnak az üzemek vezetőitől? — Nem kérünk és nem is várunk lehetetlent, csupán néhány gyakorlati segítséget. Mindenekelőtt azt, hogy az üzemi rendezvényeket gondosabban egyeztessék, ne legyen ugyanabban az időben három-négy egymást keresztező üzemi rendezvény, mert abból rendszerint az ismeretterjesztés húzza a rövidebbet. Előfordult, hogy egyik szombathelyi üzemükben nyolc fő jelent meg az előadáson, mert ugyanakkor tartották az üzemi labdarúgó-mérkőzést és egy másik gyűlést is. A másik kérés személyes jellegű: várjuk, hívjuk az üzemek vezetőit előadásainkra, személyes részvételük egymagában is fél siker, s több olyan előadás hangzik el, amelynek a legfőbb tanulságait éppen a vállalati, gazdasági vezetők hasznosíthatják. A munkalélektan körébe tartozó előadásokban például szó volt arról, hogy az üzemek zajszíntjének csökkentése és az üzemi munkacsarnokok világítása, a falak színe milyen kedvezően hat a termelő munkára. Az előadások gyakorlati hasznát nem kell külön bizonyítani és azt sem, hogy aránylag egyszerű és nem költséges intézkedéssel ki is lehet próbálni az elhangzott javaslatokat. A harmadik kérés pénzügyi természetű: gondoljanak az ismeretterjesztésre is, amikor az üzem kulturális alapjának felhasználását tervezik. Ugyanezt kérjük a falusi tanácsok és termelőszövetkezetek vezetőitől. — Milyen munkát végez falun a műszaki szakosztály? — Társulatunk egyik fontos teendője, hogy az ország mintegy két és fél millió mezőgazdasági dolgozóját megismertesse a korszerű technikával. Ez a feladat megyénkben különösen fontos, hiszen az őrség és a Cser földjeinek megjavítása egyúttal megköveteli a minden eddigit felülmúló gépesítést. A mezőgazdasági géppark termelőszövetkezeteinkben folyton növekszik, tehát meg kell ismertetnünk s meg kell szerettetnünk hasznos gépeinket. Nem kárhoztatjuk a lóhoz való ragaszkodást, de minél előbb szeretnénk mindenütt bebizonyítani a gépek előnyét a lóval szemben. Példának hadd említsem meg, hogy egy ló takarmányszükséglete szűken számítva évi két hold termésével egyenlő, tehát 65 ezer traktor, átlag nyolc lóerősnek véve évi egy millió hold termőföldet szabadít fel a népgazdaság, elsősorban a termelőszövetkezetek számára. Őszi-téli terveink egyik fontos témaköre lesz a gépesítés, szeretnénk eljutni minden vasi faluba, s ahova műszaki szakembert nem tudunk küldeni, a tanítók és tanárok segítségére számítunk. — Mit nyújt a műszaki szakosztály az értelmiségnek, mit tesz azért, hogy a humán műveltségű értelmiség érdeklődését felkeltse a modern fizika és kémia vívmányai iránt? — Tovább folytatjuk a tavaly, tavalyelőtt már sikerrel megalapozott előadássorozatokat elsősorban Szombathelyen. Széleskörű visszhangot keltett például az anyag szerkezetéről tartott előadássorozat, amely sokoldalúan elemezte az anyagról kialakult legújabb nézeteket, ezek fizikai, kémiai, csillagászati és filozófiai vonatkozásait. Ugyanilyen hasznosnak bizonyult a kibernetikai előadás is. Mivel a műszaki tudományok ismertetése nagyon sok ponton érintkezik a filozófiával, sőt gyakran nem is választható el attól, arra törekszünk, hogy a materialista világnézet alapján minél behatóbban népszerűsítsük, elemezzük a műszaki ismereteket. — Milyen gondokkal küzd a szakosztály? Az előadások szemléltetésére és az előadók felkészültségére gondolunk. — A szemléltetés korszerűtlen, mivel eszközeink szegényesek, gyakran csak az előadó rajzkészsége az egyetlen eszköz. A filmtárban található anyag nagy része elavult, a tudomány gyorsabban halad, mint a kisfilm-gyártás. Reméljük, a fővárosban nemrég bemutatott korszerű kisfilmekből már az őszi idényre kapunk, s bízunk abban, hogy a legjobb külföldi tudományos kisfilmeket is megveszszük. Előadóink többsége nagyon lelkes műszaki szakember, alapos ismerője tudományágának, csupán az okoz gondot, hogy pedagógiai, szónoki, nyelvi ismereteik még nem érik el a kívánt színvonalat, ezért néha egy-egy előadás veszít érdekességéből, vonzásából. Szeretnénk az új évadot alaposabb módszertani előkészítéssel kezdeni. Még egy gondunk van, ez pedig a közvéleménykutatás területe. Még mindig nincs megbízható, részletes felmérés a munkások, értelmiségiek és a falusi dolgozók igényeiről, pedig enélkül hovatovább el sem indulhatunk. Mivel egy széleskörű közvéleménykutatás meghaladja szakosztályunk erejét, igyekszünk e munkára megnyerni a vállalatok, a tömegszervezetek és a falusi tanácsok segítségét. Csak legfontosabb gondjainkról és terveinkről beszéltem, de úgy érzem ez is bizonyítja, milyen szerteágazó és sokrétű munka vár társulatunk műszaki szakosztályára. Szeretnénk ezt a munkát minél lelkiismeretesebben elvégezni. (Bertalan) A laboratóriumi orvosok nemzetközi együttműködéséről A közelmúltban három napon át Budapesten tanácskoztak a szocialista országok orvosi laboratóriumi-diagnosztikai egyesületeinek vezetői, hogy nemzetközi együttműködést hozzanak létre e fontos orvosi szakma továbbfejlesztésére. A háromnapos tanácskozás jelentős eredményekre vezetett. Elhatározták, hogy Budapest székhellyel tájékoztató irodát hoznak létre, amely koordinálja majd az egyes szocialista országok laboratóriumi orvosi egyesületeinek munkáját. Tervbe vették nemzetközi laboratóriumi orvostársaság alapítását, is. A társaság működési szabályzatának kidolgozására a magyar szakcsoportot kérték fel. A társaság első nemzetközi kongresszusát előreláthatólag 1966 első felében Budapesten tartja. Javaslatokat, dolgoztak ki az orvosi laboratóriumok jobb műszer-, vegyszer-, illetve reagensellátását célzó nemzetközi együttműködésre és szakosításra is. A kölcsönös tájékoztatás megkönnyítésére és a szakmai eredmények közzétételére nemzetközi folyóirat kiadását is elhatárolás